Budapesti Hírlap, 1887. január (7. évfolyam, 6-30. szám)
1887-01-07 / 6. szám
1887 január 7. BUDAPESTI HÍRLAP. (6. sz.) határozta a bizottság, hogy mivel a népszínház bérlete ez évi októberben lejár, az utabbi bérbeadás tekintetében jövő ülésén határoz s erre a tagokat külön meghívóval, a tárgy megjelölése mellett hívja meg. — A szerdai közgyűlésre előzetesen kitűzték a honvéd-utcai 9. számú városi telek s a VIII. ker. új mértékhitelesítő hivatal mögötti telek bérbeadását, a Stefánia-úti városi telek megváltási árának megállapítását, a Rottenbiller- és óvoda-utcai saroktelek kikiáltási árát s egy Markó-utcai városi telek bérbeadását. A Petőfi-társaság nagygyűlése, Budapest, jan. 6. Fekete kabátos ülése volt ma a Petőfi-társaságnak : ma tartották az évi közgyűlést, mégpedig a XI-iket. Közte és a rendes havi ülések közt a különbség az, hogy a havi üléseken a tagok szürke kabátban nincsenek jelen, a közgyűlésekről pedig fekete kabátban maradnak távol. Közönség sok volt, de társulati tag a lehető legkevesebb. Pedig érdekes volt a Szana Tamás titkári jelentése, mely a társaság tiz évi működését, célját ismertette s létjogát világossá tette. Nem ártatlan felolvasások céljából létezik a társaság, hanem Petőfi a célja. Milyen értelemben ? azt megmagyarázza a jelentés, melyet itt adunk : „Midőn a Petőfi-társaságot alkotó írók most tíz éve a nagy költő hagyományainak fentartására vállalkoztak, feladatuknak tekintették, hogy a társaság ne csak dicsőítője, de egyúttal gyűjtője és kommentátora is legyen Petőfinek. A társaság buzgólkodása nem maradt eredmény nélkül. Az ország minden részében találkoztak lelkes honfiak és honleányok, akik egész készséggel küldték be a társulat által ereklyékként őrzött iratokat és a gyűjtemény rövid évtized alatt annyira megszaporodott, hogy ma már nélkülözhetetlen forrása lett mindazoknak, akik Petőfi életével vagy költészetével tüzetesebben foglalkoznak. Baráti kezek elsősorban Petőfi ismertebb költeményeinek kézirataival s a költő nagyérdekű magánleveleivel gazdagították a gyűjteményt. Ekkér jutott a társaság birtokába Keresztes Teréz úrnő szívességéből a „Szerelem gyöngyei“ című füzet több dalának első fogalmazványaihoz. E kéziratok közt volt az „Oh mi szép a vándorélet“ kezdetű dal, amely a társulat által jutott először Petőfi összes költeményeinek illusztrált kiadásába. A gyűjteményben őriztetik a költő egyik legrégibb kézirata: a Pozsonyban 1841-ben Török Gyulához intézett tréfás emléksorok, melyek alatt még Petrovich Sándornak írja magát, úgyszintén a Térey Mari albumába jegyzett szép sorok is. A „Gyüldei ifjakhoz“ címzű költeménynek a társaság több érdekes variánsát leírja. Mint Petőfi kézirata és szabadságharcunk ereklyéje gyanánt becses darab a „Nemzeti dal“ első fogalmazványa. Ebből a példányból szedték ki 1848. márc. 15-én a „Talpra magyart.“ Az ereklye Schnitzernek, Petőfi egyik fordítójának ajándéka. Igen érdekesek Petőfinek a társaság birtokában levő magánlevelei, melyekben saját viszonyairól leplezetlenül, ritka őszinteséggel nyilatkozik. Egy külön osztályban műveinek első kiadását és a különböző fordításokat csoportosították. Megvannak a német, francia, angol, olasz, dán, cseh és héber fordítások Petőfi műveiből. A közönség támogatásától függ, hogy az ereklyék megőrzésére fölépülhessen a Petőfi-ház, vagy legalább berendeztessék a Petőfiszoba, hol aztán alkalmas helyet találna a többi ereklyékkel együtt a költő kedves karosszéke is, amelyhez Bonyhay Benjámin szívességéből jutott a társaság. E terv megvalósítása egyik lényegesebb pontja a társaság programmjának. Áttér ezután a jelentés a társulat múlt évi munkásságának ismertetésére. Konstatálja, hogy a felolvasásokat, amelyeken csak eredeti műveket mutattak be, a közönség állandó érdeklődésével tüntette ki. A társaság könyvkiadó vállalatában három újabb kötet látott napvilágot. A társaság alaptőkéjének gyarapodását Kasselik Jenő közös hadseregbeli főhadnagy 150 frtos adománya képezi. Végül hosszasabban emlékszik meg a titkári jelentés Boruth Elemérről, a társaság elhunyt tagjáról. Az első felolvasó Endrődi Sándor r. tag volt, „Petőfiről“ című értekezésével. Mindenekelőtt metaforice költészetünknek azt a korát festette, mely Petőfi föllépését megelőzte. Áttér ezután Petőfire, aki „rombolásra született, hogy teremtsen“, aki tűzoszlopként magasodik fel előttünk, ködben kelve, ködben szállva le. Petőfit ép oly tüneménynek lehet tekinteni, mint azt a körülményt, hogy oly nemzet kebeléből született, mint a magyar; mert annyi tény, hogy bár az egekig emeljük éts érzései mélyen meghalnak, addig eszméi érintetlenül hagyják a közlelkületet. Igazi nagyságát csak századok múltán fogják teljesen megmérhetni, ha ugyan a nemzet elég életrevaló lesz s nem tartja őrültnek e lángelme nagy álmait, de részt vesz költője szellemével egy új teremtés dicső munkáiban A tetszéssel fogadott felolvasás után Prém József olvasta fel Beniczky Gyula „Szabadság“ című költeményét. A következő felolvasó Beniczkyné Bajza Lenke volt „A mai Péter apostolok“ című elbeszélésével, melyet a hallgatóság szűnni nem akaró tapssal jutalmazott A tárgysorozat következő száma Szabó Endrének „A világban“ című költeménye volt, mely kedélyesen tükrözi vissza a költő derűs világnézetét. Az utolsó felolvasó Balázs Sándor volt „Az igazi“ című elbeszélésével. E felolvasás után az ülés véget ért.* Az ünnepies közgyűlés után a társaság tagjai a Szikszay-féle vendéglő emeleti termében lakomára gyűltek össze. Számosan voltak jelen s a felköszöntők, amelyeket mondtak, az irodalom minden kérdésével foglalkoztak. Komócsy József meleg szavakban emlékezett meg a társaság elnökéről, Jókai Mórról, akit családi gyásza akadályozott a megjelenésben. A szónok indítványára külön küldöttség fogja fölkeresni a koszorús írót, hogy a tagoknak jókívánatait a társulat fönállása első évtizedének fordulója alkalmából tolmácsolja. Ugyancsak Komócsy felköszönte Endrődi Sándort, továbbá László Mihályt a társaság ellenőrét s Szabó Endrét és Kiss Józsefet. Tolnai Lajos is több ízben szólalt föl, éltetve Komócsyt, Balázs Sándort, Bobula János vendéget, Endrődi Sándort és Reviczky Gyulát. Bodnár Zsigmond a társaság újonnan választott tagjáért, Ferenczy József dr.-ért ürité poharát, a mire ez lelkes szavakban a társaság hivatását fejtegeté s annak tagjait üdvözölte. Bobula János a társaság tisztviselőinek érdemeit s különösen Szana Tamás buzgalmát emelte ki, Szabó Endre pedig jóizó felköszöntőben Tolnai Lajost élte lé. TÁVIRATOK. A német birodalmi gyűlés feloszlatása- Berlin, jan. 6. (Saját tudósítónk távirata.) A hadügyi bizottság tegnapi határozata következtében, a birodalmi gyűlés esetleges feloszlatása mind valószínűbbé válik, kiváltképen miután a hadügyminiszter kijelentette, hogy a kormány feltétlenül ragaszkodik a javaslathoz. Az egyedüli remény az, hogy Bismarck hercegnek sikerülni fog kompromisszumot létrehozni. Európai konferencia. Konstantinápoly, jan. 4. Levélben Várnáig. (Saját tudósítónk távirata.) Sir White angol nagykövet hivatalosan közölte a portával Anglia ama javaslatát, hogy a bolgár válság megoldása konferenciára bizassék. Erre a „Tarik“ egy félhivatalos — mint mondják — a szultán gondolkozását visszatükröző cikke a t6- 3 IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, január 6. * (Operaház.) A „Hugonották“-nak ma érdekes Valois Margitja volt. Ghimesi Eleonóra k. a. (Forgách grófnő) mutatta be közönségünknek kis terjedelmű, de kellemes és jól iskolázott szoprán hangját e szerepben. Hanganyagának sok érce nincs, nagy műlatásokat nem igér, az együttesek teljesen elfödik ; — inkább koncertterembe, mint nagy operába való finom orgánum ez, melylyel az énekesnő ízléssel, modorosság nélkül tud bánni. Ma este erős lámpaláz lankasztó akciójában, de becsvágya és szolid tudása meglátszott abból is, hogy a nehéz koloratur-feladatokon a szokásos egyszerűsítéseket nem engedte meg magának s a szerepet végig énekelte úgy, ahogy írva van.Úgy tudjuk, hogy az énekesnőnek ez nem első nyilvános föllépte : egy évig a stettini színháznak volt szerződött tagja s nálunk szerződtetési célból vendégszerepel. Hajlamát a művészethez anyjától (Forgáchné, szül. Gyürky grófnő) örökölte, kinek szép hangját a régibb nemzedék ma is emlegeti. A közönség, mely ma a színházat csaknem egészen megtörte, rokonszenvesen fogadta a vendéget, kísértetét megtapsolta, tisztelői pedig babérkoszorút küldtek föl neki a színpadra. A többi szereplők : T u r o 11 a, S to 11 k. a., Pe r o 11 i, Ney, Odry, Bignio — operánk Hugonotta* előadásainak nagy hírét ezúttal is fényesen igazolták. * („A királyfogás“) tizenötödik előadása volt ma a népszínházban. Szép közönség töltötte meg színültig a házat. A kitűnő előadásnak javára vált, hogy a második felvonás fináléja nem mint régebben a lengyel himnusz, hanem Konti eredeti kompozíciója szerint szép induló, mely a közönségnek nagyon tetszett. * (Soldat Mária) berlini hegedüművésznő, kinek budapesti hangversenye e hó 12-ikére volt hirdetve, Berlinben súlyos betegen fekszik s igy a hangversenyre nem fog eljöhetni. * (Az Excelsior) balett szerzője, Luigi Manzo 11 levelet irt Budapesten időző ügynökéhez ; örömét fejezi ki az Excelsior fényes kiállítása s operánk balettkarának, a rendezésnek tökéletességei fölött, melyekről az ügynök leveléből értesült s kijelenti, hogy „a leggyorsabb gőzparipán sietne Budapestre, a világ legszebb balettkarát megcsodálni“, ha egy szerződése nem kötné a milánói Skála-színházhoz, hol egy új balettet személyesen tanít be. De mihelyt ideje engedi, „repülni fog közénk.“ Ez alkalommal Bécsbe is elmegy, hol tiszteletére az Excelsior századik előadása napján ünnepséget rendeznek. * (Sembrich Marcella), a világhírű énekesnő, e hó folyamán Budapestre jő és 20-án este nyolcadfél órakor a fővárosi vigadó nagytermében hangversenyt fog adni. * (Popper Dávid) m. kir. zeneakadémiai tanár és gordonkaművész e hó 31-én a főv. vigadó kistermében hangversenyt ad. A műsor nagyrészt Popper legutóbb befejezett s nyilvánosan még nem játszott szerzeményeiből fog állani, a többi közt elő fogja adni új gordonka-hangversenyét is. * (A pesti izrnőegyesület) szombaton, január 8-án a fővárosi Vigadóban esti fél 9 órakor hangversenyt rendez. Műsora: 1. a) Adagio, Tartini. b) Gavotte (2. sz.), Popper. Popper D., zeneakadémiai tanár úr. 2. a) Rhapsodie (6. sz. as dur), Worzischek J. H. b) „Improvisation über das Wiegenlied“ (es dur), Brahms-Bendel, Marczalli Henrikné. 3. a) „Träumerei“, Schumann, b) „Am Springbrunnen“, DawidofF. Popper D., zeneakadémiai tanár. 4 a) Norma (Casta-Diva), Bellini, b) Mazurka, Chopin Viardot-Garcia. Képes Valentina urhölgy. A hangversenyt táncestély követi. Belépőjegy ára 5 frt. * (Derék kis német lap) lehet a „Werschetzer Gebirgsbote“, melynek mellékletét egy előfizetőnk hozzánk beküldte. A melléklet címe: „Sträuschen ungarischer Blüthen und Blumen, für Patrioten deutscher Zunge.“ Első cikke az első száz év történetét ismerteti, melyet a honfoglaló magyarok Pannóniában töltöttek ; a cikk a leghazafiasabb hangon szól német polgártársainkhoz, s a magyar haza és a magyar nemzet iránt való ragaszkodást hirdeti nekik. Ennél érdekesebb azonban Arany János „Tamburás öreg úr“-ának fordítása plattdeutschre. Maga a szerkesztő, Buday végezte a fordítást, még pedig igen sikerülten. A „Gebirgsbote“ melléklete rendszeresen foglalkozik azzal, hogy a magyar irodalmat és történelmet olvasóival ismertesse, s minden sikert kívánunk a derék hazafi szerkesztőnek. * (A népfelkelők figyelmébe.) A mostani válságos időben, midőn már minden apró bárányfelhőcskében is zivatart sejtünk, mindenesetre időszerű munka az, melyet Urai Antal dr. honvédminiszteri segédfogalmazó írt a népfölkelésről szóló törvényről. A szerző művében különös tekintettel volt a törvény végrehajtása tárgyában kibocsátandó utasításra s igy a közönség meg fogja találni benne az útbaigazító felvilágosításokat. Az előfizetési öszszeg 50 kr., legkésőbb február 5-ig a szerző lakására (Budapest, vár, Tárnok utca 10. sz.) küldendő. * (Új zeneművek.) A Budapesten népszínház utca 25. sz. alatt megjelenő „Zeneműkiadóhivatal“ kiadásában „Budapesti tánc-album“ cím alatt megjelent egy tíz táncdarabot tartalmazó füzet, mely a fővárosban divő legkedveltebb táncszerzeményeket tartalmazza: 1. Kalár „Csak így tovább“ Csárdás. 2. Ivanovits „Szívhullámok“ Keringő. 3. Sz. L. „Bosa“ Tipegő. 3. Bosner „Orfeum-dalok“ Négyes. 5. Hiekisch „Könnyedén.“ Gyors polka. 6. Viácz „Még egyszer.“ Csárdás. 7. Scharff „Szeretsz engemet“ Lengyelke. 8. Rosenblatt „Íróihangok.“ Keringő. 9. Waldteufel „Nefelejts“ Tipegő. 10. Richter „Bajta fel“ Induló. Ara fzt 20 kr. * (Dél-Magyarország önvédelmi harca 1848—49-ben) című műve első kötetére hirdet előfizetést Thim József Zomborban. A kötet február végén jelenik meg. Előfizethetni 2 írtjával idősb Thim József, a kereskedelmi és iparbank vezérigazgatójánál, a „Bácska“ szerkesztőségénél és Bittermann Nándor könyv- és könyomdájában Zomborban. Bolti ára jóval nagyobb lesz. Gyűjtök nek 8 példány után egy ingyen jár.