Budapesti Hírlap, 1853. március (52-77. szám)

1853-03-25 / 73. szám

(Közbirodalmi napid.) Bécs, martius 22. Az igazságügyi ministerium, Erdély különös vi­szonyait tekintetbe vévén, az indítványozott fi­gyelői állomások helyett 50 segédhivatalt alakí­tott 500 és 600 pft fizetéssel. — Ő cs. k. A p o s t. F e­l s­é g e f. hó so­kán kelt legf. határozata által b. Bruck cs. kir. val. titkos tanácsost az austr. cs. Leopoldrend nagy­­keresztjével díjmentesen feldisziteni méltóztatott. — Tegnapelőtt ismét több szerencsekiván­ó küldöttségek érkeztek, köztük egy Miskolcz­­ról is. — F. hó 19-én az alsó-nyitramegyei kül­döttségnek volt szerencséje, hódolati és szeren­­cse-kivánati feliratát . Felsége szerencsés megmentetése fölött, e megye összes nemessége és papsága nevében Ferencz Károly Fő­­herczeg ő cs. Fenségének átnyújthatni . Távirdai jelentés szerint Mantua mart. 19-én estve fényesen ki volt világítva, a cs. ke­gyelmi tény következtében, melyben a mantuai felségárulási bünvád alatti egyének részesittettek. — Az ő Felsége megmentetése emlékére épitendő templomra eddig 453,506 f. 46 kr. p. 161 ar. 14 huszfrankos, és 2 porosz tallér folyt be. — F. hó 14-én d. e. a bécsi egyházmegye főt. főpásztorának elhunyta következtében dr. Z­e­n­n­e­r Ferencz főhelynök, fölszentelt püspök és káptalani prépost ur egyhangú felkiáltással a bécsi érsekség administratorává megválasztatott. — Mily nagy mértékben igénybe véve Bécs­­­ben a nagy hótömeg az utczatisztitási tevékeny­séget, kitűnik abból, hogy hétfőn a járáskelés lehetővé tételére és utczák tisztogatására csak a belvárosban 16QP napszámos foglalkodott és 6800 szekér hó szállíttatott ki a városból.­­ Mindenfelől érkező hírek­ szerint a kö­zelebbi nagy hóesés az egész alsó Austriára és Ma­gyar- és Morvaország szomszédvidékeire kiterjedt. Bécs környékén a hó általában több lábnyi ma­gasságú,­­ a vasutakon oly nagy furatok vannak, hogy péld­­a gloggnitzi pályán a gumpoldskir­­cheni alagút egészen be volt hóval temetve. Leg­újabb tudósítások szerint a járatok minden irány­ban ismét megindultak.­­ A hóesés szombaton délután kezdődött, és majd 48 óráig folyvást tartott, oly dühös szélvész kíséretében, mikép a nyíltabb helyeken valóságos hóhegyek emelkedtek, a furatokból­ vasárnap d. u. már kocsin is alig lehetett az utczákon jár­ni, s azok mintegy kihaltaknak látszottak ; a ház­kapuk sokhelyütt bezárattak , s a belváros mint egy nagy szürke kőkolesz állt a Glacsis nagy hó­­mezejének közepette.. Még hétfőn reggel sok ut­­czában 3—4 lábnyira magasan állt a hó ; a tejá­­rusnok kimaradtak, s a városba jövő gyorskocsik a hóban csak előfogattal haladhattak, a szabad­ban néhol ötnyi magas hó van. Hogy ily viszo­nyok közt a postai és vasútközlekedés megakadt, természetes. A tegnapelőtti prágai postavonat 3 órával, a másik 21/3 órával késett el, az oderbergi 6 sz. postavonat egészen elmaradt, s az innen teg­napelőtt indult postavonat Ganserndorfból vissza­térni volt kénytelen. Egy tegnapelőtt Bécsből el­indult katonai különvonatot, mindamellett hogy két mozdony húzta, úgy befújta Hulleinnál a hó, hogy a zászlóaljnak le kellett szállnia és a hely­ségben elszállásoltatnia. A pest-bécsi 20-ks sze­mélyvonat hétfőn még Weinernben állt stb. A hó­­tömegnek a sínekről eltakarítása nagy erőfeszí­téssel foly, s a­mennyire lehetséges, a levélposták ma szánokon indíttattak útnak. Tegnapelőttől fog­va az északnémet- franczia- és angolországi, va­lamint a déli és délkeleti egész posta elmaradt. Ma (szerdán) már valamennyi vasutvonatok rendesen járnak. Az északi német csatlakozó vo­natok közöl több kimaradt, minthogy egész Né­metországban szintoly nagy hó esett. — A „Fr. Postz.“-nak írják Bécsből mart. 16-ról. Az itteni angol követség újabban sürgö­nyöket kapott Konstantinápolyból, melyekből hal­lomás szerint kitűnik, hogy az alkudozások a por­ta és az orosz kabinet közt Montenegróra , vala­mint a szent helyekre vonatkozólag egész kiter­jedésben vétettek folyamatba. A politikai mene­kültek eltávolítása O­m­e­r pasha hadseregéből, még nem történt volna meg. * Nagy­szeben , mart. 17. Tegnap a bel­­ügyminiszer úr távirati sürgönye Pestről a nagy­szebeni kormányzósághoz gyors postán érkezett le hozzánk , s e sürgöny végső sora, miszerint Ő Felsége már tökéletesen jól érzi magát, villám­­gyorsasággal elterjedt az egész városban. Estre a város fényesen ki volt világítva, s az örömteli nép késő éjig hullámzott a tündöklő utczákon. 8 órakor B­i­a­n­c­h­i gyalogezred zenekara járta be a város nyilvános tévéit és utczáit és a nép­­hymnussal együtt több vig zenedarabokat játszott. Ma reggeli 8 órakor az evangélikusok egyházá­ban ünnepélyes hálaisteni tisztelet tartatott, 9 óra­kor a kath. plébániában Te Deum­, melyre a kat. és polg. kormányzó ur­adlatása B o r d o r o tszn., a magas tábornoki kar, minden fegyvernemü tiszt urak, hivatalnokok, a község és várostanács tag­jai és minden rang és vallásbeli roppant számú nép jelent meg. — 10 órakor a görög n. e. egy­házban b. Schaguna püspök ur mutatott be a hálaáldozatot Istennek. — Est­­e a színházban díszelőadás volt. Milánóból f. hó 21 -ről jelentik . Az itte­ni helyhatóság, örömteljes és hálás érzelmei je­léül, a mantuai felségárulási bűnvizsgálat alatt volt egyéneknek adott legmagasb kegyelem kö­vetkeztében a cs. k. scala-színházat tegnap est­e felsőbb engedélylyel ünnepien kivilágíttatá. A színház zsúfolásig tömve volt, a néphymnus, kí­vánatra, kétszer énekeltetett. 353 (Külföldi napló.) London. A „Timet“ írja: Egy körülményes tudósítás tétetett közzé azon audientiáról, mely idegen, u. m. franczia, olasz, magyar és lengyel menekülteknek múlt szombaton — mártius 12-én lord Clarendonnál a külügyi hivatalban adatott volna. Az egész dolog költemény — lord Clarendon a menekültekkel sem szóval, sem írásban legkisebb közlekedésbe sem bocsátkozott. Pár is, mart. 19. A császár s császárné teg­nap este jelen voltak a circusban Masséna elő­­adatásán. — L­a c­o­u­r , franczia követ, hirszerint leg­közelebb Konstantinápolyba fog utazni. — — Narvaez tábornagy, kinek egéssége tetemesen meg van rongálva, Parisba utazik , de csak lassan teheti az utazást. Néhány napig kény­telen Poitiersben maradni, hogy kissé meg­erősödjék — Lacordaire egy a „Spectateur de Di­­jon“-hoz intézett levélben kijelenti, mikép az ál­tala múlt febr. 10-én Saint-Rochban tarta­tott beszédnek azon kivonata, mely Parisban s Belgiumban köröztetik, túlzott s hamisított, s mi­kép­p e beszéd következtében semmi üldözést sem tapasztalt, a kormány részéről. — A híres demokrata szónok, Michel de B­o­u­r­g­e­s, legközelebb Montpellierben 55 éves korában meghalt. Ő azon kevés demokratákhoz tartozott, kik elég nagy vagyonnal bírtak. Berlin, mártius 21. A .,Const. B.az ala­posnak hiszi azon állítást, miszerint a porosz ud­var részéről Anglia irányában a menekültek ügyé­ben semmi fellépés nem történt . Ha Hessen nagy­­h­erczegségnek e kérdést illető indítványa Frank­furtban szóba jőne, akkor Poroszország maga né­zeteit előadandja. De az európai átalános viszo­­nok a porosz kormány figyelmét nagy mértékben magukra vonták, s azokkal, mint mondják, a mi­nister­tanács már komolyan foglalkozott. — A „Neue Preuss­ Zeitung“ —az ismeretes Kreuzzeitung jelenti, hogy már szabadalma el­­ételével megfenyítve van. . — Az austriai Császár Ő Felsége elleni me­rénylet alkalmával egy Ch­arlottenburgban tör­tént befogatás folytán itt is keringett azon hír, hogy szintily m­erény volt czélba véve. A tett vizsgálatok azonban annak teljes alaptalanságát kitüntették , s a befogott egyén, egy fiatal timár­­legény, ki módot keresett, a király személyes ke­gye által a katonaságba fölvétetését eszközölni, ki a szükséges igazoló iratokkal ellátva nem volt, nem csak hogy elbocsáttatott, hanem törté­­ntes befogatása még óhajának teljesülését is ered­ményezte. Frankfurt, mártius 18. A német szövet­­­séggyűlésre bizatott a mártius 10-én hozott és a szövetségseregnek 50.000 emberrel szaporítását­árgyazó végzést illető szükséges intézkedésekre érve javaslatokat terjeszteni elő.---Mint mond­ják, közelebbről az angol útileveleket illető kü­lönös ellenőrzés életbe léptetése iránt a szövet­­séggyűlés elé egy indítvány fog terjesztetni. Freiburg (a badeni nagyherczegségben), mart. 14. Itt a mai napon austriai Császár Ő Fel­sége szerencsés meggyógyulásáért a székesegy­házban hála istentisztelet tartatott. Az érsek ma­ga mondott misét, mi „Te Deum“-mal­ fejeztetett be. A katonai és polgári bíróságok, az egyetem, nemesség, polgárság igen számosan voltak kép­­­viselve. martius 16. Itt közelebbről a részére számos lóvásárlások té­volstein, franczia kormány tettek. Madrid, mart. 11. A bizottmánynak, mely Narvaez­­nok panasziratának meg­vizsgálatá­val volt megbízva, véleménye oda nyilatkozik, miszerint a senatus a kormánynak a tábornok fölött hozott itéletebe nem elegyedhetik, de hogy unok helyét a senatusban akármikor elfoglal­hatja, ha azt a kormány nem ellenzi. S k u t a r i, mart. 7. O mn e r pasha még nem érkezett ide. Az ostromzár, egészen ellenkezőleg az Austria által kikötött feltételekkel, még foly­vást szigorúan fentartatik, mi az austriai kereske­désnek nagy hátrányára van, minthogy a Lloyd új gőzhajójáratai nem létesülhetnek. L­eng­y­e­l határszél. (Tr. Ztg) Az ,Allg. Ztg.-nak Írják mart. 11-ről. Ha meggon­doljuk, hogy Varsóban egy lap sem merészelheti még csak a legcsekélyebb gondolatnak is kimon­dását, mi a kormánynak tetszésére nincs, akkor mindenesetre feltűnőnek kell találni, ha egy ottani lap megjegyzi, miszerint a török-montenegrói differentia csak látszólag van elintézve és csak ideiglenesen bevégzettnek tekinthető. Sőt a lap fontos eseményeket vár, melyek véleménye sze­rint a Bosporusnál közelebbről okvetlen be fognak következni. Egyenesen megjósolja a két nagyha­talomnak Oroszország­ és Austriának dél felé ki­terjedését, és a harmadik hatalomnak , Poroszor­szágnak, kárpótlásul a lengyel királyság egy ré­szét oda is ígéri. A­USTRIA, Bécs, mart. 20. Császár Ő Felsége, legfelsőbb határozata által, mindazon egyének­nek, kik az ismeretes mantuai complottba voltak bonyolódva, s kiknek e miatti pereik még tör­­­vényszékileg befejezve nem voltak, megkegyel­mezni méltóztatott, és a még függő vizsgálatok megszüntetése megparancsoltatott. E legfelsőbb határozat tegnap­i hó 19-kén a nép örömriadala közt olvastatott fel nyilvánosan Mantuában Bécs, mart. 22. „O. C.“ Az örömviadal, mely e pillanatban a lombard-velenczei királysá­gon, egyik végétől a másikig áthangzik, a legjobb felelet, melyet Austria ellenségeinek igazságta­­­lan és szenvedélyes vádjaira, az olasz tartomá­nyokkal állítólagos kemény és kegyetlen bánás­módot illetőleg, adni lehetett. Ha a közbátorság, rend és csend ellen súlyos bűnök követtetnek el, akkor a kormánynak mulaszthatlan kötelességévé válik, hajthatlan erélylyel azonnal a kór ellen föllépni, s különösen azokat legszigorúbb fele­letre vonni, kik annak okozói és fáraasztóiul tűn­nek ki. De hogy az austriai kormány a szelídség szellemét, a­mennyire ez az állambiztosság ve­szélyeztetése nélkül történhetik, örömest ural­m­ engedni; hogy a szigor mértékét a kikerülhetlen szükségesség korlátai közé szorítni igyekszik; hogy a bűnbánóknak, kik utálattal fordulnak el csábítóiktól, és csász. Uruk kifogyhatlan kegyéért folyamodnak, szívesen megenged, hogy különö­sen a gyászt és szerencsétlenséget, mit ily vészes események mindig számos családokra idéznek, szeretetteljesen enyhíteni és elhárítani igyek­szik, ennek az Olaszországban legújabban kibo­csátott kegyelmi tény egygyel több fényes bi­zonysága.­­ A milánói katastrofa minden csak némileg józan nézetüeknek is felnyitá szemeit azon örvény mélysége előtt, melybe azon szép tartományok lakosai a felforgatók izgatásai ál­tal vezettettek. Minden vagyonosok , minden becsületes és lelkiismeretes gondolkodásúak méltán rémülnek el ama tervek borzasztó hord­­erejétől, melyek ha valaha foganatosíttathatná­nak, a tulajdont, a vallást, erkölcsiséget az álta­lános romok közé temetnék. E kijózan­ult nézet­nek azóta számos prozelitája lett. A felforgató határtalan roszasága és szellemi tehetlensége még az eddig elvakult és elfogultak körében sem hi­­bázá el benyomását. A legbiztosb támpontul mindezen kijózanultaknak, az austriai kormány­közi szoros ragaszkodás szolgál, mely kormány olasz alattvalói jóllétét, virágzását és megelége­dését teljes lelkéből óhajtja. — Vajha a legújabb legfelsőbb kegyelmi tény e csatlakozásnak a leg­nagyobb kiterjedésbeni elősegítésére szolgálna! Vajha azon nagy tagadhatlan igazság, mikép Északolaszország csak az Austriához hű csatla­kozásban találhatja tartós jóllétének és áldástel­jes kifejlődésének kezességét, valahára általános, eleven és gyümölcsöző meggyőződéssé válnék! Az üres illusiók fölötti győzelemmel a rendellen­ségei fölötti győzelem is örökre ki lesz víva. — Az „Oest. Corr.ii a legújabb konstanti­nápolyi bonyodalomra nézve így nyilatkozik: „Annyit már most nyugodtan ki lehet mondani, hogy oly rendkívüli aggodalomra, mint a párisi és bécsi börzéket megszállta, ok egyátalában nincs. Mi az orosz cs. kabinet követeléseit illeti, hiszszük, méltán ragaszkodhatunk azon megnyug­tató meggyőződéshez, miszerint azoknak korán­­sem c­élja a porta függetlenségét és épségét meg­támadni. Továbbá alkalmasint egy az orosz ka­binetnek különösen nemtetsző portaminister el­bocsátása hidul szolgálandó a vitályos igények­nek a világbéke érdekében kívánatos kiegyenlí­téséhez. Mi a franczia császári kabinetet illeti, az a szent helyek kérdésénél közvetlenül van két­ségkívül érdekelve. Midőn hivatalos lapjában a­­zon hitét nyilvánítá, hogy a differentia az euró­pai nagyhatalmak közti összecsapás nélkül fog megoldatni, kétségkívül eleve jól megfontolta, minő állást foglaland el ez ügyben, s minő ma­gatartást szándéka követni. Nekünk legtávo­labbi okunk sincs e nyilatkozat őszinteségében kételkedni, és azt óhajtott kezességéül tekint­jük az érdekelt nagyhatalmak egymás közti ba­rátságos viszonyuk fentartásának és e világ­rész csendje biztosításának. Egyébiránt nem hi­hetjük, hogy a szent sír kérdése általában alkal­mul szolgálhatna a keresztény hatalmak komoly meghasonlására. V­ero na, mart. l£k A .,F. di Ver.“ követ­kező proclamatiót közöl : „A nyomozások, melyek felségárulási bűn fölött Mantuában folytak, újabban bebizonyiták, hogy a felforgató párt külföldön nem szűnik, a közrend megszilárdulását ezen országban, oly e­­­gyének toborzása által gátolni, kik czéljaiknak­­ az állam felforgatására szövetkezések és más bű­nös fondorlatok által eszközül szolgálnak és ez által szigorú rendszabályok alkalmazását idé­zik elő. Mindemellett Öcs. k. Apostoli Felsé­­g­e tekintetbe véve, hogy az ezen felségárulási perben mint főczinkosok leginkább compromit­­tált egyének már érdemlett büntetést szen­vedtek . Tekintetbe véve, hogy az ezen forradalmi fondorlatokban bűntársakul részt vett és vizsgá­lat alatt levő egyének bűnüket legnagyobb részt megbánva bevallók, és maguk s családjuk számá­ra bocsánatért eshettek Tekintetbe véve végre, hogy a per tovább folytatása, azok nagy száma miatt, kik a legin­kább kompromittáltak bűnös tevékenysége által elcsábíttattak, még sok családot súlyos szeren­csétlenségbe döntéssel fenyeget. Legmagasb kegyelménél fogva e felségárulá­si per megszüntetését elrendelni, és azon egyé­neknek, kik bármi módon azon tényekben, mik a Mantuában jelenleg tárgyalt per alapjául szolgál­tak, részt vesznek vagy vettek­, az általuk érdem­­lett büntetést és minden más felelősséget egészen elengedni méltóztatott, még­pedig különbség nél­kül, akár azok jelenleg vizsgálat alatt vagy vizs­gálati fogságban vannak, akár nincsenek; kivé­telnek csupán a megszököttek és in contumatiam requiráltak. Verona, mart. 19 1853. A lombardve­lenczei királyság cs. k. kat. és polg. kormányzói gr. R­a­d­e­c­z k­y m­. A „F. di Ver.“ jelenti továbbá: Ő cs. k Apostoli Felséges, hóz­ kei legf. határo­­zata által a mantuai felségárulási per folytán már korábban halálról 12 évi tömlöczre kegyelmezett veronai ügyvéd F­a­c­c­­­o­­­i Giulionak büntetése felét elengedni, másik felét várfogságra változ­tatni, továbbá Ottonelli mantuai lelkésznek és dr Quintavallenak, halálról 5 és 8 évi tömlöczre, szeliditett büntetését végkép elenged­ni méltóztatott. Ezenkivül a cs.kir. Apostoli Felsége folyó hó 11 -iki legf. határozata által Cesconi könyvárus halálról 12 évi tömlöczre változtatott büntetésének felét elengedni, másik felét várfogságra változtatni méltóztatott. — A „F. di Ver.“ közli végre az amnestiából kizárt 33 menekült nevét. KÜLFÖLD. Angiin, London, mart. 19. Az alsóház tegnapi ü­­lésében a new-castle - on-ty­nei képviselő, Blackett ,— megemlítvén az osztrák kormány­nak Lombardiában tett intézkedéseit, azt kérdé a kormánytól, hogy váljon szándékozik-e az au­striai uralkodóház s a világ­béke érdekében, a bécsi udvarnál barátságos közbenjárást kísérteni meg; azon reményben, mikép azt a lombardiai osztrák alattvalók ellen tett szigorú büntető­in­tézkedések némi enyhítésére bírhatandja? — Russell lord azt válaszoló, mikép a­mi az ös­­­­szeesküvésekbe bonyolult személyek kivégezte­tését illeti, e pontról ő nem szólhat. A britt kor­­­mány ez iránt az osztrák kormánynak nem tett előterjesztéseket, s nem is szándékozik tenni. Oly számos schweiziaknak Lombardiábeli kiutasítta­­tása természetesen nagy zavarokat okozott Schweiznak, s több ezeréve hozott nyomort, a­­zonban még sem mondhatja, hogy ez oly tárgy lenne, mely a britt kormánynak bármely beavat­kozásra adhatna alkalmat. Az elkobzásokra vo­natkozólag, a szardiniai kormány Angolország­hoz fordult, s ő bízik benne, mikép Austria eljá­rását akkép módosítandja , hogy azt inkább ösz­­hangzásba hozhassa az igazság átalános érvényű elveivel. (Halljuk.) Az ügy állás a következő : Az 1848-i lázadás és háború után, számos lombardok, Austria engedélyével Piemontban naturális vi­­tattak. 1851-ben egy oly rendelet jelent meg, mely a kiköltözött lombardiaknak egy másik osz­tályára vonatkozott; ennélfogva azon lombardiak vagyona, kik a kormány engedelme nélkül tele­­­pültek le Szardiniában, törvényes lefoglalás alá vettetettnek nyilváníttatott. De ezért a lefogla­lás valósággal nem hajtatott végre. Már midőn Milanóban kísérlet létetett, az osztrák helyőr­ségnek utálatos eszközökkeli legyőzésére , — kitűnt , mikép a kiköltözött lombardok leg­mélyebb boszankodásukat fejezték ki ezen kí­sérlet fölött , mint a­mely csupán ártatlan vér kiontására, s az ország nyugalmának meg­­háborítására vezethetett.­­ Maga a milánói osztrák kormányzó a zavart csak néhány oly egyén művének nyilvánítá, kikről a néptö­meg tudni sem akart. Azonban csakhamar Ra­­detzki tábornagytól egy rendelet jelent meg, mely minden, engedélylyel vagy a nélkül, Pie­montban naturalizáltatott lombardok vagyonát lezárolta. A szárdiniai kormány természetesen megütközött e rendeletén; azt a szárdiniai -osztrák békeszerződés megsértésének tekinté, az ellen a bécsi udvarnál előterjesztéseket tett, s az angol kormányt fölkérte azok támogatására. Az angol kormány teljesíté e kérelmet. Clarendon lord a Bécsben levő britt követet oda utasítá, hogy fe­­ezze ki a britt kormány nézetét. Azonban hozzá kell tennie, mikép a kormány legközelebb arról értesült, hogy a bécsi udvar nem szándékozik, a lezárulást az eredetileg elhatározott formában hajtani végre, hanem azt csak azokra akarja ki­terjeszteni, kikről azt hiszi, hogy a lázadást köt­­etlenül vagy közvetve elősegítik. Az ekkér módosított rendszabály már egészen más színben tűnik föl, mivel az osztrák kormány ekkép min­den egyes lezárulási esetben, törvényesen bebi­­zonyítandja, hogy az illető tulajdonos ellen fel­­­mtatott vád alapos.­­ Ugyanez alkalommal russell lord kijelenté, mikép ugyanazon napon, oly tartalmú távirati sürgönyt kapott, miszerint toskanai nagyherczeg a Madiaiakat szabadon bocsáttatá, s Livornoban hajóra ülteté. (Zajos tetszés.) — A zsidók incapacitásaira vonatkozó bili harmadik felolvasása ápril­­ 1 -re halasztatott. — Erre a ház, a húsvéti ünnepek miatt, ápril 4-ig elnapolta magát.­­ Az alsóház tegnapelőtti ülésében , hosz­­szas vita támadt, azon zavarok tárgyában, me­lyek múlt nyáron Izlandban a dar­e-i választá­sok alkalmával történtek. Tudjuk, hogy ez al­kalommal véres összeütközés történt a katonaság s nép közt, s több személyek megölettek. Ennek következtében, több katonák törvényszék elé ál­líttattak, s fölmentettek. Napier, hajdani izlandi állam­ügyész Derby lord alatt, azt állitá, hogy azon r. kath. papokat is perbe kell fogni, kik a lázadást előidézték, s a perbeli minden iratokat közöltetni kívánta. Hosszas vita után, e­ közlés megszavaztatott. Francziaország Paris, mart. 1­9. Jelenleg szinte kizárólag a keleti ügyek foglalják el a közfigyelmet. Még eddig egy franczia lap sem említi azon fontos tu­dósításokat, miket múlt csötörtökön a „Caradoc“ angol gőzös hozott Marseillebe Konstantinápoly­ból, s miket már közlöttünk. Csupán az „As­­semblée nationale“ említ annyit, mikép a máltai kormányzó e gőzöst onnan Marseillebe küldé, s mihelyt vette azon sürgönyöket, miket Rose ez­

Next