Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-30 / 177. szám

GAZDASÁG Több millió magyar állampolgárt érint az üzletrészek megszüntetése • Hogyan s miből történik az elszámolás?­­ Átalakulás előtt a szövetkezeti mozgalom A Magyar Közlöny idei 41. számában látott napvilágot a kormány­nak a szövetkezeti törvény koncepciójáról szóló határozata. A készülő­ törvény a lakásszövetkezetek kivételével valamennyi (fo­gyasztási, ipari, termelő­, szolgáltató, és a többi) szövetkezeti típus­ra vonatkozik. A Békés Megyei Iparszövetség mintegy 60 tagszer­vezete közül 30 működik szövetkezeti formában. Klaukó Mátyás, az iparszövet­ség megyei igazgatója mély só­hajjal kezdi a beszélgetést: — Még négy év sem telt el az átmeneti törvény életbe lépése óta. Az akkor újonnan alakult szövetkezetek több mint 50 szá­zalékát még be sem jegyezték a cégbíróságok. A készülő új tör­vény és a vele kapcsolatos bi­zonytalanságok elterelik a figyel­met a gazdálkodásról, energiát, anyagiakat kötnek le — mondja. — Korábban minden szövetke­zeti ágazatra külön törvény vo­natkozott, majd megalkották az egységes szövetkezeti törvényt. Ez még a végrehajtási utasításban sem tudta megjeleníteni az egyes típusok sajátosságait. Az érdek­­védelemnek — a készülő új tör­vény kapcsán — az a feladata, hogy továbbra is jelezze ezeket az ellentmondásokat. Ugyanakkor a legfontosabb működési feltétele­ket — a törvény keretein belül — továbbra is az alapszabályban kell rögzíteni. Tudunk arról, hogy nagyon sok ellenzője és pártolója van a szövetkezeti törvény kon­cepciójának. Békésben nem könnyű ebben állást foglalni, hi­szen rendkívül kevés információ­val rendelkezünk. Mi nem is kap­tuk meg véleményezésre a kon­cepciót, csak a Magyar Iparszö­vetség. A jogi és a közgazdasági igazgató részvételével rendez­tünk egy fórumot, elsősorban az átalakulás közgazdasági felté­teleit szerettük volna hallani, megvitatni. Az Iparkamarával is tartjuk a kapcsolatot, bízunk ben­ne, hogy a törvény elfogadása előtt (melynek szükségességét a gondok ellenére sem vitatjuk) minden érintett kifejtheti a véle­ményét. A Mezőhegyesi Fémipari Szövetkezet elnökét, Kovács Józsefet először arról kérdeztük, hogy mi indokolhatja az új tör­vény megalkotását. — Úgy gondolom, valóban szükség van a magyarországi szövetkezeti mozgalom átalakí­tására. Az 1992-es változások­kal nem történt meg, csak elkezdődött a jogharmonizáció az Európai Unióval. Ennek a be­fejezése egyre sürgősebb fel­adat, amelyet a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége is szor­galmaz, illetve támogat. A készülő törvénynek tehát egy­szerre kell megfelelnie a magyar sajátosságoknak, a jogharmoni­zációs törekvéseknek és a főleg Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában kialakult szövetkezeti normáknak. Az egyéni gazdál­kodás, az egyéni tulajdon alap­ján létrejövő szövetkezetek irá­nyába kell elmozdulnunk. Ez nem csak ránk, magyarokra vo­natkozik, hanem a többi, volt szocialista országra is. A nem­zetközi szövetség ajánlásai egyébként meglehetősen távol esnek a magyarországi, de főleg a régiónkban kialakult szövet­kezeti rendszerektől.­­A tulajdon oldaláról köze­lítve nem érzem olyan nagynak ezt a távolságot. Az önök szövet­kezetének már ma is a tagság a tulajdonosa. A kívülállók üzlet­részeit is visszavásárolták. — Igen. Jogszabályi kötele­zettség alapján hoztuk létre az egyéni tulajdont. A külső üzlet­részek döntő részét valóban visszavásároltuk. De Magyaror­szágon sem ez a jellemző; általá­nosságban elmondható, hogy az 1992. évi I.-es törvény alapján létrehozott tulajdon gátja lehet egy olyan típusú átalakulásnak, amelyet a szövetkezeti törvény koncepciója vázol fel. —Miért? — A törvény az üzletrészek létrehozásával rendkívüli mér­tékben kiterjesztette a tulajdon­­szerzés lehetőségét. Ez a kárpót­lás jellegű tulajdon ma vagy működőképes, vagy nem. Lehet, hogy csak papíron létező. Min­denesetre, ha egy szövetkezet majd átalakul valamilyen gaz­dasági társasággá, akkor az üz­letrész-tulajdonosokkal valami­lyen módon el kell számolnia. Piaci értéken? Névértéken? Ho­gyan, s legfőképpen miből? A koncepció al. fejezete ki is mond­ja: a szövetkezeti üzletrész intéz­ményét meg kell szüntetni. Ez több millió embert érint, s úgy értendő, hogy valami mással kell helyettesíteni az üzletrészt. A szövetkezetekben a részjegy ve­heti át az üzletrész szerepét. A részjegy mögött viszont mobili­zálható vagyonnak vagy kész­pénznek kellene állnia, amit az esetleges kilépők megkaphatnak. A mi esetünket véve példának: ha a 84 tagunkból egy kíván kilépni, megoldható. De ha már tízen sze­retnék megtenni ugyanezt, az ve­szélyeztetné a működőképessé­günket. A koncepció II. fejezeté­nek 12-es pontja éppen ezért szükségesnek tartja a taggal való elszámolás korlátainak a rögzíté­sét is.­­ Átalakulási lehetőségként gazdasági társaságot mondott, s nem másfajta szövetkezetet.­­ Meggyőződésem, hogy a koncepció elsősorban a mező­­gazdaságban tulajdonnal bírók új típusú (beszerzési, feldolgo­zói, értékesítési) szövetkezetei­nek irányába mutat. Mi viszont ugyanolyan gazdasági tevé­kenységet folytatunk, mint egy részvénytársaság vagy egy kft., s korántsem biztos, hogy indo­kolt lesz szövetkezetként mű­ködnünk. Valószínűleg nem is tudunk megfelelni a koncepció­ban foglalt kritériumoknak. — A közelmúltban meghall­gattunk egy tájékoztatót — ve­szi át a szót Agonásné Adász Erika gazdasági vezető. — Bé­kés megye ipari szövetkezetei­nek képviselői ott azt a követ­keztetést vonták le, hogy való­színűleg kft.-vé vagy részvény­­társasággá kell átalakulnunk. Erre egyébként pillanatnyilag is van lehetőség. Hadd jegyezzem meg, hogy a világ más tájain a szövetkezetek nem kifejezetten gazdasági eredmények, hanem inkább bizonyos előnyök eléré­sére jöttek létre. Példának a far­mereket szokták említeni, akik közösen létrehoznak egy tejfel­­dolgozó üzemet vagy egy hűtő­házat. Érdekes módon minden példa a mezőgazdasághoz kap­csolódik.­­ Az EU-csatlakozás gazda­sági és jogi feltételeinek kialakí­tásához mindenekelőtt pénz kell. A Földművelésügyi Mi­nisztérium tudomásunk szerint már egymilliárdot el is különített erre a célra. Valójában csak en­nek a tárcának az esetében 360 milliárdra lenne szükség. Nyil­vánvaló, hogy 360 évig nem húzható el az átalakulás. Nagy kérdés tehát, hogy ki vállalja és miből e folyamat finanszírozá­sát. Mert — megítélésem sze­rint — a szövetkezeti mozgalom ezt önállóan, saját erőből nem tudja végrehajtani — mondotta Kovács József, a Mezőhegyesi Fémipari Szövetkezet elnöke. Ménesi György Vajon a Mezőhegyesi Fémipari Szövetkezet tagjai a kft.-vé vagy az rt.-vé való átalakulásra is ilyen lelkesen fognak szavazni ? A felvétel az idei mérleg záró közgyűlésen készült FOTÓ: MÉNESI GYÖRGY Hatékonyabb foglalkoztatáspolitikát garantáló új törvények Százmilliárd forintos segítség Várhatóan 1997. január elsejétől módosul mind a foglalkoz­tatási, mind a munkavédelmi törvény. Mindkettőre elsősor­ban a mostaninál hatékonyabb foglalkoztatáspolitika jogi garanciáinak megteremtése miatt kerül sor. Tóth László, a munkaügyi tárca főosztályvezetője lapunk érdeklődésére hangsúlyozta: a Munkaerő-piaci Alap önkor­mányzati irányítása és a mun­kaügyi szervezet átalakítása egyaránt a kitűzött célokhoz rendelhető szellemi és anyagi források legeredményesebb hasznosítását szolgálják. A programok elveiről, fő irányairól szóló tárca-előter­jesztést a kormány a minap megtárgyalta és elfogadta. Az idén 100 milliárd forinttal rendelkező Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatban megerő­sítette: a következő lépéseket az Érdekegyeztető Tanáccsal kötött megállapodás alapján közösen kell megtenni. Az alap irányítótestülete a munkavállalók, a munkaadók és a kormány képviselőiből álló három oldalú tanács. Az egyes oldalak 6-6 szavazattal rendelkeznek. A továbbra is elkülönülő állami pénzalapot szigorú szabályokkal a kincs­tár kezeli. Az idén egyebek mellett ebből az összegből fo­lyósítják 200 ezer munkanél­küli járadékát, mintegy 200 ezer állampolgár jövedelem­pótló támogatásának felét. Ugyancsak ebből telik több tízezer ember átképzésére, bértámogatására, közhasznú munkájának ellenértékére. A munkaügyi tárca - a köz­­igazgatás korszerűsítését el­rendelő kormányhatározat szellemében - a felügyelete alatt működő országos szerve­zet és a megyei felügyelősé­gek integráltabb működteté­sére törekszik. Ez a változtatás a tárca vezetése szerint a feke­tefoglalkoztatás elleni ered­ményesebb fellépést és a munkaügyi, foglalkoztatáspo­litikai feladatok ésszerűbb el­látását segítik. A szervezeti át­alakításhoz kapcsolódó törvé­nyek módosításának előkészü­letei megkezdődtek. Cs. B. J. koncessziós fúrás. A je­meni sivatagban együtt ku­tat olaj után a Mal Rt., az amerikai Occidental Inter­national Exploration and Production Company, va­lamint az ugyancsak ameri­kai Amerada Hess olajtársa­ság. A vállalkozás keretében 2800 négyzetkilométernyi területen végeznek fúráso­kat. Az Arab Emírség és a nyugat-szibériai Samburg után ez a magyar olajválla­lat harmadik jelentős kül­földi kutatási koncessziója. Dinamikus fejlődés. A düsseldorfi központú Man­nesmann Anlagenbau német cég budapesti leányvállalata tavaly 500 millió forint ár­bevételt ért el. Az elsősor­ban gépészeti generál vál­lalkozásokkal foglalkozó cég a mérsékelt beruházási kedv ellenére gyorsan nö­veli piaci részesedését és idén egymilliárd forintos árbevételre számít. Vendégpénzek. Május vé­géig több mint 300 millió dollár aktívum keletkezett az idegenforgalom pénzügyi mérlegében, míg a múlt év hasonló időszakában 42 mil­lió dollár hiányt regisztrál­tak. A bevételek 30 száza­lékkal nőttek, a kiadások vi­szont 35 százalékkal mér­séklődtek 1995 első öt hó­napjához képest. Egyedül májusban 115 millió dollár többlet keletkezett. A szak­értők arra számítanak, hogy - a borúlátó előrejelzések ellenére - 1996 végére a 2 milliárd dollárt is megha­ladhatja az idegenforgalom bevétele. Torokaszály. Csökken a hazai sörfogyasztás: a Ma­gyar Sörgyártók Szövetsé­gének hét tagvállalata az elmúlt négy évben 20 száza­lékkal kevesebb „folyékony kenyeret” értékesített, mint azt megelőzően, s erre az esztendőre további ötszáza­lékos csökkenés valószínű­síthető. Mindez az árak és az adók folyamatos növeke­désére vezethető vissza. A szövetség tagvállalatai 1995-ben 28 milliárd forint adót fizettek. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 237,83 Görög drachma (100) 64,69 Német márka 103,27 Olasz líra (1000) 100,05 Osztrák schilling 14,67 Spanyol peseta (100) 121,25 USA-dollár 152,80 1996. július 30., kedd Kevés a halpalánta Az idén várhatóan nem nö­vekszik a halászat teljesítmé­nye, mivel a nagyobb súlyú halak termeléséhez viszony­lag kevés a kétnyaras haliva­dék. A tógazdaságokban ke­letkezett veszteséget a szak­emberek a hosszan tartó, hi­deg tél rovására írják. Az országban a múlt évben 1-2 százalékkal nőtt a haltermelés - derül ki a Földművelésügyi Minisztérium beszámolójából. Kedvezőtlenül érintette az ága­zatot, hogy az exporttámogatás a tavalyi dolláronkénti 17 fo­rintról az idén a pontynál kilo­grammonként 20, a busánál és az amurnál kilogrammonként 15 forintra változott. A halasok attól tartanak, hogy a támogatás módosítása miatt az idén várhatóan csak csekély mértékben fog emel­kedni az átlagosan­ 162 forintos kilónkénti felvásárlási ár. A halfeldolgozók viszont termelésük növekedésével számolnak, amelynek révén a tavalyi 8 millió dolláros export árbevételüket az idén 8,5 millió dollárra szeretnék növelni. U. G. A bizalom hitelben mérhető Jelentős túljegyzéssel zárult a Magyar Nemzeti Bank szin­­dikált hitelének szervezése. A Deutsche Bank AG által veze­tett héttagú bankkonzorcium eredetileg 250 millió dollár hitelre hirdetett jegyzést. A nagy érdeklődés hatására a hitelkeretet 350 millió dol­lárra emelték. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke el­mondta, nem számítottak ilyen nagy érdeklődésre, mivel a bank a hitelt a korábbiaknál lé­nyegesen kedvezőbb feltéte­lekkel kívánja felvenni. Ötéves futamidejű, egy összegben tör­lesztendő kölcsönről van szó, igen kedvező kamattal. A szer­vező hét bankon kívül további 47 pénzintézet jelentkezett, hogy kölcsönt nyújt. A nagy érdeklődés hátteré­ben a növekvő bizalom húzódik meg. Az elmúlt másfél év alatt jelentősen javultak hazánk egyensúlyi, pénzügyi mutatói. Május végén a fizetési mérleg deficitje csupán 738 millió dol­lárt mutatott, amit fedezett a 650 millió dollárnyi bejövő működőtőke. TB-ALAPISMERETEK Egészségbiztosítás (1.) Manapság az információ hatalom. Családsegítő központok munkatársai mondják, hogy sokszor abban áll a segítségük, hogy tájékoztatják a hozzájuk fordulókat, mihez van joguk, mihez nincs, mit hol lehet elintézni? Sorozatunkban az egész­ségbiztosítási alapfogalmakkal ismertetjük meg olvasóinkat. Mi a társadalombiztosítás? A társadalombiztosítás a legjelentősebb szociálpolitikai ellátó rendszer, a társadalom tevékenységében részt vevők kötelező biz­tosítása, amely például betegség, szülés, baleset vagy meghatáro­zott életkor bekövetkeztekor - az előírt feltételek megléte esetén - pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújt a biztosítottnak. Az ellátások kifizetésének fedezetéül a biztosítottak és a mun­káltatók (foglalkoztatók) által fizetett járulékok szolgálnak. A táp­­pénzkiadásokhoz a munkáltatók járulnak hozzá. Az állam a társadalombiztosítási törvényben foglaltak szerint, a megállapított ellátások kifizetését garantálja. Hogyan épül fel a tb szervezete? A társadalombiztosítás az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosí­tási önkormányzat és szerveik irányításával működik. Az önkor­mányzatokban képviseltetik magukat a munkáltatók, a biztosítot­tak és nyugdíjasok szervezetei. Az önkormányzatok önállóan gazdálkodnak a biztosítási alap­hoz tartozó vagyonnal, rendelkeznek a biztosítási önkormányzati tulajdonnal és közreműködnek a társadalombiztosítási viszonyok szabályozásában. A társadalombiztosítás végrehajtó szervei: a megyei egészség­­biztosítási pénztárak és a nyugdíjfolyósító igazgatóságok. Szakmai irányítójuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Orszá­gos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. A társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályok a Magyar Közlönyben jelennek meg.

Next