Békésmegyei Hirlap, 1924. április-június (4. évfolyam, 28-53. szám)
1924-04-24 / 34. szám
Gyula, 1924. április 24 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Báró Wenckheim Béla utca 9. sz. Telefon sz. 134. Ára 800 korona Csütörtök,IV. évfolyam, 34. szám, Békésmegyei Hírlap POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. "I"“.... Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL I Előfizető 0 I Egyes szám Előfizetési ára negyed évre 23,000 K. számára: csütörtökön 800 korona, vasárnap 1000 korona. Törvénnyé lett húsvétra a Magyarország újjáépítését célzó tervezet, mely a Népszövetség és a magyar kormány együttes munkájából megnyitja fejlődésünk és békés előrehaladásunk annyira óhajtott új korszakát. Megtörtént, aminek meg kellett történnie és ez elsősorban a többség megértésének és a kisebbség józan belátásának következménye. Minden elodázás és hiábavaló halogatása az eseményeknek csak késleltette volna a jobb jövő felvirradását. Most már bizonyos joggal vehetjük számba a kontinensnek és Amerikának felénk forduló érdeklődését, mert erre tényleg rá is szolgáltunk. Magyarország a maga gazdasági és pénzügyi helyzetének tisztázásával hozzá fog járulni az európai béke teljes kiérleléséhez, mert beleönti történelmi múltjából fakadó életenergiájának felfrissítő erejét abba a vérkeringésbe, melynek artériái és vénái átjárják az egész civilizációt és a világgazdaság minden részét. Most már látható és tapasztalható egy kis jóakarat irányunkban. Különösen Amerika figyelmének jelei kell, hogy úgy hassanak, mint a pénzügyi meglátások hazájának biztató és barátságos ígéretei. Amerika ismeri a maga világrészében a mi magyar munkásaink dolgozó akaratának és szorgalmának erejét és jelentőségét és nyilván a magyarság munkaszeretetének jó híre az, mely reális alapot és megfelelő biztosítékot nyújt úgy az amerikai tőkének, mint az amerikai politikai bizalomnak, hogy Magyarországban ne csalódjék a hozzánk fűzött várakozás tekintetében. Ránk, igaz az elkövetkezendő esztendőben igen súlyos feladatok, talán megrázkódtatással járó terhek és munka várnak, azonban egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy az út, amelyre a magyar nemzetgyűlés a szanálási javaslatok törvénnyé emelésével lépett, az ország boldogulásához és a magyar nép gazdasági megerősödéséhez vezet. A jövő héten megjelenik a belföldi kölcsön jegyzésére szóló felhívás. A szanálási javaslatok letárgyalásával előtérbe került a külföldi kölcsön felvételét megelőző intézkedések előkészítése és foganatosításának ügye. A kormány első feladata most a jegybank felállítása, amelyre vonatkozólag a felhívás, melyet a nemzethez intéznek, már teljesen elkészült. Ebben a felhívásban a kormány a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésére hívja fel az ország lakosságát. A jövő héten már meg is kezdik a jegybank részvényeinek jegyzését, melyben részt vesznek gazdáink, kereskedőink, bankáraink, malmaink és a gyáripar is. A részvényjegyzés búzában is eszközölhető. Az ünnepek alatt már két angol nagybankár érkezett Budapestre, akik szintén érdekelve lesznek. Tudósítónk is megerősíti azt a hírt, hogy a részvényjegyzésre vonatkozó felhívás már teljesen készen van. A belföldi kölcsön összege még nincsen megállapítva, hanem ezt csak Korányi Párisból való visszaérkezése után fogja a kormány fodrozni. A belföldi kölcsönből befolyó összegek már csak az állami deficit pótlására használhatók fel. A kölcsön ügyében kedden is nagy tanácskozások folytat, melyeken különösen a gazdaérdekeltségek kívánságai kerültek szőnyegre. Óriási sikkasztások Nagyváradon és Kolozsváron A panamák hazájában, a hazugságokon és hitszegésen épült Nagyromániában ismét újabb sikkasztásoknak jöttek nyomára. A „Nagyvárad“ csütörtöki száma igen érdekes dolgokat hoz, melyek éles világításba helyezik az ottani helyzetet. Az említett lap szerint kedden jöttek rá, hogy a nagyváradi tanfelügyelőségen nagyobb szabású visszaélések és sikkasztások történtek a tanítóság kárára és az állásaikból elbocsájtott magyar tanítóságnak a miniszter által kiutalt fizetéseit is elsikkasztotta valaki, aki ellen a vizsgálat megindult és a miniszter döntését várják. A miniszter döntése csütörtökön meg is érkezett, amelyben a beszolgáltatott adatok alapján Corda Péter segédtanfelügyelőt állásából azonnal felfüggesztették és 5 évre visszamenőleg a tanfelügyelőség számvitelében elrendelték a vizsgálatot. Coroiu valóságos tanügyi kormányzó volt Nagyváradon olyan élet-halál ura fele, aki maga intézett minden ügyet, sőt még a fizetéseket is ő utalta ki. Hogy azután a kifizetési listákon egy tanítót két helyen is szerepeltetett, továbbá nem létező tanítókat is felvett a listába, ez csak az ő haszna volt, hiszen ezeknek fizetései 5 éven keresztül mindig az ő zsebébe vándoroltak. Ezenkívül az áthelyezéseket is pénzért csinálta, sőt az elbocsájtott magyar tanítóság végkielégítését is zsebre vágta és az azért jelentkező volt magyar tanítókat egyszerűen kizavarta hivatalából. A sikkasztásokat az újonnan kinevezett Caba Ágoston tanfelügyelő fedezte fel, akinek iskolalátogatásai alatt adták tudomására a visszaéléseket a tanítók. Hogy hány százezer vagy talán millió lej sikkadt el Coroiu kezén, eddig még megállapítani sem lehetett. A vizsgálatot a Szatmárról érkezett Pteaneu Sándor vezérigazgató vezeti. De nem ez az egyedüli sikkasztás Oláhországban. Kolozsváron az államvasútnál egy Condrescu nevű főtisztviselő eddig még ki sem számíthatott milliókat lopott el. Hasonlóan nagyarányú sikkasztásoknak jöttek a nyomára a kisenevi vasútállomáson is, hol egy vasúti főtisztviselő csekély 10 millió lej hivatalos pénzt sikkasztott el. Mindezek tetejére ma egy hete újabb sikkasztást fedeztek fel Kolozsvárott, hol dr. Danilescu Alexandra a kolozsvári adóhivatal főpénztárosa az adóhivatal összes pénzét elsikkasztotta, majd abból hercegi életet élt, autót, szerelőt tartott és a megmaradt összegeket kosztra adta ki. A sikkasztási ügy monstre perré fejlődött ki és abba egy egész sereg kereskedő belesodródott. Danilescu hosszas tagadás után beismerte bűnét és öngyilkossági kísérletet követett el. Danilescu 5 millió lejt sikkasztott, amely a mi pénzünk szerint cca 200—220 millió korona. A kihallgatások végeztével Danilescut és apósát Havas vállalkozót, valamint a szereplő 14 kereskedőt letartóztatták. A belügyminiszter itthon, Rakovszky Iván belügyminiszter, ki egészsége helyreállítása céljából pár hetet Olaszországban töltött, ma érkezik vissza Budapestre és holnap már elfoglalja hivatalát. Távozása hírét — úgyszintén Nádassy országos főkapitány távozási hírét ismételten megcáfolják. Lapunk előbbi címe „Gyula és e vidéke“ volt Csak 1926-ban szabadulnak fel az üzlethelyiségek. A szanálási programmal kapcsolatban a lakások és az üzlethelyiségeknek felszabadítása is szőnyegre került. A javaslatok eredeti szövegezése szerint a lakások 1926 novemberében, az üzlethelyiségek pedig 1925 májusában szabadultak volna fel. Az üzlethelyiségek felszabadítása elé érthető aggodalommal tekintett a kereskedővilág és érdekképviseletükön keresztül minden követ megmozgattak ezen határidő kitolása céljából. Igyekezetük eredménnyel is járt, amennyiben a nemzetgyűlés kívánságaikat honorálta és az üzlethelyiségek szabadforgalmának határidejét kitolta. A lakók szövetségének elnöke nyilatkozott e kérdésben és többek között kijelentette, hogy a kereskedők illetékes helyen többször eljártak és megmozdulásuk azt eredményezte, hogy a nemzetgyűlés az eredeti javaslatot megváltoztatta és az üzlethelyiségek forgalmának felszabadítását 1925 május hó 1. helyett 1926 évi május elsejére tolta ki. A szanálási törvényvégrehajtási utasítása. Budapestről jelentik: A kényszerkölcsön címén eddig közel 300 milliárd folyt be és a kormány a folyó kiadásokat ebből fedezi, mert a bankóprés most már szünetel. A szanálási törvény tető alá hozásával kapcsolatban a kormány már előkészítette a kényszerkölcsönre vonatkozó végrehajtási utasítást, mely előreláthatólag még e héten meg is jelenik. Az előkészületek most már befejezésükhöz közelednek és csak Korányi pénzügyminisztert várják vissza Párisból és a végrehajtási utasítás megérkezése után azonnal meg is jelenik. A kényszerkölcsön tudvalevőleg a vagyonadó négyszeresét és a jövedelemadót hatszorosát teszi ki és azt majd az előleg fizetéséhez hasonlóan részletekben lehet május havában befizetni. A kényszerkölcsön semmiféle kapcsolatban sincsen a belföldi kölcsönnel. A belföldi kölcsön jegyzése önkéntes lesz és abból mindenki tetszés szerinti mennyiséget jegyezhet, míg ezzel szemben a kényszerkölcsön a folyó kiadások pótlására fog szolgálni. A belföldi kölcsönből az állami deficitet igyekeznek eltüntetni a szanálási programnak megfelelően. 100 takarékkorona ma 118 papírkoronával egyenértékű.