Békésmegyei Hirlap, 1924. április-június (4. évfolyam, 28-53. szám)

1924-04-24 / 34. szám

Gyula, 1924. április 24 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Báró Wenckheim Béla­ utca 9. sz. Telefon sz. 134. Ára 800 korona Csütörtök,IV. évfolyam, 34. szám, Békésmegyei Hírlap POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. "I"“.... Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL I Előfizető 0 I Egyes szám Előfizetési ára negyed évre 23,000 K. szám­ára: csütörtökön 800 korona, vasárnap 1000 korona. Törvénnyé lett húsvétra a Magyarország újjá­építését célzó tervezet, mely a Népszövetség és a magyar kor­mány együttes munkájából meg­nyitja fejlődésünk és békés elő­rehaladásunk annyira óhajtott új korszakát. Megtörtént, ami­nek meg kellett történnie és ez elsősorban a többség megérté­­­sének és a kisebbség józan be­látásának következménye. Min­den elodázás és hiába­való ha­logatása az eseményeknek csak késleltette volna a jobb jövő felvirradását. Most már bizonyos joggal vehetjük számba a kontinens­nek és Amerikának felénk for­duló érdeklődését, mert erre tényleg rá is szolgáltunk. Ma­gyarország a maga gazdasági és pénzügyi helyzetének tisztá­zásával hozzá fog járulni az európai béke teljes kiérlelésé­hez, mert beleönti történelmi múltjából fakadó életenergiájá­nak felfrissítő erejét abba a vér­keringésbe, melynek artériái és vénái átjárják az egész civilizá­ciót és a világgazdaság min­den részét. Most már látható és tapasz­talható egy kis jóakarat irá­nyunkban. Különösen Amerika figyelmének jelei kell, hogy úgy hassanak, mint a pénzügyi meg­látások hazájának biztató és barátságos ígéretei. Amerika is­meri a maga világrészében a mi magyar munkásaink dol­gozó akaratának és szorgalmá­nak erejét és jelentőségét és nyilván a magyarság munka­szeretetének jó híre az, mely reális alapot és megfelelő biz­tosítékot nyújt úgy az amerikai tőkének, mint az amerikai poli­tikai bizalomnak, hogy Magyar­­országban ne csalódjék a hoz­zánk fűzött várakozás tekinte­tében. Ránk, igaz az elkövet­kezendő esztendőben igen sú­lyos feladatok, talán megráz­kódtatással járó terhek és munka várnak, azonban egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy az út, amelyre a magyar nemzet­gyűlés a szanálási javaslatok törvénnyé emelésével lépett, az ország boldogulásához és a magyar nép gazdasági megerő­södéséhez vezet. A jövő héten megjelenik a belföldi kölcsön jegyzésére szóló felhívás. A szanálási javaslatok letárgya­­lásával előtérbe került a külföldi kölcsön felvételét megelőző intéz­kedések előkészítése és foganato­sításának ügye. A kormány első feladata most a jegybank felállí­tása, amelyre vonatkozólag a fel­hívás, melyet a nemzethez intéz­nek, már teljesen elkészült. Ebben a felhívásban a kormány a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegy­zésére hívja fel az ország lakosságát. A jövő héten már meg is kez­dik a jegybank részvényeinek jegy­zését, melyben részt vesznek gaz­dáink, kereskedőink, bankáraink, malmaink és a gyáripar is. A rész­vényjegyzés búzában is eszközöl­hető. Az ünnepek alatt már két angol nagybankár érkezett Buda­pestre, akik szintén érdekelve lesznek. Tudósítónk is megerősíti azt a hírt, hogy a részvényjegyzésre vo­natkozó felhívás már teljesen ké­szen van. A belföldi kölcsön össze­ge még nincsen megállapítva, ha­nem ezt csak Korányi Párisból való visszaérkezése után fogja a kormány fodrozni. A belföldi köl­csönből befolyó összegek már csak az állami deficit pótlására használ­hatók fel. A kölcsön ügyében ked­den is nagy tanácskozások folytat­, melyeken különösen a gazdaérde­keltségek kívánságai kerültek sző­nyegre. Óriási sikkasztások Nagyváradon és Kolozsváron A panamák hazájában, a hazug­ságokon és hitszegésen épült Nagy­­romániában ismét újabb sikkasztá­soknak jöttek nyomára. A „Nagy­várad“ csütörtöki száma igen ér­dekes dolgokat hoz, melyek éles világításba helyezik az ottani hely­zetet. Az említett lap szerint kedden jöttek rá, hogy a nagyváradi tanfelügyelőségen nagyobb szabású visszaélések és sikkasztások tör­téntek a tanítóság kárára és az állásaikból elbocsájtott magyar tanító­ságnak a miniszter által kiutalt fize­téseit is elsikkasztotta valaki, aki ellen a vizsgálat megindult és a miniszter döntését várják. A mi­niszter döntése csütörtökön meg is érkezett, amelyben a beszolgálta­tott adatok alapján Cord­a Péter segédtanfel­ügyelőt állásából azonnal fel­függesztették és 5 évre visszamenőleg a tanfel­ügyelőség számvitelében elrendel­ték a vizsgálatot. Coroiu valóságos tanügyi kormányzó volt Nagyvá­radon olyan élet-halál ura fele, aki maga intézett minden ügyet, sőt még a fizetéseket is ő utalta ki. Hogy azután a kifizetési listákon egy tanítót két helyen is szerepel­tetett, továbbá nem létező tanító­kat is felvett a listába, ez csak az ő haszna volt, hiszen ezeknek fize­tései 5 éven keresztül mindig az ő zsebébe vándoroltak. Ezenkívül az áthelyezéseket is pénzért csi­nálta, sőt az elbocsájtott magyar tanítóság végkielégítését is zsebre vágta és az azért jelentkező volt magyar tanítókat egyszerűen kiza­varta hivatalából. A sikkasztásokat az újonnan kinevezett Caba Ágos­ton tanfelügyelő fedezte fel, akinek iskolalátogatásai alatt adták tudo­mására a visszaéléseket a tanítók. Hogy hány százezer vagy talán millió lej sikkadt el Coroiu kezén, eddig még megállapítani sem lehe­tett. A vizsgálatot a Szatmárról érkezett Pteaneu Sándor vezérigaz­gató vezeti. De nem ez az egye­düli sikkasztás Oláhországban. Ko­lozsváron az államvasútnál egy Cond­­rescu nevű főtisztviselő eddig még ki sem számíthatott milliókat lopott el. Hasonlóan nagyarányú sikkasz­tásoknak jöttek a nyomára a kise­­nevi vasútállomáson is, hol egy vasúti főtisztviselő csekély 10 mil­lió lej hivatalos pénzt sikkasztott el. Mindezek tetejére ma egy hete újabb sikkasztást fedeztek fel Kolozsvárott, hol dr. Danilescu Alexandra a kolozsvári adóhivatal főpénztárosa az adóhivatal összes pénzét elsikkasztotta, majd abból hercegi életet élt, autót, szerelőt tartott és a megmaradt összegeket kosztra adta ki. A sikkasztási ügy monstre perré fejlődött ki és abba egy egész sereg kereskedő bele­sodródott. Danilescu hosszas taga­dás után beismerte bűnét és ön­gyilkossági kísérletet követett el. Danilescu 5 millió lejt sik­kasztott, amely a mi pénzünk szerint cca 200—220 millió korona. A kihall­gatások végeztével Danilescut és apósát Havas vállalkozót, valamint a szereplő 14 kereskedőt letar­tóztatták. A belügyminiszter itthon, Rakovszky Iván belügyminiszter, ki egészsége helyreállítása céljából pár hetet Olaszországban töltött, ma érkezik vissza Budapestre és holnap már elfoglalja hivatalát. Távozása hírét — úgyszintén Ná­­dassy országos főkapitány távozási hírét ismételten megcáfolják. Lapunk előbbi címe „Gyula és e vidéke“ volt Csak 1926-ban szabadulnak fel az üzlethelyiségek. A szanálási programmal kapcso­latban a lakások és az üzlethelyi­ségeknek felszabadítása is szőnyeg­re került. A javaslatok eredeti szö­vegezése szerint a lakások 1926 novemberében, az üzlethelyiségek pedig 1925 májusában szabadultak volna fel. Az üzlethelyiségek fel­szabadítása elé érthető aggodalom­mal tekintett a kereskedővilág és érdekképviseletükön keresztül min­den követ megmozgattak ezen ha­táridő kitolása céljából. Igyekezetük eredménnyel is járt, amennyiben a nemzetgyűlés kíván­ságaikat honorálta és az üzlethe­lyiségek szabadforgalmának határ­idejét kitolta. A lakók szövetségé­nek elnöke nyilatkozott e kérdés­ben és többek között kijelentette, hogy a kereskedők illetékes he­lyen többször eljártak és megmoz­dulásuk azt eredményezte, hogy a nemzetgyűlés az eredeti javaslatot megváltoztatta és az üzlethelyisé­gek forgalmának felszabadítását 1925 május hó 1. helyett 1926 évi május elsejére tolta ki. A szanálási törvény­­végrehajtási utasítása. Budapestről jelentik: A kény­­szerkölcsön címén eddig közel 300 milliárd folyt be és a kormány a folyó kiadásokat ebből fedezi, mert a bankóprés most már szünetel. A szanálási törvény tető alá hozásá­val kapcsolatban a kormány már előkészítette a kényszerkölcsönre vonatkozó végrehajtási utasítást, mely előreláthatólag még e héten meg is jelenik. Az előkészületek most már be­fejezésükhöz közelednek és csak Korányi pénzügyminisztert várják vissza Párisból és a végrehajtási utasítás megérkezése után azonnal meg is jelenik. A kényszerkölcsön tudvalevőleg a vagyonadó négy­szeresét és a jövedelemadót hat­szorosát teszi ki és azt majd az előleg fizetéséhez hasonlóan rész­letekben lehet május havában be­fizetni. A kényszerkölcsön semmiféle kapcsolatban sincsen a belföldi kölcsönnel. A belföldi kölcsön jegy­­zése önkéntes lesz és abból min­denki tetszés szerinti mennyiséget jegyezhet, míg ezzel szemben a kényszerkölcsön a folyó kiadások pótlására fog szolgálni. A belföldi kölcsönből az állami deficitet igye­keznek eltüntetni a szanálási pro­gramnak megfelelően. 100 takarékkorona ma 118 papírkoronával egyenértékű.

Next