Aradi Friss Ujság, 1924. április (7. évfolyam, 75-98. szám)

1924-04-24 / 94. szám

•pnrä dann ‘ 'iw­m »t«1 p ,-**.>*>*« I ■RÍ .-*»• *----mStyi i­SPO* ÍR •petg I­I 1 «a <® m *&&■ mm . USE&. Effenstf? 3Epr 1M8ESSfe». .*■*> Ára 2 lei vidéken 2,50 lei VII. évfolyam, 94 szám. TELEFON: 503. 1924. április 24 tgftfMi» ttsftfc* «** ig^É8lP%IÉ?Í^ jÜlk -,-----Ä ^ Távirati jelentések. Szenzációs leleplezései a letartóztatott kommunistákról Felkelést készítettek elő Besszarábiában.­­ Két éhségsztrájkoló kommunistát kórházba szállítottak. Bucuresti, Hóiban tábornok tegnap rendleletet adott ki amelyben közli, hogy a letartóztatott kommunisták ellen in­dított vizsgálat befejezé­s nyert. A vizsgálat döntő bizonyí­tékokat szerzett a kommunistáknak a besszarábiai kérdés­ben tanúsított magatartása tekintetében. A Viitorul szerint a bizonyítékokból kiderült, hogy a ro­mán bolsevista ügynökök összeköttetést tartottak fenn az az orosz kommunistákkal abból a célból, hogy a besszará­­biai lakosság körében felkelést idézzenek elő. Ezek az ügy­nökök titkos kommunista szervezeteket létesítettek és fel­hívást készítettek, amely szerint az orosz csapatok átlépik a Dnyesztert és felszabadítják Besszarábiát. A Viitorul érte­sülése szerint a kormánynak még a bécsi román-orosz kon­ferencia megnyitása előtt tudomására jutott, hogy Besszará­­biában számos bolsevista ügynök felkelést szít a lakosság között Az orosz kommunistáknak az volt a tervük, hogy előbb manifesztumot adnak ki és sajtó kampányt indítanak amelyben kimutatják jóindulatukat Besszarábiával szemben. A sajtókampánynak az lett volna a célja, hogy Besszarábiá­­ban keresztül vigyék a népszavazást. A kormány ezeknek a bizonyítékoknak az alapján rendelte el a kommunisták letar­tóztatását, akik közül a két főbűnösnek, Fábiánnak és Pau­­kernek sikerült az országból elmenekülni. Újabb jelentések szerint a kommunisták még mindig foly­tatják az éhségsztrájkot. Dobrogeanut és Patrascanut az ügyészség a kórházba szállította, a többieket pedig a vaca­­restii fegyházba vitték. Jugoszláv lapok támadása Románia ellen. Bucuresti: A szokásosan jólinformált Indrumarea köz­lése szerint a kormány nemrégiben felhatalmazta a bel­grádi követet, hogy a jugoszláv kormánynak tegyen javas­latot egy ankét megtartására a határkérdések ügyében. Biz­tosra vette ugyanis a kormány, hogy a tárgyalások ered­ménye mindkét országra nézve kedvezőek lesznek. A jugo­szláv kormány úgy látszik nem tulajdonított nagyobb jelentőséget a javaslatnak, mert ezideig nem közölte vá­laszát. A jelenleg Bucurestibe időző­­ Jamandi belgrádi követ a kormánynak pontos jelentést tett a Románia ellen indított jugoszláv sajtókampányról. A lap szerint a kormány kije­lentette, hogy nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani a jugoszláv saj­ó támadásának, miután a jugoszláv közönség úgyis hamarosan rájön a Romániával való jó viszony szük­ségességéről. A hadikölcsön-kérdés a román-osztrák tárgyalásokon. Bécs: A Bécsben folyó román-osztrák tárgyalások a húsvéti ünnepek miatt megszakadtak, tegnap azonban foly­tatódtak. A folytatólagos konferencián szóba került a hadi­kölcsön kérdése is. A bukovinai görög-keleti vallásalap a háború alatt, ugyanis 165 millió korona értékű hadikölcsönt jegyzett, amelyet rés­zint az Osztrák-Magyar Banknál, részint más bécsi nagybankoknál lombardh­oztatott. Ezek a bankok mostan a lombardkölcsön­ visszafizetését követelik és csak ebben az esetben hajlandók a­ hadikölcsönkötvényeket ki­adni. A románok azonban csak a kölcsön egy részének vis­­­szafizetésére hajlandók, a kötvények átadása ellenében. Ez ellentét ellenére a két delegáció tagjai azt remélik, hogy az ünnepek után ebben a kérdésben is sikerülni fog a meg­egyezés Az ULínió és Belgium elismerték a görög köztársaságot. Athén: Az Egyesült Államok ás Belgium elismerték a görög köztá­s­^ságot. épIenl« kényszerítik az nidi vállalatokat. Egy régebbi kormányrendelet úgy intézkedik, hogy a bankok és a nagyobb vállalatok, amennyiben nem rendel­keznek saját ingatlanokkal és bérelt helyiségekben működ­nek, saját vállalati székházai, a tisztviselők számára pedig tisztviselő-otthont kötelesek építeni. A rendelet az építkezé­sek megkezdésének végső határidejéül 1025. évi július el­sejét állapítja meg. Miután eddig a dátumig egy év választ csak el és mivel valószínű, hogy ebben a nagyfontosságú ügyben már történtek megfelelő előkészületek, munkatár­sunk felkereste Popa Constantin kulturtanácsnokot, aki en­nek az ügynek az előadója. Pops Constantin tanácsnok a következő felvilágosításokat adta : — A város a vállalatok építkezési ügyét állandóan fel­színen tartja és m­­ár most dolgozunk azért, hogy ez a pro­bléma a jövő évben ne találjon bennünket készületlenül. Tény, hogy azok a vállalatok, amelyek nem rendelkeznek saját ingatlanok felett, azoknak a jövő évben hozzá kell kezdeniük egyesületi székház és tisztviselői lakások létesíté­séhez. A törvény kimondja, hogy a vállalatok 1925 július elsején kötelesek az építkezéshez hozzákezdeni. Ha a jelenleg érvényben levő törvény rendel­kezéseit nem módosítják, akkor több mint va­lószínű, hogy a vállalatok nem vonhatják ki magukat az építkezés alól. Mert a törvény sú­lyos büntető szankciókat tartalmaz. Az a vál­lalat, amely az építkezési kötelezettségének nem tesz eleget, az tiszta jövedelmének a fe­lét büntetésből az állami építkezési alapra kö­teles befizetni, ezenkívül az általa fizetett bér egyszeresét mint bírságot havonta köteles az állam pénztárába befizetni. Ezek e szigorú rendelkezések valószínűleg arra bír­ják majd az aradi vállalatokat, hogy dacára a kedvezőtlen körülményeknek, az építkezéshez hozzáfogjanak. Minden ter­mészetesen attól függ, hogy a törvény rendelkezéseit nem fogják-e hatályon kívül helyezni. Ebben az ügyben azonban több nagyjelentőségű problémát kell majd eldönteni amelyek megoldása nem olyan könnyű. A törvény rendelkezései sze­rint példá­ul a Banca Marmoreseh, vagy a Banca Románe­­asea aradi fiókjainak székházat és tisztviselő otthont kellene építeni. A tisztviselő etthon kérdése egyszerű, azt akárhol fel lehet építeni. A bank számára szükséges házat azonban nem­ nem lehetne máshol felépíteni, csak a főúton. Nem le­­het egy bankot kényszeríteni, hogy a főútról elmenjen, erről nem is lehet szó. Én azt hiszem, hogy ezek a vállalatok eleget tesznek a kormány intencióinak, ha tisztviselői há:­at emelnek. A bank maradhatna ezután is bérelt helyiségeiben, miután ezeknek az intéze­teknek a város központjában kell lenniök. — Ez természetesen nem vonatkozik a többi gyárvál­­lalatokra, amelyek üzletmenete nincsen szorosan a belváros­hoz kötve. József soffőrral az utolsó kocsiban foglalt helyet. Fél hét órakor indul­tak útnak Turinból és 7 órakor az első gépkocsi már megállt és a többiek is mind utána sorakoztak Czukor mérnök alaposan át akarta ugyanis vizsgálni a gépkocsikat s miután megállapították, hogy azok­nak semmi hibájuk sincs, tovább folytatták az utat. Fél 9 órakor csak 40 kilométer­nyire voltak Turintól, a kiindulási ponttól. Egy olasz gépkocsi tű­nt föl. Vezetője, amikor elérte Czukor mérnök gépkocsiját, megállást in­tett. A Lancia gépkocsik azonnal fékeztek, egymásután megállották. Ekkor az olasz automobilista kö­zölte, hogy pár ezer m­éterrel mö­göttük a legutolsó gépkocsival szerencsétlenség történt, az árok­ba fordult. Czukor odasietett gépkocsiján s ekkor az országút szélén megpil­lantotta Landauer Bálát vérző fej­jel. A gépkocsi az árokban zuhant, kerekei az égnek állottak a kor­mánykeréknél feküdt szétzúzott, vérző mellel Winter József soffőr. Az automobil kormánya teljesen összetörött és zuhanás közben szét­­roncsolta a soffőr mellét. Winter József, amire társai odaérkeztek, már halott volt, Landauer Bála m­ég élt, a vér csendesen szivárgott a halántékából, amelyet az olasz országút egyik betonköve hasított fel. Azonnal föltették ez egyik gép­­kocsira és siettek a legközelebbi városba, Vercellibe. Beszállították a kórházba, ahol rögtön megope­rálták. Halántékából több szilánkot távolítottak el. A fiatalember az egész operáció alatt eszméletlen volt, az operáció végeztével meg­állapította, hogy menthetetlen. Délelőtt 11 óra felé ért véget az operáció és a szerencsétlen kis Landauer éjjel 11­ órakor anélkül, hogy csak egy pillanatra is vissza­nyerte volna eszméletét, elhunyt. Megállapítást nyert, hogy Lan­dauer Béla autója ki akart­­ kerülni egy Milánó­­ból érkező pótkocsis tehersofómobilt és kát, éppen az ellenkező irányból, Turin felől jövő szamárbordát. Mindössze ennyi, amit hivatalosan m­egállapítani si­került. A szakértőkkel megállapították, hogy a szerencsétlenségnek csakis az lehet az oka, hogy a soffőr túl­ságosan elrántotta a kormányke­reket, amikor a kocsi nagyon se­besen haladt. Landauer Béla holttestét kedden szállítják el Vercelliből és péntekre vagy szombatra várják Budapestre. Lartdaner Bálát a Királyi Magyar Automobil Club saját halottjának tekinti és vasárnap délután temeti el a fark­asréti temetőben. Az olaszországi autó­szerencsétlenség részletei. Miért pusztultak el a budapesti kirándulók. Budapestről jelentik ! Kilenc nap­pal ezelőtt, április 12-én, szomba­­ton megjelent a Királyi Magyar Automobil Klubban Landauer Béla a klub népszerű tagja és bejelen­tette, Szelnár Aladár doktornak, az Autóklub vezértitkárának, hogy dr. Czukor Kálmán, a Lancia gyár bu­­dapesti vezérképviselejének társa­ságában ő és még három más autómobilista, ifj Krisztinko­vics Béla mérnök, báró Kohner István és Szücs Miklós három magyar soffőr kíséretében Turinba utaznak, hogy a Lancia-gyár ottani telepé­­ről öt új Lancia- Lambda- kocsit hozzannak Budapestre a tengelyen. A kis társaság az elmúlt hét hét­főjén érkezett meg Turinba és mi­után a város környékén kipróbálták az öt új gépkocsit, magukhoz vet­tek két olasz soffőrt, akik kitünően ismerték a terepet és szerdán reg­gel fél 7 órakor útnak indult az öt gépkocsi. Czukor Kálmán volt az expedició vezetője, aki az első kocsiban foglalt helyet az egyik olasz soffőr mellett. Elrendelte, hogy a gépkocsik között 500—-500 méteres távolság legyen, nehogy a gépkocsik által fölvert por zavarja a sorfőröket. Landau Béla Winter m*3S B (V Bl 3m i & m­p i s Wmm m j I Legújabb valutakurzusok. (ZÜRICHI UléTŐZSbíB.,) dpr. 23. Berlin ~ — — — —13Q50 Amsterdam — — — —21025 N­. w-York —­­ 56475 London — — —­­ — 2483 Paris — — — —­ — 3825 Milpao — — — 251750 Prága­­­ — —■ — 1665 Budepest — — — — 75 Beograd — — — — — 705 Bucurasíi ~ — — — 29750 B?cs — — — 797/, AJÁNDÉKTÁRGYAKAT * leg, elöfvöseb beH a Saíd­ Afttrii«»«­­fess éflscher £!?z-pa­ota> vás&col« fest. Nasty safdtár váglségekben? Is laoders atittárgyakbatL ÁHsatli jatkiál­tás. iA 1 i I ­­j ‘í I­S i %

Next