Műszaki Élet, 1974. január-június (29. évfolyam, 1-13. szám)

1974-05-10 / 10. szám

A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM. ARA: 2,50 FT 1974. MÁJUS 10. A tavaszi A villamosenergia-rendszer terheléskiegyenlítésének lehetőségei és gazdaságossága (OMFB-koncepció) A gépipar technológiai fejlesztése«— A hajógyártás problémái A szovjet, a csehszlovák, az NDK-beli, a lengyel, a bolgár kiállítás Tőkés cégek a vásáron 1— A nehézipar, az építőipar, az Akadémia, az OMFB bemutatója GÉPIPARI KALAUZ Az idei Budapesti Nemzetkö­zi Vásáron érvényesül első íz­ben a termékek bemutatásának nemzetközi szakosítása. A né­pes nemzetközi mezőny lehető­séget ad a hazai és a külföldi szakembereknek a termékek összehasonlítására. A kőbányai új vásárterületen több mint 6500 m­ fedett és je­lentős nagyságú szabad terüle­ten, a nemzetközi szakosításnak megfelelő körülmények között mutatkoznak be a magyar kohó- és gépipar korszerű termékei. A kőbányai vásárvárosban ösz­­szesen kilenc szekcióban, a ter­mékek jellegének megfelelő cso­portosításban tekinthetik meg az érdeklődők a hazai és a kül­földi ipar válogatott termékeit. A kilenc szekcióból nyolcban szerepelnek a magyar kohó- és gépipar termékei. Ebben az esztendőben is fon­tos szempont volt a termékek kiválasztásakor, hogy csak új­donságokat, fejlett, versenyké­pes gyártmányokat, gépeket és berendezéseket mutassunk be. Érvényesültek azok a kereske­delempolitikai elképzelések is, hogy elsősorban azokat a termé­keket kell bemutatni, amelyek felkeltik a fejlett ipari országok szakembereinek a figyelmét is, és alkalmasak a nemzetközi kooperáció kiszélesítésére. Az alábbiakban a kohó- és gépipar gazdag választékából mutatunk be néhányat. Híradástechnika A Beloiannisz Híradástechni­kai Gyár EH-21 háziközpontja maximálisan 20 előfizető egy­más közötti, belső forgalmának lebonyolítására alkalmas, kizá­rólag elektronikus kapcsolóele­meket tartalmazó berendezés. Az elektronikus központ elő­nyei: gyors működés, kis fo­gyasztás, kis helyiségigény, nagy megbízhatóság, minimális kar­bantartási igény, zajtalan műkö­dés, gazdaságosan, egyszerűen bővíthető stb. Az Elektroakusztikai Gyár EKC 01/spec utasító berendezé­se alkalmas tv-, rádió-stúdiók rendezői, technikai, bemondó és egyéb helyiségei között kétirá­nyú utasító kapcsolatok létreho­zására. Tartalmazza mindazokat a kezelőszerveket, amelyek egy adott munkahelyen a felvételek, adások lebonyolításához, a szol­gálati összeköttetések megte­remtéséhez munka közben szük­ségesek. Ennek megfelelően minden egyes munkahelyre a rendszer egy-egy mikrofonja, il­letve hangszórója kerül, a hoz­zájuk tartozó erősítő- és táp­egységekkel együtt Maguk az (Folytatás a 20. oldalon) A BHG EH—21 jelű elektronikus háziközp­ontja Az Elektromechanikai Vállalat diszpécser rendszerének kezelő­berendezése Iraknak gyártja az IKARUS az 553 típusú városi autóbuszt, SCANIA-VARIS alvázra épített karosszériával DR. CSANÁDI GYÖRGY Nehéz, nagyon nehéz szálak­ba önteni azt a fájdalmat és azt a szomorúságot, amelyet az egész magyar műszaki társada­lom érzett a hír hallatára. Meg­halt dr. Csanádi György akadé­mikus, egyetemi tanár, közleke­dés- és postaügyi miniszter, s tő­lünk eltávozott mindörökre Csa­nádi György, az MTESZ elnöke. Csanádi György már nagyon ré­gen látta a mű­szaki értelmiség tudományos szer­vezeteinek jelen­tőségét, munká­jukban elejétől fogva részt vett, s azok fejlődését, műszaki, tudo­mányos, politi­kai és társa­dalmi tevékeny­ségét mindvégig teljes erejével támogatta. A Közlekedéstudományi Egye­sület alapító tagja, s az oktatási bizottságnak mindjárt vezetője lett. Csanádi György jól értette és érezte, hogy a műszaki fejlő­dés az oktatással kezdődik, s a további lépésekhez állandó és szervezett továbbképzésre van szükség. Ezt vallotta az egyete­mi tanár, de ezt tartotta szem előtt az egyesületi munkában is, ezért nem véletlen, hogy tudo­mányos egyesületi tevékenysé­gét éppen az oktatási bizottság vezetőjeként kezdte. Már 1951-ben a Közlekedéstu­dományi Egyesület társelnökévé választották, ugyanitt 1959-től elnök, 1970-től pedig tiszteletbe­li elnök volt. Tisztségét mindig nagyon komolyan, nagy felelős­séggel látta el, az egyesület szin­te minden megmozdulásában részt vett, sok fontos programot kezdeményezett, s mindig szá­mítani lehetett segítségére, tá­mogatására, aktív közreműkö­désére, ha erre szükség volt. Erejéből arra is futotta, hogy a Közlekedéstudományi Egye­sületben végzett munkája mel­lett részt vegyen az egész szö­vetség ügyeinek intézésében. Már a szövetség létrehozásában is szerepe volt. 1965 óta az MTESZ társelnöke, majd két év óta az MTESZ elnöke volt. Azok, akik részt vesznek az MTESZ ügyeinek intézésében, jól tudják, hogy Csanádi György mindig szakított magának időt, ha az MTESZ-ről volt szó. Fá­radhatatlan aktivitással foglal­kozott az eléje kerülő kérdések­kel, s ha vidékre látogatott, so­ha sem kerülte el az MTESZ te­rületi szerveit, személyes meg­jelenésével is fokozván azok sú­lyát és tekintélyét. Csanádi György jelentős élet­művet hagyott hátra, úgy is mint egész közlekedéspolitikai koncepciónk kialakítója és vég­rehajtója, úgy is, mint egyete­mi oktató. Idejekorán felismer­te a különböző közlekedési ága­zatok arányos fejlesztésének szükségszerűségét, bonyolult összefüggéseit, s minden erejé­vel és tehetségével azon volt, hogy a rendelkezésre álló kere­teken belül biztosítsa a külön­böző közlekedési ágazatok terv­szerű kiépítését. Mint egyetemi oktató is arra törekedett, hogy a szorosan vett szakmai ismerete­ken túlmenően hallgatói értsék és támogassák hazánk közleke­déspolitikai koncepciójának megvalósítását. A közlekedés­politikában vallott elvei és gya­korlata hazánk határain túl is ismertté tették nevét, s minde­nütt a világon mint a közleke­dés fejlesztésének alapos tudó­sát ismerték és tisztelték. Ez a megbecsülés, sőt ami ennél is több, ez a szeretet övezte őt hazánk­ban is; tekintélyét mindenki, akivel együtt dolgozott, elismerte. Ezt a munkásságát ju­talmazták Kos­­suth-díjjal és Ál­lami Díjjal egy­aránt. Rendkívül érté­kes tudományos és oktató munkája mellett — és talán éppen ezzel szoros összefüggésben — Csanádi György mindig közéleti ember, politikus volt. Mindig is azt vallotta, hogy a tudományt nem lehet és nem szabad a társadalom életétől, mozgásától elszakítva művelni. Ő ezt az elvet átvitte a gyakorlatba is, ezért is fejtett ki igen aktív társadalmi tevé­kenységet. Jól tudta, hogy az elmélet csak akkor válhat gya­korlattá, ha minél több embert győz meg, személyes példamuta­tásával is, az elmélet helyessé­géről. Ennek a társadalmi tevékeny­ségnek legfontosabb bázisa ép­pen a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetsége, illetve azon belül a Közlekedés­­tudományi Egyesület volt. Itt ta­lálta meg azokat a szakembere­ket, akikkel együtt dolgozott politikai és közlekedéspolitikai céljainak megvalósításáért, aki­ket egyrészt ő segített abban, hogy világosan lássák a köve­tendő célt, s akik másrészt őt segítették a maga elé tűzött ha­talmas feladatoknak a megoldá­sában. Érdeklődése természetesen nem szorítkozott a közlekedés­­politikára, ez indokolta, hogy nemcsak saját egyesületében, hanem a szövetségben is aktív szerepet vállalt. Jól tudta és érezte, hogy a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége, amely az egész mű­szaki társadalmat reprezentálja, egyik legfontosabb bázisa a ma­gyar műszaki-tudományos és gazdasági fejlődésnek, arra tö­rekedett tehát, hogy a szövet­ségben és a szövetséghez tartozó tudományos egesületekben alko­tó gondolataival felkeltse a vi­taszellemet, felébressze az ér­deklődést a műszaki-tudomá­nyos problémák iránt, s aktív társakat találjon a kidolgozott megoldások gyakorlatba vételé­hez is. Csanádi György halálával igen nagy veszteség érte az MTESZ-t, a Közlekedéstudományi Egyesü­letet és az egész műszaki társa­dalmat. Olyan ember távozott el, aki segítette munkánkat és törekvéseinket, aki segítette cél­jaink megvalósítását. Gyászol­juk Csanádi Györgyöt, szövetsé­günk elnökét, gyászoljuk a fá­radhatatlan társadalmi munkást, gyászoljuk a lelkes oktatót, s neve örökké összeforr majd szö­vetségünk jelenével és jövőjé­vel.

Next