Bereg, 1882 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1882-08-27 / 36. szám

A filloxera-ügy. Mióta a Guthy Ferenc­, úr tulajdonát képező és ezzel szomszédos szül­­őkben a philloxera újabban konstatáltatott,a szőll­őbirtok­osság lázas nyugtalansággal várja a vizsgálat eredményéről szóló értesítést. Ez azonban máig sem történ­nén meg, én közvetlenül Nagy Vincze kiküldött philloxera­­biztos úrral tettem magamat érintkezésbe, ki is eljárásá­nak eredményét a következőkben ismertette meg előttem: Kiküldetésemhez képest — mondja Nagy Vincze ur — legelőször a Guthy Ferencz ur kisteleki szellőjét vettem szoros vizsgálat alá, hol minden tökét lelkiisme­retesen átkutattam s philioxerát szórványosan 42 tő szál­lón találtam. A Guthy Ferencz ur szőllőjétől északr­a eső Frissmann-féle szöllőben 23 tőkén, a délre eső özv Heteiné-féle szőllőben 3 tőkén észleltem philioxerát szin­tén szórványosan. Ezen három szék­ének szorgos átvizs­gálása után első feladatom^ volt a biztonsági öv megálla­pítása; a philioxerától vészes területtől ugyanis minden irányban 10 méter távolságra a sző­lőterületet szoros zár alá vétettem s azt bemeszelt karóval elkerítettem, mely területeken nem csak a dolgoztatás, hanem a járás-kelés is kellő felügyelet mellett szigorúan eltilt­atott. Az ekként zár alá vett összes terület menyisége 5600 [3 métert tesz ki, mely általam már 1-só ízben szénkéneggel be­mérgeztetett, és pedig akként, hogy minden szellőtőkére 200 gram szénkéneg használtatott fel. A másodszori mérgezést a kiküldött philloxera biz­tos úr az idő felálltával azonnal foganatba szándékozik venni, míg a végképesi kiirtás és utolsó mérgezés idő­pontját illetőleg a minisztériumtól várja az utasítást, mert eddig az volt a gyakorlat, hogy az irtás a 2-ik mérgezéstől számított 8—10 nap alatt kezdetett meg, míg a legutóbbi miniszteri utasítás értelmében pedig az irtás a téli időszak beálltával rendeltetik foganatba vétetni. Azon kérdésemre, hogy a mérgezésnél ugyanazon napszámosok alkalmaztatnak-e? a biztos úr előadta, hogy állandóan alkalmazható napszámosokat nem kaphatott, de e körülmény azért aggodalomra okul éppen nem szol­gálhat, mert a mérgezésnél mindig ugyanazon szerszámok használtattak s azok folytonosan a vészes területen ha­gyattak, a napszámosok pedig a vészes területről szin­tén eltávozásukkor a legszorgosabban megvizsgáltattak, ruhájuk és lábbelijük teljesen megtisztogattattak. Én meg vagyok győződve, hogy a kiküldött philloxra biztos úr, mint ezen a téren különben is elismert jártassággal és tapasztalattal bíró, mindent megtett arra nézve, hogy a philloxera tovább­terjedését megakadályozza, mind a mel­lett az általa megszabott 10 méter kiterjedésű biztonsági övvel nem vagyok megelégedve. A philloxera-biztosok részére legközelebb kiadott miniszteri utasítás b. pontjá­ban is a biztonsági öv 10—15 méterben állapíttatik meg Miért alkalmazzuk tehát mi a legkisebb és mért nem a legnagyobb biztonsági övet, mikor ahhoz jogunk van? A jelen esetben, midőn a philloxera mind a három szellő­­ben szórványosan fordul elő, még 15 méter biztonsági öv is kevés. Éppen ez az, a­mi a panaszra adott okot több szóllőbirtokos társam részéről, mert ilyen eljárás mellett ott leszünk, a­hol voltunk. Harmad éve még csak egy helyen észleltek ii 11 oxerát, azt azon kis helyen kiirtották s ez azt eredményezte, hogy most már 10—12 helyen kell az irtást eszközölni. 10 méter biztonsági öv mellett pedig azt érhetjük el, hogy egy pár év múlva szőllőterületünk nagyobb részét el fogja lepni a philloxera. Hogy ezen rettegett résztől valahára már megsza­baduljunk, utasítandónak vélem a philloxera-biztost az alispáni hivatal utján, hogy a biztonsági övét a hivatko­zott miniszteri rendelet b. pontja értelmében 10 méterről 15 méterre terjeszsze ki, s hogy s a mérgezést ezen te­rületeken is haladók nélkül kezdje meg. Ha a szőllőbirtokosság még ezzel sincs megelégedve, jogában áll mind három szőllőt, melyben philloxera ta­láltatott, felbecsültetni, kiirtatni, a kártalanítási összeget pedig az összes szőllőbirtokosokon szőllőbirtokuk arányához képest közigazgatási úton behajtani, mert ezen eljárás úgyis az összes szőllőbirtokosok érdekében történik. Itt senki sem hozhatja fel ürügyül, hogy,az ő szellője a vészes területtől távol fekszik, mert a filloxéra már szep­tember hóban szárnyra kel s a szél által minden irányba és távolságra elvitethetik. Fontos és életbe vágó a kérdés, mert városunk akói nagyobb részének életfentartása és jövedelmi for­rása ettől függ. Óhajtandó volna, hogy a városi tanács a fő- és alhegybirákkal egyetértőleg az összes helybeli és vidéki szőllőbirtokosokat egy rövid határidőre mielőbb közös értekezletre hívná össze, hogy itt közös akarattal állapíttatnék meg a kiirtandó terület mennyisége. Sz.... Értesítés. A munkácsi állami polg. leányiskolában a beiratá­sok folyó év szept. hó 1., 2,3. és 4-ik napjain tartatnak. Az ünnepélyes megnyitás szept hó 5-én lesz. Az 1882/83. tanévben az intézet 1 -só osztálya nyittatik meg, melybe felvétetnek oly növendékek, kik 10-ik életévüket betöltötték s az elemi iskola 4-ik osztályát jó sikerrel végezték; a kellő előismeret szük­ség esetén felvételi vizsgálattal igazolandó. A polg. leányiskolában a beiratási díj 1 frt. Tandíj egész évre 6 frt, mely félévenként előre fizetendő. A franczia nyelv és zene, mint rendkívüli tantárgy tanítta­­tik. A franczia nyelv tanítási tandíja havonként 1 frt; a zongora tanításé havonként 8 frt. Tandíjmentességért csak jó előmenetelő szegény sorsú növendék folyamodhatik. A polg. leányiskolával kapcsolatban felállított női­­ipartanodában a beiratások a fenti időben tartatnak. A női ipartanodába felvétetnek oly növendékek, de 12-ik életévüket betöltötték s a népiskolai tanfo­lyamot kielégítő sikerrel elvégezték. Beiratási dij 1 frt Tandíj az egész tanévre 10 frt, mely félévenként előle­­gesen fizetendő. A kettős tanintézet helyisége a „takarék­pénztár“ emeletén van. Munkács, 1882. augusztus 20. Pásquál Antal, ______ gondnoksági elnök. Iskolai értesítések. I. A munkácsi kir. államgymnásiumban az 1882—83 ta­névre a beiratások 1. évi august. hó 29. 30 31-ik nap­jain fognak megtartatni. A gymnásium első osztályába csak oly tanuló fog felvétetni, ki a 9-ik életévet betöltötte és 12 évnél nem idősebb, mely körülmény születési bizonyitván­nyal iga­zolandó. Ez okmány fel nem mutatása esetében a fölvé­tel megtagadtatik A fölveendő ismereteinek mértékére nézve meg­­követeltetik, hogy a népiskola 4-ik osztályának tana­nyagában kellő jártassággal birjon és ez ismereteit kü­lön felvételi vizsgálattal igazolja. A beirás csak ezen vizsgálat sikeres kiállása után fog eszközöltetni. Kelt Munkácson, 1882. aug. 20. AZ IGAZGATÓSÁG. II. A beregszászi polg. leányiskolába, valamint a női­­ipartanodába a beiratások szeptember hó első és máso­dik napján eszközöltetnek délelőtt 9—11-ig, délután 3—5-ig, az intézet helyiségében. A rendes előadások szeptember hó negyedikén kezdődnek. AZ IGAZGATÓSÁG. III. A beregszászi polg. fiiskolában a beiratások sept. 1—4. napjain tartatnak. Ez alkalommal megnyittatik a polg. fiiskola VI-ik osztálya is. Tandíj elengedésért fo­lyamodók kérvényüket az iskolaszékhez intézve, hoz­zám a beiratásokat záró napig nyújtsák be. Pót ég ja­vító vizsgálatok aug. 30—31. napjain eszközöltetnek. Beregszász, 1882. aug. 25. KATINSZKY JÁNOS, igazgató. IV. A beregszászi izr. iskolánál a beiratások f. hó 27- étűl az izr. iskola helyiségében naponként 3—5 óráig történnek, miről a tisztelt szülők azon megjegyzéssel értesittetnek, hogy a beiratásokat minél előbb eszközöl­jék, miután s rendes tanítás szept. hó 4-én kezdődik. REICH MÓR, izr. tanító. Levelezés: Munkács, 1882. aug. 20-án. A munkácsi óvoda vizsgája e hó 13-án tartatott meg az „Uj fürdőben“ nyári tánczmulatsággal össze­kötve. A szomorú s mindég esni akaró felleges­ég na­gyon sok érdeklődőt távol tartott, e közönség csekély számmal jelent meg. A vizsga a legszebben sikerült, de hisz hozzá va­gyunk már ehez szokva, a derék Csete I­mréné óvónő most is megmutatta képességének kitűnő jelét. A nagyok nem tánczoltak, mert nem volt tánczos fiatalság. Érdeklődést keltett a munkácsi háziipar tanműhely egy pár készítménye, melyeket a derék művezető csak az anyag árának megtérítéséért volt szives tombola nye­reményül átengedi. — Szép és ízléses munkák s a né­metországi ily nemű készítményeket minden tekintetben felülmúlják. A kiadást levonva a bevételből, maradt tiszta jöve­delem 10 frt N­ kr. r. 1. Ugocsai levél. Halmi, 1882. aug. 24. A halmii ifjúság által f. évi augusztus hó 20-án a helybeli casino alapje javára megtartott zártkörű táncz­­vigalom daczára „Jupiter Pluvius“ garázdálkodásának oly díszes vendégkoszorút vonzott együvé, mely a „Korona vendéglő“ nagy­termét egészen megtöltötte. Telt ház előtt játszott a czigány, 30—34 pár járta a négyest. A rendezőség, mely a rossz idő és sok kiadás miatt biz­tos bukásra számított a bál előtt, 10 frt tiszta jöve­delmet mutatott fel a Kál­mán, mely a György Endre képviselő által küldött 10 fttal együtt 20 frtra megy. Selyem volt az élet reggeli öt óráig. — Festő bim­bók, nyíló virágok Ugocsa-, Bereg- és Szatm­ár virányai­­ról ékesítették a máskor szintelen termet. ígéret fokozta a jó kedv mámorát. Sötét éj és kék ég derűje kellemes vegyületben hatottak. A szépség varázsa járt ott. Az a szolid alabástrom arczu leány Beregből azok­kal a még szelidebb sötét szemekkel, — az a szatmári, avval a tüzes szempárral, ki csupa természetesség volt a nélkül, hogy kihívó lett volna, — non bhalance, de nem kaczór, — az a kékszemű­ szőke, arany virága Ugocsá­­nak, — az a legfeketébb szemű kis barna, azzal a gyer­meteg szelídséggel — ki oly félve mert tánczosára nézni, — gyönyörü magyar quadrille volt. — Mind meg annyira szép, mind meg annyira kedves. Öröm volt látni a sok bájos fiatal asszonyt, kiknek szépségét a családi boldogság is emelte. Ragyogó csillagok, galambok. — Kiket emlékezetem feljegyzett, azok nevét ide iktatom, hadd legyenek megörökítve. Ott voltak: Egry Lajos járásbiróné, Sereghy Sándor aljárásbi­­róné, Komáromy Jánosné, Nagy Józsefné, Mocskonyi Károlyné, Virágh Mihályné, Újhelyi Árpádné, Nagyfejtő Gyuláné, Gabányi Gyuláné, Kelyér Pálné, Sternbergné stb asszonyok; — Gabányi Aranka, Kovás Hona, Homicskó Erzsike (Szatmár), Bogdanovics Kamilla (Bereg), — Te gonosz kölyök! — vágott közbe Mátyás — ne káromold az eged, nem tudod, hogy az Isten nevét ne vedd szádra haszontalanul, mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül azt! —­ Hiszen csak nem vagyok po­gány — folytatá kis­vártatva, hogy Viczát erőszakol­jam valakihez, a kit ő nem szeret! — Hanem mit mon­danátok ti ahhoz, ha mi ketten anyátokkal azt hatá­roztuk volna el, hogy kár lenne titeket egymástól el­választani: keljetek egybe és segítsétek egymást hűsége­sen az egész életen keresztül?... ... No, már e váratlan kérdésre nem lehetett más feleletet adni hirtelenében, minthogy Laczi az apja ba­rázdás arczát kezdő örömében csókolgatni, Vicza pedig oda borult nevelő anyjának a vállára és sirt­ott, mint a záporeső. — Dehogy tudná sírásának okát megmon­dani !... — Lásd te rossz fiú! — feddé fiát Mátyás — ugy­e belevágod késed kenyerembe? pedig, mint látha­tod, Vicza csakugyan férjhez megy! — Engedjen meg édesatyám uram! — szólott Laczi •— nem tudtam a szive szándékát, azért szólottam bolond módra. — Jól van, jól — engesztelődék Mátyás — máskor jobban megrágd a szót, mielőtt szádon kieresztenéd! — Hanem sokkal inkább megilleti a te csókod a Vicza alma orn*át, mint a?, én bozontos ábrázatomat; men; hozzá! csókoljátok meg egymást; ha előttünk történik, e­l vétek az olyan cselekedet. — Úgy, úgy leányom! — biztatá Viczát a Mátyás felesége — én is megcsókoltam az én uramat fiatal ko­romban szászor is! A két szerelmes tűzben égő szemei találkoztak, a másik pillanatban szivök egymás mellett dobogott az első szerelem kábító kedvességü csókja rózsa ajkaikról elcsattant.... Most már az öregeken volt a sor gyermekeik bol­dogságának látásán örömkönyeket sírni.... És azok, kik a lehető legnagyobb boldogságot él­vezők, mit szóltak, mit gondolhattak egymás ölelő kar­jai között?... semmit!... Ilyenkor az erekben lázasan pezsgő vér felszáll az agyra; megakasztja a gondolatok menetét; a szív működik; az ész háttérbe szorítva pi­hen 8 az ember közel £ U a­­ megőrüléshez! .... A boldogság őrültjei... Van-e ilyen?... Nem hiszem, hogy legyen, mert az életünket intéző sors a boldogság édes itala közé mihamar keserű öröm-cseppe­­ket vegyit!... ... Laczi és Vicza esküvője, az öregek kívánsága szerint, három hétre tűzetett ki. — — „Ember tervez, Isten végezi“ — — Egy nap délutánján Vicza gyümölcsöt szedni ki­ment a közeli hegyekre. Rendesen napszállásra haza szo­kott jönni, de ez egyszer oda maradt ! — várták éjféligj nem jött; elindultak keresésére, nem találták sehol; kérdez­ték az embereket, nem látta senki; — eltűnt, oda van, senki se tudja merre, senki se tudja hol!... ... Vicza eltűnése utáni harmadik ójelen elünt Gergyen Mátyás is egész családostól együtt. ‘— Üre­sen maradt a kis lak, mintha lakóit valami ördöngös szellem ragadta volna el... ♦ * « Szomorú idők voltak azok a régiek! — Egyik ol­dalról a jóbarát gyanánt bejött császár emberei, más oldalról az ellenséges török rabolta az árva elhagyatott föld népének vagyonkáját, a­mit azok el nem vittek, el­hordták a várak rabló olygarchái. — A jóisten tudná megmondani: három közül melyik tett több kárt az or­szágnak ! Ez utóbbiak közé tartozott Czikó Gergely, Czikó­vár hatalmas ura is. Rettegett a vidék nevének puszta hallatára. Nemcsak a nép hangya-szorgalmának gyü­mölcse, pénzveréshez szükséges harangok és több effélék vándorolgattak sas fészkébe, de szentségtelen kezekkel benyúlt a családok nyugodt fészkébe s kajánul felzavará az abban meghonosodott csendes nyugalmat. — Nem volt szép leány a vidéken, kit — ha szerét tehette — fel ne áldozott volna állatias kójvágyának; — tanúskodhat­nának erről az önkéntes halált a ragyogó, bűnös életnél többre becsülő öngyilkosoknak a vár mely árkaiban szép

Next