Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-11 / 35. szám

Az oldalt írta és szerkesztette Csete Ilona. Telefon: (66) 450-450. Fotó: Fazekas Ferenc és Lehoczky Péter Orosháza 250 éves A diákélelmezésről Orosháza.­­ Az önkormány­zat képviselő-testülete a Gyer­mek és Diákélelmezési Intéz­ménynél alkalmazandó nyers­anyagköltséget február elsejé­től az alábbiak szerint határoz­ta meg: óvodák 57 forint/nap, általános iskolák 64 forint/ nap, középiskolák 104 forint/ nap, munkahelyi vendéglátás 75 forint/nap. Helyi adók Nagyszénás. — A településen a helyi adók mértéke a tavalyi évhez képest változatlan ma­rad. Szénáson kommunális adót fizetnek a polgárok évi 1 ezer forint értékben. Az önkor­mányzat a vállalkozók helyi adóját nem szándékozik beve­zetni. Pályáztak, nyertek Gerendás. — Az idén 1,2 mil­lió forintot nyert az önkor­mányzat útpályázaton. Ebből a pénzből elkészülhet az Arany János utca második sza­kasza és a Széchenyi utca be­fejezetlen része. Ezzel tulaj­donképpen „leáldoz” a földes utcák kora, a település minden útja betonos lesz. Bálozó utazók Orosháza.­­ Immár hagyo­mány, hogy a báli szezon ide­jén a „megszállott” utazók megpihennek egy kicsit, és a világjárást felcserélik egy kia­dós, tánccal, így lesz ez az idén is, pontosabban február 18-án. Ekkor rendezik meg a Hotel Alföldben a Tihanyi-bálat, amelynek bevételét a szerve­zők felajánlják az orosházi hátrányos helyzetű nagycsalá­dosok részére. A kábeltévéről Nagyszénás.­Még tavaly fel­röppent a hír: vállalkozó kedvű személyek kábeltévé-hálózat szervezéséhez láttak a faluban. A terv különböző nehézségek miatt meghiúsult. Mégsem kell rossztól tartani Szénáson. Az önkormányzat tervei között szerepel a hálózat kiépítése. Közgyűlés Orosháza. — A Városi Nyug­díjas Szövetség vezetőségvá­lasztó közgyűlést tart február 25-én 14 órai kezdettel a Pa­csirta utcai pártok házában. „Keresztelő” Orosháza. — Az L és M Ex­port-Import Kereskedelmi és Ipari Kft. telephelyének megne­vezéséhez az orosházi 5020 helyrajzi számú út elnevezését kérte. Az útszakasz a Csorvási útból nyílik — a volt autószer­viz és a Shell töltőállomás között —, és az Orosháza—Békéscsaba közötti vasútvonalig terjed. A kép­viselő-testület Csorvás közre „ke­resztelte” az utat OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Angéla, Karcsi, Dávid Az orosházi hármas ikrek Amikor beléptünk a lakásba, nem is gondoltuk, hogy három aranyos apróság otthonába csöppentünk. — Az ikrek pihennek — válaszolta érdeklődésünkre az édesapa, majd beinvitált bennünket a gyerekek birodalmába. Az idegen férfi (fotós kollégánk—a Szerk.) látványára elsőként Angéla reagált. Keserves sírás tört fel az orosházi hármas ikrek rangidős tagjának torkából. Öccsei sem akartak lemaradni, így pillanatok alatt mindannyian—ikrekhez méltóan—egyszerre zokogtak. Apjuk, Tóth Károly, szakavatott gondozó módjára elhallgattatta csemetéit, így elkészülhetett a fotó is. A szülőkkel akkor ültünk le be­szélgetni, amikor a gyerekek szundikáltak, a gondozónő pe­dig elvégezte szokásos napi te­endőit. Dr. Kisházi Júlia, az édesanya (az orosházi kórház­ban belgyógyász kardiológus) így emlékszik vissza terhessé­gének első hónapjaira: — Számítottunk az ikerter­hességre, de három baba érke­zésére nem. Ez csak a terhesség 10. hetében derült ki. 1992. no­vember 2-án, a 34. héten csá­szármetszéssel született meg el­sőként Angéla 2 kiló 60 deká­val, utána Kareszka 1 kilóval, majd Dávid 1 kiló 30 dekával. A gyerekek sokáig inkubátorban voltak, szondán keresztül táp­lálták őket. Később felváltva jártunk a férjemmel a klinikára etetni a babákat. — Feleségem szülei Szege­den élnek, ezért az első néhány hónapot ott töltöttük. Bizony elkelt a segítség — kapcsoló­dik beszélgetésünkbe Tóth apuka. — Elsőként Angi került haza, majd megerősöd­ve a fiúk. Abban az időben nem sokat aludtunk. Három óránként etettük őket, naponta 30—40 pelenkát mostunk. — A nyáron költöztünk ha­za, a munkahelyemtől renge­teg segítséget kapunk — me­séli az anyuka. — Egy gondo­zónőt biztosít a kórház, a gye­rekek ruhácskáit, a pelenkákat a kórházi mosoda tisztítja. A férjem méltányossági alapon a gyerekek 1 éves kora előtt megkapta a gyedet, így én visszamentem dolgozni. A kollégáim is segítőkészek, nem kell ügyelnem. Sokszor viszont irigykedem a férjemre, mert Angi első szava az volt: apa! Ráadásul engem is apá­nak szólít. Az orosházi hármas ikrek mellett egy kicsit átalakult a család életritmusa is. Erről az édesapa tud mesélni, aki szinte egész nap a kicsikkel van. — Amikor neszt hallok a szobából, azonnal felkelek. Általában 7 órakor ébrednek a gyerekek. A feleségemmel kö­zösen tisztába tesszük, meg­etetjük őket, 8 órakor érkezik a gondozónő, az ő segítségével szintén ez a program és termé­szetesen foglalkozom is a gye­rekekkel. Levegőzni az er­kélyre járunk, mert a 2. eme­letről kicsit nehézkes a lejutá­­sunk. Az esti programot min­denki élvezi. Az ikrek imád­nak együtt fürödni. 8 órakor már alvás van reggelig. Arra a kérdésünkre, hogy melyik gyerek milyen tulajdon­ságokkal rendelkezik, a szülők gondolkodás nélkül sorolják: — Dávid hízelgő, minden érdekli, mindent megfog (így találkozott a sütős konvek­torral is), mindent szétszed. Biztosan szerető lesz. Karesz­ka végtelenül nyugodt, magá­ban is eljátszik, ő a „filozófus” alkat. Angi valóságos kora. Sokat magyaráz, ő mozgásban a legügyesebb. A család szemefényei bi­zony komoly kiadást is jelen­tenek a szülőknek, de szeren­csére vannak jóindulatú támo­gatók, mint például a Liberó cég, ahonnan jutányosan kap­ják a termékeket. Az orosházi önkormányzat nevelési támo­gatást biztosít, a szegedi nagy­­családosok pedig ruhákkal, ol­csó élelmiszerekkel, mosósze­rekkel segítik a Tóth családot. Délelőtti pihenőjükön zavarták meg az orosházi „hármakat”: Karcsikát, Angit és Dávidot Emlékév kezdődik Gádoros. — Justh Zsigmond 1863. február 16-án született Pusztaszentetomyán, amit ő következetesen Szentetomya pusztának nevezett. Az írót két nagy álom, két nagy vágy ve­zette: az írói hivatás szolgála­ta, a parasztszínház létrehozá­sa birtokán az általa rajongva szeretett pusztai lakókból. Justh Zsigmond azon kevesek közé tartozik, aki óriási teher­bírással élt társadalmi életet, írt műveket, széles körben le­velezett, sokat utazott és kuta­tott, tanult, miközben újabb re­gényeket álmodott meg. Több ember helyett élt. Olyan vilá­gító fény volt az utat kereső magyar szellemi életben, mint egy hullócsillag, amelynek targikusan rövid az élete, de utat mutat mindenkinek. Rá emlékezik a hálás utó­kor, és február 16-án — szüle­tésnapján — emlékév kezdő­dik Justh Zsigmond tiszteleté­re Gádoroson. Idegenrendészeti központ Orosháza. — Az idegenren­dészeti törvény életbelépésé­vel (1994. május 1.) jelentős feladatok hárulnak az Oroshá­zi Határőr Igazgatóságra. Mi­vel a keleti határszakaszon ko­moly hiányosságok vannak, segítségre szorulnak a helybe­liek. Várhatóan decemberre el­készül Orosházán az idegen­­rendészeti központ. Itt a vala­milyen ok miatt feltartóztatott és ügyeinek lerendezésére vá­ró külföldiek őrizetét látják majd el. Valószínű, hogy a rendőrség is idehozza azokat a külföldi állampolgárokat, akik törvénybe ütköző cselekedete­ket hajtanak végre. Előfizethetnek, hirdethetnek Orosháza.—A Népújság Kft a Békés Megyei Hír­lap kiadója. Annak egyik körzeti ügynöksége Orosházán a Szabó De­zső­ utca 4. szám alatt ta­lálható. Az ügynökségve­zetőtől, Pataki Antaltól megtudtuk, hogy a pana­szos bejelentések mellett itt várják azokat is, akik szeretnének előfizetni la­punkra, esetleg hirdetést kívánnak eljuttatni a Hírlaphoz. Az irodában minden nap van ügyfél­­fogadás 13 óra 30-tól 16 óráig, csütörtökönként pedig 11 órától 16 óráig. Érdeklődni, észrevétele­ket tenni az alábbi telefon­számon is lehet: 06 (60) 388-326. Egyébként az Orosházi Napló terjeszté­sét is ez a hálózat végzi, ezért a helyi hetilap előfi­zetése kapcsán is megke­reshetik az orosházi ügy­nökséget az olvasók. 1994. február 11., péntek Fittek leszünk Ha igaz a mondás, miszerint a lustaság fél egészség, akkor hazánk lakosságának je­lentős hányada — sok százezer ember — egyre fittebbé válik. Az elbocsátások, a munkahelyek megszűnése az állásvesztők szá­mának rohamos növekedéséhez vezetett. Magyarán: mun­kanélkülivé váltak a szorgos, dolgos emberek, de azok is, akik csak hírből ismerték a dolog fogalmát. A segélyezés módja vagy mértéke — kívülállóként nehéz megítélni — még azokat is kényelmessé (vagy ahogy egyik ismerősöm fogalmazott: lustává) tette, akiknek a keze alatt „égett” a munka—valaha. Ismerősöm, mint váltakozó — akinek a nevéhez több munkahelyteremtés fűződik — szeretett volna sokszáz fo­rintos órabérért segédmunkásokat fogadni. És mi volt a válasz? Ne nevettesse ki magát! Ki fogja meg a malteros lapátot akkor, amikor a semmiért 7 ezer a fizetség?! Hoppá! Igaz, ami igaz: egészségtelen a fizikai munka. Helyette egészségesebb a kocsmai időtöltés, ahol nem fenyeget az infarktus, a kenyér (pfúj, sok benne a szénhidrát) árától is könnyedén meg lehet szabadulni. A biliárd viszont átmoz­gat, a játékautomata pedig koncentrálásra serkent. Ma­gyarán: lyukas két fillérrel a zsebünkben, de fittek leszünk! (/cít 3). A csinos majorettek Orosháza. — Az idén újra in­dul a Petőfi Művelődési Köz­pontban a majorettcsoport. A megújuló társaság első lépései­ről Horváth Ferenc művészeti vezetőt faggattuk. —Mekkora az érdeklődés? —Még elég kevesen vagyunk, de szerintem az influenza az oka Remélem, hogy lassan kialakul az a minimumlétszám, amivel el­kezdhetjük a munkát — Mi alapján válogatja ki a lányokat? — Mivel ez egy teljesen amatőr csoport, ezért bárki je­lentkezhet 13 éves kortól 15 éves korig. Az sem jelent tragé­diát, ha valaki netán 17 eszten­dős. A jelentkezőknél nem hát­rány, ha valaki csinos, és ezzel párosul némi tánctudás. A még kezdő majoretteken kívül egyébként várom a régi csoport tagjait is hétfőn és szerdán itt, a művelődési központban. —Vannak-e már terveik? — Először április 24-én lép­nénk a nyilvánosság elé Oros­háza újratelepítésének 250 éves évfordulójának tiszteletére ren­dezett ünnepségen. Később táncversenyeken szeretnénk bemutatkozni. Nyugdíjasoknak Orosháza.­­ Az Új Élet Me­zőgazdasági Szövetkezet nyugdíjasainak meghívására dr. Vastagh Pál országgyűlési képviselő kötetlen beszélgeté­sen tájékoztatta a valaha a me­zőgazdaságban dolgozókat. Elmondta, hogy a kialakult helyzet orvoslására a Szocia­lista Párt kidolgozta program­ját, amely tiszteletben tartja a tulajdonviszonyokat. A prog­ram kapcsán kifejtette: egy megfelelő jogi, termelési biz­tonság — kedvező hitelrend­szerrel „fűszerezve” — az ágazat fejlődését eredménye­zi. A piacokat kelet—nyugati irányban is orientálni kell. A képviselő a nyugdíjasokat érin­tő kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy az MSZP nem tartja reálisnak a nyugdíjkorha­tár fölemelését, a pártnak az is célja, hogy a nyugdíjak csökke­nő reálértékét megállítsa. Az orosházi képviselő-testület januári ülésén napirend előtti felszólalásában dr. Varga István képviselő a katolikus temp­lom megmentéséért emelte fel szavát. Érvei között felsorolta, hogy az evangélikus templom felújításakor a testület áldozott némi pénzt, ezért most se legyenek közömbösek képviselőtár­sai. Varga úr ez évi 200 ezer forintos képviselői alapját ajánlotta fel e nemes célra. Megítélése szerint ennek a testületnek legalább 1 millió forintot kellene összeadnia a templom helyreállítására

Next