Kárpáti Hiradó, 1943. december (20. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-19 / 287. szám
Vasárnap, 1943. XII/19.. .. A KPÁTI HÍRADÓ. TÖRÖKORSZÁGON VAN A VILÁG SZEME Egy flis világtörténelmi emlékeztető Törökország hadászati fontosságáról . Hogyan omlott össze a múlt világháborúban a Dardanellák elleni orosz-angol támadás Nosza, gyorsan kapjuk fel . . . Még ennél gyorsabban is pénzhez juthat! Vigye vissza a kereskedőhöz elhasznált TUNGSRAM KRYPTON lámpáit. A szovjet kormány meglehetősen nyíltan fejezte ki óhaját, hogy Törökországot szívesen látná harcolni a szövetségesek oldalán. Ezen túlmenően Oroszországnak jégmentes kikötőre van szüksége. Természetes, hogy a Szovjet szeme megakadt Isztanbulon és a Dardanellákon, ez a tengeri kijáró ugyanis Sztálin szemében éppen olyan jelentőségű, mint Nagy Péter szemében volt. Belekényszerítheti-e akár a Szovjet, akár az angolszász politika Törökországot a háborúba, kényszerítheti-e arra, hogy a Dardanellákon az történjék, ami számukra kedvező? Nem érdektelen visszapillantani a múltba, hiszen a történelem gyakorta megismétli magát. Nézzük meg, hogyan volt a múlt világháborúban s hogyan hiúsult meg 1915- ben a támadás a Dardanellák és a Giallipoli-félsziget ellen? Törökországot az 1914-es világháborúban érdekei a központi hatalmakhoz fűzték. Konstantinápolyban attól tartottak, hogy az antant győzelme után Kis-Ázsia és a Dardanellák angol—francia kézbe kerülnek és fellángol a Konstantinápolyra irányuló régi orosz törekvés is. A háború kitörései — akárcsak mostan — nehéz helyzetben érte a törököket, hiszen az ország a balkáni háborúban nemcsak teljesen kimerült, hanem európai területének csaknem kilenctized részét is elvesztette. A hadianyagveszteségeket azután a központi hatalmak igyekeztek 1914 őszén pótolni, már amenynyire ez az adott viszonyok között lehetséges volt. így kezdődött a háború Október végén Oroszország felszólította a török kormányt: engedje meg az áthaladást a Dardanellákon. A szultán nem válaszolt, ellenben hadihajókat küldött a Feketetengerre és bombázni kezdte Szebasztopolt. Így tört ki a háború Törökország és az antant között. Ugyanekkor megindultak a török csapatok a Kaukázusba, az oroszok, valamint a Szuezi-csatorna felé az angolok ellen. A harc nem ígérkezett könnyűnek, hiszen legalább is három frontról volt szó, fennforgott azonban ezzel szemben az a lehetőség, hogy a félhold „szent háborúja“ a központi hatalmak mellett mozgósítja az egész mohamedán világot. A törökök vállalkozása tulajdonképpen abban a pillanatban hiúsult meg, amikor kiderült, hogy általános mohamedán felkelésről nem lehet szó. Az angol kormány 1915 elején ultimátumot adott át Konstantinápolyban. Követelte az egyiptomi török előnyomulás befejezését, ellenesetben kilátásba helyezte a hadüzenetet és a fegyveres támadást. Az elutasító török válaszra az egyesült angol—francia hajóhad hamarosan meg is kezdte a támadást a Dardanellák ellen, mert tisztában volt azzal, hogy akié a tengerszoros, azé Konstantinápoly ... Hatvannál több egység vonult fel az ostromra, megkezdődött a tüzelés szinte szakadatlanul éjjel és nappal — és egyhetes harc után a két záróerőd: Szeddil- Bahré és Kum-Kaleh ágyúi elhalt- A dardanellai kaland Az antant főparancsnoksága ekkor elérkezettnek látta az időt a partraszállás kierőszakolására. Ezt a kísérletet azonban a törökök meghiúsították, sőt a német segítséggel rendbehozott záróerődök is újra akcióba léptek a túlságosan közel merészkedett angol-francia hadihajók ellen. Az ágyúk tüzelése a támadó flotta négy nagy egységét elsüllyesztette, mire a többi hajót sürgősen visszavonták. A szövetségesek haditanácsa ekkor elhatározta, hogy a Dardanellák tengeri ostromát abbahagyja és a szárazföldön intéz támadást. Gallipoli ellen, hogy így kényszerítse ki az utat Konstantinápoly felé. Azonban ez a terv sem sikerült. Egy-két helyen partra szálltak ugyan Gallipoli félszigetén, a szövetséges csapatok előnyomulása azonban erős ellenállásba ütközött. Időközben a központi hatalmak egész Szerbiát megszállták, Bulgária is hozzájuk csatlakozott, Törökországgal tehát közvetlen összeköttetésbe kerültek. Ha tehát már addig is bőségesen érkezett német hadianyag török földre, erre ettől kezdve még nagyobb kilátás volt. Ilyen körülmények között és a folytonos súlyos veszteségek hatása alatt a szövetségesek elhatározták, hogy végleg likvidálják a dardanellai expedíciót. , 1915 decemberében és 1916 januárjában visszavonták az angol— francia csapatokat. A kiürítés főrésze igen nagy ködben ment végbe, úgyhogy a törökök alig tudták zavarni az ellenséges hadmozdulatokat. Asquith lángol miniszterelnök nagy önérzettel beszélt az alsóházban a „nagyszerűen sikerült visszavonulásról“ — a tényt azonban ez az elismerés nem befolyásolhatta: a dardanellai kaland összeomlott. És a helyzetet még csak súlyosbította, hogy ugyanebben az időben vereség érte az angol hadsereget. Ázsiában is meglehetősen súlyos áldozatok közepette összeomlott a Bagdad elleni offenzíva. Most, amikor a háború állandóan közeleb jut a török határokhoz, a Szovjet Dél-Ukrajna irányában tör előre s a német elszakadási mozdulatok következtében ott áll a Krímfélszigetnél, melynek következtében Az ungvári törvényszéken most tárgyalták először nőrablási ügyeit. A különös bűnper fővádlottja egy szobránckörnyéki cigánylegény: Bajger-Fedák Mihály 19 éves törökruszkóci napszámos, aki a vádirat szerint négy névrokona segítségével október 6-áról 7-ére virradó éjjel Prikopa községben elrabolta Bili Ilona 16 éves cigánylányt és napokig fogságban tartotta. A nyomozás és vizsgálat adatai szerint a cigánytábor legszebb lányának, Bili Ilonának ketten udvaroltak- Sugár János 19 éves cigányzenész és Bajger Mihály 19 éves napszámos. Bili Ilona szülei szívesebben látták volna a Bajger Mihállyal való házasságkötést, erről beszélgettek is Bajger Mihállyal anélkül azonban, hogy megállapodást kötöttek volna a házasságra vonatkozólag. Időközben Sugár János megszöktette a lányt és néhány napig együtt is élt vele. a szovjet flotta nagyobb mozgási le-hetőséghez jut a Fekete-tengeren — időszerűnek láttuk feleleveníteni azt a csúfos kudarcot, ahogyan az egyesült angol és orosz hatalmak már egyszer megbuktak a Dardanellák körül. Különösen időszerű ez az emlékezés azért is, mert s a felelős török államférfiak már régen elrendelték a részleges mozgósítást és több ízben hangsúlyozták a szembenálló felek előtt, hogy Törökország kitart semlegessége mellett és minden támadóval szemben, bárki legyen is az, felveszi a harcot. A lányt azonban szülei hazavitték, Bajger Mihály amikor megtudta, hogy ideálja, mást szeret, elhatározta, hogy elrabolja Ilonáját. A vádbeli éjjelen Bajger Mihály négy névrokonával: Bajger János 35 éves, Bajger György 30 éves, Bajger József 24 éves Bajger Ignác 19 éves törökruszkóci cigányok kíséretében szekérrel megjelentek a lány szülei lakásán, a lány azonban az éjjel nem szülei, hanem a szomszéd Bili Antal lakásán aludt. A szülők el akarták tagadni lányuk hollétét, azt mondották, a lány Ungvárott várt. Közben azonban mégis megtudták a lány tartózkodási helyét, behatoltak a lakásba és a síró lányt szülei házába vitték. Bili Ilona szülei előtt is kijelentette, nem akar együtt élni Bajger Mihállyal, mirea szerelmes fiatalember elővette a magával vitt élesre fent borotvát, azzal fenyegetődzött, hogy a borotvával elvágja a lány torkát és aztán öngyilkos lesz, ha a lány ellenkezik. A szülök ijedtükben rábeszélték lányukat, menjen el Bajger Mih Ihályhoz, aki aztán társai és egy cigányasszony kíséretében a szekerén el is szállította menyaszszonyjelöltjét és 3 napig magánál tartotta. Tekintettel arra, hogy a leány apja annak idején Bajger Mihály és társai megbüntetését követeli tte, a csendőrség letartóztatna a nőrablással vádolt egyéneket és az ungvári kir. ügyészség fogházába kísérte őket. A főtárgyalásig csupán Bajger Mihály és egyik társa maradt fogságban, atöbbieket szabadlábra hevezték. Az öt cigány fölött most kérkezett Korláty István elnökletével a büntetőtanács. A főtárgyaláson a tanúk visszavonták terhelő vallomásukat, azt hangoztatták, nem történt erőszak, a lány önként távozott Barger Mihállyal. Nem igaz, hogy a Miska megöléssel fenyegette a lányt, szüleit pedig azzal, hogy rájuk gyújtja a házat, fia nem engedik Ilonát hozzá, az igaz, hogy az udvarló a lánynak azt mondta meghal, ha nem lesz az övé, ez a hősi póz hatott a lányra és késznek nyilatkozott, hogy hozzámegy. A főtárgyaláson úgy a lány, mint apja kijelentették, nem kívánják a vádlottak megbüntetését. Ilona csak a Miskáit szereti és csak őhozzá akar feleségül menni. A védő arra is hivatkozott, hogy ezen a környéken faluhelyen az esküvői szertartás hasonló „primitív“ módon játszódik le, mint ez a história, tehát nem lehet ezt az esetet nőrablásnak minősíteni. A bíróság a nőtagadás vádja alól fölmentete a vádlottakat és csupán a vőlegényként szereplő fővádlott Baiger Mihályt ítélte egyheti elzárásra közcsend elleni kihágás miatt. Dr. Karácsonyi István kir. ügyész fellebbezett, így a törökruszkóci „női tagadás“ ügye a debreceni ítélőtáblát is foglalkoztatni fogja. Baiger Mihályt , és még fogságban volt egyik társát szabadlábra helyezték. A prikopai cigánytábor legszebb lányának regénye Az egyik udvarló megszöktette, a másik elrabolta, végül is csendháborításért ítélték el a győztes legényt