Békésmegyei Közlöny, 1879. július-december (6. évfolyam, 64-142. szám)
1879-07-27 / 75. szám
* A zálogházban az 18r9. évi julius hóban elzálogosított tárgyakat és pedig ruhanemüeket aug. 4-én, az ékszereket pedig aug. 18-án és a következő napokon fogják elárverezni. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY* 1879. 75. SZÁM. MEGYEI HÍREK. — A jullius-septemberi évnegyedre lapunkból még folyvást szolgálhatunk teljes számú példányokkal. Előfizetési díja háromszor hetenként megjelenő lapunknak : félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. A folyamatban levő „Balcsillagzat alatt" czimü elbeszélés befejezése után hozunk a tárczában ez évnegyedben néhány rövidebb érdekes elbeszélést, és tárczaczikkeket a megye társadalmi életéből Pluto és Géniusztól. Lapunk fő részeiben tárgyilagosan beszéltetnek meg a társadalmi, kereskedelmi, gazdasági mozgalmak, a megyei közig. bizottság, a gazdasági egylet gyűléseiről, gyors és ha referádiát hozunk, a „megyei hírek" rovatát pedig a megye majdnem minden községében levő levelezőink látják el anyaggal. Hogy lapunkat a kor színvonalára emelhessük és a közügynek továbbra is legalább az eddigi mértékben szolgálhassunk , felkérjük t. munkatársainkat és levelezőinket szorgalmas munkásságra, a t. cz. közönséget pedig iparkodásunk méltánylására. — Meghívó: A b.-csabai nőegylet t. választmánya fölkéretik : a t. hó 27-én (ma) délután 3 órakor a polg. leányiskola helyiségében tartandó rendkívüli választmányi gyűlésre megjelenni. Tárgy : Milyen összeggel lépjen a nőegylet a helybeli nőképzőtársulat alapitói közzé? — Meghivó: A b.-csabai nőképző-társulat vasárnap, julius 27-dikén d. u. 4 órakor a polg. leányiskola épületében rendes évi közgyűlést tart, melyre a társulat tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgy : elnöki jelentés a lefolyt évről, tisztviselők választása. B.-Csaba, 1879. julius 24. Az elnökség. — A gyulai puskások f. é. aug. 2-án a várkerti nyárfasor mellett galambdijlövészetet rendeznek, melyre a vidéki nimródfiak is szívesen láttatnak. Tót 5 frt, mely f. hó 29-éig Hoffmann Mihály gyulai ügyvéd úrhoz küldendő be. ÚJgy halljuk, hogy a gyulai hölgyek is szándékoznak egy dijat kitűzni, melyre akkor külön verseny lesz. * Wenckheim B. br. végrendelete. Az elhunyt báró végrendeletet f. hó 17-én hirdették ki a budapesti törvényszéken. .Némely mellékes intézkedések elhagyásával a következő meg hangzik : „Atya, fru s szentlélek nevében ! Tekintetbe véve, hogy nincs törvényes részt követelő örökösöm s igy törvényeink értelmében vagyonom felett korlátlan joggal rendelkezem s mivel főkép családom férfi ága javára s tehetségem szerint annak emelése végett óhajtok élni : Békés megyében levő Fás nevű pusztámat s az ahoz tartozó Kisfás birtokot mindennemű bármi néven nevezett hozzátartozó dolgokkal, befektetésekkel, épületekkel, élő s élettelen fundus instruktussal, úgyszintén ottani házam felszerelésével s az ott létező ménesnek tulajdonomat képező harmad-részével kedves László testvérem második fiának : Józsefnek hagyom s azon reményben, hogy ö cs. és apostoli királi Felsége legkegyelmesebben beléegyezik, oly módon, hogy ezen birtok mint eltulajdonithatlan s oszthatlan fidei komissio utanna az ő első szülött s római kath. hitvallású fiának s ezután nemzedékről nemzedékre mindég azon férfi utódnak tulajdona legyen, kinek jogában áll a primogenitura örökség törvényesen megállapított sora szerint ezen vagyon jövedelmének élvezése. Az itt megállapított fidei komissio felől külön az örökösödési sorrendet is megállapító okmányt állítok ki s ki fogom kérni erre vonatkozólag ő császári és apostoli királyi Felségének legkegyelmesebb megerősítését. A mi kedves rokonunknak, Marburg-Regényi bárónőnek hagyom a Békés megyében fekvő kondorosi pusztából engem illető részt azzal az óhajjal, hogy halála esetén két gyermeke e birtokot egyenlő részben maguk közt felosszák. Pest-Kis-Kunság megyében fekvő rákoskeresztúri birtokot hagyom Regényi Terézia báróné fiának azon feltétel alatt, hogy e birtok Marburg haszonélvezete s jövedelme feletti rendekezes anyját illesse halálág. Azonkívül emlékül hagyom neki két duplapuskát, egy pár pisztolyt, egy kardot és vadászostoraim s sarkantyúim egy-egy darabját. Nagykorúsága elérésekor, 1883. decz. á1-én az első magyar biztositótársulat az 1862. decz. 22-én 4509. sz. a. kert polizze erejénél fogva a neki biztosított 8000 forintot fogja kifizetni. Marburg Ilona báró kisasszonynak egybekelésekor, ha akkor már nem élnék, kiházasitásul a következő pontban László és Victor szeretett testvéreimnek hagyott vagyonból 20 ezer forint fizetendő ki. Egyéb birtokaimat, nevezetesen a gátsháti kereki és sárréti pusztákban engem illető részt, összes ingós ingatlan vagyonomat, házamat Ladányban, a berényi, ladányi s tárcsás regultákból és malmokból engem illető részt, hátrahagyandó készpénzemet, cselekvő követeléseimet, értékpapírjaimat, melyek jegyzéke számadó könyveimben található, fegyvereimet, Lászlónak Victornak , saját belátásuk és tetszésük szerint rendelkezés zenek vele. Adósságaimat, a melyek főleg idősebe tesvérnónóui, Kray János báró özvegye követeléseiből állanak, törlesszétek a sárréti puszta jövedelmeiből, vagy egyenlítsétek ki, ha a birtok eladható volna, véglegesen s osztozzatok egyenlően a fenmaradó összegben. Bécsi s budapesti bútorzatomból engedjétek meg, hogy Marburg Terézia bárónő választhasson, a mennyiben azokat használhatja vagy emlékül meg akarja tartani. Könyveim s albumaim fasi könyvtáram kiegészítésül oda vitessenek. Legfelsőbb uramnak, királyomnak kéziratai, a miniszterré kinevezésemre vonatkozó okiratok, rendjeleim, a köztevékenységemre vonatkozó iratok s oklevelek a körös-ladányi levéltárba helyezendők. Osztrák-magyar rendjeleim egy-egy példánya az illető rend kanczellárjához visszaküldendő. Minden egyéb apróságaimat kedves testvéreim vegyétek emlékül, osszátok el bármely néven levő kedves rokonaim, unokatestvéreim és eshetőleg még élő s általatok is ismert jó barátok közt emlékül. „A nemzeti Kasinónak" halálom utánra tartozom egy emlékkel. Kérlek benneteket kedves testvéreim, csináltassatok legalább 100 aranyat érő rókafejet mutató aranybillikomot, hogy a régi szokás szerint a kaszinóban tartandó lóverseny- és Hubertus-vadászat-lakomákon a nemes sport hivei sportolói a billikommal s a mellett a lóverseny a vadászkutya falka fenállására, a lótenyésztés emelésére s a telivér fentartására koczintsanak. Fejér Imre kasznáromnak Fás birtokosa, attól a percztől fogva, hogy Fejér nyugalmaztatását kívánná, 1000 frtot tartozik évenkint fizetni, egyúttal vegye figyelembe tanácsait, melyeket a fási puszta gondozására nézve ad. Legifjabb lányának, Etelkának, a kinek keresztapja vagyok, hagyok 2000 frtot kiházasitásra, s kérem László és Victor testvéreimet, hogy ez összeget ki. Hasonlókép rátok bizom öreg hü cselédeimről fizessék gondoskodást, azok megjutalmazását s nyugalmazását való különös figyelmetekbe ajánlom András lovászomat, tenyészi lovaim őrzőjét Sándort, Pista kocsisomat, fási szolgáimat s öreg béreseimet. Temetésem legyen lehetőleg egyszerű. Öltöztessetek engem vörös frakkomba, kifogástalan lovasvadász öltözékbe. Nyerges lovaim vigyenek ki engem a temetőbe. A ládányi szegények közt osszatok ki e napon 200 frtot. A végrendelet végrehajtójának kinevezem drága barátomat, Németh Antal ügyvédet. Mégegyszer ajánlom magamat drága rokonaim s jó barátaim kedves emlékébe s részvétébe. Budapest, 1877. jan. 16-án. Wenckheim Béla báró s. k. Tanukként aláírták a végrendeletet Erdödy Sándor gr. és Mesznil Victor báró. — A b.-csabai ág. hitv. ev. algymnáziumot esztendőre igénybeveendő tisztelt szülékkel költségkimélés tekintetéből tudatom, hogy a f. h. 13. leérkezett s 1879.80-ban a lehetőségig nálunk is alkalmazandó uj tanterv következtében az első osztályban Mocnik-Szaboky mértana, a második osztályban Gebauer német nyelvtana, Szemák német olvasó-könyve és Zsilinszky története, a harmadik osztályban Zsilinszky története kimarad a használatból. B.-Csabán, 1879. jul. 24. Horváth János, igazgató. * A gyulai kör (uri kaszinó) estélye, mely f. hó 22-éről 23-ára halasztatott a nagy eső daczára kitűnően sikerült. Csabáról is jött egy pár vállalkozó fiatal ember, a legnagyobb esőben, át és átázva, de a szép szemek sugarai, melyekkel az estélyen találkoztak nyomban felmelegítették az átfázott ifjakat. Ott voltak a Czingulszky kisasszonyok, Terényiék, Bodokiék, Csabáról Keller Szerén, Laczay Jolán kisasszonyok. Körülbelül 16 pár tánczolta a négyest. A mulatság reggeli 7 óráig tartott s azt mondják, hogy Gyulán rég nem volt ily kedélyes, fesztelen mulatság, melynek sikerültében a csabai vendégeknek is jó részük volt, kik egyébiránt nem tudják eléggé dicsérni a gyulaiak vendégszeretét. Ugy hisszük megjő az idő, midőn a gyulaiak és csabaiak mint egy megye gyermekei — komoly dolgokban is oly szépen tudnak megférni egymással. * Gyulán úgyszólván napi — jobban mondva — éjji renden vannak a betörések. Azt beszélik, hogy múltkor a törvényszéki elnök úr házába akart egy pár jó madár vizitet tenni, és csak az erős spalettáblák gátolták meg őket ebbeli gonosz szándékukban. A rendőrség mindent elkövet hogy a gazemberek nyomába jöjjön, de hát kevesen vannak. Legjobb volna, ha a kereskedők és bolttulajdonosok szövetkeznének és minden utczába fizetett felfegyverkezett őröket alkalmaznának, kik egymással sípok utján érintkezhetnének és jeladásra egymást segíthetnék. Ily módon elejét lehetne venni a tolvajok vakmerő garázdálkodásának. * Orosházáról írják nekünk hogy ott kedden reggel szüntették meg Millhoffer György ellen a vizsgálati fogságot, magára az ügyre nézve különféle verziók keringenek. A nép azt beszéli, hogy már minden rendén van, lent voltak az illetőnek két dúsgazdag rokonai és „egyengették" az utat; mások meg azt mondják, hogy példát fognak statuálni. Az igazság az lesz, hogy a gyulai törvényszék szokott tárgyilagosság és igazságszeretettel fogja annak idején az ügyet megvizsgálni és elbírálni, és meg vagyunk győződve hogy ha az illető bűnös, nem használand neki pénze, ha ártatlan nem lesz neki szüksége pénzére. * Mező-Berényből írják nekünk, hogy ott f. hó 23-án egy Pollák nevű vendéglőst neje czivakodás közben forró vizzel öntött le. A hitves társi kapaczitatio ezen uj neme folytán az illető életveszélyben forog. * A csabai vasúti állomás tisztjei tudatják a közönséggel, hogy a Szegeddel való egyenes személy forgalom f. hó 26-dikán megnyílt miután a teherforgalom már régebben helyre volt állítva. * A b.-csabai izr. rabbinatushoz érkezett a napokban egy a jeruzsálemi konzultól láttamozott levél, melyben kérelmezik, hogy tekintve a már három év ótai ott volt rosz termést s ebből folyólag a nagy drágaságot, az eddigi pénzbeli könyöradományok helyett inkább élelmi czikkek juttattassanak az ottani szűkölködőknek. * A B.Csabán felállítandó főiskola tárgyában 23-án tartottak gyűlést a város által kiküldött képviselők a tanfelügyelő Bánhegyi István úrral együtt. A város határozottan kijelenti, hogy pénzhiány miatt ily iskolát jelenleg nem állithat. A tanfelügyelő hangoztatá hogy mégis lesz. Igen szivesen venné a város ha a tanfelügyelő befolyása azzal „főzetnék" le hogy az állam állit ilyen iskolát, de ahoz nincs remény mert az illető tanfelügyelő ur nem „grata persona" sem fent sem alant s eddig épen semmit sem volt képes kivinni, csak izr. hitközségekkel szemben van némi szerencséje, a mennyiben ezekkel bármely hitvány, lusta és a gyermekeket bőrig nyúzó tanító kedvéért megrendszabályozni kívánná, mi neki sokszor sikerül, mennyiben az érdekelteknek kik határoznak, fogalmuk sincs a valóságos igaz tényállásról s arról mily kihivó impertinens magaviseletűek némely egypár ruczát elejteni, vizsgáltam minden siker nélkül, mert a ludvár megetti, a vámház körüli, valamint a körtvélyes árterületeit, melyet, máskor tömérdek kacsákkal teli nádas, most tengernyi víz födi s így kénytelen voltam innen derékig érő vadvizekben térdig érő sárban keresni szerencsét. Az eredmény gyarló volt, mindössze 4 drbol bírtam lehúzni. A mint mondám kimerülve ülök egy asztal mellett s bámulom az előttem egy ölnyi távolságra a járdán sétáló kimondhatlan számú leirhatlan szépségű hölgy seregek a kiknél különösen az tünt fel, hogy garde des dames nélkül sétálnak s meg nem állhattam, hogy e feletti rsudálkozásomat egy mellettem ülő vásárhelyinek ne fejezzem ki. Csakhamar felvilágosított s megtudtam, hogy azok a tunikában járó magokat keztyűs kézzel legyező hölgyek többnyire földmivelők lányai s csak annyiban különböznek az úgynevezett haute voiée-tól, hogy czopfot viselnek. Ezek a hölgyek voltak okai, kik magokra vonták figyelmemet, hogy megfeledkeztem kutyámról s bizonyára, mert vele nem foglalkoztam, megunta az asztal alatt magát s ugy elment szórakozást keresni, hogy meg se leltem többé s nélküle jöttem haza. Másnap volt öröm, Flórám —a mint e lapok mult számának újdonságában közölve volt, megérkezett s derült nevető arczezal megjegyzendő, hogy nevetni szokott — nyitott be hozzám. F. hó 23-án e táviratot kapom Gyuláról : „A mulatság ma este minden esetre megtartatik." Engem most már nem tartott vissza semmi „csak egyet intettem" már is négyen vállalkoztak, d. u. fél 7 órakor útban voltunk. Ez utat mindenki ösmeri s igy felesleges volna leírni s csak annyit említek meg, hogy egész uton áztunk s a midőn leszállottunk a „Korona" vendéglő előtt, ugy néztünk ki, mint a vízbe mártott egerek s mind megannyi ördögök, a lovak annyira becsapdostak, hogy alig láttunk valamit az arczunkra tapadt sár miatt. Én tehát Gyulán voltam. Csudálkoztak is a csabaiak, hogy váljon mi bajt belém. Ha az embernek politikusnak kell lennie, itt Csabán már régiség vagyok, a bálokon megunt rendező, nem csuda, hisz maholnap az e téren működésemnek 25 éves jubileumát ülöm meg, ott újság voltam, mert fájdalom, életemben először tánczoltam az este Gyulán. Fájdalom először, s az különös, hogy nem tudom megmagyarázni, hogy miért. Sohase fogom magamnak megbocsájtani azon mondhatni bűnt, hogy eddig nem voltam, mennyi élvezetes estétől raboltam meg magamat. Hogy ifjú barátaim hibába ne essenek, figyelmeztetem önöket, hogyha egy élvezetes estét akarnak maguknak szerezni, ránduljanak át Gyulára, biztosítom önöket, hogy jól mulatnak s amily szívélyes vendégszeretettel fogadtak minket, olyanban részesülnek önök is. Egy tárczairónak plajbászolni kell a tánczvigalmon, hogy a többek között a hölgyek neveit leírhassa. Bocsássanak meg, nem tudtam, hogy az estélyről irni fogok s emlékező tehetségem sokkal gyarlóbb sem hogy abban feltétlenül bizni tudnék s igy mellőzve a névsort annyit említek meg, hogy 13 gyulai hölgy vett részt s ezen kivül vidékről a szép háromság három személyben képviselve különkülön a naivságot, szépséget és a kellemet. Tánczoltunk reggeli 5 óráig, a midőn is az ablakon besütő nap sugarainak fénye mellett egy 5-ször újrázott örökké emlékezetes csárdásban vettünk bucsut, s tartott volna tovább is, ha a guidedamok nem nyughatatlankodnak s a vonó ki nem fárad. Ne vegyék e sorokat báli tudósításnak — ezt leirja önöknek a kihajlik, de nem törik — vegyék ezt az estélyen részt vett társaim nevében azon őszinte nyilatkozatnak, hogy naplónkban nagy betűkkel írjuk fel az előttünk felejthetetlen estélyt, melyre mindenkor kedvesen emlékszünk visssza. Ne vegyék rosz néven a csabaiak ha mondom, hogy el voltunk ragadtatva a gyulai szépek által, kik egyszerű mosó, mégis elegáns toilettekben a minden rózsáknál szebben ragyogó nyájas arczczal s őszinte vendégszerető barátsággal mindnyájunkat elbájoltak s hiszem hogy a mult mulasztásokat a jövőben helyre hozzuk ; részemről jöhet vendégem, örökre elvesztet Flórám, az alkalmat fel fogom használni.