Békés Megyei Hírlap, 2017. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-24 / 70. szám
f1 EURÓPAI PARLAMENT Erdős Norbert EP-képviselő a magyar tojáságazat helyzetéről Saját stratégiája, központi „Szomorú tény, hogy Magyarország ma már nem önellátó tojásból. Ezért egy nemzeti tojásstratégiára és egy egymillió állományú baromfiból álló telep és mellette egy megfelelő nagyságú központi tojásválogató rendszer kiépítésére lenne szükség” - jelentette ki Erdős Norbert európai parlamenti képviselő Békéscsabán, ahol Végh Lászlóval, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnökével tárgyalt. BÉKÉS MEGYE Végh László a találkozó során ismertette a magyar tojástermelés fő adatait: a kevesebb mint 10 ezer termelő közül csak 550 üzem regisztrált hivatalosan, míg a többiek döntően őstermelőként működnek és általánosságban kevesebb mint 300 tyúkot tartanak. A rendszerben a 2016-os adatok alapján körülbelül 4 millió tyúk található, amelyből 3,5 millió darabot nagyüzemi rendszerben tenyésztenek. Ez 20-30 hazai vállalkozást jelent, amelyek közül a Gyermelyi Tojás Kft. (kb. 500 ezer db), a Biotojás Kft. (kb. 350 ezer db) és a Csabatáj Mezőgazdasági Zrt. (kb. 150 ezer db) a legnagyobbak. Ezek a vállalatok sok termelőnek nyújtanak biztos piacot és kiveszik a részüket a vidéki foglalkoztatásból is. Végh László, aki a Csabatáj Zrt. vezérigazgatója is, kijelentette, hogy a cég most 40 embernek ad munkát. A tojáságazat kihívásaira és lehetőségeire kitérve elmondta, hogy a magyar termelők versenyképes tyúkokkal dolgoznak, különösen a Bábolna TETRA tyúkfajta ér el kiváló eredményeket a tojások mennyisége és minősége terén. A 4 millió tyúkot figyelembe véve, kár, hogy csak két nagykereskedő, a kerekegyházi Szíjjártó és a bőnyi Farm Tojás foglalkozik nagykereskedelemmel, így ugyanis a megtermelt tojásmennyiség majdnem fele nem talál piacot. Ezért javasolta: egy egymillió állományú baromfiból álló telep és mellette egy megfelelő nagyságú központi tojásválogató rendszer kiépítésére lenne szükség. - Ez utóbbinál megelégednénk két darab 150 ezres új válogatógép üzembe állításával - tette hozzá. Ezen túl, a kistermelők összefogását és a nagy előállítók vezette integrációkat, vagyis a nagy méretű előállítók, feldolgozók és nagykereskedők, valamint a kistermelők összefogásával közös termelésszervezési rendszerek kialakítását kellene ösztönözni. Magyarország sajnos már nem önfenntartó tojásból, mint a rendszerváltozás előtt, de még a '90-es évek elején is. A kivitelünk gyakorlatilag megszűnt, jelenleg néhány százalék csak, ez létojást és tojásport takar. Az import aránya ellenben már túl nagy, 2013- ban például 500 millió db tojás érkezett hazánkba, főleg Lengyelországból és Szlovákiából. Ez az utóbbi időben a kis méretű (A minőségű, ipari) tojás importját jelenti, ami sok esetben a látszólagosan olcsóbb eladási ára miatt - hátrányosan érintette a magyarországi gazdák által termelt, magasabb kategóriába sorolt tojások értékesítését. Továbbá, a múltban a tojás magas áfatartalma is jelentősen hátráltatta az ágazatot, hiszen az import nagy része feketepiaci úton került hazánkba. Vannak már lépések a tojástermelők érdekében. Kifejezetten hálásak vagyunk a magyar kormánynak, hogy a baromfihús mellett a tojás áfáját is 5 százalékra csökkentette 2017-től. Ez a lépés és az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer működésbe lépése nagy arányban csökkenti az áru illegális behozatalát és a feketekereskedelmet - emelte ki közösen Végh László és Erdős Norbert. Erdős Norbert válaszul hangsúlyozta, támogatná egy magyar tojásstratégia kidolgozását. - Van már sertésstratégiánk, szójastratégiánk, így miért ne legyen tojásstratégiánk, amikor egy komoly lehetőséget nyújtó ágazatról beszélünk? Ezen a magyar agrárminisztérium és az érintett szakmai szervezetek szoros együttműködésével megírt anyagon belül kellene rendelkezni az új baromfitelep és központi tojásválogató rendszer létrehozásáról, a hazai kereskedelem koncentrációjáról, a tojástermelők összefogásáról és integrációjáról, a túl nagy tojásimport jogszerű eszközökkel történő visszaszorításáról és a hazai tojásnak a magyar szupermarketekben történő népszerűsítéséről - tette hozzá a fideszes politikus. - Látunk már lépéseket a magyar tojástermelők életének könnyítése érdekében: a már említett áfacsökkentésen és az EKÁER informatikai rendszeren túlmenően, mától a tojás darabárát azonos méretben kell ezentúl feltüntetni a súlyra vetített egységárral, egy most hatályba lépett NGM-rendelet szerint, így a fogyasztók számára azonnal összehasonlítható lesz az eltérő méretű és tömegű tojások darabára a súlyra vetített egységárral - emelte ki Erdős Norbert. Hozzátette, hogy az eddigi négy (S, M, L és XL) méretkategória szerint osztályozott tojásoknál eddig nem jelent meg a tényleges súly szerinti különbség, így a súlyra vetített ár nem volt olcsóbb a kis méretű tojásoknál - amelyek döntő része importból származik - a nagyobb méretűekhez képest. Ez a rossz gyakorlat hátrányosan érintette a magyarországi gazdák által termelt, magasabb kategóriába sorolt tojások értékesítését, ezért sürgős lépésre volt szükség. A magyar kormány lépését ezért üdvözlöm, és bízom benne, hogy a magyar termelők mostantól nagyobb arányban tudják majd a tojásaikat értékesíteni a hazai piacon - jelentette ki Erdős Norbert, aki a következő lépést, egy mindenre kiterjedő magyar tojásstratégia kidolgozását várja a kormánytól és az illetékes szakmai szervezetektől. Végh László, Erdős Norbert és Páczay György (balról jobbra) a Csabatáj Zrt. telephelyén tájékozódtak az ágazat aktualitásairól PROMÓCIÓ Támogatták az egységes ellenőrzésekről szóló jogszabályt Ne legyen több élelmiszerbotrány! AZ EURÓPAI NÉPPÁRT Képviselőcsoportja szavazatával támogatta az élelmiszerláncon belül több és jobb hatósági ellenőrzést és mintavételezést bevezető új, uniós jogszabály elfogadását. A célkitűzés az Európai Unióban kapható termékek iránti fogyasztói bizalom helyreállítása, a 2013- as lóhúsbotrányhoz - amikor számos tagállamban marhahúst tartalmazó összetett élelmiszerekről derült ki, hogy azok valójában lóhúst tartalmaztak - hasonló esetek elkerülése. A most elfogadott jogszabály az élelmiszerek, a takarmányok, az biotermékek, a növényvédő szerek, a növények egészsége, az állatjólét és az állatok egészsége, valamint a földrajzi árujelzők ellenőrzésére terjed ki. E jogszabály révén minden ágazatban szigorúbb, hatékonyabb, kevesebb bürokráciával járó és kockázatalapú hatósági ellenőrzésekre számíthatunk. A csalásokat szigorúbban büntetik majd. Az új jogszabály alapján főszabályként előre nem bejelentett, meglepetésszerű ellenőrzések lesznek. Pilar Ayuso spanyol képviselő, a jogszabály európai néppárti jelentéstevője kijelentette, hogy ma már az Európai Unió rendelkezik a legszigorúbb szabályozással az élelmiszer-biztonság, a hatósági nyomonkövetés, az állategészségügy és az állatjólét terén, de a hatékony működés érdekében e jogszabály alkalmazását ellenőrizni kell. - A jogsértők elrettentése érdekében nagyobb mértékű ellenőrzésekre és hatékonyabb büntetési rendszerre van szükségünk. A közelmúlt élelmiszerbotrányai világossá tették a számunkra, hogy a büntetések nem voltak elég szigorúak eddig - tette hozzá. Ayuso összefoglalóan megjegyezte, hogy ez a jogszabály az egész EU-n belül egységesíti a hatósági ellenőrzések vitelét és hozzájárul majd az európai fogyasztók biztonságának a növeléséhez. Az élelmiszeripar a második legnagyobb ágazat az Európai Unión belül. Hétszázötvenmilliárd euró értékben állít elő élelmiszert évente, és az elsődleges termeléstől kezdve a kiskereskedelemig és vendéglátásig bezárólag 48 millió embert foglalkoztat. 2017. MÁRCIUS 24., PÉNTEK Megfontolandó a gyepmesteri képzés visszaállítása SZOMORÚAN hallottam, hogy a közelmúltban megszűnt az OKJ-s szintű gyepmesteri képzés hazánkban - fogalmazott Erdős Norbert európai parlamenti képviselő, aki dr. Király Pétert, a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítóját és elnökét fogadta nemrég az Európai Parlamentben. Az állatorvosként is praktizáló alapító a kérdés kapcsán elárulta, hogy a szóban forgó képzésnek részét képezte a kíméletes korai ivartalanítás is, ami sok esetben az egyik leghatékonyabb megelőzési módja annak, hogy a házi kedvencek elkóboroljanak. Az EU tagállamaiban - így sajnos Magyarországon is - komoly probléma az állatok elkóborlása, amely megfelelő képzéssel és a korai ivartalanítással nagymértékben megelőzhető lenne. A képzés számos, ma is aktuális probléma megoldását segíthetné. - Úgy vélem, hogy újra kellene indítani a gyepmesteri képzést, s így a társállatok védelmén túl lehetőséget teremthetnénk az olyan, a közösség számára hasznos szervezeteknek, mint a Rex Kutyaotthon - jelentette ki Erdős Norbert. Király Péter tájékoztatást adott az alapítvány által működtetett a Rex Budapesti Állatvédelmi és Természetvédelmi Élménypark, röviden Állatsziget tevékenységéről is. A kéthektáros területen található létesítmény egyedi „állatkertjével”, amelyben házi kedvenceket és a hagyományos magyar parasztudvar állatait (sertés, szarvasmarha, tyúk, kakas, kacsa, liba stb.) tartanak, nagyszámú látogatót, különösen iskolás gyermekeket fogad. Továbbá, állatvédelmi és kíméletes ivartalanítási tréningeket tart és itt működik egy a kóbor állatokat ellátó állatorvosi klinika is. - Örülök, hogy az Állatsziget, ez a többfunkciós létesítmény jelen van és aktívan működik, hiszen ez egyaránt szolgálja az állatvilág jobb megismertetését, a helyes állattartási kultúra kialakítását és a környezettudatos magatartás népszerűsítését - hangsúlyozta válaszában a fideszes politikus. Erdős Norbert az Európai Parlamentben fogadta dr. Király Pétert, az alapítvány elnökét