Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-28 / 98. szám

Főszerkesztő : SZELE BÉLA dr. POLITIKAI N­A­P I L­A­P , Felelős szerkesztő : KOCSIS BÉLA Á.R A :( Az előfizetés ára helyben: I Az előfizetés ára vidékre : I Szerkesztőség, kiadóhivatal OS nyomda : I Előfizetési árak “HST/ I Brassó kivételével kizárólag a I EUKI. E5TEEH • I 2Z tEJfr0................9?nlel plute....................£00 Id BRASOV—BRASSÓ, Kapu-ucca 64—66. szám. f^évre 500 , PstrT^ 2TM LEI * Félévre • • • • 270 m Félévre ...» 320 , mmmm NecrvadéviiE 250 annak fiókjai vesznek lei. Vasárnap ' *53 * HmStTM ’ ' * *60 ’ Telefonszátu­ok A^ortódíjak emelése esetére az közvetlenül a kiadóhivatalhoz j ' w­­­4 LEI Vesitési díj havonta 10 . Bérmentve postán küldve Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. el0,&^ mányo^ 3 L­E­I ig. ÉVTŐLI­ M. BRASOT-BRASSÓ, 1924. április 28. (Hétfő) • 9g.187.tB. Nem szabad magyar színtársulatnak a brassói álla­minak nyilvánított őrületben játszania. Annak ellenére nem szab­ad­ott játsza­nia, hogy az épületet bérlő moziválla­­lat, melynek vezetője, román ember, a helyiségeit egy hónapra megfelelő bérösszeg ellenében etegedte Fekete Mihály színtársulatának, sis annak el­lenére nem szabad magyar szili társ­ul­la­tnak az államivá deklarált épületben játszania, 1 ügy­ig a magyar társulat a kormány engedelmével és a kultúra szolgálatában műkődik és annak ellené­re, hogy ebben az épületben, mely a magyar állam tulajdona, majd ma­gyar ember magántulajdona volt, év­tizedeken át működött magyar színtár­sulat, s hogy a mámir színtársulat j­átszási joga telekönyvileg is bizto­sítva van. A tilalom naa közvetlen és nem a kormánytól vak de hasonló hozzá és épp­oly súlyos pilegy, mintha direkt kormányintézkedett volna, s ha­tásában és minőségében éppen úgy kultúraellenes, jogellenes és méltányta­lan, mint volna a helyi miniszteri egyenes eltiltás. Fekete Miri­lyt hivata­los helyről egyszerűen felhívták, hogy mondjon le az államinak tekintett Apoll é­pületben való játszástól, mert a románok egy­ része, ellen mégis indu­lattal fogadná magyar színészeknek ro­mán állami színházban való játékát és kellemetlen tüntetések is tör­énhetné­nek. Hogy mennyire súlyos és hatásos ez az indirekt tilalom, annak bizony­sága, hogy a brassói magyar szótársu­lat igazgatója, nem akarván a l'Mve­ti Udi demonstrációknak és egyéb za­­varoknak fokozója lenni, nagy és nehéz körülmények közt élő társulata­­foglal­koztatására más programmot és más helyet választott. Az ügynek brassói vonatkozásán év sokt el­..- Utsívdám­, anyagi túl, melyet ez a visszautasítás támasz­ - tolt, van itt­ügynek egy általános, egye­temes vonása, melyet szó nélkül hagyni nem lehet, s amelyet szintén ama tö­megsérelmek közé kell sorozni, me­lyek a magyarság lelkében esztendők óta felgyűltek. Abban a tényben, hogy egy ma­gyar színtársulatot, mely erkölcsi ala­pon és kulturszínvonalon áll, kormány­hatósági engedéllyel működik és szerző­déses kötelezettséggel kibérelte a m­­el­jb­séget, n­em engedik a román államénak nyilvánított épületben játszani,, a ma­gyar nyelvnek, a magyar kultúrának, a jogegyenlőségnek, a magánjognak és a szociális összhangnak vályús inzultusa foglaltatik. Ellenségei vagyunk mi romániai ma­gyarok a román államnak, hogy abban az épületben színészetünk meg nem szólalhat? Nemi azt mondja az alkot­mány, s nem ezt fújják szüntelenül a kormányzó férfiak, hogy ebben a ha­zában minden­­polgár egyenlő és nem is kívánnak megkülönböztetést tenni? Miért ne játszhatnék hát Románt* ma­gyarajka ’ állampolgárai számára ma­gyar H/halámdat az állam épületében? ■ vagy a magyar nyelv olyan fertőzött, a magyar kuk­­a ni olyan alacsony, hogy má­r a puszin iusug­.J­ávni abban a csarnokban bőszen övezi, megron­ja a roman kulturu i­dmtsett *S várjon a békét, a Megértést, a méltányosságot, a jogot, az igazságot, az egyéni és pol­gári szabadságot, a szellemi fölemelke­dést, s a civilizációt, a ma érdekét, s a holnap szerencséjét szolgálja- e­­ az, aki ilyen ok talán, mesterséges és Messeyssi akadályokat gördít egy hazai nép­ kul­túrájának megnyilvánulása elé? Ja, igen, rossz néven vennék és tün­tetnének egyesek! Hát akkor az egész közrend, az egész társadalom, az állam valamennyi erkölcsi, szellemi és anya­gi szempontja ennek a felelőtlen és törvényen kívüli lehetőség­nek van alávetve . Akkor ezentúl semmit sem szabad tenni, amíg bizonyos hangulatok és érdekkörök l­egmagas­abb beleegye­zésüket nőn- nyilvánították és vám­őr­ségnek, prefektnek, miniszternek, kor­mánynak, törvénynek meg nem adták a jogot, hogy rendelkezhetnek vagy a Föl­mentvényt, hogy helyesen csel­ek­ed­jek ! Mi naivak azt hittük, hogy immár véget ért a túlhajtott sovinizmus terrorja, hogy ezentúl nem a hatóság fog be­­ferálni egyes csoportok szeszélyének, követelésének,­­hanem megfordítva, min­den jogellenes akarat geferálni fog az­­ államhatalomnak és a közrend pa­rancsának. Ha az a hivatalos fórum­, mely Fe­ketét az államinak nevezett épületben való színjátszástól elriasztotta, a ma­gyar előadást ott jogszerűnek, méltá­nyosnak, lehetőnek tartotta, amit fel is kell róla tennünk, akkor előtte nem lett volna szabad számítania annak, hogy »egyesek« kifogást tettek és eset­leg tüntetések lesznek. A törvényesség ép azzal nyer értéket, súlyt és befo­lyást, ha ilyen esetekben nem ismer sem ingadozást, sem félelmet, amint­hogy azzal romlik leginkább az ereje és tekintélye, ha nem bízik sem önma­gában, sem szilárdságában.­­ Ez a meghátrálás a törvényesség parancsa elől a magyar színészeten ke­resztül a jogrend legsúlyosabb sé­relme. Szíriában súlyos vereséget szenvedtek a francia csapatok A benssülötteik kiűzték Szíriából a gyarmati katonaságot . A tit­aMÓI Lapok erednt távirata,­­­ KONSTANTINÁPOLY, április 30, Szí­riából Niecn­­ácsóH ONo­uónyi híre érkezik. Néhén­y nappal ezelőtt új-szíriai is kiszülöt­» tek « francia gyurmád katonai ág parancs­nokságához ultimátumot intéztek, amely­ben követelték, hogy a francia csapatok hagyják el haladéktalanul az ország terü­letét. A francia katonai parancsnokság az ultimátumra válaszképen Luchedinnél repülőgépekről lövetni kezdett a benszülöt­tekre. Harc fejlődött ki, amelynek során a francia csapatok arcnyilfig felette súlyos vereséget szenvedtek, s kénytelenek voltak Bulburlu Irányába vls­­uvonülni. . A klizdslewnek francia rész m­ritt egy Uszt, htusaonhul katona h­alottja am Uxannvolo sübaattlt­­j© volt. A visszavonuló francia katonaság azon­ban újból hadrendbe állott és Alef­ól új támadást intézett a benszülöttek­ ellen. A harc öt óra hosszat tartott, s annak a fran­cia gyarmati hadseregre súlyos kudarc lett a vége: a szidai katonaság kénytelen volt letenni a fegyvert, s akik nem tették le, kit­akarod­tak az országból. Az eseménynek még érdekes fejlemé­nyei várhatók." Pamaaré még mindig tentertácskkel él­­ a szakértői felentes igyels. Megindult a választási kampány Franciaországban — A német kölcsönt könnyen el lehet helyezni az Unióban — A Brassói Lapok eredeti távirata. — .­­BRASSÓ, április 26. Franciaország közvetlenül a választások előtt áll, s azok­­a­ politikusok, akik érzik, hogy eddigi politikájuk rossz volt, s esetleg a választópolgárok súlyos ítéletet fog­nak mondani felettük, arra töreksze­nek, hogy kétlaki beszédeikkel min­den árnyalatot kiel­égí­tsettek. "A vá­lasztások kimenetele bizonytalan, é­s épen ezért van szükség erre a taktikára,­­ példája Ilm­and volt miniszterelnök nantesi beszéde. Brlandról tudvalevő, hogy Poincaré emelte ki a miniszter­elnöki székből akkor, amikor nácicim­­lista-soviniszta politikájában megingott. Tudvalevő Brlandról az is, hogy ettől a perctől kezdve elkeseredett ellen­fele volt Poi­oarénak, sis most, hogy a választások közelednek, Bristnd Jelfa­ i­smer­etével összeegyeztet) lelőnek ta­lál­ta hogy ezeket mondja a nantesi választók előtt: Nem igaz rá, hogy a Ruhrman­­szállás kérdésében Potincaré ellen­­e volnék. Ha kormányelnök volnék, ugyanazt tenném, amit Poincaré tesz, mert legfőbb gondunk Franciaország biztonsága és a megkötött béke fenn­tartása. Ugyan nem mindig helyeseltem Poincaré politikáját, különösen pénz­ügyiekben, de azért nem szabad en­gem .Poincaré engesztelhetetlen ellen­felének tekinteni. Tehát: szívesen látja a Ruhrvidék megszállását, de nem helyesli Poincaré politikáié*■ Ez Dunand beszédének lé­nyege és választó értsen aztán be­lőle, ami­­kor. Poincaré is beszélt A választások előtt most Poincaré az, aki legtöbbször hallatja szavát. Ds csak­ azért, h­ogy beszélhessen, a külön­féle egyesületek és intézmények diáz­­gyűléseket és vacsorákat rendeznek. Így legutóbb a köztársasági egyesülés ak­tja rendezett ilyen lakomát, ame­­yen elmondhatta Poincaré választási beszédét.. Beszédében előbb a belpolitikával foglalkozott, ■* élesen szólt a szo­cia­li­sták és a radikálisok szövetsége ellen, majd ti külpolitikára térve át, főként N­ém­e­tor­szágga­l foglalkozott* s. újból vázolta már ismert álláspontját, u ki­jelentette azt is, hogy Franciaországnak a jóvátételek ok­­­torságára garanciákat kell követel­­nie, anélkül, hogy kétségbe vonhat­nák békés szándékát. A szakértők jelentésére adott válaszok a jóvátétel! bizottság előtt Párisi jelentés szerint a Jóvátétel! bizottság tegnap­ délelőtti ülést tartott, amelyen tudomásul vette a belga és an­­gol kormány válaszát, amelyekben ezek a szakértők következtetéseit elfogadják. A belga válasz ki­jel­­nti, hogy szívesen végrehajtja a bizottság jelen­tésének reá eső­­javaslata­t, s a többi szövetségessel érintkezésbe lép. Az olasz kormány vá­laszát holnapra várják. Morgan Párisba jön A lövélétel! bizottság felkérte Bar­th­out és Bradburyt, hogy kezdjenek ta­nácskozásjellegű megbeszéléseket, a szakértők terveinek megvalósításának le­hetőségeiről. Valószínűleg Morgan­na­l is tanácskozni fognak, akinek érkezéséi­ már be is jelentették. A tanácskozáso­kon a pénzügyi rendelkezéseknek azon-­­­nali végrehajtásának kérdése mm ke­rül megvitatásra. A Petit Parisien szerint is hivata­los körök úgy­­hiszik, hogy a német kölcsönt, amelyet a szakértők­ kidol­goztak, az Unióban igen könnj­u­e­ le­het­ helyezni. Macdonald is nyilatkozni fog Londonból érkező távirat szerint Macdonald a­­napokban választóké­­r­lésében beszélni fog, s főleg Coolid­­genek az európai problémák rendezésé­ről mondott legutóbbi beszédével fog foglalkozni. Meg kell kísérelni — mondotta — hogy létrejöjjön az általános rendezés azonban reális zálogokat nem szabad egy­szerű német ígéretekért cserébe adni, mert Németország múltja nem nyújt semmiféle garanciát. — Nem­ szabad olyan adósban bíz­ni, amely eddig semm­il sem­ tett köteles­ségei teljesítéséről. Poincaré beszéde különösen Ang­liában keltett feltűnést és a Ha­ily News nem is titkolja azt a meggyőződését, hogy Poincaré a jóvátételi probléma ren­dezésének útjába mindenképen aka­dályokat akar gördíteni, ami annál is inkább nyilvánvaló, mert annak ellenére, hogy Anglia, Belgium és Olaszország elfogadták a szakért­ők jelentését, Poincaré mégis további fen­­tartásokkal él. Smith főbiztos Párisban PARIS, április 26. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Jeremaid Smith m­agyar nép- k­övetségi főbiztos tegnap megérkezett a francia fővárosba. A pályaudvaron Hevesi követség­ ürigyvivő üdvözölte S­mit­hot, aki kijelentette, hogy londoni megbeszélései megérő,ss tettek ama reményében, hogy si­kerrel fogja keressz­ilvinni Magyarország újjáépítését. Vélekedése szerint május el­sejére megérkezik Budapestre Smith tisz­­­teletére ma dizebad volt a magyar követ­­ségen. Újságelli fi­zszolisára PRÁGA, április 28. Holnap össze­ül a népszövetség leszerelésü­gyi al­bizottsága, hogy a­ magánfegy­vertes­kedelem kérdéséről tanácskozzék..

Next