Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-23 / 223. szám
NÉPÚJSÁG Filatélia MAGYAR POSTA A gyomai Kner Nyomda ez évben ünnepli alapításának centenáriumát, s ez alkalomból a posta ,,Évfordulók-események” sorozat keretében szeptember 23- án forgalomba bocsátja az eseményt köszöntő 2.— Ft névértékű bélyeget. A bélyeg — Kozma Lajos nyomdai és kiadói emblémájának felhasználásával — Haiman György terve alapján. 3 színű ofszetnyomással készült, az Állami Nyomdában. A bélyeg eredeti nagyságtól eltérő képét közöljük. Klubtalálkozó, klubosképzés Megyénk területi klubtanácsai közül vitathatatlanul a gyulai járás az, amely sokágú és alapos, tevékenységével segíti az ifjúsági klubokat. Az elmúlt hét végén a Hódmezővásárhely melletti Mártélyon volt a jubileumi, tizedik járási találkozó, amelyet a klubtanács és a járási KISZ-bizottság közösen rendezett. A több mint száz résztvevő előtt Bakos Sándor, a járási klubtanács elnöke és Jánki József, a KISZ járási titkára nyitotta meg szombaton reggel a nagyszabású rendezvényt. Ez alkalomból nyújtották át a kétegyházi szakmunkástanuló intézetnek a KISZ Központi Bizottsága Dicsérő Oklevelét is több éves, kiváló munkája elismeréséül. A kétnapos programban Többek között karatebemutató, nagyszabású sportversenyek, diszkó, bűvészműsor, a mártélyi természetvédelmi területről készített diaporámaprogram szerepelt. * * * A Békés megyei Klubtanács szeptember 21. és 26. között a békés-dánfoki ifjúsági táborban tartja meg a megye klubvezetőinek és klubtechnikusainak hagyományos, évi zárótanfolyamát. A klubvezetőképzés gazdag programjában többek között módszertani előadások, gazdasági kérdéseket elemző, valamint pszichológiai, pedagógiai, szociológiai, művelődéspolitikai tájékoztatók, sportrendezvények szerepelnek, és kikapcsolódásképpen diszkót, politikai fórumot, táncházat, játékesteket tartanak. A részvevők vizsgát is tesznek a képzésen hallottakból. (ni) Békéscsabán Városi Vöröskereszt-vezetőségi ülés A Magyar Vöröskereszt békéscsabai városi vezetősége tegnap, szerdán délután tartotta ülését. Elsőként a Forgácsolószerszám-gyár békéscsabai gyáregységének Vöröskereszt-szervezete vezetőségi titkára számolt be munkájáról, terveikről. Kovács József vezetőségi titkár elmondta, hogy a 415 tag tíz csoportban tevékenykedik. Megszervezték a sürgősségi véradócsoportot, a donorok közül nyolcvanhárman rendelkeznek a Kiváló Véradó cím kitüntetés különböző fokozataival. Évek óta tartanak a nőknek rákszűrést: két éve még csak ötvenhárman mentek el a vizsgálatra, az elmúlt évben már csaknem kétszer ennyien. A véradómozgalomról a második napirendi pont keretében szólt Nádra János, a városi vezetőség véradófelelőse és Szekerczés József, a megyei véradóállomás főmunkatársa. Elismerően beszélt a sürgősségi véradásban segítséget nyújtó dolgozókról, mert 10—15 perc alatt adtak szükség esetén vért. A korábban megtartott alapszervezeti üléseken és küldöttértekezleten is elhangzott, hogy fáj a vérvétel, mert rossz a tű. Sajnos a vérvétel előtt ezt nem tudják a véradó munkatársai kivédeni, mert csak a szúráskor derül ki, hogy kicsit fájdalmas. A hazai iparnak mindenképpen fontos lenne jelezni, hiszen a véradómozgalom sikerét és eredményességét ez is befolyásolja. Az általános és középiskolai vöröskeresztes munkáról számolt be ezután Fodor Sándor, a városi vezetőség titkára. Szólt a nyáron megtartott cukor-, vesebetegek, valamint mozgássérültek sikeres táboráról, amiért nagyon sokat tettek a szabadkígyósi ipari szakmunkásképző intézet tanárai, diákjai, az egészségügyi szakközépiskola tanulói és a kórház dolgozói. A jövő évi táborra már eddig 65 ezer forint gyűlt össze társadalmi munkából, szocialista brigádok és munkakollektívák felajánlásaként. — számadó — Színházi nap Békésen Még nem hagyomány, de alakuló jó szokás, hogy egyegy új színi évad előtt a Békés megyei Jókai Színház társulata a megye valamelyik városában vagy községében színházi napot rendez. Néhány évvel ezelőtt Medgyesegyháza volt a vendéglátó, most szeptember 27-bén Békés lesz. Az egész napos gazdag program már kora délelőtt megkezdődik. Három békési óvodában szerepelnek színészek, gyermekverseket adnak elő, énekelnek, mókáznak. Az óvodai műsorokat az általános iskolai programok követik. Az 1. sz. általános iskolában a színház stúdiójának tagjai lépnek fel, a 2. sz. általános iskolában pedig Pelsőczy László és Csudás Csaba Petőfi-, Ady- és József Attila-verseket szaval. A 3. sz. iskolában Szabó Zsuzsa, Dariday Róbert és Farkas Tamás vendégszerepel. Vajda Márta színművésznő már többször bemutatott, nagy sikerű „Arany-rock” műsorát a békési gimnáziumban, utána pedig az ipari szakmunkásképzőben adja elő. Délután gyárakban, üzemekben szerepelnek a színház művészei, majd a Dózsa-ligetben Ungár Tamás: Amfitrup című komédiáját játssza a Jókai Színház „tanyaszínháza”. A színházi nap esti műsorában a városi könyvtárban Barbinek Péter színművész önálló estjére kerül sor, 19 óra 45 perckor nyitják meg a városi tanács folyosóján azt a kiállítást, melyen színházi fotókkal, díszlet- és jelmeztervekkel ismerkedhet meg a közönség. A már Békéscsabán bemutatott „Nyílt szín" este 20 órakor kezdődik Békésen, a városi tanács dísztermében. Az előadást vacsora és művész-közönség találkozó követi a 3. sz. általános iskolában. (sun) f az én világom — megújuló sorozat Új címmel, és az ehhez tartozóan módosult tartalommal jelentkezik a jövőben a közkedvelt, elsősorban a tizenévesekhez szóló Én és a Világ könyvsorozat. A Móra Kiadó Kozmosz könyvek szerkesztőségének gondozásában megjelenő könyvfüzér új témák sorával igyekszik közelebb hozni napjaink történelmét, eseményeinek hátterét olvasóihoz, ezért is lett az új cím: Az én világom. A napokban az üzletekbe jutott első könyvek is széles rétegeket érintő kérdéseket elemeznek. Pálfy József a szerzője a Fegyver minden mennyiségben című átfogó munkának, amely a világ fegyvergyártásáról és a fegyverkereskedelemről szól. Tárgyak a társadalomban címmel járja körül választott témáját Hernádi Miklós. Filozófiai, szociológiai kutatások, kiváló tudósok művei alapján gondolja-írja tovább közérthetően, érdekesen, mit is jelentenek számunkra tárgyaink, miért ragaszkodunk egy-egy szívünkhöz nőtt darabhoz, és miért válunk meg könnyű szívvel egy másiktól. A sorozatban az idén még három kötet lát napvilágot. Hermann István Az értelemig és tovább! című könyvének alapjául a szerzőnek azok a színes eszmefuttatásai szolgálnak, amelyek egy népszerű rádiósorozatban hangzottak el. Orosházi táncosok Lipcsében, Naumburgban Háromnapos nemzetközi társastáncversenyre utaznak ma, szeptember 23-án, a Német Demokratikus Köztársaságba az orosházi Petőfi Művelődési Központ táncosai. Cserven István—Hajdú Hajnalka és Kiss Béla—Kiss Enikő, valamint Csepregi János—Sipos Dóra B osztályos versenyzők Lipcsében, majd Naumburgban képviselik versenyprogramjukkal hazánkat. Csapatkapitányuk dr. Manek Edéné, az orosházi Alföld Szálló igazgatója. A szeptember 28-án, kedden hazaérkező társastáncküldöttséget Antali Zoltán táncpedagógus vezeti. Szűcs József Tegnap, szerdán délelőtt háromnegyed 10-kor Békéscsaba és Békés között történt közlekedési baleset. Szabó János (60 éves, békési lakos) Trabant személygépkocsijával szabálytalanul előzött egy pótkocsis vontatót, s frontálisan összeütközött a vele szemben szabályosan közlekedő másik Trabant gépkocsival, melyet Noszkó József (63 éves, komádi lakos) vezetett. A baleset során Noszkó Józsefné, a gépkocsi utasa, nyolc napon túl gyógyuló, súlyos, nem életveszélyes, míg a két gépkocsivezető és Szabó Jánosné nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A Trabantban keletkezett kár mintegy 30 ezer forint Fotó: Szekeres András Megyei statisztikai évkönyvek A napokban jelentek meg a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságai által összeállított, 1982. évi megyei évkönyvsorozat első kötetei. Már elhagyta a nyomdát Békés, Fejér, Győr-Sopron, Heves, Pest, Somogy, Szabolcs- Szatmár, Tolna és Zala megye évkönyve; a sorozat utolsó kötete október közepén jelenik meg. A kiadványok az eddiginél nagyobb formátumban, megújított tartalommal igyekeznek eleget tenni a változó igényeknek. A teljes sorozat 19 kötetében közölt adatok átfogó képet adnak az ország megyéinek társadalmi-gazdasági életéről, településhálózatáról. A kiadványok olvasói, felhasználói az 1981. évi helyzeten túl áttekintést nyerhetnek a legfontosabb jelenségek, folyamatok időbeni alakulásáról, a fejlődés főbb irányairól is. Ma beköszönt a csillagászati ősz Szeptember 23-án, ma 10 óra 46 perckor beköszönt a csillagászati ősz, s napéjegyenlőség alakul ki bolygónkon, vagyis az északi és a déli féltekén egyaránt 12 óra a nappal és az éjszaka. A 10 óra 46 perc azt a pillanatot jelenti, amikor a nap éppen az egyenlítő fölött áll. Ősszel a föld a nap körüli pályán vándorolva, tengelyével úgy fordul a nap felé, hogy a déli félteke kapja a több fényt, és meleget, ott most kezdődik a tavasz. Nálunk az északi féltekén viszont egyre rövidülnek a nappalok, hoszszabbodnak az éjszakák, s a nap mind laposabb szögben küldi ránk sugarait. Most csütörtökön délben még 42,5 fokos szögben érkeznek a napsugarak, december 22-én, az év legrövidebb napján, pedig már 19 fokos szögben, s ekkor — látszólag — mindössze egy araszra a horizont felett delel majd a nap. Akkor lesz a leghosszabb az árnyékunk. (Nyáron 66 fokos szögben tűznek ránk a napsugarak.) Ma, az első csillagászati őszi napon a nap 6 óra 31 perckor kel, és 18 óra 41 perckor nyugszik. Az időjárás az idén a csillagászok évszakfordulóját követi, a meteorológiai előrejelzés szerint ugyanis az elmúlt napok nyári melege csökken, több lesz az eső, gyakoribbá válnak a hajnali ködök, erősödik az éjszakai lehűlés. Ez azonban nem azt jelenti, hogy végérvényesen, kedvezőtlenebbre fordul az idő, előreláthatólag október első felében ismét több lesz a napsütés , a vénasszonyok nyara is szépnek, kellemesnek ígérkezik. 1982. szeptember 23., csütörtök Káderpolitika és gazdaságosság az utódlás gyakorlatáról a nyugdíjazás előtt álló textilgyári igazgatónő már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy maga neveli fel — a gyári „kádertartalékból” kiválasztott — utódját. Az illető jelenleg igazgatóhelyettesként dolgozik, s már az ő utódját is kiszemelték. Vélhetnénk: ez a helyes káderpolitika; ha a jelenlegi vezetőgárda mögött ott van az a bizonyos második — sőt: harmadik — vonal; ha egy-egy — nyugdíjazás, áthelyezés, vagy bármi más okból — megüresedett vezetői állás betöltésekor nem kellene országos kutatómunkába kezdeni, hogy ugyan honnan és kit lehetne „megszerezni”? Ám nagy kérdés: kinek a szemszögéből vizsgálódva minősíthető az efféle gyakorlat úgymond „helyes káderpolitikaként”? Mert a nyugállományba készülődő igazgatónő percig sem titkolta, hogy jóval könnyebb volt a lehetséges, és mindenféleképpen megfelelő utódot kiválasztani, mint magát a gyakorlatot elfogadtatni mindazokkal, akik kívülről — s többnyire a szokásjog alapján — minduntalan beleszólnak egy-egy vállalat, intézmény, vagy szövetkezet kádermunkájába, s még inkább a káderpolitikai döntéseibe . . . Más példa: két bútorgyár összevonása után nyilván csak egy igazgató kell. Bölcsnek tűnő döntés született: foglalja el ezt a pozíciót az egyik gyár — közvetlenül a nyugdíjazás előtt álló — igazgatója, s a másik gyár élén álló, jóval fiatalabb kolléga kapja a helyettesi beosztást. Vélhetnénk: ez helyes káderpolitika, mert miközben épít az idősebb szakember tapasztalataira, rutinjára, netán személyi kapcsolataira is, nem mellőzi a humánus megfontolásokat sem: végtére is, nyugdíjazás előtt alacsonyabb beosztásba helyezni valakit... Az ügy egyetlen szépséghibája, hogy a fiatalabb, és szakmailag semmivel nem kisebb rangú igazgatót — nyilván azért, mert nem akarták elveszíteni — hónapokig hitegették: ő lesz az egyesített két gyár vezetője. Vélhetnénk: ez sem rossz káderpolitika, mert nem nélkülözi a személyi ügyekben többnyire kikerülhetetlen taktikai megfontolásokat. Más: úgy adódott, hogy a gépipari vállalatnál majdnem egy időben kellett megoldani egy főosztályvezető és egy főművezető utódlását. A személyzeti főnök véleménye alapján a vezérigazgató úgy döntött, hogy a kiszemelt főosztályvezetőt kinevezik, ám a főművezető-jelölt továbbra is „kádertartalékba” marad, mert az illető politikailag „inaktívnak” minősíttetett. Vélhetnénk: ez is helyes káderpolitika, végtére is következetesen érvényesíti a kádermunkában mellőzhetetlen „hármas elvet”: a politikai megbízhatóság, szakmai felkészültség és vezetői készség. Ám egy politikailag „inaktív” káder még lehet politikailag megbízható, és nagy kérdés, hogy ma, 1982-ben, amikor a — ha lassú tempóban is, de azért csak-csak racionalizálódó — gazdaság szakmailag felkészült és vezetőképes embereket követel, megengedhetjük-e magunknak az ilyesfajta túlzott szigort. Arról nem is beszélve, hogy aligha van sok olyan „tökéletes” ember, aki ezzel az ideális „kádert" feltételező, már-már etalonjellegű követelményrendszerrel mérhető. Mindezek után pedig — alighanem — a kérdések kérdése, hogy végül is mi tekinthető „helyes káderpolitikának”? Az-e, ami a belső „kádertartalékokra” épül, vagy az-e, ami a külső véleményekre figyel, a különböző megfontolások miatti „beleszólásokat” is akceptálja? Az-e, ami humanitárius és taktikai megfontolásokból végül is hajlik a személyügyi kompromisszumokra, vagy az-e ami csakis a kíméletlen racionalizmus diktálta célszerűséget tartja szem előtt? Az-e, ami szolgaian igyekszik eleget tenni az érvényes elveknek, szabályoknak és paragrafusoknak, vagy az-e, amely ugyanezen elveket, szabályokat és paragrafusokat az adott helyzethez igazodó differenciáltsággal alkalmazza? Mi tagadás, kínos dilemmasorozat, és személyzeti főnök legyen a talpán, aki — ha nem is könnyedén, de végül is csak-csak megbízhatóan — eligazodik a kádermunka lényegét érintő kérdések között. Különösen akkor, amikor a mindenkori személyzeti főnöknek — legyen a rangja akár személyzeti és szociális igazgató — nincs döntési jogköre. Ő csak a személyi ügyekkel kapcsolatos döntések előkészítője’„egyetlen a — ma még sajnálatosan sok — javaslattevő közül. Közhelyszerű megállapítás: minden vállalatvezetőnek olyan a személyzetise, amilyet megérdemel. Mint minden közhelyben, ebben is van némi igazság, ám ne feledjük: ma sem vagyunk abban a helyzetben, hogy a személyzeti részlegek, a gazdálkodás „emberügyi” oldaláról döntően befolyásolhatnák a vállalatvezetést. Ezesetben pedig majd’ hogy nem mindegy, kinek milyen a személyzetije.. . Pedig — és visszakanyarodva most már a bevezetőben említett konkrét példákhoz — a valódi — ha úgy tetszik: a „helyes” — káderpolitika és kádermunka lényege és kiindulópontja a káderutánpótlás szempontjából számításba jöhető személyek felkutatása és szisztematikus felkészítése a rájuk váró feladatok elvégzésére. E kutatómunka egyetlen lehetséges alapelve, hogy kerüljön mindenki a — képzettsége és képességei szerinti — legmegfelelőbb munkahelyre. És ebben rejlik a korszerű kádermunka gazdaságossága, ám hogy ez gazdagítson is, ahhoz nem annyira a káderpolitika, mint inkább a személyzeti munka gyakorlata szorul változtatásra. Vértes Csaba Vasúti baleset Fót és Csornád között A Budapest Nyugati pályaudvarról szerdán 11.45- kor induló személyvonat, amely Veresegyházán át Vácig közlekedik. 12.35-kor Fót és Csornád állomások között, összeütközött egy szolgálati tehervonattal A baleset következtében húsz személy sérült meg, ezek közül öten súlyosan, 13-an könnyebben sérültek, kórházi ápolásra szorulnak. Ketten saját felelősségükre a helyszínen kértek ápolást. A húsz sérült közül tíz főt a MÁV kórházban kezelnek. A rendőrség a MÁV-szakértők bevonásával megkezdte a vizsgálatot, a vasút karbantartói a helyreállítást. A személyszállítást ez idő alatt autóbuszokkal bonyolítják le