Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-30 / 207. szám

1 Dráguló lízingügyletek a mezőgazdaságban Az utóbbi években Magyarországon is tért hódított a lízingügylet, főleg a tőkés gépek beszerzése terén, hiszen a korszerű fejlesztésnek hazánkban ez az egyetlen jár­ható útja. A gépbérlet lehetőséget ad a termelőknek arra, hogy a legkorszerűbb eszközök közül választhassanak a piacon, még akkor is, ha fejlesztési forrásaik nem ele­gendőek. Hiszen a bérleti szerződés több évre köthető és a használati díj összességében a vásárlási árat 20-30 szá­zalékkal múlhatja felül, általában. A fejlett országokban, ahol racionális a tőkehaszná­lat, és a konkurencia a gyártó üzemeket folyamatos fej­lesztésre és egyre több minőségi termék eladására kény­szeríti, nyilvánvaló dolog, hogy a vásárló van kedve­zőbb helyzetben. Nálunk azonban, ahol kínálati piac nincs, az üzemek vásárlóereje az elvonások miatt csök­ken, s még mindig a hiánygazdálkodás a jellemző, a lí­zingügyletek egészen másként viselkednek, mint ahogy az elvárható lenne. A külföldi bankokkal, vál­lalatokkal, konzorciumokkal kötött lízingszerződések díj­tétele­i a vásárlási ár 120-130 százaléka körül alakul. Ám annak a tőkés gépnek a bér­leti díja, melyet a termelő üzemek hazai pénzintézetek­kel kötnek, a 200 százalékot is meghaladhatja! Vagyis 4-5 év alatt a beszerzési ár dupláját fizetik meg a ter­melő üzemek. A 60-80 szá­zalékos eltérést a hazai­­pénzintézetek 50 százalékos nyereségadója, a magasabb vámtarifák, a felfelé kúszó kamatlábak és az infláció okozza. A lízingdíjak csillagászati ára különösen az agrárága­zatot sújtja. Költségnövelő hatását a behatárolt ter­mékfel­vásárlási árak egyre nehezebben tudják elvisel­ni. Márpedig a mezőgazda­­ság árképzési szabályai sze­rint a költségnövekedést ár­emeléssel nem lehet ellensú­lyozni. A mezőgazdasági termelő­­eszközök vásárlásának és bérbevételének lehetőségei­ről megkérdeztük az érté­kesítőket, vagyis a lízinge­lőket és a bérlő üzemeket. Vajon egyik és másik ol­dalról hogyan­­látják a kér­dést, miként vélekednek? Lízingelő rendszerek A mezőgazdaság összehan­golt fejlesztésére alakuló különféle termelési rendsze­rek elsősorban világbanki hitelekből, újabban külföldi pénzintézetekkel kötött gép­bérlettel próbálják az esz­közök pótlását szinten tarta­ni partnergazdaságaikban, viszonylag elfogadható áron. Az integráló termelési rendszerek a lízingügyletből nem kívánnak hasznot húz­ni, hiszen ők alapvetően az agrárágazat fejlesztésében érdekelttek.­­ A bábolnai kukorica­­termesztési­­rendszer 1972 óta lízingelt gépeket partner­gazdaságainak — mondja Téglás Zoltán beruházási és pénzügyi osztályvezető. — A rendszer éppen azért ve­zette be a gépbérletet, hogy az átmenetileg pénzügyi gondokkal küzdő, s gyen­gébb üzemek ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe a fejlesztéseknél. — Többször előfordult — magyarázza az osztályveze­tő —, hogy a gazdaságnak éppen akkor nem volt fej­lesztési pénze, amikor az igényelt tőkés gép bejött az országba. Újabban egyre több az olyan partnergaz­daság, amelyik átmeneti fejlesztési forráshiánnyal küzd. S hogy mégis valami­lyen módon eszközöket vá­sárolhasson, a gépérték 50 százalékára lízingszerződést kötünk vele, a másik 50 százalékot pedig saját erő­ből, vagy ha nincs pénze, akkor bankhitelből már könnyebben tudja fedezni. A külföldi lízingdíjak an­nak ellenére, hogy kedve­zőbbek, kockázatosabbak is. Mert a dollárban megkö­tött szerződések bérleti díja a mindenkori valutaárfolya­mot tükrözi forintban és sem a bérbe adó, sem a bér­lő nem tudja, mennyi lesz a szerződés lejártakor a végső ár. Ám a termelési rendsze­rek partnnergazdaságaikkal kötött lízingszerződése hosz­­szú távon anyagilag magá­hoz láncolja a gazdaságokat és félő, hogy a későbbiekben ez hátrányosan, befolyásolja önállóságukat. Csak x extraprofitért? A pénzintézetek lízingből elkönyvelhető nyereségéről és arról, hogy a mezőgazda­ságii eszközpiacon kialakult lízingügyletek miként érin­tik az üzemeket, Kondrát Gézát, az Agrobank szarvasi fiókvezetőjét kérdeztük: " A belföldi lízingdíjak, amellyel mi is foglalkozunk, valóban aránytalanul maga­sak. Ám, ha több oldaliról megvilágítjuk a kérdést, megmagyarázható a 170-190 százalékos bérleti díj. Csak azok az üzemek béreljenek korszerű gépeket, amelyek képesek a többletárbevétel­ből extrapofitot elérni. Ne­künk, pénzintézeteknek alap­vető érdekünk, hogy a kihe­lyezett tőkénk minél előbb visszatérüljön. A másik oldala a dolog­nak, mely a jelenlegi pénz­ügyi szabályozásból adódik, az, hogy a­­lízingdíjakat az üzemnek költségként kell kezelni. Tehát nem adózott nyereségből fejleszt. Véle­ményem szerint, ha a gépet bérli az üzem vásárlás he­lyett, és többletköltség vise­lésére is képes, mindenkép­pen előnyösebb, mintha adózott nyereségből fejlesz­tene. Az igaz ugyan, hogy nyeresége a lízingeléssel csökken, de kevesebbet is adózik. Nem kell évekig fej­lesztésre gyűjtögetnie, a korszerű technológia azon­nal rendelkezésére áll és az ÁFA 25 százalékos többlet­­költségét sem kell viselnie, hiszen azt a bérbe adó fizeti meg. Mindezeken túl figye­lembe kell venni a hazai tő­kehiányt, a húsz százalék körül mozgó kamatlábakat és a felgyorsuló inflációt is. Azt azonban még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy a lízingügyletekkel csak a kevésbé költségérzé­keny, extraprofitra képes üzemeknek szabad foglal­kozni. A bankok nagy üzlete A­ilízingeléssel megjelenő bankok, termelési rendsze­rek véleménye tehát az, hogy a mezőgazdasági üze­meknél a bérleti megoldás segít a tőkeerős és forráshiá­nyokkal küzdőkön egyaránt. Ám a bérlők, vagyis a gaz­daságok ezt másképpen lát­ják. — Nyilvánvaló dolog, hogy a lízingelés a pénzintézetek igazi üzlete, hiszen sorra keresnek meg bennünket ajánlataikkal — mondja Simon György, a Békéscsa­bai Állami Gazdaság közgaz­dásza. A vállalat 1985—87-ig 23 millió, 1988-ban pedig 37 millió forint értékben kö­tött különböző cégekkel­ lí­zingszerződést korszerű ter­melési eszközökre. Nagy horderejű beruházásaikkal az alaptevékenység terme­lési színvonalát, hatékonysá­gát kívánják növelni. S, aki ilyen óriási fejlesztésre ké­pes, annak nyilvánvalóan adottak az ehhez szükséges pénzügyi lehetőségei, s­­köny­­nyebb a helyzete, mint vá­sárlónak a piacon. — Sajnos nem így van — kezdi mondanivalóját Simon György. — Ma Magyaror­szágon a gépek beszerzési lehetőségei közül nem vá­laszthatunk. A vásárló örül, ha egyáltalán megveheti azt a tőkés gépet, amire szüksé­ge van. Még azt sem dönt­heti el, hogy ezt készpén­zért, azonnal megveszi, vagy bérli. Az eladó diktál, nem a vevő. A mezőgazdasági eszközök egy részét valóban csak bé­relni lehet. A lízingárak rendkívül széles skálán mo­zognak. Ahány cég, annyi ár, s minden típust más-más pénzintézet, vagy termelési rendszer­­lízingel, így gya­korlatilag valamennyien megdönthetetlen monopol­helyzetben vannak.­­ A kedvezőbbnek tűnő külföldi lízingdíjakra ez év­től 20-30 százalékos többlet­­költségek rakódtak. Ugyan­is­, míg a korábbi években a lízingdíjak tartalmazták a vámkezelési költséget, a kü­lönböző jutalékokat, a bi­zonylatok kiállítási díját, ad­dig az új szerződések sze­rint mindezt a régi díjon felül kell megfizetni. Ez olyan ellentmondás, mintha egy lakásbérlőnek kellene gondoskodnia a tulajdonos helyett a karbantartásról — mondja Simon György. A gazdaságban egy dolgo­zó csak a lízingügyletek ad­minisztrációjával foglalko­zik. A szerződésekből az üzemek hiányolják a konk­rétumokat. Ugyanis nem­­tar­talmaz pontos bérleti díjat, de azt már igen, hogy a „bérlőnek kell minden költ­séget vállalni”. A pályázható lízingek rendszere sem eléggé konk­rét. A vállalatokkal nem is­mertetik előre azokat a ter­melési paramétereket, me­lyeket elvárnak tőlük.­­ A nyereséget termelő tőkeerős üzemeknek a vá­lasztás lehetőségét, vagyis, hogy vásároljanak, lízingel­jenek, vagy bankhitelből fejlesszenek, meg kellene ad­ni — jegyzi meg az állami gazdaság szakembere. Felmerül azonban a kér­dés, vajon a fejlesztési for­ráshiánnyal küzdő üzemek számára milyen lehetőség van arra, hogy elhasználó­dott eszközállományukat legalább pótolni tudják. Kegyetlen idők... A Nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet körze­tét több éve aszály sújtja. Az alaptevékenység kiesését az ipari melléküzemágak be­vételei sem pótolják. S nyil­ván a fejlesztéseknél, az esz­közvásárlásoknál alaposan fontolóra­­kell venniük, mennyit költenek és hogyan gépek, berendezések vásár­lására. — Mi csak a legvégső esetben, ha nincs más meg­oldás, veszünk igénybe bel­földi lízinget — mondja Hegedűs Béla elnök. — Az egyre jobban elszegényedő agrárágazat eszközpiacán je­lentek meg a tőkeerős ban­kok és leányvállalataik ki­használva a fejlesztési hiá­nyokkal küzdők helyzetét. Érzésem szerint több, tíz­­mil­liárd forintos nyereségre tesznek szert belföldi lízing­­ügyleteikkel. Ha valaki nem gondolja át alaposan pénz­­politikáját, egyik napról a másikra tönkremehet. Én úgy látom, ma a hazai tő­ke- és pénzmozgás nem is­mer lojalitást. A szegények­kel szemben a legkegyetle­nebb, de a jókat is alaposan kifosztja. * * * Úgy tűnik, a bérlők és a bérbe adók véleménye nem egészen vág egybe ... Min­denesetre tény, hogy a be­szerezhető alapvető eszkö­zök árai is egyre inkább megfizethetetlenné válnak. Olyan terheket ró ez az üzemek egy részére, mely megkérdőjelezheti a folya­matos termelést. Vajon vál­­lalhatók-e ennek a következ­ményei, az, hogy a vártnál kevesebb üzem marad élet­képes a mezőgazdaságban? Rákóczi Gabriella Mercedes VNIMOG V—1500 típusú eszközhordozó rászerelt 24 méter szélességű permetezővel, folyékonyműtrágya-szórás közben CATERPILLAR IT—18-as típusú rakodógép, szervestrágya­­rakodás közben Repro: Kovács Erzsébet 1988. augusztus 30., kedd. ü Napraforgószezon előtt a növényolajipar A Növényolaj-ipari és Mo­sószergyártó­ Vállalat az ed­diginél nagyobb minőségi felárat fizet a napraforgó olajtartalma alapján a ter­melőknek. Kollár Lajos, a vállalat kereskedelmi igaz­gató-helyettese a MTI mun­­­katársának elmondotta: a szabvány szerinti tisztaságú és 46,4 százalék olajtartal-­­mú napraforgó felvásárlási alapára tonnánként válto­zatlanul 8890 forint. Ezen felül azonban az eddig is járó felárat jobban a minő­ségi követelményekhez iga­zították. Ezután tonnánként 100 helyett 150 forintot fi­zetnek a napraforgóért, ha az olajtartalma 46,5—47,4 százalék közötti; az eddigi 200-zal szemben 300 forint a felár a 47,5—48,4 százalék olajtartalmú termés után; ha pedig az olajtartalom a 48,4 százalékot is meghalad­ja, a termelőt megillető fel­ár a korábbi 300-zal szem­ben 450 forint tonnánként. A vállalat a minőségi fel­ár emelésével is ösztönözni akarja a termelőket, hogy minél értékesebb, nagy olaj­­tartalmú fajtákat és hibri­deket termeljenek, és taka­rítsanak be, a nyers növé­nyi olajnak ugyanis viszony­lag újra jó piaca van kül­földön. Az elmúlt két-há­rom évben az exportár — bár a korábbi magas érté­ket nem közelítette meg — a mélypontról felfelé indult. Kedvező esetben jövőre a mostaninál mintegy 100 dollárral több kapható a nyers­olajért. Részben ez a fedezete a növényolaj-ipari felárnak, amivel bizonyos mértékben a cég hozzájárul a napraforgó emelkedő ter­melési költségeihez. A vállalat szerződéses partnerei, a termelési rend­szerek, mezőgazdasági kom­binátok, termelőszövetkeze­tek a közeli hetekben mint­egy 360 ezer hektárról taka­rítják be a napraforgót. A legújabb becslések szerint a szárazság okozta terméski­esés átlagosan nem haladja meg a 10-12 százalékot, így hozzávetőleg 680-690 ezer tonna napraforgómag felvá­sárlásával számolnak. A növényolajipar a lehe­tőségeihez képest jól felké­szült az új szezonra. Hat gyára közül a nyáron há­romban — a rákospalotai­ban, a kőbányaiban és a csepeliben — szinte telje­sen megújult a technológia, kicserélték az olajfeldolgo­zó préseket, és az eddiginél energiatakarékosabb üzeme­lésre álltak rá. KÖZLEMÉNY. Tájékoztatjuk fogyasztóinkat, hogy 1988. szeptember 1-jétől A PROPÁN-BUTÁN GÁZPALACK FOGYASZTÓI ÁRA MEGVÁLTOZIK: új fogyasztói ár ÁFÁ-val: 11,5 kg-os, alumínium gázpalack 2264,— Ft/db 23­33 kg-os, alum, és acélpalack 4646,— Ft/db. 1988. szeptember 1-je után a cseretelepek csak az­­augusztus 31-ig befizetett gázpalack kiadását teljesíthetik régi áron. DÉL-ALFÖLDI GÁZSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT KÖRÜL Orosházi.­ Rendkívül kedvező s 2 g­y hitelvásárlási lehetőség az Univerzál szaküzletekben, a 30 éves jubileum alkalmával! 10% ELŐLEG BEFIZETÉSE MELLETT, 12 havi törlesztéssel, az alábbi cikkek vásárolhatók meg: — VJATKA automata mosógép 8980,— Ft (Engedményes árral! Eredeti ára 9980,— Ft) — ENERGOMAT autó mosógépek 16 700—18 500,— Ft-ig — JUNOSZTY televízió (402-es) 4330,— Ft Gyuláin, Orosházán, Szarvason, az Univerzál műszaki szaküzletekben, Békéscsabán, az Univerzál Áruházban. — ETZ motorkerékpárok (125,150,250 cm3) (4000—5000,— Ft engedménnyel!) Az Univerzál járműszaküzletekben és az áruházban — GYERMEKBÚTOROK­­ — 1000,— Ft felett vásárlásnál — Békéscsabán, Gyulán, Orosházán,­­ az Univerzál b­ú­tors­zakü­zlete­i­ben. — TAPÉTÁK (tőkés import kivételével) 5000,— Ft feletti vásárlásnál, Békéscsabáin, a papírszaküzl­etekben, Gyulán, a Barkácsboltban, Szarvason, a Háztartási felszerelések boltjában. 10% HITELVÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉG. Szeptember 1-től október 31-ig, illetve amíg a készlet tart!

Next