Ars Hungarica, 1980 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Sisa József: Adalékok a magyarországi romantikus kastélyépítészethez
eredeti elképzelés szerint valósult meg. Az Anna-várra jellemző a mozgalmas tömegkialakítás: a magas, fogazatos torony, laposszögű oromzattal lezárt, kiugró rizalitok, sokszögű fülkék változatos, aszimmetrikus egységet alkotnak; ugyanakkor a szögletes ki- és beugrások kubusos-mértanias jelleget kölcsönöznek az épületnek. A külső egységes gótizálóromantikus részletkiképzést nyert. A belső földszintjén boltozott termek, nagyobb csarnokok helyezkedtek el, az emeleten kisebb helyiségek nyíltak. A nagyhörcsöki Anna-vár eddigi ismereteink szerint az első nagyléptékű magyarországi romantikus kastély, amely nem korábbi épület felhasználásával készült, amelynek kialakítását tehát nem befolyásolta előtte itt álló kastély alaprajzi elrendezése, tömege, vagy részletformái. Ennek a ténynek is tudható be, hogy az Anna-vár szakít a barokk és klaszszicista kastélyok ortodoxiájával, a főhomlokzat - középrizalit - oldalszárnyak sémáját a kötetlen változatossággal cseréli fel. Az épület egyike Ybl legsikerültebb romantikus alkotásainak, egyéniességben és kvalitásban későbbi, hasonló stílusban készült kastélyai (mint például a tápiósági, a fási vagy a zsombolyai) sem múlják felül. Vörösváron (volt Vas vm.; ma Rotenturm, Ausztria) korábban középkori eredetű kastély állott, az Erdődy család birtokába 1532-ben került.19 Az épületet rossz állapota miatt, esetleg csak részben, lebontották.20 Az új, romantikus stílusú kastélyt Weber Antal építész tervezte, az épület 1862-re készült el.21 A munkákkal kapcsolatban egy múlt századi elbeszélő leírja, hogy a kastély „Wéber, az ismeretes pesti építész tervei szerint s felügyelete alatt épült, s csaknem kizárólag hazai iparosok szerelték fel. A gróf be is vésette mindnyájának nevét egy réztáblába, melyet a kápolnába a falhoz erősítettek, s melyen az is meg van említve, hogy a vörösvári község ingyen adta az építkezéshez a szükséges meszet."22 Az igényes kialakítású kastély felszerelésében Lotz Károly festő, Weber Antal sógora is részt vett: az épület elkészülte után, 1863-ban az ajtók fölötti lunettákba vászonképeket festett, illetve Erdődy István budapesti palotájából a későbbiek folyamán több Lotz-kép került Vörösvárra.23 A kastély alaprajza nagyjából szabályos négyzet, amelyhez hátul másik, keskeny épületrész kapcsolódott. A masszív főépület leghangsúlyosabb eleme a főhomlokzat bal sarkán emelkedő lapostetejű, háromemeletes torony, amelynek legfelső szintjét körbefutó loggia élénkíti. A jobb oldali szalítot lépcsősen elhelyezett árkád koronázza, az épület közepén ötíves, felül kőrácsos árkád, fölötte az emeleten terasz látható. Az épület megjelenésében a románkor és a velencei reneszánsz világát idézi, némi moros beütéssel. Ha egyáltalán be lehet sorolni valamelyik stílusáramlatba, a félköríves nyílások meghatározó jelenléte, a felidézett építészeti korok alapján talán leginkább a német nyelvterületen elterjedt ,,Rundbogenstil"-hez kapcsolhatjuk. Kvalitásos, invenciózus alkotás, a romantika korszakának egyik legeredetibb emléke. Jellegzetes, loggiás tornya igen hasonlít az ugyancsak Weber által épített galántai (Galanta) Eszterházy-kastély tornyához. Az épületbe belépve boltozott, oszlopokkal tagolt, tágas előcsarnokba jutunk. A földszinten található a kastély kápolnája, az I. emeleten az ebédlőből lehet kijutni a balkonra. „(A vörösvári kastély) jellege a nagyszerűség. A szobák magasak, az arányok szélesek, a tagozatok díszítményei szint oly súlyosak, a mily gazdagok" — idézi fel a látottakat