Autó-Motor, 1992. január-június (45. évfolyam, 1-13. szám)

1992-01-03 / 1. szám

üléspozíciót, ahol kényel­mesen ülhettem és ki is lát­tam. Nekem megfelelt az ülés kialakítása, méretei, azonban kicsit termetesebb kollégáim elmondták, hogy hosszú úton ők kényelmetle­nül érezték magukat a Swift­­ben. Városi forgalomban ezt észre sem vették, ott ilyen gondjuk nem volt, viszont több száz kilométer megtéte­le már nem okozott örömet a kicsit keskeny ülésen. Ami azonnal feltűnt, az a kezelőszervek rendkívül jó elhelyezése és hihetetlenül könnyű kezelhetősége. A se­bességváltó rúdját és min­den kapcsolót kéznél talál­tuk, és könnyen működtet­hettük. A kuplungpedált elég volt csak lehelni, és já­ró motornál (szervo!) a fék­pedálra sem kellett teljes súlylyal ráesni, ha rövid úton akartunk megállni. A műszerfalat a GL típus­­jelzésű autón alig egy-két pluszfelszereléssel látták el. Egy kapcsoló szolgált a hátsó ablakfűtés ki- és bekapcsolá­sára, egy másikra a hátsó ködzárófény működtetését bízták rá. Az összes többi funkciót két karba sűrítették a tervezők, a fényszórókap­csolót a bal oldali, az irány­jelzőt is magába foglaló kar­ba integrálták, a jobb oldali karral pedig az ablaktörlőt lehetett működtetni. Nagyon hiányzott a hátsó ablaktörlő, amelynek a helyét kiképezték a hátsó ajtón. Az olyan farki­alakítású autók, mint a Suzu­ki Swift is, hajlamosak eső­ben „beteríteni”, összefröcs­kölni a hátsó ablakot, és nem lehet hátra kilátni. Igaz, a két külső tükör gyári felszerelés, azért mégsem árt, ha a belső tükröt is lehet használni, fő­leg esőben, hóesésben, ami­kor amúgy is rosszak a látási viszonyok. FOKOZATELOSZLÁSI DIAGRAM Az első szélvédő óriási méretű, erősen döntött, így jól lehet látni az út felett el­helyezett lámpákat. Ennek viszont az az ára, hogy hi­deg időben a szélvédő hajla­mos a párásodásra, és még akkor is fúvatni kell rá a le­vegőt, amikor egyébként a kocsi belseje már bemelege­dett. Ezt viszont könnyen megtehettük, ugyanis a szel­lőztető rendszernek van olyan állása is (japán!), amely egyszerre fújja lefelé­­ lábhoz­­ és az ablakra a le­vegőt, így egyidejűleg fűt­­hetjük fel az autót és párat­­­laníthatjuk a szélvédőt. A szellőzőrendszer további előnye, hogy olyan fúvóká­­kat is kialakítottak, amelyek az oldalablakokra fújják a levegőt, így a tükrök kör­nyékén gyorsan eltűnik a pá­ra, és legalább ott kilátunk, ahol feltétlenül szükséges. Maga a műszerezettség is teljesen alapfokú a Swift GL-ben: mindössze sebes­ségmérőt, üzemanyagszint­­mérőt és hűtővíz-hőfokmé­­rőt építettek be. Az üzem­­anyagszint-mérő műszer ér­dekesen működik, ugyanis akkor is jelez, ha kivesszük a gyújtáskulcsot. Arra vi­szont ügyeljünk, hogy a ha­zánkban megszokott típu­sokhoz képest nincs tarta­lékjelző lámpa, amely vilá­gítva vagy villogva jelezné, hogy üzemanyagunk már fogytán van. Célszerű ezért megfigyelni, hogy amikor a műszer mutatója visszatér alaphelyzetbe, mennyi van még a tartályban. Ez a mi méréseink szerint a Swift fogyasztásához képest igen jelentős mennyiség: tíz li­ter. Ezt úgy határoztuk meg, hogy többször is a mutató alaphelyzetbe állása után mentünk tankolni, és harminc-harminckét liter benzinnél több sosem fért a tankba (a gyári adatok sze­rint negyven literes a Suzuki tartálya). Már sok mindenről be­széltünk, de arról még nem, hogyan is megy ez a kis au­tó, amelyet mindössze egyli­teres, és ráadásul háromhen­geres motor hajt. Igazi japán szerkezet a Suzuki motorja: szereti és jól tűri a nagy for­dulatszámot. Síkon biztosan tartja az elért sebességet szinte bármelyik fokozat­ban, viszont csak úgy gyor­sul, ha figyelembe vesszük azt a jól meghatározható se­bességtartományt, amelyben az adott fokozatban a motor húz. Ennyit előzetesen, de kezdjük az elején, az indí­tással . Ennél mi sem egysze­rűbb, ugyanis hidegindító kar nincs, hidegen-melegen csak el kell fordítanunk a kulcsot és várni az ered­ményt, ami mindig egy fur­csa hang volt: a motor kissé visszhangosan szólt bele a kipufogódobba. A Suzuki zajszigetelése osztályának megfelelően nem túl jó, de túloznánk, ha zajosnak ne­veznénk. Csak a húzó, tel­jesítményt adó fordulat­­szám-tartományban kellett felemelnünk a hangunkat, egyébként mindig az átlagos . A csomagtér alját jelentő farostlemez alatt találtuk az emelőt és a többivel azonos méretű pótkereket. Sajnos a próbaút során a kerékcserét is meg kellett próbálnunk, így állíthatjuk, a Suzukiban minden benne van, amire a kerékcseréhez szükség lehet SUZUKI SWIFT 1,0 GL motorfordulatszám 1/minX100 1992/1 AUTÓ-MOTOR 39

Next