Brassói Lapok, 1924. május (30. évfolyam, 100-123. szám)

1924-05-05 / 103. szám

Egyes szám ára: 3 lei Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr POLITIKAI NAPILAP Felelősszerkesztő: KOCSIS BÉLA ÁRA: 3 LEI Vasárnap 4 LEI Az előfizetés ára helyben: Évente ... . 500 lei Félévre .... 1 70 . Negyedé­vre ... 140 „ Havonta ... 52 „ Kézbesítési díj havonta 10 . Az előfizetés ára vidékre : Évente . . . 600 lei Felevre ... 320 a Negyedévre . . . 170 „ Havonta 60 . termentve p­o­s­t­fa­in küldve XXI. ÉVFOLYAM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: BRAJJOV—BRASSÓ, Kapu-ucca 64-66. szám. Telefonszármok Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyo­mda 82. sz. Elkerelési árak külföldre: Événts.......................000 lei Félévre .... 500 , Negyedévre . , 250 » A pornódíjak essjeirs*, esetére az elöfizetési dij ennel­ kín*k jogát Síruítartjuk magunk­n­ak HIRDETÉSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBLICITé RADOR, BUCAREST, Strada Berthelot No. I va.­y annak fiókjai vesznek fel. APRÓHIRDETÉSEK közvetlenül a kiadóhivatalhoz küldendők vagy bármelyik bizo­­nyára Vagyne­k.f­tt is feladhatók Bukarestben: 4 lei JUKAREST KEl: 4 LEI 103. SZÁM Vasárnap 5 IEI Radics, a horvát »irredenta«, mint annak ide­jén mi is jelentettük, konferenciára akarta összehívni a világ valamennyi államának nemzeti kisebbségét. Szék­helyül­­hez a nevezetes összejövetelhez a horvát autonomista vezér Bécset vá­lasztotta ki, mint amely politikai, föld­rajzi és anyagi szempontból erre a célra a legalkalmasabbnak mutatkozott Most azonban az osztrák kormány, bi­zonyára nem a saját meggyőződése és kedve szerint, arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy ilyen konferencia szá­m­ára nem engedheti át Ausztria terüle­tét, mivel ez a tény kellemetlen benyo­mást keltene az utónló államokban. Az osztrák kormány eljárása, akár önkéntes elhatározásból, akár, ami való­színűbb, a kisantant kormány annak er­kölcsi pressziójára történt, az emberies­ség és szabadság, a népjogok és a szoli­daitás elvének súlyos sérelmét jelenti. Ausztria nem enged a területén megtar­tani egy olyan gyűlést, melynek leg­főbb célja a h­áború likvidálása igazsá­g­­talanságainak kiegyenlítése, s a népek közt való őszinte harmónia megterem­tése. Mintha Ausztria maga nem érezte volna a saját bőrén, mit jelent az, hogy az egyenlőrangú hatalmak sorából pa­rányi köztársasággá törpült és életét más országok különös kegyelméből kénytelen tengetni . S mintha Ausztriát nem­ fűzné immár semmi ahoz a nagy és elm­úl­hatatlan civilizatorikus érdek­hez, hogy a különböző in­périumok alá került népfajok, többek közt az egykori Ausztriát alkotott nemzeti kisebbségek is találják meg új hazájukban, a szabad­ság, testvéris­ég és igazságosság ország­a 1. Az osztrák köztársaság a pénzügyei fölött való rendelkezés jogát bizonyos előnyök fejében átutalta a népszövet­ségijén képviselt hatalmaknak, de nem utalta át egyúttal a lelkét is, melynek minden körülmények közt szabadnak és tisztának kell maradnia. Annál szembeötlőbb és szégyenlete­sebb az osztrák kormánynak ez a maga­­tartása, a túlzott tapintata és félelme anyagi talpraállásának előmozdítói iránt, mivel a nemrég tartott szocioló­giai kongresszus határozata a népszö­vetség ellenőrző delegációja székhe­lyéül is Bécset jelölte meg. Ez a tisztán tudósokból álló tárgyilagos ŐS politi­kától nem befolyásolt testület szintén Ausztriát választotta, tehát nyilván­való, hogy egy ottani kisebbségi gyűlés nem exponálja annyira Ausztriát, hogy e miatt komolyabb kellemetlensége le­­hetne. Elvégre nem az osztrák kormány mondana véleményt, kritikát, s hirdetné a békeszerződésekben és a béke valódi szellemében kifejezett igazságokat, ha­nem a kisebbségi konferencia. Az in­terparlamentáris unió legerősebb ki­sebbségvédő támadásai éppen a kisan­tant államai egyikének fővárosában, Prágában hangzottak el. E lehetőség még az elfogult csehszlovák kor­mányzatnak is jóképet kellett vágnia, holott inkább oka lett volna tennie, mint Ausztriának, hogy elhárítsa magá­tól ezt a keserű poharat. Várjon, ha a szociológiai kon­gresz­szus javaslatát a genfi népszövetség ma fiáévá teszi és tényleg fel akar állítani Bécsben egy állandó bizottságot, mely a keleti nemzeti kisebbségek sorsát el­lenőrizni hivatva van, akkor is tilta­kozni fog-e Ausztria, s akkor is tekin­tettel lesz-e az utódló államok érzé­kenységére? Bizonyára nem, mert ez már hivatalból történnék, s az osztrák kormány készséggel hajol meg mindig a hivatalos tekintetek és kényszerek előtt. Radicsnak tehát, akit egyébként futó vadként hajszolnak egyik ország­­b­a a másikba, s akit kálváriája a nép­­jogokért küzdő és hevülő milliók lel­kében csak mind népszerűbbé és gló­­riásabbá tesz, új helyet kell keresnie a kisebbségi konferencia számára. Lehet hogy ilyet Európában ma nem fog ta­lálni (Svájcnak ép elég a népszövetség, s a földjén összezsúfolt sok nemzet­beli politikus, Hollandiának meg Vil­mos excsászár és a vendégségbe járó sok német és magyar gyermek), de a kisebbségek szabadságának ügye ezzel a hazábansággal szintén csak nyer fon­tosságban, közérdeklődésben és erkölcsi erőben. Minden akadály, melyet az igaz­ság útjába gördítenek, megnöveszti en­nek az igazságnak a tudatát, s a győ­zelemre való hivatottságát. Konferen­ciák nélkül is mind erősebb lesz az egyenlőség után vágyó nemzeti kisebb­ségek lelki szolidaritása. 15-én összeülő nemzetgyűlés elé a kormány törvényjavaslatot fog benyújtani, amelyben L­enizelosznak és Plasztirasznak örökös szenátusi tagsággal való felruházását fogja javasolni. Egyben javasolni fogja május el­sejénél: a köztársaság ünnepévé deklarálá­sát, mert ezen a napon tették le az esküt az összes közhivatalnokok a köztársaság­ra. A csütörtöki zavargások alkalmával — amelyekről a Brassói Lapok tegnapi szá­mában beszámolt — újabb jelentések sze­rint tizenhárom sebesülés történt. BRASOV'BRASSÓ, 1924. május 5. (hétfő} Harden Miksát meggyilkolták BRASSÓ, május 3. Berlini­ől érkezett rövid távirat közli, hogy­­a német nacionalisták merényzetet követtek el Harden Miksa ellen. Harden a merénylet elkövetése után néhány perccel meghalt. A német nacionalisták bő sz­intűvé, a­mely már Németországnak a­s so­­­na­i fiát takarította el a föld színéről újabb elappjáho­z érkezett. Harcen Miksa, a ki­váló német publicista, akinek háláló vi­lágfelfogása állandó cégi álc­áj­a vo­l a né­met reakciónak, áldozatává lett egy újabb merényletnek. Csak nemrég épült fel sú­lyos, golyó okozta l leg­­égéből, csak nem rég ó­ta hallatta ismét szavát az újr­a ha­ladó Németország szolgálatában, a német nacionalisták, akik nem számolva a szo­morú viszonyokkal, amelyek­ Németor­szág életét oly nehézzé teszik, nem tud­ták elviselni, hogy Harden Miksa békü­­lé.kény, ellentéteket elsimító módon ezért jön a néphez. Harden Miksának meg kel­lett halnia, követnie kellett Rathenaut és a többieket, csak azért, mert nem azon az útón haladt, amelyet a szélsőséges na­­cionalizmus szeretne kijelölni a német nép számára. Harden meggyilkolásáról és haláláról közelebbi részletek még nem érkeztek. De maga az a puszta tény, hogy Hardennek pusztulnia kellett, így, gyilkosság árán a ném­et közéletből, szomorúan jellemző ar­ra a világe­lfogásra, amely a háború­­itán lábra kapott. Értékes emberéletet értékte­lenné tett, amely szabad prédájává l Iesz azoknak, akik nem akarnak megértésről, nyugalomról, az ellentétek békés kiegyen­lítéséről, haladásról tudni. Harden már uítja lesz a mai, szenvedő Németország­nak, s nevét a német nép­ nagyjaival együtt fogják emlegetni. Oroszország nem mond le a forradalmi propagandáról A M Massaryk elnök ny­­atkozata a kisantantról és ásnák céljairól A Brassói Lapok tudósítójától. RÓMA­, május 3. Massaryk Tamás, a csehszlovák köztársaság elnöke, aki mint isme­r­t­, ez­dőszerint Olaszorsiság­ban tartózkodott, m­a Géniárból Szicília felé alaztában nyilatkozott a római Tribuna munkatársának. Nyilatkozatá­ban kijelentette, fenníg annak a lehetős­ége, hogy M­agy­arország valamikor később f­utja­­elt a h'santantnal. A kisán ánt Németországnak kelet felé irányuló törekvései ellen alakult, s ez­ért főleg negatív alakulat, és semmi­­esetre sem agresszív, mint azt Olaszor­szágban hiszik. Mindezek ellenére, s annak ellenére is, hogy Franciaország­gal felette jó viszonyban van, Német­országgal szemben is barátságos. Új háború kitörése lehetetlen — mondotta ezután az elnö­k , mert a nem­zetek ki vannak merülve. Csehország­ban nincs előí­élet Olaszországgal szem­ben, már csak azért sem, mert annak pálitikája teljesen önálló. Majd áttérve Angliának Olaszor­szághoz való viszonyára, annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy Ang­lia óvatossága mintaszerű, mert Orosz­ország még nem mondott le a forradalmai propagandáról, de n­e­m­ fejtheti azt ki, úgy a­h­o­gy­an sz­ere­tné, mer­t p­é­n­z­ü­gy­i hel­y­­z­e­te ez i­d­ő sz­er­in­t na­gyon ro­ssz. Venizelosz újbéli issza akar térül Görögországba Tizenhárman sebesültek meg a tegnapi tüntetéseken A Brassói Lapok tudósítójától. ATHÉN, május 3. A külföldi 1.-­ kban a legutóbbi időben. Különösen, amióta a népszavazás megtörtént, állandóan hírek jelennek meg a görög köztársasági kor­mány helyzetének gyengeségéről. Ezekre a hírekre nézve nyilatkozott má­g Papanasz­­tasziosz miniszterelnök, s azokat tenden­ciózusoknak bélyegezve, kereken megcá­folta, s azt a liberálisoknak és a menek­ült­teknek a szenátus és a köztársasági elnök ellen irányuló aknamunkának tekinti. Görög politikai körökben érthető fel­tűnést keltett az a levél, amelyet Venizelo­s intézett külföldről Kalandriszhoz, s amely­ben az iránt érdeklődik, hogy milyen ha­tást váltana ki a görög népben ha újból visszatérne hazájába. Venizelosz ebben a levélben hangsúlyozza, hogy visszatérését későbbi időre tervezi. A görög köztársaság egyébként, mint jelek mutatják, megbecsüli nagy fiait. A miniszterelnök kijelentése szerint a május Duca elutazott Londonból Ferdinand király svájci utazása LONDON, május 3. Duca román kül­ügyminiszter, miután két ízben is beható beszélgetést folytatott Macdonald minisz­terelnökkel, ma elhagyta Londont, ahon­nan egyenesen Svájcba utazott, hogy Fer­dinand király svájci látogatását előkészítse, a király ünnepél­ves fogadtatása Bernben május 7-én és nyolcadikén lesz. Ferdinánd király svájci tartózkodása alatt Wrinber­­get, a Hohenzollern család katolikus ágá­nak birtokát is meg fogja látogatni. Radics Szovjetoroszországb­a hívja össze a kisebbségi konterenetit BÉCS, május 3. Ismeretes, hogy Radicsnak, a horvát parasztpárt vezé­rének ausztriai Tartózkodási engedélyét a bécsi hatóságok megvonták, mert nem engedhette meg az osztrák kor­mány, hogy a Radics által összehívandó kisebbségi konefrencia Bécsben tartsa meg üléseit. Radicsnak azonban erős elhatározása, hogy a konferenciát min­den körülmények között megtartja, s ha ezt Svájcban sem tudná keresztülvinni, úgy a szovjet kormánytól kér menedék­jogot és azt, hogy a konferenciát Szov­­jetoroszország területén tarthassa meg. Megkezdik a harcot a konzervatívok a maunkáskormány ellen LONDON, május 3. Garzon lord egy gyűlésen beszédet mondott, amelyben beje­lentette a konzervatív párt új harcát a munkáskormány ellen, azt mondván, hogy az már a legközelebbi napokban éles for­mában megkezdődik. Szemére vetette Mac­­donaldnak, hogy a kormány legutóbbi pénzügyi intézkedéseivel csak növelte a ■uunxanélküliséget, s elítélte az orosz- an­gol tárgyalásokat és kijelentette, hogy a szovjet politikája és minden nézete össze­férhetetlen a civilizált népek gondolko­dásával. Politikai körökben Curzon lord harcias beszéde nagy feltűnést keltett, s érdeklődéssel várják annak további fej­leményeit. Mégis Törökországba utazik Bratianu Jones BUKAREST, május 3 A legújabb ter­vek szerint Bratianu Jones miniszterelnök május 30-án Brusszába utazik, ahol Kemül pasával fog értekezni. A megbeszélés tár­gya a legutóbb megkötött román-török szerződés egyes pontjai körül fog folyni.

Next