Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-08-24 / 238. szám

zékeny büntetés elszenvedésére ítéltettek. Ezen ítéleteket az igazsággal és az országos erkhez 1844dik évben intézett, az illynemü katonai kicsapongásokat törvényszabta szigorral megfenyittetni rendelő k. k. válaszszal összeegyeztetni nem lehetvénd ő felsége az iránt, hogy ezen tárgynak újolagi fel­vételét és elitéltetését kegyelmesen parancsolni, egyszer­­mind a vegyes küldöttségi vizsgálat alkalmával tett költsé­geknek az emlitett kapitány általi visszatérittetését, mellynek hely nem adatott, kegyelmesen elrendelni, a fenséges főlg nádor pedig e részbeni hathatós közbenjárása végett hódoló alázattal megkéretni, végre az ő felségéhez intézendő hódoló felírás valamennyi megyékkel pártolás végett közöltetni el­határoztatott. — Szabolcs és Nógrád megyék ismeretes fel­szólításai a főlsp. helyettesek irányában, miután a kormány­nak e részbeni eddig ismeretes intézkedéseiben csak a régibb törvények felélesztését látnák, semmikép pedig valamelly alkotmányfenyegető veszélyt, pártolásra nem találtak. —Va­­rasd megye levele, mellyel a zágrábi tisztujitás alkalmával elkövetett katonai kicsapongások iránt ő felségéhez intézett felírást közölvén, e megyét hasonló felirás tételére felszólí­totta , latin nyelven szerkesztve lévén, emelkedett ugyan szó, hogy azt felolvasatlanul visszautasítani kellene; azonban a többség annak felolvastatását elhatározván, Varasd megye kívánságát addig pártolandónak nem tartotta, mig e részben maga Zágráb megyétől hiteles értesítés érkezendik. Ellenben Vasmegye felszólítása, miszerint az erdélyi részek vissza­­kapcsoltatása tárgyábani törvénynek mielőbbi sikeresittetése végett ő felségéhez szinte felírást intéznénk, igazságosnak is­mertetvén, viszhangra talált; ugyszinte Békésnek, melly or­szággyűlési követeink jelentéseinek közlését kérte, mizgos udvari tanácsos ’s volt követünk Zsedényi Eduárd ur a szá­moltató gyűlésben tartott beszédjének egy nyomatott példá­nya meg fog küldetni.—Szőnyegre kerülvén a megyei főmér­nöknek és járásbeli szolgabiráknak a vizáradások által oko­zott károk felöli jelentései, azokból szomorúan értesültünk, mikép a megye majdnem valamennyi részeiben számos hid elszakasztatott, az utak sok helyen tetemesen megrongáltat­­tak, több helységekben számos ház elsodortatott és átaljában a szántóföldeken, réteken ’sat. nevezetes károk okoztattak légyen. Az e részben eddig tett czélirányos intézkedések he­­lyeseltetvén, az okozott kárnak megszemlélésére és megbe­­csültetésére több rendbeli választmányok neveztettek. — Fő­orvosunk és a járásbeli föszbiró jelentést tevén, hogy lőcsei járásban, nevezetesen Léb­ánfalván torokgyík és marhadög a sertések, szarvasmarha és lovak közt uralkodik, ámbár ezen dögvész, tett rendelkezések következtében már múlófélben volna, mégis az említett jelentésttevők annak végképeni megszüntetése végett tovább is czélszerű intézkedések téte­lére utasíttattak.­­ A múlt félévi biztossági számtétel tanú­sította , mikép azon féléven nemcsak a hadiadó járandósága teljesen lefizettetett, de a hátralévőségekből is ismét 1404 p.ft letisztáztatott légyen. — A marhahús ára tovább is 10 és 9 kron megállapittatott, a juhhus azonban 8 krra emeltetett.— Említésre méltónak tartom még egy tavali meghalt szmisáni Richman József nevű zsidónak azon hagyományát, mellynél fogva a szepesi zsidóság részére alapítandó többféle ájtatos és egyéb üdvös intézetekre 12.200 pftot rendelt. Mosonyból. M.-Óvár. Folyó augustus há­zán tar­tatott gr. Zichy Henrik főispán ur ő mlgának elnöklete alatt közgyűlésünk. A hazát közösen érdeklő tárgyak sorába tar­tozik Zabolcsmegyének a főispáni kinevezések iránti felszó­lítása , melly az e részben már előbb hozatott végzésnél fogva sem pártoltatott. Zalamegyének az elszakasztott részek ügyé­ben tett felszólitására — több indokon kívül e felségének a múlt országgyűléshez 1844ki nov.­­ről kiadatott kegy. kir. leiratában a rrk megnyugodván, — szinte nem hajlottak. — Zolyommegyének az árvái szükölködők részére küldetett se­­gélypénzekröli számoltatást tárgyazó levele, — miután a törvényhatóság kezelésében megyénk erdei megnyugosznak— tudomásul vétetett. — Szerémnek a vukovárfiumei vasút tár­gyában tett felszólítása, az első alispán által elnökileg ed­­dig elé tett felszólításokon kivül még a rendek által is pár­tolás végett közöltetni rendeltetett. — Békésnek a követek országgyűlési végjelentése közlését illető felszólítása — az illynemű jelentés csupán a megye bírálása alá tartozhatván — el nem fogadtatott. Sz. kir. Szeged városának minél előbbi országgyűlés-tartást sürgető felírása a már fenálló és ezen sürgetést feleslegesnek nyilvánító végzésnél fogva nem pár­toltatott. — Ellenben Gsongrádmegye kívánatéban a rrok osztozván, ő felségét ideje egy részének Magyarhon keblé­­beni töltésére felirás által megkérni határozók. — Némelly megyei beligazgatásbeli tárgyak elintézése közben említés tétetvén az egyik fő-adószedőnek közelebbről történt ha­lála felöl; azon kérdésre: váljon szükséges legyen-e e hivatalt helyettesítés által haladék nélkül betölteni ? vagy pedig a nagy helyi­ tanácsnak némelly hivatalok szaporítása iránti válaszától felfüggesztett tisztújitást elvárni? főispán ur ő maga, a törvénynek ’s közkivánságnak eleget teendő, a tisztujitást az emlitett körülmények között bizonytalan időre nem halaszthatónak maga is megismervén, a tisztujitás meg­tartására f. hó 2 i­ kén folytatva tartandó közgyűlést tűzte ki. Minek következtében az előkészületek, ’s választási elvek és rend tervezésére választm. rendeltetett, melly más nap jelen­tését beadván, annak többi pontjai között a választási módot illetőleg a tervezett felkiáltás helyett a titkos szavazás álla­píttatott meg. A nemesi összeírások tétele megrendeltetett. — Ki e megyének, elöbbeni csendes illy alkalmi állapotját a je­­rengivel összehasonlítva, látná, az elhinné, hogy itt is szellemi átalakulás történt. — R . . . y. Tolnamegye aug. 2 lén tartá tisztújító közgyűlé­sét, mellynek eredményét t. i. az uj tisztviselők névso­rát ezennel közöljük : Alispánok: 1 s. Augusz Antal, kik Döry Fridrik. Völgységi járásb. főbíró: Perczell Gyula; alsz.b.: Döry Lajos; esküitek: Pozner Jó­zsef, Grabarith Ján. Simontornyai járásb. főbíró: Visolyi Eduárd; a­l­s­z. b.: Kis Lajos; esküitek: Paczo­­lay György, ifj. Perczell Miklós. Földvári járásb. fő­bíró: Moravcsek Andr.; alsz.b.: Nagy Lajos, Balog Fe­­rencz; esküttek: Forster József, Benyovszky Sándor, Eötvös László. Dombóvári j­árásb. főbíró: Berecz Mih.; alsz.b.: Szalay György; esküttek: Huszár Pál,Pap Andor. — Főügyész: Forster Károly, tiszti al­ügyész : Tóth Istv.; főadószedő: Döry Sándor; aladószedő: Angyal Istv.; számvevő: Fonyó Benedek. Főjegyző: Hegyessy Ján., tisztlb. fej.: ifj. Bartal György; első al­jegyző: Szev­áld Móricz , kik Perczell Béla, tisztlb. alj.: Visolyi Gusztáv, Kornis József, Horváth Imre, Tassi Becz Kár.; tisztib. alügy.: Barbany Elek, Kornis Antal, Bara­nyai Péter, Balogh Elek, Pap Lajos, Helle Ferencz, Széllő Sámuel, Szombathelyi Pál,­­stb. Hont-, Nógrád-, Liptó-, Torontál-, Arad- és Körös megyék közgyűlésiről levelezőinknek legközelebb vett tudósitásit jövő számainkban adandjuk. BUDAPESTI HIRHARANG. Buda gőzösen egy kis baj­­ történt, mellyből nagy is származhatott volna. Egy tü­zelő az erőmű bizonyos szellentyűjét vigyázatlanságból kiránta, ’s a kirohanó gőz által tetemesül megsérült, ’s talán meg is fog halni. Még két ember sérült meg kivitle, és a megrémült utasokat Pannónia szabaditá meg a füsttel bo­rított hajóról, mellynek azonban baja nem történt. Itt helyén lesz ismételnünk azor már egyszer elmondott vádat, hogy a gőzhajótársaság a nevezett két hajót most nemcsak kapitány nélkül járatja, hanem többnyire csak kezdő erőművészekkel látja el, nem gondolva azt meg, hogy ez által mennyi em­beréletet koczkáztat. — A kávé drágább lett, egy kávés azonban engedett vendégei kivánatának, ’s az előbbi árt meghagyó, ’s most seregesen tódulnak oda ollyanok is, kik eddig még soha nem voltak azon kávéházban. Schachtner pestisütőmester pedig, a kizáró szabaditék megszűntével, egy pgo krajczáron hirdeti az eddig garasos vajas sütemé­nyeket, ámbár liszt és fa tetemesen megdrágultak. Ez ter­mészetesen erősen a széhek üdvössége mellett bizonyít. — Telepi megérkezett nyolcz hónapi vándorlásából, Erdély legszebb vidékeinek rajzaival, és érdekes lenne ezeket szín­padunkon láthatnunk. Egyébiránt Telepit számos szerepben olly érzékenyül nélkülözé a közönség, hogy minél előbbi fölléptetését méltán várhatjuk. — Spatzer-Gentiluomo assz. színpadunkon is hallatá magát. Éder Luiza ekkor szinte éne­kelt ugyan, de nem hallatá magát. Ugyan miért mellőztetik Szigligetiné? Talán azért, hogy föl nem lépés miatt szaka­datlanul korholtassék? — Egy német pasquillans iró, minő­ket többes számban bír Budapest, a városi hatóság által most már másodízben érzékenyen fenyítteték meg. — Szent­­péteri, Magyarország első színésze, múlt csütörtöki juta­­lomjátéka alkalmával, tisztelői által szép emlékkel lepetett meg. A nagyszámú közönség Czakó „Végrendelet“ czimü drámáját osztatlan tetszéssel fogadá, ’s méltán, mert szer­zőnek e műve igen nagy haladást tanúsító, és jövendője iránt legszebb reményekkel biztat. — Az „Ungar11 csodálkozik, hogy most többet emésztnek az emberek, mint 20 év előtt, daczára a növekedő drágaságnak; ez azonban igen termé­szetes, mert most sokkal jobb — gyomruk van az emberek­nek ! — Már a szabók is fölebb rugtaták munkabérüket, egy nadrágvarrásért tiz garassal követelvén többet, ’s igy arány­lag minden más munkáért is; ha ez igy halad, úgy különö­sen a szűkre szabott díjhoz kötött tisztviselőknek igen szo­morú telek lesz. — Az annyira hasznos gőzfürdőt kevesen látogatják, minek okát alkalmasint csak abban kereshetni, hogy úgyis elég történik , mi ugyancsak megizzasztja az embereket. — Sz. István napján Budapest több mulató­helye fényesen ki volt­ világítva, mit már csak azért is dicsérni kell, mivel így legalább lassanként majd nagyobb világossághoz szokunk. — Clark állítása szerint lánczhidunk 1849ben okvetlenül elkészülend, mert most már minden ne­hézség le van küzdve. — Ha a búza ára folyvást úgy növek­szik, mint most, úgy a keményítő is meg fog drágulni, ’s akkor reménylhetjük, hogy hölgyeink ismét karcsúbbak le­­endnek. —­­ A vakok pesti intézetének növendékei közvizs­­gálata, az intézeti küldöttség rendeléséből, az idén vasárnap aug. 31 -én, d. e. 9 órakor fog a vármegyeház nagyobb tere­mében tartatni, mihez ezennel minden emberbarát hivatalos. Délután 5 órakor a növendékekkel a testgyakorlati intézet­ben, a nemzeti színház mellett, némelly testgyakorlatok fog­nak létezni.­­• A vak-intézet igazgatóságától, Hírlapi szemle* Pesti Hírlap. (517. sz.) „Agricola levele.“ Az egész czikk föladata bebizonyítani, hogy alkotmányt régiségéért tisztelni balgatagság, ’s rajta a szükség követeléseihez al­kalmazva, változtatásokat kell tenni. A francziák alkotmá­nya 14 százados volt, mégis megváltoztatták, miért ne vál­toztatnék mi. Merő ráfogás, hogy alkotmányunk 8 százados; mert, elhallgatva a többit, az 1791 : 26. czikkel István ki­rályunk elé lépnénk, alkotmányunkat úgy mint van, nem fogná saját művének elismerni, hát még a bécsi és linczi bé­kekötések !! E kint változott István óta a megyei rendszer, Má­ria Terézia alatt az öltözet és szokások, egy szóval, a mai magyar más, mind az István alatti, ’s hogy alkotmányunk változásáról meggyőződjünk, legbiztosabb szigorú vizsgála­tot tartani bellényege körül. ~ *** h­ixföld. FRANCZIAORSZÁG. Jól tudósítva lenni szokott sze­mélyek, mond az Algerie, Bugeaud tábornagy visszahi­­vatását jövendölik, Parisból vett utasítások nyomán a kabulok 129 elleni hadjárással felhagyván aug. 5. Algírba visszatért, és e hó vége felé Parisba menend. Mondják, hogy Soult tábor­nagy miniszerelnöki tározóját erőnek erejével le akarja tenni. A király eddig nem fogadta el leköszönését. Hír szerint Mar­tin du Nord egyházminister sem fér észre Salvandy oktatás­ügyi ministerrel, és ő és Laplagne pénzügyek ministere szinte kilépni akarnak.­­ A kamaraszétoszlatási kérdést septem­­berben döntendik el a ministerek. NÉMETORSZÁG: Lipcsében aug. 12-én a Rongeféle val­lásvillongásnak véres gyümölcsei termettek. Megemlítettük már e lapokban, hogy a protestáns Szászország katholikus uralkodóháza a dissidenseket országában el nem ismerő, és a kormány által az új vallás terjedése ellen több rendelet bo­csáttatott ki. Ezek okozójának nem annyira a királyt, mint János hg trónörököst tartja a közvélemény, ki­buzgó katho­­likusként ismertetik, ’s mintegy 10 hónap óta minden nép­szerűségét elveszté. János hg a polgárkatonaság országos főkapitánya, ’s mint illyen a városokban évenkint szemlét tart a polgárkatonák felett. E szemlék ideje augustus hó. Ez idén az idegenség a hg iránt már több helyen nyilatkozott, ’s igy azt hitték, hogy Lipcsében, hol a közvélemény szinte in­gerült állapotban volt ellene, nem is fogja a szemlét tartani. Szilárd lelkülete azonban nem hagyá magát visszarettenteni, ’s aug. 12-én Dresdából Lipcsében d. u. 3 órakor a gyakor­lati téren termett, hova később a 2000 főből álló polgárka­tonaság is megjelent, a hg köszöntését hidegen fogadá, min­den mozdulatot nagy nyugalommal jön, és midőn a szemle bevégezte után a parancsnok a hget éljeneztetné, a polgár­katonák a szózatot nem viszhangoztaták, mit aztán a néző közönség hangos hahotája követe. Néhány diák elfogatott. A hg különben a szemle után tüszint el szokott utazni, most a tágas lópiaczon levő ,Hotel de Prusse­ vendégfogadóba szállt, a polgárkatonaság zenekara tisztelgő esti zenéjét be­várandó. A zene közeledik a hű szállásához, de a piaczon ácsorgó sokaság óbégatása által elfojtatik, és a néptömeg demonstraciója kezdődik. A szitkok félreérthette­­k voltak, a jezsuita­ főkép harsogott. A vendéglő első emelete kivilá­gítva ’s az estebédre elrendezve volt. A nép „Erős vár a mi istenünk“ egyházi ének harsogtatása alatt az ablakokat kőzá­porral betördeli. A teremben a világ elaltatik ’s a rendes ka­tonaság segedelemre felhivatik. A lópiaczon egy lövész osz­tály jelenik meg, és úgy mondják, felsőbb közvetlen pa­rancsra a nép közé lő , mire a nép hazaszéled. A lig­a ven­déglőben töltötte az éjt sorkatonaság őrizete alatt. E szolgá­latra maga a polgárkatonaság ajánlkozott ugyan, de szol­gálata el nem fogadtatott. Reggel a hű lovasok kísérete alatt a várost elhagyó és Dresdába ment vissza. Másnap további csendzavarás nem történt, a polgárok és diákok a rend hely­reállítására egyesültek. A lópiaczon elhullottak száma 13, a megsebesülteké 29. (A. Z.) Dresda, aug. 14. A lipcsei szerencsétlen események az itteni lakosságot nagy mértékben felingerték. A királyt vadászaton lepte meg a rólai első tudósítás; mondják, hogy igen szomorú. Tegnap délután egész éjjeli 10 óráig ministeri tanács tartatott. Igen feszülten váratnak a rendszabályok, mert Lipcse nagy mozgalomban, és ez az egész országra át­mehet. Még egy országgyűlés sem váratott olly nyugtalanul, mint a jövő, mellyen olly sok nagy fontosságú kérdés fog tárgyaltatni. János hg nem veend részt benne, mert már a legközelebb hetekben nejével együtt Olaszországba utazik. Würzburgban Bajorországban aug. 3—7­. leg­­­fensőbb engedelemmel német nemzeti dalünnep tartatott, mellyre Németország legtávolabb tartományaiból is érkeztek dalárdák (Liedertafel.) A dalnokok összes száma közel 800 volt. Az énekléseknek, lakomáknak és a nemzetiségszeretet kifejezéseinek nem volt vége hossza. Mindnyájan tetézték egymást, a neckarmelléki baráti kezet nyújtott a bécsinek, és imer müncheni polgártársát ölelte, ez pedig a rigaira nyomott testvéri csókot. Mind az éneklésben mind külsejére nézve legjelesb volt a schleswig-holsteini társaság, mellyet az Au­­gustenburgi hg különös dús zászlóval küldött a hely­színére. Az egész igen szivemelő lehetett. Akán a bajor király és ki­rályné Würzburgon München felé keresztül utazván , a még hátralévő dalárdák által nagy lelkesedéssel üdvözöltettek. NAGYBRITANNIA. A királyné és Albert hg mindjárt a parliament eloszlatása után, u. m. 9k én d. u. 4 órakor, négy­lovas hintón, még két hintó és egy lovas osztály kísérete mellett, Depford és Greenwichen át Woolwichbe, a haj­óra­­szállás helyére mentek, hol zeneszóval, álgyaropogásokkal és a messziről összecsődült sokaság végtelen éljenzéseivel fogadtattak. A királynét Haddington gróf, a tengernagyhiva­tal első lordja vezeté zöld szőnyegen a tengernagyi ladikba, mellyet Collier commodore kormányzott a ,Victoria and Al­berta gyorshajóhoz. Pont 6 órakor megindultak a gőzhajó ke­rekei, és az a parti telepek dörgése és a nézők bucsuzata közt haladott a Themsén tovább. A királyné a födezeten maradt kíséretestül. A hajót számos csalnak rajongd körül és kiséré, meddig lehetett. Estre a Themse torkolatában horgonyozott és tökén reggel a csatorna áthasítására indult. BELGIUM: Az angol királynét hozó hajó lökén est­e 6 órakor vetett horgonyt Antwerpen mellett, e város harang- és álgyúszóvak­ üdvözlése alatt, a Schelde torkolatában. Az átjövetelnek az idő nem igen kedvezett és a tenger háborgá­sában nem kis veszedelemben forgott a gyorshajó. A királyné a hajón halt meg , és itten fogadá a legfőbb hatóságok és az idegen követek tisztelgéseit is. Amim b. porosz követ feje­delme nevében a Rajnáig kisérni jött a királynét. 11 kén reg­gel 6­4 órakor partra szállottak a magas vendégek —nem igen sok néző jelenlétében — ,s három hintón egyenesen a vasúti pályaudvarba mentek, innen a belga királyi család különvo­­nalában 20 óra múlva érkeztek Mechelnbe. Itten a pálya­ház nagy teremében várakozónak a belgák királya és király­néja, kik 7 órakor reggel indultak vasúton Laekenből, nyári kastélyokból. A mechelni állomás ízletesen volt oszlopok.

Next