Békésmegyei Közlöny, 1924. április-június (51. évfolyam, 65-136. szám)
1924-04-24 / 83. szám
Békéscsaba, 1924 április 24 Csütörtök 51-ik évfolyam, 83-ik szám BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési díjak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 1Sö.OOO korona. Egy hónapra 18000 korona. Példányonként 800 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő: P -Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Befejezéshez közeledik a nyomdaszsztrájk Budapest, április 23. A munkások és munkaadók képviselőiből összeállított szűkebb 3-3 tagból álló bizottság délután 6 órakor ült össze és folytatta a tárgyalást azokból az elvi megállapodásokból kiindulva, melyek a délelőtt folyaymán jöttek létre. A értekezlet a késő éjjeli bizottsági órákban még tart. A tárgyaló bizottság javaslata szerdán délelőtt kerül a főbizalmi testület elé, mely 10 órakor kezdődő értekezletén fogja a döntést meghozni. T angol tiltakozás a cseh birtokreform ellen London, április 23. A „Times" írja : Csehországban nemrég törvényt hoztak, amely kimondja a földbirtokoknak az állam által történő kisajátítását. Ezen birtokok között van azonban sok, amelyek angol állampolgárokéi. Nem tekintve, hogy a cseh kormány részéről felajánlott vételár nem valami nagyon magas, a vételárat különböző adó és más illetékek annyira megterhelik, hogy ezek a vételárak majdnem teljesen felemésztődnek. Ilyenformán az állam részéről történő állítólagos vásárlás úgyszólván konfiskációszámba megy. Angliában a földreformnak ily módon való keresztülvitele nagyon kedvezőtlen benyomást kelt. Hire jár, hogy az angol kormány a megkárosított angol állampolgárok nevében a cseh kormánynál kifogásokat emel. Kosztba adta az adókat Kolozsvár, ápr. 23. A napokban Danilescu Alexa pénzügyigazgató a hivatalában mellbelőtte magát, mert állítása szerint nyitva felejtette a főpénztár páncélszekrényének ajtaját s a kasszából 5 millió lej eltűnt. A gyanús esetben megindított vizsgálat kidentette, hogy Danilescu a kosztba adta az állam millióit, amik adókban folytak be. A pénzeket azonban megbízhatatlan cégeknél helyezte el, akik most csődbe jutottak és Danilescu nem tudta visszakapni az állam pénzét. ben eddig A nagyszabású bűnügytizenkét letartóztatás történt. Érdekes, hogy Danilescuról most kiderült, hogy már két év óta űzte üzelmeit, amelyek révén havi 150 ezer lej jövedelme volt. A vasúti pályaudvar kibővítése Tárgyalások a MÁV és az AEGV között Jelentős, a város közgazdasági életére és fejlődésére fontos tárgyalások folynak most a város és az államvasutak, illetőleg az Alföldi Első Gazdasági Vasút között. A tárgyalások, amelyeken a kereskedelemügyi minisztérium, megbízásából Dalmady K. államtitkár vett részt, míg a várost Berthóty István dr. polgármester képviselte, szorosan összefüggnek a csabai pályaudvar immár elodázhatatlan kibővítésével. A motorvasút jelenlegi állomásépülete ugyanis olyan területen épült, amely telekkönyvileg az államvasutak tulajdona. Viszont a MÁV pályatest és a motoros állomástól a vasúti átjáróhoz vezető út között fekvő háromszög, amely jelenleg kihasználatlanul hever, a kisvasút birtokában van. Ilyen körülmények között a MÁV kéri ezt a területet, amelynek ellenében hajlandó átadni azt a földdarabot, állomás épült, amelyen a motoros De sokkal jelentősebb a csabai pályaudvar kibővítésének kérdése az ügy másik fázisában. A MÁV kéri a várostól azt a területet, amely a földmivesiskolánál lévő vasúti átjárótól északra fekszik s amely jelenleg a földmivesiskola használatára van átengedve. A város hajlandó a területet átengedni, a földmivesiskola pedig róla lemondani, de csak az esetben, ha az államvasutak az iskolát más megfelelő területtel kártalanítja. Ez az ügy jelenleg a földmivelésügyi minisztériumban van végső döntés végett. Amennyiben a tárgyalások eredményre vezetnek, a MÁV még ebben az évben hozzáfog a pályaudvar kibővítéséhez és mindenekelőtt a földmivesiskolától közvetlen északra uj fűtőházat és sínhálózatot épít. Békéscsaba kereskedelmének és gazdasági életének rohamos fejlődése úgy sem hagyja a kérdést sokáig nyugodni, Európai Egyesült államok London, április 23. A független munkáspárt yorki konferenciáján határozati javaslatot fogadtak el, mely azt tartalmazza, hogy Európa valamennyi nemzetét az Egyesült Államok mintájára egyesítsék. Előkészítik az uj megyegyűlést Két főszolgabírói állás kerül betöltésre (A Közlöny eredeti tudósítása.) A rendkívüli vármegyei közgyűlés lezajlása után a törvényhatóság az uj rendes negyedévi megyegyűlésre készülődik. A rendes közgyűlést — Daimel Sándor dr. alispántól szerzett értesüléseink szerint — május hónap vége felé fogják megtartani. 20—24. között A májusi megyegyűlésen leginkább személyi ügyeket fognak elintézni, választásokat bonyolítanak le, hogy a vármegye közigazgatását az egyes vezetőállásokban történt változások és eltolódások ne érintsék vagy befolyásolják. Nevezetesen és elsősorban az orosházai főszolgabírói állás ügye kerül eldöntés alá, egy szolgabírói állással együtt. Margonyai István orosházai vázása után ennek főszolgabíró táhelyét Kiss László dr. gyomai főszolgabíróval töltötték be ideiglenesen. Kiss László azóta a járás nagy elégedésére látja el hivatalát meg és rövid idő alatt a legteljesebb szeretetet és népszerűséget szerezte meg. Rajta kívül eddig még nincs más pályázó az orosházi főszolgabírói állásra, de ha lenne is, Kiss mellett csak elenyésző csekély reménye lehet az állás elnyerésére. 100 takarékkorona mai árfolyama 118 papírkorona. Zürichben a magyar koronát 75-el jegyezték. Tallózás Csaba múltjából Csaba kövei Az uj nemzedék már csak hírből ösmeri azokat a házakat, amelyeket és aminőket az ősök emeltek. Az uj építkezésekkel a városnak külső arculata is változik. Hol van ma már egy „nagy sipkájú", u. n. „simléderes" régi ház? Ezelőtt 30— 40 évvel még láttunk eleget, sőt itt a központban a ,, búzapiac" téren is. Ma már a városban alig látni, sőt talán nincs is. Mondják, a sopronyi tanyákon van még. Le kellene fényképeztetni legalább a helybeli Múzeum részére, hogy az uizódok képben láthassák, milyen volt az ősi, régi építkezés? (Hol vagy, muzeumi bizottság ?) A házak régente mind náddal voltak fedve. Nád volt bőven, — ugy szólván — nem került semmibe. A vastag vályogfal (mert a régi vályog kétszer akkora vastag, mint a mostani) és a vastag nádfedél télen megvédte a lakást a hidegtől, nyáron a forróságtól, így — mint a fecskefészek — a földből vert vagy vályogból rakott házakban pince nem is volt, — a télen meleg, nyáron hűvös padláson voltak az oldal szalonnák és kolbászok felfüggesztve, — ez pótolta a pincét. A mi régi építkezésünkre érdekes világot vet az a felolvasás, amelyet Szemján Sámuel*) a Békésvármegyei régészeti és művelődéstörténeti társulatnak Békéscsabán 1876 március 5-én tartott közgyűlésén olvasott fel : „Kőművesek és ácsok minden családban kerültek, mesterségüket a szomszédok és rokonok házai építésénél tanulták, hol segítséget szolgáltatni kötelességüknek ismerték. Épületfáért az erdőbe mentek, s ha az erdő csészét egy sajttal és egy zacskó köleskásával vagy egy disznó lábbal lekenyerezték, *) Szemján Sámuel született Csabán 1827.juli 17-én, 1850-ben lépett a község szolgálatába. Szép szál ember volt, komoly, jóságos arccal, mint a városházán őrzött arcképe tanúsítja. Képzettsége, szorgalma és önzetlenségével felvitte a főjegyzőségig, — a tanácsban szava mindig döntő volt. Közügyekben tett feliratai, szép irályuk és logikus érvelésükkel elütöttek a többi jegyzőknek sablonos munkáitól. Az uj városháza (1873. szept. 15-én) felszentelésekor mondott és kinyomatott beszédében olyan lélekemelő hangulat s községe iránti szeretet fejeződik ki, hogy remek műnek mondható" Hosszú szolgálata alatt vagyont nem szerzett, jóformán csak az a háza maradt a Körösparton, amelyet halála után Urszinyi Dezső vett meg s helyére építtette és Csaba városára árvaházul hagyta azt a házat, amelyben most vihettek annyi épületfát, amennyit lovaik vagy szekereik elbírtak." Más helyütt említi: „Képzett mesteremberekről szó sem lehetett, mert az itt éhenhalhatott volna. Kovácsra egyáltalán nem volt szükség, mert a gazdasági eszközökön, például a gazdák saját készítményü szekereiken egy csepp vas sem volt. A ház minden része vasalatlan, zár, kilincs, kulcs fából volt. Az ablakokra sem kellett vasalás, mert azok, a soha nem nyitás okából, befalaztattak. Egy-egy értékesebb házi bútort, mint ruhaszekrényt, a felföldi tótok, mint saját gyártmányukat, megrendelésre szállították ide. Szíjgyártásra sem volt szükség, a polgármester úr lakik. Egyetlen fia , Szemján Kálmán ügyvéd 1887. január 25-én áldozata lett egy jómódú gazda leány históriájának, ki őt és önmagát is lelőtte. Leányainak egyike Aradra, másika Nagyváradra ment férjhez, igy a Szemián név és család Csabáról eltűnt, ugy mint sok más egykor szereplő családok neve. Meghalt: 1891. aug. 21-én — nyugdijbalépése után nemsokára. Ugy mint érdemes és neves ember után szokott lenni, csak halála után nyilatkozik meg az elismerés, így nyerte az az ucca a „Szemián-sor" nevet, amely során állott lakhelye. A csabaiak másik érdemdús, neves historikusa Haan Lajos lelkész is ugyanazon évben halt elmert a hám kenderből, a gyeplő kötelekből készült." — stb. A mai kor gyermekének ez már szinte hihetetlen ! Hisz nem olyan régi időkről van szó ! Alig egy század. Váljon Szemján Sámuel a saját tapasztalataiból beszél-e vagy hallomásból ? Atyja, Szemján Benjámin nagyra becsült tanító volt itt 1818 tól 1856-ig. Arcképe ott függ az evang. egyház presbiteriumi termében. Attól hallhatott ilyen régi dolgokat. De Szemján Sámuel is már — aki 1827-ben született — láthatott, tapasztalhatott sokat, amiket leirt. De azért nem lehetett azt így teljes általánosságban elfogadni, mert már akkor is használtak szíjból készült szerszámokat és kovácsolt munkákat, ami kitűnik abból a felterjesztésből, amelyet amelyet Békés vármegye intézett a Helytartótanácshoz, hogy azokat a károkat, amelyeket a marosmenti granicsár rácok okoztak 1735-ben Csabán, — a kormány térítse meg, vagy pedig legalább az adóba számítsa be, Fábry Károly. (Folytatása következik.)