Békésmegyei Hirlap, 1924. április-június (4. évfolyam, 28-53. szám)
1924-05-04 / 37. szám
Ára W00 korona. Gyula, 1924. május 4. Vasárnap. IV. évfolyam, 37. szám. Békésmegyei Hírlap POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL I Előfizetési ára negyed évre 23,000 K. Báró Wenckheim Béla utca 9. sz. 10 I Egyes szám ára: csütörtökön 800 korona, Telefon sz. 134. I Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. E vasárnap 1000 korona. remetei relláján emény,nálatra gyanott reszéna i-u. 10. 15-180 >00 drb i eladó sz. a. szám ) nagy •utca 6 r nagy jó. Ert. sz. a. számú eltöltöló. z. alatt ló, egy i szecs— Ért. issei. • u. 27 adó. sághoz ra egy k. Ha- 2n réa gyárában. then 7 hasz I. Ért. 33 sz. romós- Ajtósy 7-es ist kategy ló ladó. 14 sz. nál. eladói számlálynál. eányok ,etéssel várban itkezés dában. mellett azon Toldialatt. enyha üléséek köők 15 e kiték ellen várm. napon de fehelye. 2rödini Imjegyző dijának za volt éréseisa. m . hivare fia segély magyar ég“ se- Horthy m sefefánia omány tárgyáazatok. árandó i kiadó, i ut 4. U) határkövet jelent a nemzet életében a kormány által most kibocsájtott felhívás, melyben az önálló Magyar Nemzeti Bank alapítási tervezetét ismerteti és közli. Ennek a tervezetnek, hogy úgy mondjuk történelmi jelentősége van, mert az első komoly és igazi kísérletet jelenti, hogy a magyar közgazdasági élet biztos, értékében nem változó, mindennemű számítást elősegítő pénz, illetve bankjegy alapján dolgozhasson. A részvényjegyzés nemcsak hazafias kötelesség, hanem saját jól felfogott érdekünk is és nem lehet kétség az iránt, hogy ezzel hozzájárulhatunk megtépett, kifosztott, csaknem alapjaiban megmozgatott szerencsétlen hazánk újjáépítéséhez. Hazánk boldogulása pedig egyértelmű a magunk és családunk jólétével és boldogulásával. A magyar társadalmi és közgazdasági állapotok leromlásához igen sok ok játszott közre, azonban a legrombolóbb talán mégis az volt, hogy nem volt értékbiztos pénzünk és hogy magunk sem bíztunk saját pénzünkben. Ez szüntette meg a nyugodt hiteléletet, ez hozta az állandó bizonytalanságot és ez volt a legtöbb nyomorúságnak szülőanyja, mely vámpírként feküdt rá az országra, megbolygatva a hitet és bizodalmat önmagunk iránt is. A Magyar Nemzeti Bank megalakítása olyan mint egy varázsütés, melynek suhintása nyomán el fognak tűnni ezek a bajok és el fognak nyugodni a közgazdasági élet mesterségesen felkorbácsolt hullámai is. Szilárd alapra támaszkodik ezzel pénzünk és ezzel pedig megszületik az ipari és kereskedelmi élet biztos bázisa, mely záloga lesz a fellendülésnek és annak hogy ismét megindulhat a termelő és építő munka. A szanálásnak legfontosabb része ez és ezért az állampolgárság kötelessége és egyúttal érdeke is, hogy a május 7-ig kitűzött határidő alatt a bank alaptőkéjének jegyzésében részt vegyen. A bankban, mint pénzügyi életünk fundamentumában bízunk, bár semmit sem tudunk mit hoz a jövő. Mindenesetre azonban működésének áldásos eredménye lesz és el fogja tüntetni a sok nullás bankjegyeket, hogy ezek helyét átadja az aranyfilléreknek. Az új lakbérrendeletet, amely szerint fizetendő már a mostani negyed lakbére, a kormány a csütörtöki hivatalos lapban tette közzé. Lapunk olvasóinak kívánunk szolgálatot tenni akkor, amikor a rendeletet, — mely az alábbi — részletesen ismertetjük : Az állami háztartás rendezéséről szóló szanálási törvény a lakásügyek terén két irányban tartalmaz intézkedéseket. Az első intézkedés a ház- és a boltbéreket fokozatos emeléssel aranyalapra helyezi át és a második intézkedés pedig a lakások és a boltok szabadforgalmára való áttérés ügyében intézkedik. A házbér összegét mindenkor az 1917. évi november 1-én érvényben volt árak alapján kell kiszámítani. A fla valamely ház ezen időpontban kiadva nem volt, akkor az ugyanazon helységben kiadott hasonló lakásért vagy helyiségért fizetett bérösszeget kell a számítás alapjául venni. A házbért mindig a bérnegyed első hónapjának 5-ik napjáig, az idén kivételesen május hó 15-ig kell megfizetni. Az albérletbe adott lakásokért, vagy lakrészekért nem lehet magasabb bért számítani, mint amennyi a főbérlő által fizetett összegből az albérletbe adott lakásra esik. Bútorhasználatért a lakásrészre eső bérösszegnek legfeljebb 10 százaléka számítható fel. Luxus lakásoknál még külön 25 °/C számítható fel ezen a címen. A háztulajdonos csak azokat a karbantartási munkálatokat köteles végezni, melyek az épület állagában a bérlő hibáján kívül váltak szükségessé. Közüzemi költségek címén a vidéki városokban, így nálunk Gyulán is az alapbér 2 °/- a számítható fel. Kincstári ház haszonrészesedés fejében a tiszta bér 25 °/°-a fizetendő a házbérrel együtt. A fentiek szerint számítandó ki a májusi negyedre eső lakbér és ennek könnyebb kiszámítása céljából egy szemléltető példával szolgálunk . Tegyük fel, hogy valaki 1917. november hó 1-én évenként 1000 koronát, tehát negyedévenként 250 koronát fizetett lakbér címén. Mit fizet most ez a lakó ? Hazájának, önmagának családjának és nemzetének tesz szolgálatot tehát az, aki most Magyar Nemzeti Bank részvényt jegyez. Tegyen tehát mindenki akinek ez módjában van, eleget honpolgári kötelességének. A lakbér kiszámítása. Ez a lakó az 1917 évi novemberi negyedre eső 250 aranykoronának 7 százalékát, 1750 aranykoronát fizet most, melyhez még hozzászámítandó a 2 százalékos (szintén aranykorona alapon) közüzemi pótlék, mely ez esetben 5 aranykoronát tesz ki. A kettőnek az összege együtt 2250 aranykorona. Ezenkívül köteles a lakó a tiszta bérnek ezesetben tehát a 1750 aranykoronának 25 százalékát (egynegyedét) kincstári házhaszonrészesedés címén megfizetni, amelyben ezesetben 4375 aranykorona. A pénzügyminiszter egy aranykorona értékét 16 ezer papirkoronában állapította meg, tehát a szóbanforgó lakás bére (7% , 1750 ar. kor. plüss 2 °/° közüzemi pótlék , 5 aranykorona, összesen 2250 aranykorona) a kiszámitott aranyértéknek tizenhatezerszerese vagyis 360.000 papirkorona, melyhez még hozzászámítandó és a lakbérrel együtt a tulajdonosnak megfizetendő a tiszta bérnek (ezesetben a 17.50 aranykoronának) negyed része (4375 aranykorona) kincstári házhaszonrészesedés címén, mely ezesetben 70.000 papírkoronának felel meg, tehát a lakó összesen, ha 1917-ben 250 koronát fizetett a novemberi negyedre 430.000 papírkoronát fizet mindössze. Az üzletbér kiszámítása. Az üzletbérek kiszámítása már másképen történik, mert ott már az 1917 évi boltbérnek 18 százalékát kell fizetni, tehát: ha valaki 1917- ben 1000 korona, egynegyedre 250 korona boltbért fizetett, az 1924. év májusi negyedre, üzletbér címén az 1917 évi novemberi negyedre eső 250 koronának 18 százalékát, vagyis ezesetben 45 aranykoronát, közüzemi pótlék címén 2 °/C-ot vagyis 5 aranykoronát és végül a tiszta bérnek (45 aranykorona) a negyedét, ezesetben 1T25 aranykoronát, mely összesen 6125 aranykoronát teszi ki, amely pedig 980 ezer papírkoronával egyenlő. Megjelent az uj lakbér rendelet* Hogyan kell kiszámítani a májusi lakbért. Lapunk előbbi címe „Gyula és Vidéke“ volt A szabadforgalomra való áttérés ügyében a törvény úgy intézkedik, hogy a lakások szabadforgalmának kezdő pontját 1926 november elsejével állapítja meg. A boltokra vonatozólag az 50 százalékos aranyirtást 1925 május 1-én éri el a boltbér és 1926 május 1-ig ezen a színvonalon a boltbéreknek stabilizálódni kell és a szabadforgalom kezdő terminusa 1926 november 1. A lakásokra vonatkozólag a felmondás 1926 november hó 1-én történik meg. NEMZETGYŰLÉS A szocialisták és fajvédők által összehívott Ház ülését pénteken Scitovszky elnök vezette le. Az ülésen először a miniszterelnök terjesztette be a vámtarifáról szóló törvényjavaslatot, majd nagyatádi Szabó István a sáska elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot. Ezután mentelmi bejelentések következtek, majd Reidl Gyula indokolja meg a Ház összehívását. Peidl tiltakozik azon, szerinte diktatórikus eljárás ellen, mellyel a kormány a lapok megjelenését betiltotta. Kijelenti, hogy a belügyminiszternek semmi oka nem volt a május elsejei gyűlések betiltására. A munkásság — úgymond — békét akar és nem gondol sem felfordulásra, sem általános sztrájkra. Tiltakozik azon vád ellen, hogy a nyomdászsztrájkot a szocialisták rendezik. Ismerteti a sztrájk történetét, mely szerinte nem hatalmi kérdés, hanem közönséges bérmozgalom. Ezután a munkásság megszavaztatásáról beszél, mire a miniszterelnök megjegyzi, hogy 2000 munkás nem akart leszavazni. Törvényellenesnek mondja a lapbetiltásokat és ez az eljárás nem egyéb, mint egy diktatúra. Szükségesnek tartja, hogy szombaton is tartsanak ülést, melynek napirendjén a lapbetiltásra vonatkozó rendelet és a béregyeztető bizottságok létesítése szerepeljen. A felszólalásra gróf Bethlen miniszterelnök azonnal válaszolt kijelentve, hogy durvasággal intézkedni nem lehet. Ezután részletesen ismerteti a kormány intézkedéseit és azok okait. Tiltakozik azon vád ellen, hogy a kormány osztálypolitikát folytat. A kormány a rend és nyugalom megóvása érdekében minden intézkedést megtesz. A kormány a nyomdászsztrájktól a politikát távol tartja. A rendelkezések kiadására a kormánynak joga, alapja és felhatalmazása volt. Beszéde alatt a szocialisták és a fajvédők óriási zajt csaptak. Kijelenti, hogy egyes politikai pártok terrorját a magyar sajtóval szemben nem fogja eltűrni. A nemzetgyűlés legközelebbi ülése május 14-én lesz.