Borsszem Jankó, 1882 (15. évfolyam, 1-53. (729-781.) szám)

1882-04-02 / 14. (742.) szám

10 Blau Kobi az ügyvédnél. Dakterlében! Öljön le és írjon hamar egy folamo­­dást a Pauler exlenczhez, hogy nevezzen ki bírónak engemet is. Dakterlében maga nevet? Vagy talán tán ez a qualifikaczion nincsen meg bennem ? Hát én nem voltam egy bedeu­tend uzsorás, a­míg pén­­­zem volt ? Nem ismerem én is jó minden páregraft a kódextől? Nem tudom-e jó én is a csüdtörvént, és a végrehajtási törvént ? Hát mi kell még? Dakterjében, maga előleget akar ? Ne blomáljon magát ? Hol halota, hogy az özvegy edy birótul előle­get kér? Őröljön, ha eljöhet hozzám informálni és nem dobom majd ki. Magamat ajánlom, bakterlében! Long­feller b­a,lelátra, Elérkezett a tavasz lenge szárnyon, Es fa, fa, lomb új életnek örül, A rózsa, jáczint, orgona virágzik Es h­imes lepkék enyelgik körül. Bús csak a fülemile, gyászolja társát, Kicsiny szivéből fájó dal fakad, Mert élj bár, „m­i­ndö­r­ök­b él­ — ab, de új dalt „S­o li a te bbéí£ nem zeng az ajakad. B­orsszem Jankó. Börzeviczy W. M. élczei. — Szegény Simonyi Ernő ! Az előtt a beszé­deivel okozott fájdalmat­­ most a hallgatásával! (Neb­bich !) — Szakácsi jutalmat, szeretnék kitűzni erre a kérdésre: váljon a Deutsche Schulverein felsült­e, le van-e főzve, vagy pedig leforrázva ? (Brillant — Savarin!) — Ah. Orbán Balázs nem szereti ha bárónak czime­­zik. Könnyű neki, mikor a nevében már ott van a báron. (Anagrammatisches Apercu ! Nekem mondva !) O­att! Csak egy órára letehetnénk az új magyar nevün­ket, hogy a német nevünkkel mink is demonstrirozhattuk volna a temesváriakkal és pancsovánerekkel a Schul­­verein ellen ! Rozgonyi qudm . Rosenberg Rákóczy » Krebseies Wesselényi » Waschblau Kont­­ Kán » Kolm. Kondor­­ Zrínyi » Singer Hunyady » Blintzl Hollós » Gansl. Aprilis 2. 1882. — Meghívó. — Ma február hó 24-én. A gróf vendéglőben. A Lengyeli Hen­gerek társulatból igen nagyszeri harminczöt felvonásból álandó darabokat előadatik szíveskedjenek P. T. publikam megjeleni. Tisztelettel raeghivatik A tengeri társulat kezdete 8 órakor. * — Köszöntő. — Igen tisztelt Tekintetes Aszonyom ! Isten ! te aranyal­ himezdbe az eget, Kérlek takaricsd le a barna felleget, Te isszelid hold fény, világits le onnan, Hogy fényednél keblem kigyuladjék jobban. Mért is először jer velem te üde reggeli szélnek mely édes illata, jertek a sziklák közt minden üregben hizelgő vad virágok, jertek a legpompásab színekben legújabb gyep fedte fólyok part­jai üdvözöljük meg becses név ünnepén Annát­­ mondjuk hogy még a viz Zuhatagi is habár sürü ködbe volna is az burkolva, dits koszorút tűzzön homlokára, a himes szivárvány lengye kőrös-körül, mely minden színből, a leggyengédebb rózsa szín­től kezdve, a legsötétebb ég­színig, mély tisztelettel üdvözölje meg, de még a sürü Mirtus bokrok vadszőllő lúgosok, és magas erdei fa növények is, csepegtessék le rá az arany csillogó harma­tot, és drága elfeledhetlen, hon szerető, szerte hirlett igaz Magyar jó szivü Tekintetes L. Jósef Úr szeretett férjére , drága úri nefe­lejcs virág koszorúzta róla bimbó családjára is­­?• A. Uragan. Még csak legyintés­ének sem válik be.­­ .,Mokány -Bérczi pesti útja.“ Máskép fújja a mi gavallérunk. A jövő számban tán lesz alkalma megyőződni felőle. A kézirat egy hétig átvehető. — H. L. Sikerült az illető számot megkaparitanunk. Postára tettük. — „Levinszkynek.“ Majd bizony ! — Jóbarát. Kár volt elhallgatni a jeles férfiú nevét. — Habók. Az ön tiszteletreméltó, emeritált életét bánatosan moso­lyogták meg a »Borsszem Jankó« saját külön ismeretes legidősb em­­ bérei. — Hazafi Veray János. Arany igazság, amint lantja zeng . Ott lehet a divat, ha nincs túrós csusza. Költő is, ha éhes, nem lepd meg múzsa. Kaviár. Dehogy az ! — „Gyám apa.“ Apokryphnak látszik. — K. L. Sorát ejtjük a nevezetes füzérnek. — Ruy Bias. Valami érdemesebbet, főleg alkalmit szívesebben közölnénk. — „Szikra.“ Szikrának ép úgy szikra, mint a­hogy fentebb az ön kollegája kaviárnak kaviár. — Mirnds. Helyes a beszéd. — Tojás D. tisz­telője. A problémát majd elejében terjesztjük a jeles gazdának. Addig is — azt kivánja önnek — egészséggel hordozza a porczel­­lán kalapot. — Szeremlei előfizető. Kitűnő ! Bele­segítjük a halhatatlanságba. — Panta. Érdemes munkát megcselelete. Gyin a gyivó számba. — T. A. Az ön kaviárja sem fris. — P. I. Igyekezünk a nagymogulnál közbe járni. Felelős szerkesztő : CSICSERI ВО­К S

Next