Budapest, 2016. (39. évfolyam)
10. szám, október - Térey János: A forradalmat bukni látni - Csontó Sándor: Csak az a szép, zöld gyep… Közpark, köztudat, közérzet
2016 október A városi parkok kezdetei Mag�arországon a 18. századra n�úlnak vissza, íg� a társadalmilag és szellemileg pezsgő reformkorban már népszerű és fig�elemre méltó zöldterületek – Városmajor, Orcz� kert, a Vár körn�éke, Margitsziget, Városerdő – jöttek létre. Igaz, ekkor hangzott el József nádor elhíresült mondása – „a fák nem valók a városba” –, viszont Széchenyi Istvánnak az Újépület melletti terület beültetésére irányló kezdemén�ezése (Pesti Sétatér Társaság) már reményeltő kísérletnek bizonylt. A dualizmus korában fellendült városépítési és -szépítési láz a századfordulón érte el csúcspontját, ami összefüggött a masszív városi-polgári társadalom létrejöttével. Érthető módon megnőtt az igén� a közterek és a zöldfelületek iránt, s ehhez megvolt a közösségi akarat és a megfelelő tudású intézmén�i háttér, amel� lehetővé tette a városi parkok nap�számú megvalósítását. „Ezzel párhuzamosan jelentkezett az a törekvés, hogy a település jellegzetességének megőrzéséhez szükséges épületek a környezetükből kiemelve, újonnan kialakított városi térben jelenjenek meg, fókuszpontként szolgáljanak, és emlékművekké váljanak”. Természetesen a térhasználati változások hatására határozottabbá váltak a funkcionális és formai kialakításukra vonatkozó elvárások is. Budapesten 1894-ben létrejött az eg�esített Fővárosi Kertészet, amelyek fig�elme és hatásköre már az összvárosi szintű fejlesztésekre is kiterjedt. (Előzmény Entz Ferenc 1853-ban alapított magániskolája, a Haszonkertészeket Képző G�akorlati Tanintézete volt.) A fenntartott és gondosan ápolt terek, ligetek és sétán�ok a civilizációs szint emelkedését is jelentették. Kizöldültek a rakpartok, a korzó, a hídfők, virágág�ások „lepték el” a felszámolt korábbi piactereket, grundokat, befásították a Gellértheg�et is. Csepel�-Knorr az eg�kori tervlapokat, kertművészeti munkákat és feljeg�zéseket felhasználva mutatja be Nebbien Heinrichet, Fuchs Emilt, Ilsemann Keresztélyt, Palóczy Antalt, idősebb és ifjabb Pecz Ármint, Räde Károlyt, a korszak legnevesebb „tájépítészeit”, akik jelentős szerepet játszottak a fővárosi kertészet világszínvonalra emelésében. A szerző elismerésre méltó tárg�i tudással és gördülékes�en vezeti az olvasót a tudomán�osság ösvén�ein a budapesti közparkok kialakulásának izgalmas leírásáig. Angol, francia, német előképeket felsorakoztatva európai kontextusba hel�ezi a pest-budai zöldfelületi létesítmén�eket. Rámutat arra, hog�an hatottak a nemzetközi újítások és fejlesztések a hazai szakmafejlődésre, menn�ire tartottuk a lépést más városokkal. Megelevenednek a köny hasábjain grandiózus és rég elfeledett munkák: a Városligetet a Népligettel összekötő zöldg�űrű koncepciója; a Reitter Ferenc féle nag�körúti hajózócsatorna, a Gellértheg�i futurisztikus Nemzeti Pantheon (lásd Kolbenheyer és Medgyaszay terveit). A kiadványan több mint 200 szenzációs képi illusztráció és rajzos tervan�ag szerepel. Ezek kiválogatásában és a kötet szerkesztésében Csáki Tamás, a BFL levéltáros munkatársa volt Csepel�-Knorr Luca segítségére. Az album formátumú kötet végén közel 400 darab széljeg�zet, nég� oldalas forrásjeg�zék, valamint életrajzi kislexikonnal kiegészített névmutató ad további tájékozódást. A remek tervezésért Alapfy Lászlót és Szentmiklóssy Tamást illeti köszönet. A településmegújítások és átépítések napjainkban is magukkal hozzák a közparképítészet és a tájépítészet szükségszerű és szerteágazó változását, nem kevés szakmai, (politikai) és társadalmi vitától kísérve. Ez a mű remélhetően nagyon hozzájárul ahhoz, hog� megbecsüljük, fenntartsuk és fejlesszük, vag� legalább tudatosan ne romboljuk azt, amit elődeink ránk hág�tak. ● Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől az első világháborúig. Budapest Főváros Levéltára, 2016. 160 o. Ára: 3900 Ft BUDAPEST KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ DEMETER ZSUZSANNA – STEMLERNÉ BALOG ILONA: MÜLLNER JÁNOS 1870–1925. A HÁBORÚS BUDAPEST FOTÓRIPORTERE A Budapesti Történeti Múzeum kiadványa A mintegy háromszáz fényképet tartalmazó kötet a háborús Budapest mindennapi életét mutatja be Müllner János fotóriporter munkásságának tükrében. A felhasznált képek a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának Fényképgyűjteményéből és a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárából származnak. A könyv a Kiscelli Múzeum shopjában kapható (1037 Bp., Kiscelli u. 108.). Ára: 2800 Ft HANS MOMMSEN: A NEMZETISZOCIALISTA REZSIM ÉS A ZSIDÓSÁG MEGSEMMISÍTÉSE EURÓPÁBAN Corvina Kiadó Hans Mommsen (1930–2015), az egyik legtekintélyesebb legújabb kori német történész a holokauszthoz vezető események tömör elemzését adja. Először leírja a Weimari Köztársaság alatti zsidóellenességet, valamint az antiszemitizmusnak az NSDAP szárba szökésében játszott szerepét. Bemutatja, hogy a nemzetiszocialista rezsim miként radikalizálta a zsidók üldözését egészen a teljes jogfosztásig. És felteszi a kérdést, hogy miért és milyen körülmények között mentek végbe a zsidók német társadalomból való kizárásától a megsemmisítésükhöz vezető lépések. Ára: 3490 Ft Ez a könyv azoknak a fiataloknak szól, akik kíváncsiak arra, milyen szempontok, ötletek felhasználásával közelíthetik meg a magyar irodalom utóbbi két évszázadának kiemelkedő életműveit. A 18–19. század fordulójától a 20. század utolsó harmadáig ívelő időszak a rokokó, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus, a modern és a kezdődő posztmodern irányzat időszaka. A könyv párbeszédes közegében klasszikusaink és modern íróink kevésbé ismert versét vagy prózarészletét bizonyos Öntöde posztolja a neten, röviden jellemezve is az egyes életműveket. Ára: 2900 Ft FRÁTER ZOLTÁN: MAGYAR IRODALOM FIATALOKNAK Holnap Kiadó 29