Bereg, 1901 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-01 / 1. szám
1. szám. — XXVII. évfolyam. Megjelenik minden vasárnap. Beregszász, 1901. január 1. BE BEREGVÁRMEGYE, A BEREGVÁRMEGYEI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS A GAZDASÁGI EGYESÜLETNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ÉRDEKŰ HETILAP SZERKESZTŐSÉG: Beregszászban Bajza-utcza 5. sz. KIADÓHIVATAL: Beregszász, Árpád-utca 14. szám, hol az előfizetés, hirdetés és nyílttéri díjak fizetendők. Hirdetések és nyílttéri közlemények előre fizetés mellett közöltetnek. Felelős szerkesztő : JANKA SÁNDOR. Főmunkatárs: KOSÁRI ISTVÁN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor, félévre 4 kor, negyedévre 2 kor. Tanítóknak és községeknek egész évre 5 kor. — Egyes szám 20 fillér. HIRDETÉSI DIJAK: 60 szóig 2 kor, 100 szóig 3 kor, 200 szóig 5 korona. Nyilttér petit sora 4 p fillér. JANKA SÁNDOR:' A vidéki hírlapirodalomnak alig van az országban kitartóbb és lelkesebb művelője, mint Janka Sándor, ki az ország északkeleti részében, a történeti érdekességekben bővelkedő Beregvármegyében már huszonnyolczadik éve hintegeti a műveltség áldásos magvait. A hetvenes évek elején Bereg vármegyének még nem volt hírlapja, bár a mértékadó körök egyre hangoztatták egy lap szükségességét. Ezen óhaj megvalósítására erős lökést adott egy országos intézkedés: a vármegyék területének új beosztása. E szerint Bereg vármegyét Ung vármegyébe akarták beleolvasztani. Nagy felháborodást keltett ez a terv Beregvármegye közönségében, mely most már minden áron lap után vágyott, hogy az méltó tolmácsolója legyen a vármegyei közönség közhangulatának. Így született a „Bereg“ czimü hetilap, melyet Janka Sándor a saját rizikójára indított meg 1874. január 1-én. Most egy éve ülte a lap fennállásának 25 éves jubileumát s a folyó évben már a XXVII. évfolyamot jelzi homlokán. E huszonhét évfolyam legnagyobb része, majdnem huszonöt, éspedig a legküzdelmesebb évek, Janka Sándor szerkesztésébe esik, aki, tehát megérdemli, hogy negyedszázados szerkesztői működésének méltánylása alkalmából neki, mint a vidéki hírlapirodalom egyik fáradhatatlan és buzgó művelőjének, teljes elismeréssel adózzunk. Janka Sándor, 1847 ik évi márczius 16-án született Somban, Bereg vármegyében. A középiskolát Sárospatakon végezte, ahol 1864-től 1867-ig hittudományt is tanult. A theologiai kurzus bevégzése után segédtanárnak ment a sárospataki ev. ref. főgymnasiumhoz. 1871-ben Debreczenben letette az ev. ref. rendes lelkészi vizsgálatot. Mindazonáltal a körülmények őt állandóan a tanári pályán való maradásra bírták. Még lelkészi vizsgálatai előtt 1869-ben a beregszászi ev. ref. algymnasiumhoz került tanárnak, mely az utóbbi években állami főgymnasiummá alakult s a melynek Janka Sándor ma is egyik buzgó tanára. Tanári teendői mellett állandó művelője maradt az irodalomnak. Két könyve került ki a sajtó alól. Az egyik „Vértanú Beregszász, 1901. január 5. és szent“ ez. 4 felvonásos, jambusokban irt színmű; a másikban elbeszélések leírások és költemények foglaltatnak. Szerkesztői minőségében a „Bereg“-et oly magas színvonalra emelte, hogy az ma lépést tart a vidék legtekintélyesebb lapjaival. Tarczái közé ügyesen tudja megválogatni az olyan műveket, melyek valami szépet, vagy józan erkölcsi motívumokat tartalmaznak. Szelíd, békeszerető hajlamával temérdek kényes személyi ügyet elsimított, melyek kellő tapintat nélkül kiélesedtek volna. A műveltségnek, az erkölcsiségnek terjesztése: ez képezte mindig az ő egyedüli ideális czélját. Ha valamely czikkelyt más lap a forrás megnevezése nélkül átvett az ő lapjából, azon egy cseppet sem bosszankodott; „nem baj az, — szokta volt mondani, — hadd terjedjen a miveltség!“ És mindezek hegyébe van még Janka Sándornak egy elévülhetetlen érdeme : a milleniumi ünnepség megindítása. A 80-as években, sőt már előbb is emelkedtek ugyan egyes hangok, hogy a nemzet a honfoglalásnak ezredik évét valamely nagyobb szabású ünnepséggel ülje meg a nélkül azonban, hogy valaki a cselekvés terére lépett volna. A milleniumi mozgalmakat Janka Sándor indította meg ténylegesen. 1889. márczius havában Bereg vármegye tavaszi közgyűléséhez, mint akkori megyei bizottsági egy általa szerkesztett írásbeli indítványt nyújtott be, melyben ajánlotta, hogy Beregvármegye átiratot intézzen az ország összes törvényhatóságaihoz a végből, hogy Magyarország összes lakói a honfoglalás ezredéves évfordulóját méltóképpen ünnepeljék meg. Az indítványt lelkesedéssel fogadták. Így indult, ki Beregvármegyéből a honfoglalás ezer év előtt s annak megünneplése ezer év után. Méltó viszhangja volt ez az indítvány annak a kürtszónak, mely a magyarok bejövetelekor a Kárpátok erdeiben először felhangzott. S mindezen és egyéb társadalmi érdemei mellett Janka Sándor a szerénység mintája. De mások érdemeit szívesen hangoztatja, mint általában az újságírók tenni szokták, hasonóan a reflektorvetítőhöz, ki másokat fénybe vet, magát pedig nem láttatja. K. N. JANKA SÁNDOR