Budapest, 1984. (22. évfolyam)

3. szám március - Hollós László: Vendégfogó

gazdag kulturális programot. Megérné. — Utasainknak kb. 30 százaléka nyugati. Tavaly nagyon sok lengyel turistát fogadtunk. Sajnos, lengyel partnereink az idén kisebb kontingenseket kötöttek le. De azért más országokból jövő vendégekkel elérhetjük a 10—15 százalékos forgalomnövekedést. A turizmusnak politikai jelentősége is van. Minél többen látogatnak Budapestre, annál többen meggyőződhetnek arról, hogy nálunk is kellemesen el lehet tölteni az időt. Általában nehéz idecsalogatni a külföldieket. De ha már itt vannak, jól érzik magukat, s máskor is szívesen visszajönnek. — Milyen a kapcsolat a magyar utazási irodák között? — Nem mindig zökkenőmentes. De erről talán nem is az irodák tehetnek. A szállodák árai ugyanis nem stabilak, így mindenki alá vagy fölé ajánl a másiknak. A szállodák más árat mondanak a külföldieknek, mást az utazási irodáknak. Pedig ebben nem lenne szabad konkurrálni. Legyenek fix, mindenkire kötelező szállodaárak, s a szolgáltatások színvonala, a gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés döntse el, melyik irodát választja az utas. Sajnos, a szállodák érdekeltségi rendszere ezt pillanatnyilag nem teszi lehetővé. Jakosa Zoltán, az Express budapesti igazgatóságának vezetője: Tavaly 275 ezer éjszakát töltött Budapesten a 83 ezer külföldről és a 49 ezer vidékről érkezett fiatal. Az elmúlt két évben egyébként a vám- és devizarendelkezések, a nemzetközi feszültség és főként az áremelkedések következtében csökkent külföldi vendégeink száma. Forgalmunkat az is jelentősen befolyásolja, hogy jelenleg a fővárosi szálláslehetőségek éppen az ifjúsági turizmusnak nem kedveznek. Alig akad egycsillagos vagy úgynevezett turistakategóriájú, olcsó szálló. Kevés a kemping. Az egyetemek, főiskolák és középiskolák kollégiumai csak nyáron, s akkor is mindössze ötven napon át állnak rendelkezésünkre. Ha egyáltalán a rendelkezésünkre állnak. A fiatalok megérkeznek a pályaudvarra, és nincs hová menniük. Szükségünk lenne legalább egy olyan kollégiumra, ahol naponta öt-hatszáz ágyat tarthatnánk fönn a váratlan vendégeknek. A közelmúltban kinéztünk erre a célra hat-nyolc kollégiumot a nagyobb pályaudvarok környékén. Egyiket sem sikerült megszereznünk. A Vág utcai szakmunkásképző kollégiuma már-már a „kezünkben" volt, ám aztán kiderült, hogy ott a margitszigeti úttörőstadion építőtábora kap szállást. Az utolsó pillanatban aztán kapkodunk. Nem vagyok pesszimista, de hát rosszak a tapasztalataim... — Marad tehát a hálózsák és a pályaudvar? — Szállásgondjainkon újabb vállalati üdülők bevonásával, az Építőipari Szolgáltató Vállalat színvonalasabb munkásszállásaival, s ha a tanács és a KÖJÁL is úgy akarja, középiskolai tömegszálláshelyek kialakításával szeretnénk enyhíteni. S talán a következő ötéves tervidőszakban Budapesten még egy Express-szállót építhetünk. Addig azzal gazdálkodunk, amink van. Pedig az ifjúsági turizmusnak komoly szerepe van. A fiatalok megismerik, megértik egymást, barátságok szövődhetnek. S ez, különösen napjainkban, nagyon fontos. Irodánk ezért is igyekszik is elősegíteni, megszervezni ilyen találkozókat. Sajnos, az a három nap, amit a külföldiek általában Budapesten töltenek, elég kevés. Minden szempontból előnyös lenne, ha növelhetnénk az itt-tartózkodásuk időtartamát. Bár nem tudok arról, hogy a pályaudvaron alvókkal probléma lett volna, a mi szempontunkból a turizmusnak talán éppen az olcsó szállás hiánya az egyetlen árnyoldala. S nem hiszem, hogy ez egyik évről a másikra megoldódna. Dr. Hopp Győző, a Cooptourist marketingosztályának vezetője: — Külföldről érkező vendégeink 70—80 százaléka bizonyos, hogy megfordul Budapesten. Az elmúlt évek szállodaprogramja már felkészült ugyan erre, ám ez mégis nagy teher a városnak. Egészségesebb lenne, ha a rengeteg turista jobban megoszlana a vidéki városok között. A szocialista országokból érkezők többsége az elő- és utószezonban jön. A főszezonban is inkább a fizetővendég-szolgálaton keresztül vagy egyes vállalati üdülőkben és jó minőségű munkásszállókon tudjuk elhelyezni őket. A dollár utáni dotáció megszűnésével egyébként jelentősen csökkentek a szocialista és a tőkés vendégek „megkülönböztetéséből" eredő problémák. Sok szakmai utat, hobbiprogramot szervezünk, és falusi üdültetéssel kísérletezünk. Sajnos, kevés a színvonalas folklórműsor és nyári zenei rendezvény. A vendéglátóipar szolgáltatásai gyakran nem arányosak az árakkal. Ezen még a szerződéses rendszer bevezetése sem segített, hiszen ezeknek az éttermeknek nagy részében, amint „odaszoktatták" a külföldi csoportokat, azonnal visszaesett a színvonal. A fővárosunk iránti nagy érdeklődés biztos, hogy kedvezően hat a város fejlődésére. A zsúfoltságnak lehetnek ugyan hátrányai, de emiatt szerintem nem szabad korlátozni a forgalmat. Az utazási irodáknak inkább arra kellene törekedniük, hogy vidékre is elvigyék csoportjaikat. Budapesten kívül van azért nekünk más szép városunk is, amelyet érdemes megnézni. Szervezés és üzletpolitika kérdése az egész. MALÉV AIR TOURS Rodé Judit, a MALÉV Air Tours vezetője: — Vendégeink szinte kivétel nélkül nyugati országokból érkeznek. Tavaly kétmillió dollár volt a bevételünk, 36 százalékkal több, mint 1982-ben. Utasainknak, mivel többnyire csak egy hétvégét töltenek itt, szeretnénk rövid idő alatt minél több értékes programot biztosítani. Mindig megpróbálunk valami újdonsággal szolgálni. Most éppen arról tárgyalunk egy osztrák irodával, hogy a Macskákra színházi túrákat hirdetnénk. Szeretnénk a közeljövőben konferenciákat és kongresszusokat is szervezni. Óriási lehetőség van ebben, főleg, ha a NOVOTEL mellett megépül a Congress Centrum (Nem lehetne kongresszus-központ? — A szerk.) Budapestnek minden adottsága megvan, hogy kongresszusi város legyen. Ezt ki kell használni! — A turizmusnak szerintem csak pozitív hatásai vannak. Fejlesztik a várost, szebbek lesznek a portálok, kirakatok, nagyobb az üzletekben a választék, színvonalasabbak a színházi programok. Inkább az a gondunk, hogy ha a turista kilép a szállodából, talál-e nyitva tartó üzleteket, ajándékboltokat. A turistát nemcsak ide kell hozni, az érdeklődését is fel kell kelteni. Meg kell találni azt az árualapot, amire költhet. Túl nagy a zsúfoltság? Ebben nem hiszek. Bár volna ilyen problémánk! — Budapest keresett, szimpatikus, jó közbiztonságú város, és még az olcsóbbak közé tartozik. Ezt a jellegét kellene jobban kihasználnunk. A turizmust tekintve Közép-Kelet-Európában abszolút első helyen áll, nincs konkurrense. Olvastam egy beszámolót arról, hogy milyennek ítélik Magyarországot a nyugatnémet turisták. Ebben az utánunk következő második szocialista ország kb. 15 hellyel volt lemaradva. Hogy minek köszönhetjük ezt? Talán jobb propagandánknak, kedvező adottságainknak, az ellátás színvonalának, nem tudom... Mi talán már korábban elkezdtük a turizmust, s eszközeink is dinamikusabbak. Magyarország az egyetlen szocialista ország, ahol a várakozó tranzitutasoknak a MALÉV Air Toursrövid turistaprogramot szervez. A turisták vízum nélkül várost nézhetnek, megebédelhetnek, elmehetnek múzeumba. Ez olyan szép gesztus, amelynek hatására hamar híre megy a világban: a magyarok rugalmasak, szolgálatkészek. HOLLÓS LÁSZLÓ