Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-30 / 207. szám

1 Dráguló lízingügyletek a mezőgazdaságban Az utóbbi években Magyarországon is tért hódított a lízingügylet, főleg a tőkés gépek beszerzése terén, hiszen a korszerű fejlesztésnek hazánkban ez az egyetlen járható útja. A gépbérlet lehetőséget ad a termelőknek arra, hogy a legkorszerűbb eszközök közül választhassanak a piacon, még akkor is, ha fejlesztési forrásaik nem elegendőek. Hiszen a bérleti szerződés több évre köthető és a használati díj összességében a vásárlási árat 20-30 százalékkal múlhatja felül, általában. A fejlett országokban, ahol racionális a tőkehasználat, és a konkurencia a gyártó üzemeket folyamatos fejlesztésre és egyre több minőségi termék eladására kényszeríti, nyilvánvaló dolog, hogy a vásárló van kedvezőbb helyzetben. Nálunk azonban, ahol kínálati piac nincs, az üzemek vásárlóereje az elvonások miatt csökken, s még mindig a hiánygazdálkodás a jellemző, a lízingügyletek egészen másként viselkednek, mint ahogy az elvárható lenne. A külföldi bankokkal, vállalatokkal, konzorciumokkal kötött lízingszerződések díjtételei a vásárlási ár 120-130 százaléka körül alakul. Ám annak a tőkés gépnek a bérleti díja, melyet a termelő üzemek hazai pénzintézetekkel kötnek, a 200 százalékot is meghaladhatja! Vagyis 4-5 év alatt a beszerzési ár dupláját fizetik meg a termelő üzemek. A 60-80 százalékos eltérést a hazaipénzintézetek 50 százalékos nyereségadója, a magasabb vámtarifák, a felfelé kúszó kamatlábak és az infláció okozza. A lízingdíjak csillagászati ára különösen az agrárágazatot sújtja. Költségnövelő hatását a behatárolt termékfelvásárlási árak egyre nehezebben tudják elviselni. Márpedig a mezőgazdaság árképzési szabályai szerint a költségnövekedést áremeléssel nem lehet ellensúlyozni. A mezőgazdasági termelőeszközök vásárlásának és bérbevételének lehetőségeiről megkérdeztük az értékesítőket, vagyis a lízingelőket és a bérlő üzemeket. Vajon egyik és másik oldalról hogyanlátják a kérdést, miként vélekednek? Lízingelő rendszerek A mezőgazdaság összehangolt fejlesztésére alakuló különféle termelési rendszerek elsősorban világbanki hitelekből, újabban külföldi pénzintézetekkel kötött gépbérlettel próbálják az eszközök pótlását szinten tartani partnergazdaságaikban, viszonylag elfogadható áron. Az integráló termelési rendszerek a lízingügyletből nem kívánnak hasznot húzni, hiszen ők alapvetően az agrárágazat fejlesztésében érdekelttek. A bábolnai kukoricatermesztésirendszer 1972 óta lízingelt gépeket partnergazdaságainak — mondja Téglás Zoltán beruházási és pénzügyi osztályvezető. — A rendszer éppen azért vezette be a gépbérletet, hogy az átmenetileg pénzügyi gondokkal küzdő, s gyengébb üzemek ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe a fejlesztéseknél. — Többször előfordult — magyarázza az osztályvezető —, hogy a gazdaságnak éppen akkor nem volt fejlesztési pénze, amikor az igényelt tőkés gép bejött az országba. Újabban egyre több az olyan partnergazdaság, amelyik átmeneti fejlesztési forráshiánnyal küzd. S hogy mégis valamilyen módon eszközöket vásárolhasson, a gépérték 50 százalékára lízingszerződést kötünk vele, a másik 50 százalékot pedig saját erőből, vagy ha nincs pénze, akkor bankhitelből már könnyebben tudja fedezni. A külföldi lízingdíjak annak ellenére, hogy kedvezőbbek, kockázatosabbak is. Mert a dollárban megkötött szerződések bérleti díja a mindenkori valutaárfolyamot tükrözi forintban és sem a bérbe adó, sem a bérlő nem tudja, mennyi lesz a szerződés lejártakor a végső ár. Ám a termelési rendszerek partnnergazdaságaikkal kötött lízingszerződése hoszszú távon anyagilag magához láncolja a gazdaságokat és félő, hogy a későbbiekben ez hátrányosan, befolyásolja önállóságukat. Csak x extraprofitért? A pénzintézetek lízingből elkönyvelhető nyereségéről és arról, hogy a mezőgazdaságii eszközpiacon kialakult lízingügyletek miként érintik az üzemeket, Kondrát Gézát, az Agrobank szarvasi fiókvezetőjét kérdeztük: " A belföldi lízingdíjak, amellyel mi is foglalkozunk, valóban aránytalanul magasak. Ám, ha több oldaliról megvilágítjuk a kérdést, megmagyarázható a 170-190 százalékos bérleti díj. Csak azok az üzemek béreljenek korszerű gépeket, amelyek képesek a többletárbevételből extrapofitot elérni. Nekünk, pénzintézeteknek alapvető érdekünk, hogy a kihelyezett tőkénk minél előbb visszatérüljön. A másik oldala a dolognak, mely a jelenlegi pénzügyi szabályozásból adódik, az, hogy alízingdíjakat az üzemnek költségként kell kezelni. Tehát nem adózott nyereségből fejleszt. Véleményem szerint, ha a gépet bérli az üzem vásárlás helyett, és többletköltség viselésére is képes, mindenképpen előnyösebb, mintha adózott nyereségből fejlesztene. Az igaz ugyan, hogy nyeresége a lízingeléssel csökken, de kevesebbet is adózik. Nem kell évekig fejlesztésre gyűjtögetnie, a korszerű technológia azonnal rendelkezésére áll és az ÁFA 25 százalékos többletköltségét sem kell viselnie, hiszen azt a bérbe adó fizeti meg. Mindezeken túl figyelembe kell venni a hazai tőkehiányt, a húsz százalék körül mozgó kamatlábakat és a felgyorsuló inflációt is. Azt azonban még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy a lízingügyletekkel csak a kevésbé költségérzékeny, extraprofitra képes üzemeknek szabad foglalkozni. A bankok nagy üzlete Ailízingeléssel megjelenő bankok, termelési rendszerek véleménye tehát az, hogy a mezőgazdasági üzemeknél a bérleti megoldás segít a tőkeerős és forráshiányokkal küzdőkön egyaránt. Ám a bérlők, vagyis a gazdaságok ezt másképpen látják. — Nyilvánvaló dolog, hogy a lízingelés a pénzintézetek igazi üzlete, hiszen sorra keresnek meg bennünket ajánlataikkal — mondja Simon György, a Békéscsabai Állami Gazdaság közgazdásza. A vállalat 1985—87-ig 23 millió, 1988-ban pedig 37 millió forint értékben kötött különböző cégekkel lízingszerződést korszerű termelési eszközökre. Nagy horderejű beruházásaikkal az alaptevékenység termelési színvonalát, hatékonyságát kívánják növelni. S, aki ilyen óriási fejlesztésre képes, annak nyilvánvalóan adottak az ehhez szükséges pénzügyi lehetőségei, skönynyebb a helyzete, mint vásárlónak a piacon. — Sajnos nem így van — kezdi mondanivalóját Simon György. — Ma Magyarországon a gépek beszerzési lehetőségei közül nem választhatunk. A vásárló örül, ha egyáltalán megveheti azt a tőkés gépet, amire szüksége van. Még azt sem döntheti el, hogy ezt készpénzért, azonnal megveszi, vagy bérli. Az eladó diktál, nem a vevő. A mezőgazdasági eszközök egy részét valóban csak bérelni lehet. A lízingárak rendkívül széles skálán mozognak. Ahány cég, annyi ár, s minden típust más-más pénzintézet, vagy termelési rendszerlízingel, így gyakorlatilag valamennyien megdönthetetlen monopolhelyzetben vannak. A kedvezőbbnek tűnő külföldi lízingdíjakra ez évtől 20-30 százalékos többletköltségek rakódtak. Ugyanis, míg a korábbi években a lízingdíjak tartalmazták a vámkezelési költséget, a különböző jutalékokat, a bizonylatok kiállítási díját, addig az új szerződések szerint mindezt a régi díjon felül kell megfizetni. Ez olyan ellentmondás, mintha egy lakásbérlőnek kellene gondoskodnia a tulajdonos helyett a karbantartásról — mondja Simon György. A gazdaságban egy dolgozó csak a lízingügyletek adminisztrációjával foglalkozik. A szerződésekből az üzemek hiányolják a konkrétumokat. Ugyanis nemtartalmaz pontos bérleti díjat, de azt már igen, hogy a „bérlőnek kell minden költséget vállalni”. A pályázható lízingek rendszere sem eléggé konkrét. A vállalatokkal nem ismertetik előre azokat a termelési paramétereket, melyeket elvárnak tőlük. A nyereséget termelő tőkeerős üzemeknek a választás lehetőségét, vagyis, hogy vásároljanak, lízingeljenek, vagy bankhitelből fejlesszenek, meg kellene adni — jegyzi meg az állami gazdaság szakembere. Felmerül azonban a kérdés, vajon a fejlesztési forráshiánnyal küzdő üzemek számára milyen lehetőség van arra, hogy elhasználódott eszközállományukat legalább pótolni tudják. Kegyetlen idők... A Nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet körzetét több éve aszály sújtja. Az alaptevékenység kiesését az ipari melléküzemágak bevételei sem pótolják. S nyilván a fejlesztéseknél, az eszközvásárlásoknál alaposan fontolórakell venniük, mennyit költenek és hogyan gépek, berendezések vásárlására. — Mi csak a legvégső esetben, ha nincs más megoldás, veszünk igénybe belföldi lízinget — mondja Hegedűs Béla elnök. — Az egyre jobban elszegényedő agrárágazat eszközpiacán jelentek meg a tőkeerős bankok és leányvállalataik kihasználva a fejlesztési hiányokkal küzdők helyzetét. Érzésem szerint több, tízmilliárd forintos nyereségre tesznek szert belföldi lízingügyleteikkel. Ha valaki nem gondolja át alaposan pénzpolitikáját, egyik napról a másikra tönkremehet. Én úgy látom, ma a hazai tőke- és pénzmozgás nem ismer lojalitást. A szegényekkel szemben a legkegyetlenebb, de a jókat is alaposan kifosztja. * * * Úgy tűnik, a bérlők és a bérbe adók véleménye nem egészen vág egybe ... Mindenesetre tény, hogy a beszerezhető alapvető eszközök árai is egyre inkább megfizethetetlenné válnak. Olyan terheket ró ez az üzemek egy részére, mely megkérdőjelezheti a folyamatos termelést. Vajon vállalhatók-e ennek a következményei, az, hogy a vártnál kevesebb üzem marad életképes a mezőgazdaságban? Rákóczi Gabriella Mercedes VNIMOG V—1500 típusú eszközhordozó rászerelt 24 méter szélességű permetezővel, folyékonyműtrágya-szórás közben CATERPILLAR IT—18-as típusú rakodógép, szervestrágyarakodás közben Repro: Kovács Erzsébet 1988. augusztus 30., kedd. ü Napraforgószezon előtt a növényolajipar A Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat az eddiginél nagyobb minőségi felárat fizet a napraforgó olajtartalma alapján a termelőknek. Kollár Lajos, a vállalat kereskedelmi igazgató-helyettese a MTI munkatársának elmondotta: a szabvány szerinti tisztaságú és 46,4 százalék olajtartal-mú napraforgó felvásárlási alapára tonnánként változatlanul 8890 forint. Ezen felül azonban az eddig is járó felárat jobban a minőségi követelményekhez igazították. Ezután tonnánként 100 helyett 150 forintot fizetnek a napraforgóért, ha az olajtartalma 46,5—47,4 százalék közötti; az eddigi 200-zal szemben 300 forint a felár a 47,5—48,4 százalék olajtartalmú termés után; ha pedig az olajtartalom a 48,4 százalékot is meghaladja, a termelőt megillető felár a korábbi 300-zal szemben 450 forint tonnánként. A vállalat a minőségi felár emelésével is ösztönözni akarja a termelőket, hogy minél értékesebb, nagy olajtartalmú fajtákat és hibrideket termeljenek, és takarítsanak be, a nyers növényi olajnak ugyanis viszonylag újra jó piaca van külföldön. Az elmúlt két-három évben az exportár — bár a korábbi magas értéket nem közelítette meg — a mélypontról felfelé indult. Kedvező esetben jövőre a mostaninál mintegy 100 dollárral több kapható a nyersolajért. Részben ez a fedezete a növényolaj-ipari felárnak, amivel bizonyos mértékben a cég hozzájárul a napraforgó emelkedő termelési költségeihez. A vállalat szerződéses partnerei, a termelési rendszerek, mezőgazdasági kombinátok, termelőszövetkezetek a közeli hetekben mintegy 360 ezer hektárról takarítják be a napraforgót. A legújabb becslések szerint a szárazság okozta terméskiesés átlagosan nem haladja meg a 10-12 százalékot, így hozzávetőleg 680-690 ezer tonna napraforgómag felvásárlásával számolnak. A növényolajipar a lehetőségeihez képest jól felkészült az új szezonra. Hat gyára közül a nyáron háromban — a rákospalotaiban, a kőbányaiban és a csepeliben — szinte teljesen megújult a technológia, kicserélték az olajfeldolgozó préseket, és az eddiginél energiatakarékosabb üzemelésre álltak rá. KÖZLEMÉNY. Tájékoztatjuk fogyasztóinkat, hogy 1988. szeptember 1-jétől A PROPÁN-BUTÁN GÁZPALACK FOGYASZTÓI ÁRA MEGVÁLTOZIK: új fogyasztói ár ÁFÁ-val: 11,5 kg-os, alumínium gázpalack 2264,— Ft/db 2333 kg-os, alum, és acélpalack 4646,— Ft/db. 1988. szeptember 1-je után a cseretelepek csak azaugusztus 31-ig befizetett gázpalack kiadását teljesíthetik régi áron. DÉL-ALFÖLDI GÁZSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT KÖRÜL Orosházi. Rendkívül kedvező s 2 gy hitelvásárlási lehetőség az Univerzál szaküzletekben, a 30 éves jubileum alkalmával! 10% ELŐLEG BEFIZETÉSE MELLETT, 12 havi törlesztéssel, az alábbi cikkek vásárolhatók meg: — VJATKA automata mosógép 8980,— Ft (Engedményes árral! Eredeti ára 9980,— Ft) — ENERGOMAT autó mosógépek 16 700—18 500,— Ft-ig — JUNOSZTY televízió (402-es) 4330,— Ft Gyuláin, Orosházán, Szarvason, az Univerzál műszaki szaküzletekben, Békéscsabán, az Univerzál Áruházban. — ETZ motorkerékpárok (125,150,250 cm3) (4000—5000,— Ft engedménnyel!) Az Univerzál járműszaküzletekben és az áruházban — GYERMEKBÚTOROK — 1000,— Ft felett vásárlásnál — Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, az Univerzál bútorszaküzleteiben. — TAPÉTÁK (tőkés import kivételével) 5000,— Ft feletti vásárlásnál, Békéscsabáin, a papírszaküzletekben, Gyulán, a Barkácsboltban, Szarvason, a Háztartási felszerelések boltjában. 10% HITELVÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉG. Szeptember 1-től október 31-ig, illetve amíg a készlet tart!