Békés Megyei Hírlap, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-31 / 126. szám

1 Könyvhét Gyulán A Mogyoróssy Könyvtár ad otthont az ünnepi könyvhét rendezvénysorozatának következő programjára május 31-én 18 órai kezdettel. A közönségtalálkozó vendége: Gergely Ágnes írónő, kinek Királyok földje című kötetét Polányi Éva előadóművész mutatja be. Hogyan alakul a földgáz ára? Energetikai vitafórumot tartanak május 31-én, ma Békéscsabán, a megyeháza nagytermében energetikai szakemberek, önkormányzati képviselők, a pártok gazdasági szakértőinek és a lakosság képviselőinek a részvételével. A vitafórumon az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szakértők bevonásával kívánja felvázolni a földgázár várható alakulását, különös tekintettel a lakossági gázárra. Guszti, a kardos legény Viharos veszekedést éltek meg Dobozon azok, akik éppen az időt múlatták a Salátabárban, május 28-án éjfél után fél órával. Ki tudja már pontosan, hogy min, de összeszólalkozott F. Attila Gusztáv és V. György, mindketten dobozi lakosok. F. Attila úgy döntött, erősítésül behozza kocsijából a szamurájkardot. Ezzel akarta megtorolni a szópárbajt, amit V. Györggyel folytatott. Fogta a kardot és szabályosan „belemártotta” V. György hasába, és felhasította. V. Györgynek ezzel életveszélyes testi sérülést okoz. A rendőrség őrizetbe vette a szamurájos erős fiút. „AZ ÖREGKORT NEM MEGÉRNI, ELVISELNI MŰVÉSZET.” (Goethe) KÖRKÉP Országos érdeklődés Gádoroson A Justh Zsigmond-emlékév keretében az önkormányzat által meghirdetett irodalmi pályázatra az ország különböző helyeiről futottak be a jeligés dolgozatok. A kitűzött cél az volt, hogy a minden új iránt fogékony, hiperérzékeny Justh írói, közművelődési munkásságát világítsák meg. A 11 pályázótól érkezett 13 munka azonban nem teljesen szolgálta az elképzeléseket, az alkotó gondolkozást, többsége inkább tankönyvi, lexikoni stílusban készült, s némelyik még bántó tévedést is tartalmazott. Ám hogy mégis érdemes volt kiírni a pályázatot, a három díjazott szerző műve bizonyítja. A mosonmagyaróvári első helyezett, Kiczenkó Mária tanulmánya magasfokú intellektus gyümölcse, céltudatos szerkesztésű, s Justh irodalmi munkásságának tökéletes ismeretét bizonyítja. És még élvezetes olvasmány is, fűzte az értékeléshez dr. Probik László. A második díjat a budapesti dr. Ibos Ferencné kapta, Justh Zsigmond parasztjai című munkájáért, melyben mint földbirtokost vizsgálja, s egyben az erős kötődését a néphez, a tájhoz, de megvalósíthatatlan idealizmusáról is ír. A harmadik helyezett, a gádorosi Kiss Ferenc jól láttatja Justh egyéniségének és szemléletmódjának a gazdagságát. Az eredményt Fábri István polgármester ismertette tegnap délután a községházán, ezután az iskolában megkezdődött a Ki tud többet Justh Zsigmondról? vetélkedő a gádorosi és a szentetomyai általános iskolák csapatai között. A két iskola felsős tanulóinak 2-2 csapata egyenként 5 fővel mérte össze a játékos vetélkedőn a tudását. A feladatok között szerepelt irodalmi fotó az író életéről, munkásságáról, majd mozaikkép összeállítása következett az egykori parasztszínház két épületéről. Végül a versenyen mindenkit nyertesnek lehet tekinteni, hisz annyi információval gazdagodott a felkészülés során. Vass Márta Képünk az iskolai vetélkedőn készült az egyik gádorosi csapatról, a kezdés előtti tanakodásról Kovácsné Héjjas Veronika igazgatóhelyettessel fotó: Kovács Erzsébet Előtérben a biztonság (Folytatás az 1. oldalról) KRESZ-módosítást, amelynek értelmében párhuzamos közlekedésnél a tehergépkocsik, autóbuszok a belső sávban folyamatosan haladhattak. Ez nehezítette a közlekedést, a teherautó- és buszvezetők olykor viszszaéltek a szabály adta lehetőségekkel, így júniustól újra csak a szélső sávban közlekedhetnek. A tapasztalatok szerint az autópályákon — a gyors haladás következtében — súlyos balesetek hívják fel a figyelmet a veszélyre. Mostantól lehetővé válik, hogy a rendőrség az úttesten, illetve a pálya leállósávján ellenőrizze a gépjárműveket, természetesen a megfelelő biztonsági feltételek mellett (a rendőrségi autókat úgy helyezik el, hogy kellő távolságból észlelhetők legyenek). Fontos szabály június 1-jétől, hogy lakott területen kívül mindenhol tompított világítással kell közlekedniük a járműveknek, beleértve a mezőgazdasági vontatókat, a tompított világítással felszerelt lassú járműveket és a segédmotorkerékpárokat. Mindezeken kívül több fontos szabály is hatályba lép június 1-jétől, melynek részleteire holnapi számunkban visszatérünk. L. E. Szupercsodának álcázott ócskavas Mitől kevesebb a munkahelyi baleset? Az emberek többsége szerint nincs unalmasabb egy statisztikai kimutatásnál, pedig a számok mögé nézve izgalmas kérdések merülhetnek fel az emberben. Például a foglalkozási, munkahelyi balesetek száma megyénkben 4648-ről 2023-ra, felénél kevesebbre csökkent tíz év alatt az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Békés Megyei Felügyelősége kimutatása szerint. — Önök dolgoztak ilyen jól, az emberek felelősségérzete nőtt, vagy a munkanélküliek száma? Mi van az adatok mögött?—kérdeztük Varga István megyei igazgatótól és helyettesétől, Zacharidesz Jánostól. — Az állami felügyelet 1984-es létrejöttétől valóban folyamatosan csökken a munkabalesetek száma — kezdte a válaszadást Varga István —, s természetesen egy statisztikával több feltételezést is lehet igazolni. Az egyenletes csökkenés szólhat felügyeletünk megelőzési tevékenységének hatékonyságáról, de a munkahelyek fokozottabb felelősségvállalásáról is. Az sem biztos, hogy csak munkabiztonsági, szakmai tényezők alakítják a kimutatott adatokat, egyéb érdekeltségi rendszerek is közrejátszhatnak. 1984-től 1989-ig csak tíz százalékkal csökkent a foglalkozási balesetek száma, a piacgazdaság felerősödése óta feleződött meg lényegében ez a szám. Ma már munkáltatónak és munkavállalónak is egyre inkább érdeke, hogy épségben és folyamatosan végezhesse feladatát a dolgozó, vagy egy kis sérüléssel ne menjen azonnal táppénzre. Hiba lenne azonban figyelmen kívül hagynunk azt a sajnálatos tényt, hogy megyénkben az utóbbi időben a gazdasági tevékenység mérséklődött, a foglalkoztatottak és a munkahelyek száma is jelentősen csökkent. A balesetek ritkulása egyébként nem megyei specialitás, az országos adatok is hasonló tendenciát mutatnak. —Az okok között nem szerepel a bejelentési kötelezettség elmulasztása, a balesetek eltitkolása? — Bár a balesetek elhallgatása szabálysértés és természetesen következményekkel jár, mégis elképzelhető — fogalmazta meg a következő választ Zacharidesz János. — 1989 előtt a szakszervezeteknél dolgozó munkavédelmi ellenőrök keményen intézkedtek minden balesetnél, vagy a megelőző tevékenységek elmulasztásánál. A kisvállalkozók nem alkalmaznak munkavédelmi szakembereket, s száz fő alatt előírás sincs erre. Az új Munkavédelmi Törvény szerint is ki kell vizsgálni minden munkahelyi balesetet, és jegyzőkönyvben rögzíteni kell a történteket, de ma nincs elég munkavédelmi szakember. Pedig a következményeket illetően nem mindegy, hogy milyen körülmények között sérült meg valaki. Éppen ezért a dolgozónak lehetősége van felügyelőségünknél kérni a kivizsgálást, ha azt a munkáltató elmulasztotta. Az újonnan létrehozott termelői egységekben gyakran tapasztalni, hogy nyugatról vásárolt, korszerű gépeket állítanak munkába. Ennek a ténynek nincs szerepe a balesetek csökkenésében? — Nem Békés megyei a történet, de tanulságos, ezért elmesélem — folytatta az igazgatóhelyettes. — Az egyik vállalkozó Olaszországban járva egy roncstelepről vásárolt kiselejtezett munkagépet. Ócskavasáron megvette, kijavította, termelésre alkalmas gépként hozta forgalomba, amely rövid időn belül alkalmazás közben balesetet okozott. Sajnos a jelenség nem egyedi, ezért a termelés korszerűsödése sok esetben csak látszat. Szegény ország lévén olcsón csak elavult gépeket tudunk nyugatról megvenni. Közben törvény írja elő, hogy veszélyes gépet be sem lenne szabad hozni az országba. A munkavédelmi szakembereknek nemcsak a már megtörtént balesetek regisztrálása a feladatuk—vette át a szót Varga István —, hanem az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés megteremtése, őrzése is. Erre csak megfelelően felkészített szakember képes. Mint említettem, napjainkban nincs elegendő munkavédelmi szakember, de felügyelőségünk egyik feladata, hogy legyen. Ezért a gépészeti szakközépiskolával közösen tervezünk ilyen jellegű képzést, amely iránt szerencsére nagy az érdeklődés. A részletekről szívesen adunk felvilágosítást minden munkanapon felügyelőségünk telefonszámán: 66/328-222. Lenthár Márta 1994. május 31., kedd | Illetékügyben illetékesek randevúja Békéscsabán Az utóbbi években az illetékügyek bonyolultabbá váltak, egyes rendhagyó eseteknél pedig olykor a jogszabályok értelmezése is gondot okoz. Ezért a hazai illetékhivatalok elhatározták, az egyes hivatalokban kialakult eltérő gyakorlat megismerése, a tapasztalatok kicserélése, valamint a jogszabályok egységes értelmezése érdekében, évente egy alkalommal konzultációra gyűlnek össze. Tanácskozásukat minden évben más-más város szervezi. Idén Békéscsaba vállalta az országos továbbképzés megrendezését. A háromnapos rendezvény — melyen az ország valamennyi illetékhivatala 3-4 fővel képviselteti magát, így a résztvevők száma csaknem 80 fő — tegnap délután a Fiume Hotelben kezdődött. Az ünnepélyes megnyitó után Táncsics Ferenc és Pukler Andrea Az optikai archiváló rendszer bemutatása címmel tartott előadást. Ezt követően a hivatalvezetők konzultációjára került sor, majd a tanácskozás résztvevői megtekintették a Munkácsy Mihály Múzeumot. A ma reggel folytatódó és holnap délig tartó rendezvény során a szakmai programok keretében elsősorban a Pénzügyminisztérium illetékesei tartanak előadást, illetve biztosítanak konzultációs lehetőséget. A szabadprogramokon pedig az illetékhivatalok munkatársai kötetlen formában cserélhetik ki gondolataikat. Ennek a békéscsabai továbbképzésnek az aktualitását az illetéktörvény 1994. január 1-jén hatályba lépett módosítása adja. Mint ismert, január 1-jétől változtak az illetékkulcsok és az egyes eljárási illetékek mértékei. Magyari Barna Hekuba-díj Kovács Lajosnak Az elmúlt hét végén a Budai Várban Csepűrágó fesztivált rendeztek. A vasárnapi egész napos színészkamnevált megelőzően szombat este a Várszínházban díjkiosztó ünnepséget tartottak. Ezúttal nem az állam, nem a kritikusok által elismert színészek kapták az újonnan megalapított Hekuba-díjat, hanem az egész színésztársadalom szavazata alapján választottak két női és két férfi színészt. A boldog díjtulajdonosok: Csákányi Eszter, Eszenyi Enikő, Gálffi László, Kovács Lajos. Az a Kovács Lajos, aki az 1994-es magyar játékfilmszemlén a Wojcek című filmben nyújtott alakításáért a legjobb férfiszereplő díját nyerte el. Felhívták telefonon, de mint feleségétől megtudtuk, Kovács Lajos márciustól a szatmárnémeti magyar színházban vendégszerepel, Örkény István Tóték című darabjában az Őrnagyot játssza. (A díj átvételénél sem volt Magyarországon, így helyette lánya vette át.) Annyit azonban elmondott, férjét igen nagy örömmel tölti el az elismerés elsősorban azért, mert politikamentes, tisztán szakmai szempontok alapján ítélték oda a Hekuba-díjat. Kicsik nagy sikere Az elmúlt hét végén országos számítástechnikai versenyt rendeztek Debrecenben a Vénkerti Általános Iskolában. Megyénket több iskola diákjai is képviselték — többek között a Békéscsabai 10. Számú Általános Iskola tanulói. Ahogyan azt Ignáczné Szabó Hajnalka számítástechnikustól megtudtuk, a vetélkedőn az ország minden területéről érkezett 70 gyerek indult, s ebből a 10-es iskola három tanulója, Juhász Róbert (3. osztályos) a harmadik helyet, Apáti Nagy Gábor a negyedikesek között az első helyet, míg az ötödikes Pljesovszki Zoltán a második helyet szerezte meg. Pénzt vagy életet? (Folytatás az 1. oldalról) —Miben maradtak a dolgozókkal? — Két hét múlva új koncepciót ismertetünk velük. Meg fogunk egyezni. Bízom abban, hogy a politikai változások megszüntetik a Gyulai Húskombinát Rt. folyamatosan tapasztalt hátrányos kezelését. * Nem kis dolog: a Gyulai Húskombinát máig talpon maradt. S a termelők érdekeit mindvégig elsődlegesnek tekintették. Ezt teszik ma is. A dolgozóknak fel kell ismerniük, hogy nem a — szerencsésebbek által elnyerhető — valamivel magasabb bérről, hanem valamennyiük kenyeréről van szó. Működik a húskombinát, s mint oly sok cég az országban, racionális gazdaságpolitikai döntésekre vár. A termelők megtartása érdekében komoly és eredményes erőfeszítéseket tesz a vezetés. A dolgozók alapvető érdekei sem mutathatnak más irányba. Senki nincs ma olyan helyzetben, hogy kihívja maga ellen a sors haragját. A széthullás „hullarablókat” vonz: ahogy hallani, ilyen-olyan érdekcsoportok máris sakálként szimatolnak a zsákmány körül. Ennyire azért nem lehet könnyű és szabad préda Gyula egyik éltető ereje. K. A.J. Bomba ötlet bombariadó esetére Tegnapi számunkban már olvashattak arról, hogy vasárnap bombariadó volt Orosházán, a Táncsics utcai szavazókörben. A rendőrök tették a dolgukat, s kiderült, hogy vaklárma volt az egész. Az igazi meglepetés akkor ért bennünket, amikor az esetről készült jegyzőkönyv a kezünkbe akadt. Kiderült ugyanis, hogy a dolgot a választás budapesti szervezői nem bízták a véletlenre: eleve szerkesztettek és sokszorosítottak egy ilyen esetre szóló űrlapot, melyet a bombariadó-találattal sújtott szavazókörben csak ki kellett tölteni. Bomba ötlet...