Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-30 / 177. szám
GAZDASÁG Több millió magyar állampolgárt érint az üzletrészek megszüntetése • Hogyan s miből történik az elszámolás? Átalakulás előtt a szövetkezeti mozgalom A Magyar Közlöny idei 41. számában látott napvilágot a kormánynak a szövetkezeti törvény koncepciójáról szóló határozata. A készülő törvény a lakásszövetkezetek kivételével valamennyi (fogyasztási, ipari, termelő, szolgáltató, és a többi) szövetkezeti típusra vonatkozik. A Békés Megyei Iparszövetség mintegy 60 tagszervezete közül 30 működik szövetkezeti formában. Klaukó Mátyás, az iparszövetség megyei igazgatója mély sóhajjal kezdi a beszélgetést: — Még négy év sem telt el az átmeneti törvény életbe lépése óta. Az akkor újonnan alakult szövetkezetek több mint 50 százalékát még be sem jegyezték a cégbíróságok. A készülő új törvény és a vele kapcsolatos bizonytalanságok elterelik a figyelmet a gazdálkodásról, energiát, anyagiakat kötnek le — mondja. — Korábban minden szövetkezeti ágazatra külön törvény vonatkozott, majd megalkották az egységes szövetkezeti törvényt. Ez még a végrehajtási utasításban sem tudta megjeleníteni az egyes típusok sajátosságait. Az érdekvédelemnek — a készülő új törvény kapcsán — az a feladata, hogy továbbra is jelezze ezeket az ellentmondásokat. Ugyanakkor a legfontosabb működési feltételeket — a törvény keretein belül — továbbra is az alapszabályban kell rögzíteni. Tudunk arról, hogy nagyon sok ellenzője és pártolója van a szövetkezeti törvény koncepciójának. Békésben nem könnyű ebben állást foglalni, hiszen rendkívül kevés információval rendelkezünk. Mi nem is kaptuk meg véleményezésre a koncepciót, csak a Magyar Iparszövetség. A jogi és a közgazdasági igazgató részvételével rendeztünk egy fórumot, elsősorban az átalakulás közgazdasági feltételeit szerettük volna hallani, megvitatni. Az Iparkamarával is tartjuk a kapcsolatot, bízunk benne, hogy a törvény elfogadása előtt (melynek szükségességét a gondok ellenére sem vitatjuk) minden érintett kifejtheti a véleményét. A Mezőhegyesi Fémipari Szövetkezet elnökét, Kovács Józsefet először arról kérdeztük, hogy mi indokolhatja az új törvény megalkotását. — Úgy gondolom, valóban szükség van a magyarországi szövetkezeti mozgalom átalakítására. Az 1992-es változásokkal nem történt meg, csak elkezdődött a jogharmonizáció az Európai Unióval. Ennek a befejezése egyre sürgősebb feladat, amelyet a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége is szorgalmaz, illetve támogat. A készülő törvénynek tehát egyszerre kell megfelelnie a magyar sajátosságoknak, a jogharmonizációs törekvéseknek és a főleg Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában kialakult szövetkezeti normáknak. Az egyéni gazdálkodás, az egyéni tulajdon alapján létrejövő szövetkezetek irányába kell elmozdulnunk. Ez nem csak ránk, magyarokra vonatkozik, hanem a többi, volt szocialista országra is. A nemzetközi szövetség ajánlásai egyébként meglehetősen távol esnek a magyarországi, de főleg a régiónkban kialakult szövetkezeti rendszerektől.A tulajdon oldaláról közelítve nem érzem olyan nagynak ezt a távolságot. Az önök szövetkezetének már ma is a tagság a tulajdonosa. A kívülállók üzletrészeit is visszavásárolták. — Igen. Jogszabályi kötelezettség alapján hoztuk létre az egyéni tulajdont. A külső üzletrészek döntő részét valóban visszavásároltuk. De Magyarországon sem ez a jellemző; általánosságban elmondható, hogy az 1992. évi I.-es törvény alapján létrehozott tulajdon gátja lehet egy olyan típusú átalakulásnak, amelyet a szövetkezeti törvény koncepciója vázol fel. —Miért? — A törvény az üzletrészek létrehozásával rendkívüli mértékben kiterjesztette a tulajdonszerzés lehetőségét. Ez a kárpótlás jellegű tulajdon ma vagy működőképes, vagy nem. Lehet, hogy csak papíron létező. Mindenesetre, ha egy szövetkezet majd átalakul valamilyen gazdasági társasággá, akkor az üzletrész-tulajdonosokkal valamilyen módon el kell számolnia. Piaci értéken? Névértéken? Hogyan, s legfőképpen miből? A koncepció al. fejezete ki is mondja: a szövetkezeti üzletrész intézményét meg kell szüntetni. Ez több millió embert érint, s úgy értendő, hogy valami mással kell helyettesíteni az üzletrészt. A szövetkezetekben a részjegy veheti át az üzletrész szerepét. A részjegy mögött viszont mobilizálható vagyonnak vagy készpénznek kellene állnia, amit az esetleges kilépők megkaphatnak. A mi esetünket véve példának: ha a 84 tagunkból egy kíván kilépni, megoldható. De ha már tízen szeretnék megtenni ugyanezt, az veszélyeztetné a működőképességünket. A koncepció II. fejezetének 12-es pontja éppen ezért szükségesnek tartja a taggal való elszámolás korlátainak a rögzítését is. Átalakulási lehetőségként gazdasági társaságot mondott, s nem másfajta szövetkezetet. Meggyőződésem, hogy a koncepció elsősorban a mezőgazdaságban tulajdonnal bírók új típusú (beszerzési, feldolgozói, értékesítési) szövetkezeteinek irányába mutat. Mi viszont ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytatunk, mint egy részvénytársaság vagy egy kft., s korántsem biztos, hogy indokolt lesz szövetkezetként működnünk. Valószínűleg nem is tudunk megfelelni a koncepcióban foglalt kritériumoknak. — A közelmúltban meghallgattunk egy tájékoztatót — veszi át a szót Agonásné Adász Erika gazdasági vezető. — Békés megye ipari szövetkezeteinek képviselői ott azt a következtetést vonták le, hogy valószínűleg kft.-vé vagy részvénytársasággá kell átalakulnunk. Erre egyébként pillanatnyilag is van lehetőség. Hadd jegyezzem meg, hogy a világ más tájain a szövetkezetek nem kifejezetten gazdasági eredmények, hanem inkább bizonyos előnyök elérésére jöttek létre. Példának a farmereket szokták említeni, akik közösen létrehoznak egy tejfeldolgozó üzemet vagy egy hűtőházat. Érdekes módon minden példa a mezőgazdasághoz kapcsolódik. Az EU-csatlakozás gazdasági és jogi feltételeinek kialakításához mindenekelőtt pénz kell. A Földművelésügyi Minisztérium tudomásunk szerint már egymilliárdot el is különített erre a célra. Valójában csak ennek a tárcának az esetében 360 milliárdra lenne szükség. Nyilvánvaló, hogy 360 évig nem húzható el az átalakulás. Nagy kérdés tehát, hogy ki vállalja és miből e folyamat finanszírozását. Mert — megítélésem szerint — a szövetkezeti mozgalom ezt önállóan, saját erőből nem tudja végrehajtani — mondotta Kovács József, a Mezőhegyesi Fémipari Szövetkezet elnöke. Ménesi György Vajon a Mezőhegyesi Fémipari Szövetkezet tagjai a kft.-vé vagy az rt.-vé való átalakulásra is ilyen lelkesen fognak szavazni ? A felvétel az idei mérleg záró közgyűlésen készült FOTÓ: MÉNESI GYÖRGY Hatékonyabb foglalkoztatáspolitikát garantáló új törvények Százmilliárd forintos segítség Várhatóan 1997. január elsejétől módosul mind a foglalkoztatási, mind a munkavédelmi törvény. Mindkettőre elsősorban a mostaninál hatékonyabb foglalkoztatáspolitika jogi garanciáinak megteremtése miatt kerül sor. Tóth László, a munkaügyi tárca főosztályvezetője lapunk érdeklődésére hangsúlyozta: a Munkaerő-piaci Alap önkormányzati irányítása és a munkaügyi szervezet átalakítása egyaránt a kitűzött célokhoz rendelhető szellemi és anyagi források legeredményesebb hasznosítását szolgálják. A programok elveiről, fő irányairól szóló tárca-előterjesztést a kormány a minap megtárgyalta és elfogadta. Az idén 100 milliárd forinttal rendelkező Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatban megerősítette: a következő lépéseket az Érdekegyeztető Tanáccsal kötött megállapodás alapján közösen kell megtenni. Az alap irányítótestülete a munkavállalók, a munkaadók és a kormány képviselőiből álló három oldalú tanács. Az egyes oldalak 6-6 szavazattal rendelkeznek. A továbbra is elkülönülő állami pénzalapot szigorú szabályokkal a kincstár kezeli. Az idén egyebek mellett ebből az összegből folyósítják 200 ezer munkanélküli járadékát, mintegy 200 ezer állampolgár jövedelempótló támogatásának felét. Ugyancsak ebből telik több tízezer ember átképzésére, bértámogatására, közhasznú munkájának ellenértékére. A munkaügyi tárca - a közigazgatás korszerűsítését elrendelő kormányhatározat szellemében - a felügyelete alatt működő országos szervezet és a megyei felügyelőségek integráltabb működtetésére törekszik. Ez a változtatás a tárca vezetése szerint a feketefoglalkoztatás elleni eredményesebb fellépést és a munkaügyi, foglalkoztatáspolitikai feladatok ésszerűbb ellátását segítik. A szervezeti átalakításhoz kapcsolódó törvények módosításának előkészületei megkezdődtek. Cs. B. J. koncessziós fúrás. A jemeni sivatagban együtt kutat olaj után a Mal Rt., az amerikai Occidental International Exploration and Production Company, valamint az ugyancsak amerikai Amerada Hess olajtársaság. A vállalkozás keretében 2800 négyzetkilométernyi területen végeznek fúrásokat. Az Arab Emírség és a nyugat-szibériai Samburg után ez a magyar olajvállalat harmadik jelentős külföldi kutatási koncessziója. Dinamikus fejlődés. A düsseldorfi központú Mannesmann Anlagenbau német cég budapesti leányvállalata tavaly 500 millió forint árbevételt ért el. Az elsősorban gépészeti generál vállalkozásokkal foglalkozó cég a mérsékelt beruházási kedv ellenére gyorsan növeli piaci részesedését és idén egymilliárd forintos árbevételre számít. Vendégpénzek. Május végéig több mint 300 millió dollár aktívum keletkezett az idegenforgalom pénzügyi mérlegében, míg a múlt év hasonló időszakában 42 millió dollár hiányt regisztráltak. A bevételek 30 százalékkal nőttek, a kiadások viszont 35 százalékkal mérséklődtek 1995 első öt hónapjához képest. Egyedül májusban 115 millió dollár többlet keletkezett. A szakértők arra számítanak, hogy - a borúlátó előrejelzések ellenére - 1996 végére a 2 milliárd dollárt is meghaladhatja az idegenforgalom bevétele. Torokaszály. Csökken a hazai sörfogyasztás: a Magyar Sörgyártók Szövetségének hét tagvállalata az elmúlt négy évben 20 százalékkal kevesebb „folyékony kenyeret” értékesített, mint azt megelőzően, s erre az esztendőre további ötszázalékos csökkenés valószínűsíthető. Mindez az árak és az adók folyamatos növekedésére vezethető vissza. A szövetség tagvállalatai 1995-ben 28 milliárd forint adót fizettek. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 237,83 Görög drachma (100) 64,69 Német márka 103,27 Olasz líra (1000) 100,05 Osztrák schilling 14,67 Spanyol peseta (100) 121,25 USA-dollár 152,80 1996. július 30., kedd Kevés a halpalánta Az idén várhatóan nem növekszik a halászat teljesítménye, mivel a nagyobb súlyú halak termeléséhez viszonylag kevés a kétnyaras halivadék. A tógazdaságokban keletkezett veszteséget a szakemberek a hosszan tartó, hideg tél rovására írják. Az országban a múlt évben 1-2 százalékkal nőtt a haltermelés - derül ki a Földművelésügyi Minisztérium beszámolójából. Kedvezőtlenül érintette az ágazatot, hogy az exporttámogatás a tavalyi dolláronkénti 17 forintról az idén a pontynál kilogrammonként 20, a busánál és az amurnál kilogrammonként 15 forintra változott. A halasok attól tartanak, hogy a támogatás módosítása miatt az idén várhatóan csak csekély mértékben fog emelkedni az átlagosan 162 forintos kilónkénti felvásárlási ár. A halfeldolgozók viszont termelésük növekedésével számolnak, amelynek révén a tavalyi 8 millió dolláros export árbevételüket az idén 8,5 millió dollárra szeretnék növelni. U. G. A bizalom hitelben mérhető Jelentős túljegyzéssel zárult a Magyar Nemzeti Bank szindikált hitelének szervezése. A Deutsche Bank AG által vezetett héttagú bankkonzorcium eredetileg 250 millió dollár hitelre hirdetett jegyzést. A nagy érdeklődés hatására a hitelkeretet 350 millió dollárra emelték. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta, nem számítottak ilyen nagy érdeklődésre, mivel a bank a hitelt a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb feltételekkel kívánja felvenni. Ötéves futamidejű, egy összegben törlesztendő kölcsönről van szó, igen kedvező kamattal. A szervező hét bankon kívül további 47 pénzintézet jelentkezett, hogy kölcsönt nyújt. A nagy érdeklődés hátterében a növekvő bizalom húzódik meg. Az elmúlt másfél év alatt jelentősen javultak hazánk egyensúlyi, pénzügyi mutatói. Május végén a fizetési mérleg deficitje csupán 738 millió dollárt mutatott, amit fedezett a 650 millió dollárnyi bejövő működőtőke. TB-ALAPISMERETEK Egészségbiztosítás (1.) Manapság az információ hatalom. Családsegítő központok munkatársai mondják, hogy sokszor abban áll a segítségük, hogy tájékoztatják a hozzájuk fordulókat, mihez van joguk, mihez nincs, mit hol lehet elintézni? Sorozatunkban az egészségbiztosítási alapfogalmakkal ismertetjük meg olvasóinkat. Mi a társadalombiztosítás? A társadalombiztosítás a legjelentősebb szociálpolitikai ellátó rendszer, a társadalom tevékenységében részt vevők kötelező biztosítása, amely például betegség, szülés, baleset vagy meghatározott életkor bekövetkeztekor - az előírt feltételek megléte esetén - pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújt a biztosítottnak. Az ellátások kifizetésének fedezetéül a biztosítottak és a munkáltatók (foglalkoztatók) által fizetett járulékok szolgálnak. A táppénzkiadásokhoz a munkáltatók járulnak hozzá. Az állam a társadalombiztosítási törvényben foglaltak szerint, a megállapított ellátások kifizetését garantálja. Hogyan épül fel a tb szervezete? A társadalombiztosítás az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási önkormányzat és szerveik irányításával működik. Az önkormányzatokban képviseltetik magukat a munkáltatók, a biztosítottak és nyugdíjasok szervezetei. Az önkormányzatok önállóan gazdálkodnak a biztosítási alaphoz tartozó vagyonnal, rendelkeznek a biztosítási önkormányzati tulajdonnal és közreműködnek a társadalombiztosítási viszonyok szabályozásában. A társadalombiztosítás végrehajtó szervei: a megyei egészségbiztosítási pénztárak és a nyugdíjfolyósító igazgatóságok. Szakmai irányítójuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. A társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályok a Magyar Közlönyben jelennek meg.