Az Ujság, 1915. április (13. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-30 / 119. szám

% M Léon G elsüllyedése» Két torpedólövés, Milano, április 29. A Léon Gambetla esúlyoz­­­cséről többféle verzió van forgalomban. Egy ke­véssé megbízható jelentés szerint harcz volt a Léon Gambetta és az osztrák-magyar tengeralatt­járó között. Sokkal megbízhatóbb az a leírás, hogy a Léon Gambellá­t éjjel, kevéssel egy óra után érte a torpedó, mikor a legénység legnagyobb része mélyen aludt. A legénység rögtön a fedélzetre sie­tett és megkezdette a mentési munkálatokat. Az első torpedólövés a dinamókamrát találta és a hajón rögtön kialudt minden világosság, a­mi na­gyon megnehezítette a mentést. Alig kezdődtek meg azonban ezek a munkálatok, mikor második torpedó t­alálta a hajót és rettenetes­­lyukat tépett, melyen keresztül oly gyorsan tódult be,a víz, hogy a hajó 15 percz alatt elsülyedt. A kapitány a czirkálót Santa Maria di Leuca felé akarta kormányozni, hogy ott a partra fut­tassa, de fáradozásainak nem volt semmilyen ered­ménye. A megmenekültek rögtön az első torpedólövés után a dereglyébe szálltak. A dereglyét egy olasz torpedónaszád vontatta Santa Maria di Leucába. Santa Maria di Leucában a szemafor őrei a torpedólövések robbanását hallották meg. Brin­disi hadikikötő parancsnoksága sürgönyi értesí­tésre két torpedónaszádot küldött az eset szín­helyére, de ezek már későn érkeztek és nem segít­hettek semmit sem. Olasz szakemberek szerint az erülm­ény annak köszönhető,­ hogy a tengeralattjáró vezetője ala­posan ki tudta használni a kedvező helyzetet. Ked­vező stratégiai helyzete következtében a védő­flotta kivárhatja nyugodtan az ilyen kedvező hely­zeteket és­ így már­is sok eredményt mutathat fel.­ A Curie tengeralattjáró és egy dreadnought el­­sülyesztését és most a Léon Gambettá­t, lógva­ sülyedt el a Leon Gambetta. Milano, április 29. A Corriere della SS era mai száma írja : A két olasz torpedónaszád egyikének a parancsnoka, a­kik a León Gambetta hajótörött­jeinek segítségére siettek, ezeket beszélte el a fran­­czia pánczélos hajó elsülyedéséről.­­ A Léon Gambetta és testvérhajója, a Victor Hugo az osztrák partvidék blokádjával voltak meg­bízva. A katasztrófa éjfél után egy óra felé történt, a­mikor az egész szolgálatban nem lévő legénység aludt. A Léon Gambetta hirtelen sülyedt el. Össze­sen 136 ember menekült meg, köztük olyanok, a­kik tizenkét óráig küzdöttek a hullámokkal. Hét­­százharminczkét emberélet veszett oda. A halottak között van Menet admirális és hadsegédje, továbbá a Léon Gambetta parancsnoka és tíz tiszt. A maga­­sabb rangú tisztek közül csak egy sorhajókapitány maradt életben, ki súlyosan megsérült. A matró­zok közül tizennyolca sebesültet a brindissi tenge­részeti kórházba szállítottak. Franczia jelentés az elsülyedésről. Paris, április 29. A Havas-ügynökség je­lenti : A mindenhonnan beérkező jelentések­ből arról értesülünk, hogy a Léon Gambetta pánczélos czirkálót a 26-ikáról 27-ikére virradó éjjel az Adriai-tengeren Otranto magasságá­ban megtorpedózták. A részletek még hiányoz­nak. Mégis bizonyos, hogy a legénységnek leg­alább egy részét megmentették. A menekültek: Genf, április 29. Ma délig a nyomozások sze­rint a Léon Gambetta menekült­jeinek a száma nem emelkedett. A tengerészeti hivatal kíméletesen értesíti a mintegy 600 áldozat hozzátartozóit. Guepratte franczia tengernagy, a­ki várta a Léon Gambettá­t a Dardanellákhoz, most egy 14.000 tonnás legújabb típusú czirkálót kér. A terngerészet­­ügyi miniszter a döntést tv minisztertanácsra bízta. A fii nicirlik­k­e'n fönt pedig a család van. Most, hogy én innét egy ilyen megtermékenyített viaszkeretet tet­tem be hozzájuk, ők újra­ szervezkedni kezde­nek, mert a természet adott nekik egy csodá­latos képességet, úgy hogy ők képesek ezeket a kis petéket táplálékadagolás révén kiképezni, úgy hogy azok vagy olyanok legyenek, mint a­milyenek ők, ugyanis a levegő szűzleányai, a­kik dolgoznak, vagy pedig herék, a­kik közül egy aztán a légi nász alkalmával a királynéval halála pillanatáig boldog lesz , vagy pedig ugyanezt a kis petét királynévá fejlesztik ki, hogy királynéjuk legyen. Nézze csak, a szét­vert méhek már most is közelednek az új kas felé, a­melyben én megadtam nekik az eshet­ősé­get, hogy egy új királyné létrejöhessen. Mérhe­tetlenül nagyszerű dolog az, hogy ők egyazon kis petét képesek háromféle alakká kiképezni, a szerint hogy mire van szükségük. Oly mély­séges rendje ez a természetnek, a­mely csoda­tétel előtt épp oly szédülő bámulattal áll meg az ember, mint ha egy mély szakadék partján állana, melynek mélyébe nem tud egészen le­tekinteni, mert annak hihetetlen mélysége el­­szédüti. Ekkor egy csomó kis méh tántorgott a kezemen, a —­ Nini, ezek részegek ! — nevetett az asszony. — Igen, a kis bohók azt hitték, hogy rab­lók támadták meg őket és sietve a mézkincs­tárra vetették magukat, hogy teleszivják teen­dőjüket tiszta mézzel, megmentve a rablók elől a menthetőt. De megittasultak az édes italtól. Ekkor sorra kivettem egy pár keretet, mely tele volt ezer és ezer méhhel. S egyszerre nagy meglepetten felkiáltottam : — Nézze, nézze, szerencsések vagyunk, itt van a raj királynéja is ! És valóban, a drága bogár ott bujkált hívei között, a­kik gyorsan elfödék testükkel előlünk őt, majd pedig utat nyitottak előtte, hogy ő fejedelmi módon vonulhasson el közöt­tük, míg zümmögő tömeggel, mint egy kis élő folyam, újra össze nem csaptak fölötte. Sokáig elnéztük őket és gyönyörködtünk a királyné­­fényes, gyűrűs testű kiváltságos alakjában. A szép asszony felkiáltott : — Nagyszerű, ilyet nem láttam soha még ! — Mondja úgy, hogy így még nem látott soha be a természet rejtélyébe. Ezalatt kivettem a kasból egy mézzel telt keretet s a többit visszarakva, lezártam a kaptárt. A csillogó méz ott volt a kezem­ben, oly tiszta és fényes volt, mint maga a ragyogó nap. Vendégem kezébe adtam, a ki gyönyörködve nézte azt.­­—Csodálatos, — szólt — hogy ezekből a kis hatszöges mélyedésekből nem ömlik ki a méz, daczára hogy némely sejt egész függő­legesen van lefelé építve ! —­ Nem folyhat ki, mert lássa, ezek a bámulatos kis szüzek azt is tudják, hogy az ilyen hatszögletű csőszerkezetnek capilaris coefficiense a méz sűrűsége mellett elbírja tar­tani a méz nedvét még függélyes helyzetben is. Mert mindent tudnak ők teljes pontosság­gal, a­mi az ő világukhoz szükséges. Nézze, ott a kapu előtt ácsorog most négy, ezek a bejárat őrei, a­kik ellenőrzik az érkezőket. Ekkor mint egy kis fekete pont a jég síkjáról egy új méh érkezett oda, lábai sár­gák voltak a viasztól és dús rakományával alig tudott bevánszorogni a kasba. — Nini, ez viaszt hozott — szólt az asszony. — Ki tudja, — feleltem — nem-e az én ravatalom gyertyáihoz hordja most a szük­séges anyagot. Ej, maga mindig kesereg. — Hogy legyek jókedvű én, mikor a királyné mindig előttem röpköd és én nem tudom elérni őt soha ! Nem felelt, csak elnézte a jég síkjairól érkezett méheket, a­kik a napnyugta révén sietve tértek vissza otthonukba. — Innen a kasok mögül nézve a levegőt, — szólt ő — olyan, mintha kis gombostű­fejek lennének azon, a­melyek ott rezegnek a rejtélyes síkokon, s a­mint egy-egy onnét le­bukik a kasba, már a másik ott van az ő helyén. Az egész levegőréteg él itt a méhes előtt. A­mint a jég édes vándorai hazatérnek rejtélyes útjaikról! — Higgye el, végtelen örülök, hogy figyel­mét megragadta ez a látványosság, mert most már igazat kell hogy adjon nekem abban, mi­kor azt állítom, hogy a legnagyobb erő a földön a szerelem ! — A szerelem ? — Igen. Hisz ennek az egész módtársa­­dalomnak az alapja és az egész kasrendszer­nek az egyetlen gondolata az ; ezen épül föl az ő egész társadalmuk, erre van ráépítve egész munkájuk s az egész kaptár lénye csak azért van, hogy a nagy szerelmi rep­ülésnél a királyné és kivé­reztett társa egy pillanatig boldogok lehessenek, mialatt nászutjukat a többi ,százezer sziki kis méhike döngicsélő énekkel, kíséri. De bármennyire­ tisztelem is a levegő szűz munkásait, mégis a legnagyobb tisztelettel én a herék iránt vagyok, mert azok a világ legelszántabb férfil­elkei, mert hisz közülök csak egynek adatik meg, hogy a királynéval boldog lehessen, de annak is csak halála pillanatában, míg a többi föláldozza magát azért, hogy kiválasztott társuk halált­­hozó csokját elérhesse. Én, a­ki a természet őseréjét kutatom mindenütt, úgy itt, a kis ■di 4 . vetett el, a másik az, hogy a tervet Venizelosz hirtelen bukása, döntötte romba. Venizelosz e verzió szerint részt akart venni a vállalkozásban, csapa­tokat akart segítségül küldeni és a görög kikötő­ket bázisul rendelkezésre bocsátani. A­ki azonban az utóbbi teóriát visszautasítja, a­mint azt a nem­zet az utóbbi napokban tette, annak a Morning­­fost föltevéséhez kell csatlakoznia. Az E 15 személyzetének megmentése. Bécs, április 29. Konstantinápolyból jelentik .­­ Az Agence Telegraphique Mills kimerítő tudósí­tást közöl az E 15 angol tengeralatjáró elsülye-­­­déséről. A tudósítás kiemeli, hogy a török kato­nák mily önfeláldozó és emberszerető módon igyekeztek a sülyedő angol tengeralattjáró le­génységét megmenteni. A török katonák a ve­szélyes ár ellenére is négyszáz méternyire úsztak be a tengerbe, hogy a hullá­mok ellen küzdő angol matrózokat megmentsék. Palmer, az egykori angol alkonzul csak egy gyalogos katona hősies önfel­áldozásának köszönheti, hogy élve került ki a habokból. A török katona a hátára vette Palmert és saját élete veszélyeztetésével vitte ki a száraz­földre. Lehetetlen rá nem mutatni arra, hogy a török katonáknak ez az eljárása éles ellentétben van az angol katonákéval, a­kik a Szuezi-csatorná­­nál elfogott török katonákkal méltatlanul bántak. AZ ÚJSÁG Péntek, 1915. április 30. m­­ondlati Az angolok és francziák Yperntől északra s a csatornától keletre folyton ismétlik támadá­saikat a németek új és előretolt pozicziói ellen. Különösen a német jobbszárny ellen intéznek makacs rohamokat . A mai jelentés szerint mind­ezek a támadások, az ellenség súlyos vesztesége mellett, sikertelenek maradtak, felére a német előrenyomulás újabb hadizsákmányt szerzett nekik, a­mennyiben a­ lefolyt harcrokban zsák­mányolt ágyúk száma 45-ről 63-ra emelkedett. Neutrális lapok haditudósítói konstatálják, hogy a csatorna áttörésével a németek fölötte kritikus helyzetbe hozták a szö­vetséges sereget Nieuport és Dixmuiden közt s közel a veszély, hogy vissza kell majd gyorsan vonulnia Dun­kerque felé. A németek­ eredménye sokat ígérő.

Next