Az Est, 1924. május (15. évfolyam, 84-105. szám)
1924-05-07 / 85. szám
Előfizetési árak: Egy hónapra, * • 40.000 K Három, hónapra : 120.000 1£ Kútfőmön a fenti árai: kétszerese Egyes szám ára 2000 K Ieddi számára 3000 K Ausztriában hétköznap és vasárnap 2000 osztr. korona Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőség: IIll. kerület, Rákóczi út 54* túladó hivatal: VII., Erzsébet körút 18'*~20.sas* Fiókekiadó hivatalok: IV., Váci ucca 12., Vilmos császár út 14. és VII., Rákóczi út 54. ■Szerkesztőség Bécsbent I., Kohlmarkt 7. A hazugság erős sző, nem szívesen írja le a jóízlésből faragott tóik De ha mingyárt rokokó márkinők rózsalehelletéből öntötték is volna azt a tollat, mitévő legyen, amikor az utóbbi esztendők politikájához ér a hegye? Amikor annak megállapításáról van szó, miképpen gazdálkodtak egy Szerencsétlen ország megmaradt erkölcsi és gazdaságijavaivá, mit műveltek azzal a hatalommal, amelyet a véletlen kezükre játszott s amelynél abszolútabb hatalommal még keleti satrapák semm éltek semmi! Lehet-e ott tévedésről, félreértésről, baklövésről, vagy más ehet: hasonló emberi gyarlóságról szó, ahol tudatosan, szánt-szándékkal és előre megfontoltan azt mondották a fehérről, hogy fekete s a feketéről, hogy fehér?! . . . Nem lehet. Itt öt év óta tudatosan, szánt-szándékkal és előre megfontoltan űzik azt a politikát, amely az országot gazdaságilag kiterítette és erkölcsileg megbontotta. Nem nyelvbolliás vagy elszólás volt tehát. ..amikor mázsás valótlanságokat kengerítettek rá a lelkekre, hogy ne eszméljenek és a szemekre, hogy ne lássanak, hanem nyugodtan megfontolt és összeadott hazugság és e hazugság fonalából szőtt politika. E hazugság madarai még éhesebben vijogtak a polgári lapok meg nem jelenésének ideje alatt s ellentmondás nélkül károgták a hazáról, kereszténységről és fajvédelemről szóló frázisaikat. Az összehívott nemzetgyűlés pár órás ülésén pedig mintha valamennyi zsilipjüket felhúzták volna, az igazsággal és a valósággal ellenkező állítások zuhatagát bocsátották rá az országra. S a zuhatag tovahömpölygött anélkül, hogy az ellenzék csak kisujját emelte volna fel, mondván — ez nem így van! . . . Hát ez az a politika, amely az országot odáig nyomta le, hogy a munka és a kenyér ritka madárrá vált, a gyárak elnémulnak, a boltok kriptára emlékeztetnek és az irodák asztalait por lepi be; s ez a politika lesz az, — ha idejében torkon nem ragadják és nem végeznek vele — amely a hajdan viruló magyar életből csendes temetőt fog ácsolni. Beszélgetés Hüszren bejjel, Törökország új budapesti követével Törökországban megszűnt a haladók és maradiak küzdelmei török fiatalság programja: munka és pacifizmus — "Az Est tudósítóidtól — A Hungária egyik második emeleti Szalonjának fehéren lakkozott ajtaja energikus és ■ mégis puha lendülettől 'felcsapódik, a küszöbön eséleszállú, karcsú férfi alakja jelenik meg, «kin úgy fessül a pompásan szabott szürke ruha, mintha uniformis venis, — azután az ajtó csendesen bejárat, s folyosón egy csengő berreg és Hüszrer bej, a török köztársaság mstryszerszájii követő, szemben ül velem. Az új török követ megvesztegető külsejű férfi. Olajbarna arcából nyugodt szem néz a világba, szépen metszett szája fölött parányi fekete bajusz, a válla széles, dereka karcsú, egész megjelenése lovastisztre emlékeztet és szájából balkán, gyorsas, párizsias akcentussal ömlik a francia szé. A szoba rózsaszínvirágos sárga tapétájáról élesen válik el- Huszrev bej barna feje, a nyitott erkélyajtón keresztül villamosok zúgása hallatszik, a megáradt Duna zöldesszürke hullámai furcsa reftekezet vetnek mindenre és szemben a Duna jobbpartján csúnya, barna füstfelleg kanyarodik fel valahonnan a házak közül. — Magyarország és Törökország baráti viszonya — mondja Hüszrev bej — a szívekben már úgyis régen él és a vér, a származás összetartozóságán alapul. Éppen ezért számomra is különös öröm volt, amikor az a megtisztelő feladat jutott rám, hogy a fiatal török köztársaságot éppen a magyar kormány előtt képviseljem. Azt hiszem, hogy az önök törökországi követe, Tahy úr, lent nálunk és én itt baráti egyetértéssel fogunk tudni dolgozni a minket elválasztó távolság ellenére azon, hogy a két testvérnemzetet minél közelebb hozzuk egymáshoz. — Milyen téren képzeli el ezt a közeledést Excellenciád ! «— Azt, hiszem, hogy Törökország különösen egyes kulturális és agrárkérdésekben szorul támogatásra. Elvitathatatlan, hogy nálunk nagy és meleg szimpátia kapott lábra még azokban a körökben is, amelyek bizonyos fokú ellenségeskedéssel viseltettek kormányunkkal szemben, mióta annak kulúrproc/rcvia nyilvánosságéha jutott. Törökország a civilizáció útján hatalmas lépésekkel haladt előre és egészen bizonyos, hogy j . ezt csak annnak köszönhetjük, hogy kormányunk energikus kézzel nyúlt bele az ügyekbe és minden kérdést a dolgok gyökerénél kezdett megoldani. A reform, amit végeztünk, kategorikus ,és radikális volt. Ez magában foglalja azt is, hogy nagyon sok kar■éfót kellett kivívásáért" folytat, amik, azonban a következmények ■ nekünk adtak igazat és ma már a török köztársaság Kemeillel és fined fcasálál az élén, hatalmasan fejlődik abban az irányban, amit vezetői számára kijelöltek. — Mancs-e Törökországban nagymérülsi meghanonlás a régi rendszer hívei és az új világ között ! — Bátran áhíthaton, hogy a török ma már nincs. Az egész ország belátta a régirendszer tarthatatlanságát és mint egy ember állott rövid idő elteltével mellénk. Az a harc, amely a régi, Törökország életerejét anynyira aláásta, meggyengítette és szétdarabolta, az ó-törökök és ifjú-törökök, a maradiak és haladók küzdelme, teljesen kiküszöbölő „ dött. '. — Fővárosunk fejlődik, az ország fejlődik’, az élet fejlődik; Törökország a tett országútján van. A kormány az én véleményem szerint mindent megtett, amit kellett és mindent megtett, amit lehetett. Komoly, céltudatos, törekvő és főleg dolgozó kormány ez, amely abban különbözik — előnyére! — minden más rendszertől, amely eddig Törökország ügyeit vezette, hogy nem másokat küld dolgozni és maga kényelmesen otthon marad, hanem — mint a jó katona — ez a vezényszava: utánam! Elöljár a jó példával és az ország boldogulása érdekében éjet-napot eggyé tesz. — A labik ifjúság belenyugodott-e az életkörülmények teljes megváltozásába ! « — Minden török fiatalember boldogan vetette magát bele az élet és munka áradatába, amely egyszerre szabadult rá az országra és az ifjúságunk a munka vágyával van tele. Érzésében haladni vágyó, akaratában pacifista a török fiatalság. Általánosan él mindenkiben az a tudat, az a vágy, hogy megmaradunk határaink közett, barátai ,lessünk szomszédainknak és mindenki azon a helyen, ahol áll, katonai fegyelemmel fogja folytatni az alkotó munkát. Dolgozni, dolgozni, dolgozni! Nálunk, szerencsére ez nem frázis, hanem tény. Minden izom megfeszül, minden kar munkában áll, minden agyvelő gondolkozik, haladunk. — Ennek a megváltozott ifjúságnak növeléséről hogyan gondoskodik Törökország ? Az egész iskolai rendszer megváltozott, a politika változásával együtt. A túlzott és kaprofan túlhajtott teológiai oktatást kellő mértékre szállítottuk le és modern alapokra fektettük az oktatást. Eddig bizonyos dolgokban elsőrangú szakképzettséget adtak iskoláink, a nagy, széles rétegek számára azonban nem voltak hozzáférhetők és főleg nem voltak hasznavehetők. Ma már ott tartunk, hogy iskoláinkban mindazt megtanulhatja, a török ifjú, amire modern korban élő modern nemzet fiának szüksége van és a Kemal basa programjának nagyon jelentős pontja az oktatás további fejlesztése. — Milyen Kanal basa helyzete az új Törökország vezetésében ! — Mielőtt róla szólok, előre kell bocsátanom, hogy buratja vagyok, aki a mozgalom legelején vele egy pillanatban állottam talpra. A mi mozgalmunk kezdete tulajdonképpen az volt, hogy amikor az erzerumi és sziraszi kongresszusokban összeült a parlament Sztambulban, az angolok feloszlatták és a képviselők egy részét Máltába internálták. A képviselők másik része — köztük én is — a hegyek közé menekültünk és onnan kezdtük meg Keniabasa vezérlete alatt a nemzet harcot. Most, hogy a győzelmet kivívtuk, ő a természetes és elismert vezér. — A legszélesebb rétegek egyformán szeretik és e nagy intelligenciájával, súlyos egyéniségével és európai tájékozottságával kellő mederbe tereli ezeket a szimpátiákat. Már a külseje is olyan, hogy jelentéktelen ember nem lehet. Arányos termetű, a szeme acélkék és energikus, mindig elegáns, de a legrosszabb rongy is csodálatosan jól mutat rajta. Katonai ügyekben maga a kérlelhetetlen, megtörhetetlen energia, baráti körben a kedvesség és a jó modor. — Milyennek látja Excellenciád Magyarország helyzetét a jelen pillanat,ban ? — Őszintén azt kell mondanom, hogy nagyon súlyosnak, mert semilyen módon nem lehet Zürichi megnyitás 0.0065