Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA m MÁJUS 6, VASÁRNAP Ára: 1,30 forint A tetteken a sor Közvéleményünk helyesléssel, egyetértéssel fogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának március 19— 30-i üléséin hozott határozatokat a munkásosztály vezető szerepének erősítéséről, helyzetének további javításánál, valamint a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. A KBI határozat kiemelte, hogy a tárgyalt témákban pártunk gazdag tapasztalatokra tett szert és most a tetteken a sor, hogy társadalmi életünk e két fontos területén, az eddigi eredményekre támaszkodva igényesebben, gyorsabban haladjunk előre. Ezért is hívta fel a Központi Bizottság az illetékes párt-, állami és társadalmi szerveket, hogy a határozatokból származó feladatok elvégzésére tegyék meg a szükséges intézkedéseket, s külön a kormányhoz is fordult az állami feladatok kidolgozása, meghirdetése és végrehajtása végett. A párt határozatai végrehajtásának fontos láncszemének tarthatjuk most, hogy a Minisztertanács legutóbbi ülésén intézkedési tervet hagyott jóvá a munkásosztály helyzetére, a közművelődés fejlesztésére vonatkozó KB-állásfoglalás teljesítésére. Az intézkedési terv megalkotására annál is inkább szükség volt, mivel a társadalom vezető erejéről való jobb gondoskodás, a művelődés ügye nem nélkülözheti az átgondolt és tervszerű kormányzati munkát, a minisztériumok, állami szervek összehangolt, szervező tevékenységét abban a szellemben, amelyben a fontos párthatározatok születtek. A témák természete is olyan, hogy konkrét intézkedéseket igényelnek, s hogy csak mást ne is említsünk, a munkásosztály társadalmi presztízsének erősítése komoly feladatokat ró a kormányzati szervekre, a közművelődésfejlesztéséért pedig egyebek között ki kell dolgozni az új, egységes felügyeleti rendszert, valamint új közművelődési törvényt kell alkotni. Ennek megfelelően a kormány most elfogadott munkaterve gondos körültekintéssel emeli ki azokat az állami feladatokat, amelyek immár a tettek nyelvére fordítják le a nagy jelentőségű párthatározatok elvi iránymutatását. Csupán tallózva a kormányzati munkaprogramban, kiderül, hogy a Minisztertanács a jövőben a kérdések széles körében készül intézkedni, serkenteni és mozgósítani. A munkásosztály vezető szereptének növelése céljából a kormány, a szakszervezetekkel egyetértésben irányelveket dolgozott ki az üzemi demokrácia fejlesztésére, kimunkálja a dolgozók jogsegély-képviseletének a mainál hatásosabb rendjét, továbbfejleszti a munkásokat érintő személyzeti munkát, szélesíti a munkások továbbképzési lehetőségeit, hogy közülük a legalkalmasabbak tervszerűen kerülhessenek társadalmi, gazdasági vezető posztokra. Intézkedik ezenkívül, hogy a jövőben tovább javuljon a dolgozók egészségének védelme. A SZOT a Munkaügyi Minisztériummal közösen tervet dolgozott ki a munkaidő-csökkentés bevezetésére a hátralévő területeken. A legfontosabb, közeljövőre szóló tennivalók mellett a Minisztertanács azt is meghatározta, mivel kívánja előmozdítani a következő ötéves terv időszakában a munkások anyagi helyzetének javítását, így az V. ötéves tervtől sor kerül például olyan közgazdasági szabályzók kidolgozására és alkalmazására, amelyek mindenekelőtt a nagyüzemekben, a gazdálkodás hatékonyságának alapján, biztosítják a dolgozók keresetének dinamikus növekedését, ugyancsak további intézkedések várhatók a munkások lakáshelyzetének jobbá tételére. A közművelődés fejlesztését szolgáló kormányintézkedési tervben is gyakran szerepel a szó:munkások. A Minisztertanács és a SZOT úgy látja, közművelődésünk leginkább a munkásokat érintően szorul fejlesztésre. A kormány ezért a jövőben gondoskodik a munkáskerületeik, települések hiányzó közművelődési intézményeinek pótlásáról. Az új lakótelepeket közösségi célokat szolgáló objektumokkal látják el. A kormány tevékenysége ezenkívül arra is irányul, hogy egészében javuljon a közművelődés anyagi és egyéb ellátottsága, tekintélye és rangja is a társadalmi életben. Ezt a célt fogja szolgálni a Közművelődési Alap létesítése a költségvetésben és a közművelődést serkentő törvény tervezetének a kidolgozása is. A kormány most felhívta az ágazati minisztériumokat, hogy ezentúl behatóbban vizsgálják a területükhöz tartozó dolgozók kulturális helyzetét, kezeljék kiemelten a jobb művelődési feltételek megteremtését. Miként a Központi Bizottság ülése, úgy a kormány döntése is fontos gyakorlati útmutatót ad az állami és társadalmi szerveknek a márciusi párthatározat végrehajtásához. Része, mégpedig fontos része annak a munkának, amely a X. kongresszus határozatainak eredményes végrehajtásáért folyik az országban. Negyedszázados a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés A közeljövőben ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési bizottság. A magyar ipar műszaki színvonalának gyors ütemű fejlesztésében döntő szerepet játszottak a Szovjetuniótól az elmúlt két és fél évtized alatt átvett termelési tapasztalatok, dokumentációk, műszaki leírások, lis ■ceacnekás know-how-ok. A két ország közötti műszaki-tudományos együttműködés bővülésének eredményeként állandóan új gazdasági kapcsolatok jönnek létre az együttműködő intézmények, szervezetek és szakemberek között. Az elmúlt két és fél évtized alatt hazánk csaknem háromezer ipari, mezőgazdasági dokumentációt vett át a szovjet partnerektől, ugyanakkor több mint 1700-at adott át Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXIX. ÉVFOLYAM 103. SZÁM aaaeeasseeaBaaaaaaeaaaaaaBasaaaBaaanaaaaaaaaaaasaaaaaaaaBaaBaaeBaaaaaaaaaeaaaeaaBai Gázvezeték a Kárpátokban A Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság határán, a Kárpátokban elkészült a „Testvériség” gázvezeték második szakasza. Hegyes terepen először fektettek le 1420 milliméter átmérőjű csöveket. A gázvezetéket orosz és ukrán építők készítették. A „Testvériség” gázvezeték második szakasza lehetővé teszi, hogy jelentős mértékben fokozzák a szovjet gázszállítást az európai országokba. A „Testvériség” gázvezeték építése a Kárpátokban (Fotó: APN O KSI JÓL SIKERÜLT KEZDEMÉNYEZÉS: BÉKÉS MEGYEI NAP BUDAPESTEN (7. oldal) MÁS ÉRDEKEK METSZŐPONTJAI A TERMELÉKENYSÉG (3. oldal) Régi ranghoz méltóan Kiváló Állami Gazdaság a mezőhegyes! Ünnepség a művelődési központban Az ünnepség első részében Takács Ferenc megemlékezett az állami gazdaságok 25 évvel ezelőtti szervezésének körülményeiről. Szólt arról, hogy milyen korszerű mezőgazdasági nagyüzemek alakultak ki azóta. A Mezőhegyes Állami Gazdaság szerepéhez ebben a hallatlan nagy munkában nem férhet kétség — állapította meg. Külön szólt arról, hogy az utóbbi években milyen jelentős szociális jellegű beruházásokat valósítottak meg. Csupán 1973-ban Békés és Csongrád megyében 300 millió forintot használtak fel ilyen beruházásokra. A múlt esztendőben 388 dolgozó költözött új lakásba, melyet 13 millió forint állami támogatással építhettek. Dr. Lénárt Lajos miniszterhelyetes arról az erős versenymezőnyről beszélt, amely 1973-ban a terv túlteljesítésével kialakult. Összesen 42 állami gazdaság pályázhatott a Kiváló cím elnyerésére. A mezőhegyesinek nem férhetett kétsége a cím elnyeréséhez, hiszen az itteni terméseredmények, a munka termelékenységének alakulása magasan felette állt a többinek, méltó a gazdaság régi rangjához. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság 1973-ban 52 millió forint nyereséggel zárta az esztendőt. Kereken 12 millió forinttal jobb eredményt ért el, mint 1972-ben! A gazdaság vezetésében történt átszervezések nem okoztak törést. Sőt az új vezetőség felismerte a helyi viszonyokban rejlő lehetőségeket, s ezek még jobb kihasználására törekedett. A gazdaság elsők között csatlakozott a különböző iparszerű termesztési rendszerekhez, kimagasló szervezettséggel országra szóló eredményt ért el. Supala Pál igazgató megköszönte a szocialista brigádokba tömörült dolgozóknak a hektáronkénti 49,1 mázsa búza és 76,2 mázsa szemeskukorica-termés elérését, a kukorica-vetőmagtermesztésben elért eredményeket, a tehenészetekben dolgozóknak a tehenenként kifejt 3 630 liter tejet, a műszakiaknak a cukorrépatermő-terület 1570 hektárra való növelését, a Kiváló Állami Gazdaság cím elnyerésének lényegében ezek voltak az alapjai. Munka közben számos szociálpolitikai intézkedést valósítottak meg. Ebben az esztendőben 13,3 százalékkal növelik az előző évhez képest a gazdaság eredményét. Ezután kitüntetéseket adtak át, majd Hunya István köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Csatári Béla a párt megyebizottságának gratulációját továbbította. Az ünnepség Lapusnyik Lajos pártbizottsági titkár zárszavával fejeződött be. D. K. ünnepi díszbe öltözött májusi 4-án Mezőhegyes. A 189 éves állami gazdaság az 1973. évi igen eredményes munkájáért megkapta a mezőgazdasági miniszter és a MEDOSZ elnöksége által adományozott kitüntetést, a Kiváló Állami Gazdaság címet. Ezt a művelődési központban rendezett ünnepségen dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes adta át Supala Pál igazgatónak, a gazdaság dolgozóinak és vendégeinek nagy tapsa kíséretében. Az ünnepség elnökségében ott volt Hunya István, a MEDOSZ országos elnöke, Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára, Klensztner András, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezetője, Nagy István, az SZMT vezető titkára, Gajdács György, a megyei tanács osztályvezetője, Keszthelyi Zoltán országgyűlési képviselő, Werner Wehr a schwanebergi (NDK) vetőmagtermelő állami gazdaság szb-titkára és Takács Ferenc, a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok területi Központjának helyettes vezetője.