Műszaki Élet, 1974. január-június (29. évfolyam, 1-13. szám)
1974-05-10 / 10. szám
A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM. ARA: 2,50 FT 1974. MÁJUS 10. A tavaszi A villamosenergia-rendszer terheléskiegyenlítésének lehetőségei és gazdaságossága (OMFB-koncepció) A gépipar technológiai fejlesztése«— A hajógyártás problémái A szovjet, a csehszlovák, az NDK-beli, a lengyel, a bolgár kiállítás Tőkés cégek a vásáron 1— A nehézipar, az építőipar, az Akadémia, az OMFB bemutatója GÉPIPARI KALAUZ Az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron érvényesül első ízben a termékek bemutatásának nemzetközi szakosítása. A népes nemzetközi mezőny lehetőséget ad a hazai és a külföldi szakembereknek a termékek összehasonlítására. A kőbányai új vásárterületen több mint 6500 m fedett és jelentős nagyságú szabad területen, a nemzetközi szakosításnak megfelelő körülmények között mutatkoznak be a magyar kohó- és gépipar korszerű termékei. A kőbányai vásárvárosban öszszesen kilenc szekcióban, a termékek jellegének megfelelő csoportosításban tekinthetik meg az érdeklődők a hazai és a külföldi ipar válogatott termékeit. A kilenc szekcióból nyolcban szerepelnek a magyar kohó- és gépipar termékei. Ebben az esztendőben is fontos szempont volt a termékek kiválasztásakor, hogy csak újdonságokat, fejlett, versenyképes gyártmányokat, gépeket és berendezéseket mutassunk be. Érvényesültek azok a kereskedelempolitikai elképzelések is, hogy elsősorban azokat a termékeket kell bemutatni, amelyek felkeltik a fejlett ipari országok szakembereinek a figyelmét is, és alkalmasak a nemzetközi kooperáció kiszélesítésére. Az alábbiakban a kohó- és gépipar gazdag választékából mutatunk be néhányat. Híradástechnika A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár EH-21 háziközpontja maximálisan 20 előfizető egymás közötti, belső forgalmának lebonyolítására alkalmas, kizárólag elektronikus kapcsolóelemeket tartalmazó berendezés. Az elektronikus központ előnyei: gyors működés, kis fogyasztás, kis helyiségigény, nagy megbízhatóság, minimális karbantartási igény, zajtalan működés, gazdaságosan, egyszerűen bővíthető stb. Az Elektroakusztikai Gyár EKC 01/spec utasító berendezése alkalmas tv-, rádió-stúdiók rendezői, technikai, bemondó és egyéb helyiségei között kétirányú utasító kapcsolatok létrehozására. Tartalmazza mindazokat a kezelőszerveket, amelyek egy adott munkahelyen a felvételek, adások lebonyolításához, a szolgálati összeköttetések megteremtéséhez munka közben szükségesek. Ennek megfelelően minden egyes munkahelyre a rendszer egy-egy mikrofonja, illetve hangszórója kerül, a hozzájuk tartozó erősítő- és tápegységekkel együtt Maguk az (Folytatás a 20. oldalon) A BHG EH—21 jelű elektronikus háziközpontja Az Elektromechanikai Vállalat diszpécser rendszerének kezelőberendezése Iraknak gyártja az IKARUS az 553 típusú városi autóbuszt, SCANIA-VARIS alvázra épített karosszériával DR. CSANÁDI GYÖRGY Nehéz, nagyon nehéz szálakba önteni azt a fájdalmat és azt a szomorúságot, amelyet az egész magyar műszaki társadalom érzett a hír hallatára. Meghalt dr. Csanádi György akadémikus, egyetemi tanár, közlekedés- és postaügyi miniszter, s tőlünk eltávozott mindörökre Csanádi György, az MTESZ elnöke. Csanádi György már nagyon régen látta a műszaki értelmiség tudományos szervezeteinek jelentőségét, munkájukban elejétől fogva részt vett, s azok fejlődését, műszaki, tudományos, politikai és társadalmi tevékenységét mindvégig teljes erejével támogatta. A Közlekedéstudományi Egyesület alapító tagja, s az oktatási bizottságnak mindjárt vezetője lett. Csanádi György jól értette és érezte, hogy a műszaki fejlődés az oktatással kezdődik, s a további lépésekhez állandó és szervezett továbbképzésre van szükség. Ezt vallotta az egyetemi tanár, de ezt tartotta szem előtt az egyesületi munkában is, ezért nem véletlen, hogy tudományos egyesületi tevékenységét éppen az oktatási bizottság vezetőjeként kezdte. Már 1951-ben a Közlekedéstudományi Egyesület társelnökévé választották, ugyanitt 1959-től elnök, 1970-től pedig tiszteletbeli elnök volt. Tisztségét mindig nagyon komolyan, nagy felelősséggel látta el, az egyesület szinte minden megmozdulásában részt vett, sok fontos programot kezdeményezett, s mindig számítani lehetett segítségére, támogatására, aktív közreműködésére, ha erre szükség volt. Erejéből arra is futotta, hogy a Közlekedéstudományi Egyesületben végzett munkája mellett részt vegyen az egész szövetség ügyeinek intézésében. Már a szövetség létrehozásában is szerepe volt. 1965 óta az MTESZ társelnöke, majd két év óta az MTESZ elnöke volt. Azok, akik részt vesznek az MTESZ ügyeinek intézésében, jól tudják, hogy Csanádi György mindig szakított magának időt, ha az MTESZ-ről volt szó. Fáradhatatlan aktivitással foglalkozott az eléje kerülő kérdésekkel, s ha vidékre látogatott, soha sem kerülte el az MTESZ területi szerveit, személyes megjelenésével is fokozván azok súlyát és tekintélyét. Csanádi György jelentős életművet hagyott hátra, úgy is mint egész közlekedéspolitikai koncepciónk kialakítója és végrehajtója, úgy is, mint egyetemi oktató. Idejekorán felismerte a különböző közlekedési ágazatok arányos fejlesztésének szükségszerűségét, bonyolult összefüggéseit, s minden erejével és tehetségével azon volt, hogy a rendelkezésre álló kereteken belül biztosítsa a különböző közlekedési ágazatok tervszerű kiépítését. Mint egyetemi oktató is arra törekedett, hogy a szorosan vett szakmai ismereteken túlmenően hallgatói értsék és támogassák hazánk közlekedéspolitikai koncepciójának megvalósítását. A közlekedéspolitikában vallott elvei és gyakorlata hazánk határain túl is ismertté tették nevét, s mindenütt a világon mint a közlekedés fejlesztésének alapos tudósát ismerték és tisztelték. Ez a megbecsülés, sőt ami ennél is több, ez a szeretet övezte őt hazánkban is; tekintélyét mindenki, akivel együtt dolgozott, elismerte. Ezt a munkásságát jutalmazták Kossuth-díjjal és Állami Díjjal egyaránt. Rendkívül értékes tudományos és oktató munkája mellett — és talán éppen ezzel szoros összefüggésben — Csanádi György mindig közéleti ember, politikus volt. Mindig is azt vallotta, hogy a tudományt nem lehet és nem szabad a társadalom életétől, mozgásától elszakítva művelni. Ő ezt az elvet átvitte a gyakorlatba is, ezért is fejtett ki igen aktív társadalmi tevékenységet. Jól tudta, hogy az elmélet csak akkor válhat gyakorlattá, ha minél több embert győz meg, személyes példamutatásával is, az elmélet helyességéről. Ennek a társadalmi tevékenységnek legfontosabb bázisa éppen a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, illetve azon belül a Közlekedéstudományi Egyesület volt. Itt találta meg azokat a szakembereket, akikkel együtt dolgozott politikai és közlekedéspolitikai céljainak megvalósításáért, akiket egyrészt ő segített abban, hogy világosan lássák a követendő célt, s akik másrészt őt segítették a maga elé tűzött hatalmas feladatoknak a megoldásában. Érdeklődése természetesen nem szorítkozott a közlekedéspolitikára, ez indokolta, hogy nemcsak saját egyesületében, hanem a szövetségben is aktív szerepet vállalt. Jól tudta és érezte, hogy a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, amely az egész műszaki társadalmat reprezentálja, egyik legfontosabb bázisa a magyar műszaki-tudományos és gazdasági fejlődésnek, arra törekedett tehát, hogy a szövetségben és a szövetséghez tartozó tudományos egesületekben alkotó gondolataival felkeltse a vitaszellemet, felébressze az érdeklődést a műszaki-tudományos problémák iránt, s aktív társakat találjon a kidolgozott megoldások gyakorlatba vételéhez is. Csanádi György halálával igen nagy veszteség érte az MTESZ-t, a Közlekedéstudományi Egyesületet és az egész műszaki társadalmat. Olyan ember távozott el, aki segítette munkánkat és törekvéseinket, aki segítette céljaink megvalósítását. Gyászoljuk Csanádi Györgyöt, szövetségünk elnökét, gyászoljuk a fáradhatatlan társadalmi munkást, gyászoljuk a lelkes oktatót, s neve örökké összeforr majd szövetségünk jelenével és jövőjével.