Alföldi Ujság, 1947. október (3. évfolyam, 222-246. szám)
1947-10-01 / 222. szám
HI. ÉVFOLYAM 222. SZÁM. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZOCIÁLDEMOKRATA pártlap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL KOSSUTH TÉR SL 1947 OKTÓBER 1. SZERDA. Megjelenik hétfő kivételével utodeanak reggel 8 TELEFON: 79. ÁRA: 40 FILLÉR. Október 1-én, szerdén este 7 órakor a központi pártház emeleti nagytermében összvezetőségi ülés Előadó: Takács Ferenc elvtárs, földművelésügyi államtitkár. A kerületi pártszervezetek, szakszervezetek, üzemi csoportok, nőszervező bizottság és a SzIM vezetőségi tagjai okvetlenül vegyenek részt az ülésen! Ragyogás... (A cikket érdekessége miatt vettük át a Szegedi Népszavából, hogy »ragyogjunk« miis.) Aki tisztes távolból nézte, így látta: A ragyogó reggeli napfényben egymásután kanyarodtak be a városháza elé a ragyogós autók és hozták utasaikat, az ismert netabilitásokat, közéletünk reprezentánsait, akik ragyogó arccal léptek ki kocsijukból és lovagias mozdulatokkal segédkeztek ragyogóan elegáns hölgyeiknek e kiszállásnál. Lassanként hatalmasra nőtt az illuszttris társaság, amelynek ragyogását fokozta néhány remekbeszabott uniformis. A közrendű polgárok sem tudó érdeklődéssel szemlélték a gyülekezőket és valahányszor egy-egy újabb antó suhant elő és felismerték a fáját, halk moraj hullámzott végig a tömegen, amely ürestosarú háziasszonyokból," kiváncsi cselédekből, koldusokból és egyéb ügyes-bajos Utcai járókelőkből, valamint a városi hivatalokba igyekvő kistisztviselőkből tevődött össze. Most hatalmas túrakocsi libbant a színre álomszerűen. A tábornokot hez a Domború mellkasát borító egyenruháján csilingelve táncoltak a ragyogó medáliák.A kiváncsi tömeg mintha kemény bakázásokat, érces vezényszavakat, stramm jelentéseket is hallott volna a tisztes távolból. Bemutatják a hölgyeket. Diszkrét bókok, újabb bakázások, elegáns kézcsókok. Most érkezik ismert kocsiján közgazdasági életünk egyik hírhedt, — oppardon! — híres reprezentánsa, hitvesével. — Milyen sötét, milyen fekete! *— ámuldoznak néhányan a tömegből. — Pedig hűsölt eleget — teszi hozzá rosszmájúan valaki. Már-már mindenki megérkezett, a tányérsapkás sofőrök figyelmesen próbálgatják a motorokat, a féket, nehogy kár essen az úton valakiben. Még csak elgondolni is szörnyű ... Most hirtelen megmerevedik a társaság. Hát persze. Megérkeztek az újságírók. Mindenbe beleíjtik az orrukat. Valaki súg valamit az ezredesnek, az tovább súg a tábornoknak, aki magához inti az adjutánsát. Az adjutáns már a főispán előtt bokázik. Végre egy fiatal hadnagy az, újságírókhoz lép és mond nekik valamit. Csak ennyit hallanak belőle a közelállók: A Szociádemokrata Párt ellenezte a villanytelepi alkalmazottak státusba sorozását Belügyminiszteri rendelet a határozati alapja — A szakszervezetek szerepe — Nem lesz közgyűlés Városszerte feltűnést keltett az a bírósági ítélet, mely kimondotta, hogy a Villanytelep státusba sorozott alkalmazottait megilleti a kollektív szerződésben megállapított fizetés. A kérdés kétségtelenül nagy port vert föl a városban, mert egyik laptársunk már arról ír, hogy a felebbezés ügyében még a napokban rendkívüli közgyűlés dönt. Ez a híradás tétel, mert a városházán senki nem tudakoz gyűlés összehívásáról, tehát az valószínűleg elmarad egyelőre. A félreértés onnan származik, hogy azok a villanytelepi alkalmazottak, akik az Alföldi Újsággal közölték a bírói ítéletet, laptársunkhoz is elmentek és ott is elmondották azt, amit nálunk, hogy ezen a héten kedden közgyűlés dönt a kérdésben. Mi nem fogadtuk ezt így el, laptársunk ellenben készpénznek vette , azért ír rendületlenül a közgyűlésről sorolás ügyében. Miután a tanács is, a kisgyűlés is pártoló javaslatot terjesztett elő, kérte a közgyűléstől ajavaslat elfogadását. A szociáldemokrata törvényhatósági bizottsági tagok nevében dr. Losonczy Endre, akkori pártitkár jelentkezett azonnal szólásra s kijelentette, hogy a javaslatot nem fogadja el, mert a belügyminiszteri rendelet végrehajtása jogi szempontból aggályos. Mint tárcarendelet, nem helyezkedhetik szentbe a kollektív szerződések szabadságát biztosító kormányrendelettel. De még a Villanytelep jogi helyzete sem dőlt el, a javaslatot ezért nem fogadja el. A város főügyésze, dr. Kenéz Kálmán, a javaslat elfogadását ajánlotta. Belügyminiszteri rendelet volt a javaslat alapja Az ügyben azonban nem ez a lényeges, hanem az, — amit bizonyít az 1946. évi szeptember 25 én tartott rendes közgyűlés Jegyzőkönyve —, hogy a Szociáldemokrata Párt már akkor ellenezte a villanytelepi alkalmazottak státusba sorolását. A Jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy a város tanácsa a 182 500-1946. III. 10. B. M. számú rendelet alapján tett javaslatot a közgyűlésnek, mert ez a belügyminiszteri rendelet kimondotta, hogy a városi üzemek nem fizikai alkalmazottait olyan fizetési és családi pótlékban lehet részesíteni, mint a városi közigazgatási alkalmazottakat. A státusba sorolás tehát nem egyéni kezdeményezése volt a város tanácsának, hanem belügyminiszteri rendelet adott Az 1946. évi szeptember 25 én tartott közgyűlésen Albert Imre helyettes adlarra lehetőséget. Legfeljebb az lehet most már vitás: várjon a vásárhelyi Villanytelep, amelyet annak idején a háborútól való félelem következtében György Vilmos, a telep vezető igazgatója elhagyott, jogosan tulajdonát a városnak, amely azonnal gondozásba vette és azóta is üzemben tartja? Ha a bírói döntés jogtalannak minősítené a város birtokbavételét, fizetni kell, de ha megállapítja a bíróság a város helyes eljárását és kötelesség teljesítését, akkor könnyen bekövetkezhet az, hogy a felsőbb bíróság helyt ad a város felebbezésének és jogosnak mondja ki a státusba sorolást. Mindez persze csak föltevés, miután a felsőbb bíróság ítéletét előre senki nem ismerheti gármester terjesztte elő a városi tanács, illetve a kisgyűlés javaslatát a státusba Helyes szociáldemokrata föltevés — A sajtó, sajnos, nem vehet részt a kiránduláson. Szigorúan hivatalos aktusról van szó,... nem kívánatos, hogy az Újságírók ... A sajtó távozik. A feszültség fölenged. Ismét ragyog minden. A tábornok jelt ad. Mindenki kocsijára ül. Néhány pillanat és a ragyogó autókaraván megindul a kiváncsi köznép sorfala között. Néhányan alázatosan kalapot emelnek. Tévedés ne essék. Az eset nem a boldog vlágbékében történt, nem is a Horthy-rezsim, vagy a Szálasi rezsim idején, hanem most, szombaton, reggel, a szegedi városháza előtt. Innen indultak el notabilitásaink, hogy visszaadják a demokratikus Románia képviselőinek a demokratikus Magyarországon tett látogatását. Azt a ragyogóját neki! (6.) A szakszervezetek A következő felszólaló a kommunistapárti Vad János volt, akinek az volt a véleménye, hogy a státusba sorozott villanytelepi alkalmazottak nem lesznek semmivel sem hátrányban a kollektív szerződésben fizetett alkalmazottakkal szemben, mert ahogy emelik a közalkalmazottak fizetését, oly arányban emelkedik majd a státusba sorozott villanytelepi alkalmazottak fizetése is. Ő is a javaslat elfogadását ajánlotta. Az ügy tulajdonképpeni sorsát Diószegi Ferencnek, a szakszervezetek akkori titkárának a felszólalása döntötte el és az ő felszólalásához csatlakozott aztán a Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt, tehát a közgyűlés többsége kimondotta a villanytelepi alkalmazottak státusba sorozását. Diószegi Ferenc azon az alapon kérte a belügyminiszter rendeletének a végrehajtását, hogy mint a közgyűlésen mondotta - a villanytelepi alkalmazottak állandóan változtatták az álláspontjukat, aszerint, hogy a közalkalmazotti vagy a kollektív szerződés szerinti fizetés volt e kedvezőbb. Felszólalt még a Nemzeti Parasztpárt nevében Gyáni Imre, aki annak a véleményének adott kifejezést, hogy a Villanytelep a lejáró szerződés szerint 1948. évi december 31-ével úgyis a város végleges birtokába kerül. Ilyenformán ő is a javaslat elfogadását ajánlotta. A fentiekből kitűnik, hogy az ügy nem olyan egyszerű, döntő véleménye mint amilyennek látszik. Az bizonyos, hogy a város az elsőfokú bírói ítéletet megfellebbezi. Ez a városnak erkölcsi kötelessége, miután a város anyagi érdekéről is szó van. Viszont az is kétségtelen, hogy a város teljesen jóhiszeműen járt el a villanytelepi alkalmazottak státusba sorozásával, amire neki a belügyminiszteri rendelet nyújtott lehetőséget. Mindezzel szemben az is tény, hogy a villanytelepi alkalmazottak ügyét a szakszervezetek titkársága nem azzal a gondossággal vette kezébe, ami kétségtelenül kötelessége lett volna. Mielőtt az ügy a közgyűlés elé került, azt kellett volna tenni a szakszervezet titkárságának, hogy a kérdést minden vonatkozásban megvilágítja a villanytelepi alkalmazottak előtt és csak azok határozata után állott volna fel a közgyűlésen, hogy az álláspontját ismertesse. De már ez elmúlt, hiába töprengünk fölötte. Most már a városnak is, a villanytelepi alkalmazottaknak is meg kell nyugodtan várni a felsőbb bíróság ítéletét, amely bizonyára teljesen pártatlan és elfortatlan lesz. Közgyűlés tett nem lesz az ügyben, miután a kérdés végleges eldöntése most már nem a közgyűlésre, hanem a felsőbb bíróságra tartozik. AZ ALGYŐI VASÚTI HÍDON holnap, októbber 2-án, reggel 7 órától délután 3 órkiig szünetel a forgalom.