Budapesti Hírlap, 1896. július (16. évfolyam, 179-209. szám)

1896-07-24 / 202. szám

13 Az utótőzsde csendes maradt. Osztrák hitel­intézeti részvények 363.30—362.80 forinton. — Ma­gyar hitelrészvény 392.-----forinton. — Leszá­mítoló bankrészvény-----forinton. — Fővárosi vasutrészvény —.— forinton. — Osztrák-magyar államvasuti részvény 361.25—360.25 forinton. — Hazai bankrészvény 108 forinton. — Délután 4 órakor zárulnak: Osztrák hitelintézeti részvények 362.80—362.90 forinton. Leállitásra köttetett a mai börzén : — Leszámoló árfolyamok: Magyar általános hitelbank 399.— forinton. — Osztrák hitelintézet 363.— forinton. — Hazai bank részvénytársaság 108.— írton. — — Pesti magyar kereskedelmi bank 1159. forinton. — Országos központi taka­rékpénztár 737.— forinton. — Viktória gőzmalom 145.— forinton. — Északmagyarországi kőszén­bánya r.-t. 197 forinton. — Schlick-féle vasöntöde részvénytársaság 217 forinton. — Nemzetk. vagyon­­kölcs. r. t. 520 forinton.— Magyar villamossági részvénytársaság 128.— forinton. —Budapesti köz­úti vaspálya 297.— forinton. — Budapesti villa­­mos városi vasút 287.— forinton. Magy. aranyj. M. koronatár. Magy. hitelb. Iparo s ker. b. Jelzálogb. II. Leszámitolób. Előfordult kötés legalacs. legmag. 391.50 393.50 Utolsó árkeret pénz áru 122.50 122.70 99.55 99.75 39. 50 393.— 106.50 107.— 246.50 247.— 246.50 247.— 363.30 363.50 103.50 104.— 361.75 362.25 246.— 246.50 Osztrák hitelint. 363.20 364.70 Déli vasút —.— —.— O.­m. államvas. 361.50 362.75 Bécsi börzék. Bécs, jul. 23. (Saját tudósítónk t­á­v­i­r­a­t­a.) Gabonatőzsde. Az üzlet jelenték­telen változatlan árfolyamok mellett. — Búza őszre 6.58—6.59— forinton. — Búza tavaszra 6.91—6.92 forinton. — Zab őszre 5.58— forinton. — Tengeri szeptember—októberre 4.10— fo­rintjával köttetett. — A hivatalos árfolyamok a következők : Búza tavaszra 7.01—7.03 forinton. — Búza május—júniusra 6.56—6.58 forinton. — Búza őszre 6.87—6.89 forinton. — Rozs tavaszra 6.60— 6.62 forinton. — Rozs május—júniusra 6.75—6.77 fo­rinton. — Rozs őszre 5.57—5.59 forinton. — Zab tavaszra 6.54—6.56 forinton. — Tengeri junius— júliusra 4.05—4.07 forinton. — Tengeri julius— augusztusra 4.28—4.30 forinton. — Tengeri szept.— októberre —.— forinton. — Olaj szeptember— decemberre 29.-----30.— forinton. — Repce augusz­tus—szeptemberre 10.65—10.7­5 forinton. — Végül jegyeztek: Búza tavaszra-----forinton. — Búza máj.—jan.-ra —.— forinton.— Búza őszre 6.58—6.59 6.571/2 forinton. —Rozs tavaszra 5.87—588 frton.— Rozs május—júniusra —.— forinton. — Rozs őszre 5.57—5.58 forinton. — Zab tavaszra —.— forin­ton. — Zab május—júniusra —.— forinton. — Zab őszre 5.58-----forinton. — Tengeri május—jú­niusra , —.— forinton.Tengeri jun.—jul.-ra —.— frton. — Tengeri julius—aug. 3.94—4.— forinton. Tengeri augusztus—szept.-re 4.04—4.06 forinton. — Repce augusztus—szept.-re 10.65—10.75 frton. Bécs, jul. 23. (Saját tudósítónk táv­irata.) — Értéktőzsde. Az előtőzsdét kedvezően befolyásolták az amerikai intézkedések az arany­kivitel meggátlására. Szilárditólag hatott az a hir is, hogy Abdullah basát visszahívják Krétáról. Az üzlet azonban csak egyes papírokban volt élénk. A valuták gyöngék. — A déli tőzsdén ellanyhult az irányzat, mert a berlini helyi piac is ellanyhult és különösen államvasuti részvényeket adtak el ber­lini számlára. Az üzlet állandóan csekély volt. — A zárlat nyugodt üzlettelen. Utótőzsde. Jegyzések: Osztrák hitelrészvény 363.— forinton. — Magyar hitelrészvény 391.— forinton. — Anglo­bank részvények 156.50 forin­ton. — Bankverein 268.— forinton. — Unic­bank részvények 292.50 forinton. — Länderbank részvények 254.50 forinton. — Osztrák állam­­vasút 360.75 forinton. — Déli vasúti részvények 103.50 forinton. — Elbavölgyi vasúti részvé­nyek 274.50 forinton. — Dohány-részvény 164­0 forinton. — Alpesi bánya részvények 80.80 forin­ton. — Májusi járadék 101.65 forinton. — Ma­gyar aranyjáradék 99.55 forinton. — Osztrák ko­ronajáradék —.— forinton. — Magyar koronajára­dék —.— forint — Török sorsjegy 52.50 forin­ton. — Márka 58.77—58.78 forinton. J Magyar értékek zárlata: 4°/0 aranyjáradék 122.50. —Tiszai és szegedi kölcsön-sorsjegy 139.50 — Magyar vasúti kölcsön ezüstben 101.80. — Magy. bel. val. áll. kötvény 122.—. — Magyar leszámítoló- és pénzváltó-bank-részvény 246.—. — Magy. keresk. bank 1165. — Magyar koronajáradék 99.60. — 4°/a magyar földteherm. kötvény 97.35. — Magyar hitelbank-részv. 392.—. — Magy. nyer. kölcsön-sorsjegy 153.00. — Magyar jelzálogbank részvény —.—— Rimamurányi vasmű 240.25 — Kassa-oderbergi vasúti részvény 194.50. — Osztrák értékek zárlata. 4'2°/0-os papirjáradék 101.65 — 4"/0 osztrák aranyjárad­ék 123.90. — 1860, sors­ Külföldi börzék. Pária, jul. 23. (Zárlat.) 3°/0 francia járadék 101.67 — 41/20/6 francia járadék 105.82. — Osztrák aranyjáradék 105.70. — Osztrák földhitelintézet 12.53. — Államvasút 768.—. — Déli vasút —.—. — Magyar aranyjáradék 104.—. — Ottomán bank 537.00. — Török dohányrészv. 344.—. — Osztrák­ Landerbank 5.45 — Olasz járadék —.—. — Alpesi —.— Berlin, júl. 23. (Zárlat.) 4-2°/0 ezüstjáradék 102.10. — 4°/0 osztrák aranyjáradék 104.30. — 4% magyar aranyjáradék 104.90. — Osztrák hitel­­részvény 227.60. — Magyar koronajáradék 100.20. — Déli vasút 44.20. — Károly-Lajos vasút —.—. — Kassa-oderbergi vasút —.—. — Orosz bank­­jegyek 216.25. — Bécsi váltóárfolyam 170.20 — Új orosz kölcsön 67.00. — Olasz járadék 88.40. M. beruházási köt. 104.70. — Államvasut 153.40. — Elbevölgyi vasút —.—. London, jul. 23. (Zárlat.) Konsolok 113.50 Déli vasút 9.25. Hamburg, jul. 23. (Zárlat.) Ezüstj. 86.55 Osztrák hitelrészvény 308.—. — Államvasut 764.—. Déli vasút 218.50.— Olasz járadék 88.40. Osztrák aranyjáradék 105.20. — Magyar arany 104.70. Frankfurt, jul. 23. (Zárlat.) Osztrák hi­telrészvény 308.12. — Államvasut 306.—. — Déli vasút 91.—. — Bécsi bankegyesület —. Paris julius 23. (C. T. B.) Megnyitás: Buta csökkenő : júliusra 19.— frank (— 0.05), augusz­tusra 18.40 frank (— 0.15), szeptember—decem­berre 18.20 frank (— 0.10), november—februárra 18.25 frank (— 0.15). — Liszt csökkenő : júliusra 37.95 frank (— 0.15), aug.-ra­ 38.35 frank (— 0.35), szept.—decemberre 39.— frank (— 0.30), novem­ber—februárra 39.20 frank (— 0.25). — Repce­­olaj szilárd: júliusra 53.25 frank (-1- 0.25), augusztusra 54.— frank (+ 1.25), szeptember— decemberre 53.— frank (változatlan), január—áp­rilisra 53.50 frank (-1- 0.25). — Szesz csökkenő : júliusra 28.75 frank (— 0.25), augusztusra 29.— frank (— 0.25), szeptember—decemberre 29.75 frank (változatlan), január—áprilisra 30.75 frank (változatlan). — Cukor szilárd: júliusra 29.50 frank, augusztusra 29.6272 frank,­­október—januárra 29.121/2 frank, január—áprilisra 29.6172 frank. Idő­járás : Borult, Berlin, júl. 23. (C. T. B.) Megnyitás: Buea nyugodt: júliusra 1391/... márka, (változatlan), szeptemberre 137 márka (—BVI), októberre 1363/4 márka (-1- 1/3). — Bozs­­anyha , júliusra 108.1/2 márka (— 1/2—), szeptemb. 110 márka (— 1/2), októberre 110­/1 márka (— 1/2). — Zab lanyha ; júliusra 122 V4 márka (— 1/4), szeptemberre 115V3 márka (— 1/2). — Tengeri lanyha ; júliusra 863/4 márka (— 1/4), szeptemberre 86V2 márka (— 1/1). — Repceolaj nyugodt; júliusra 44­70 márka (változatlan), októberre 44,70 márka (változatlan). — Szesz nyugodt: júliusra 38.70 márka (válto­zatlan), szeptemberre 39.— márka (változatlan). Az időjárás: Szép, Berlin, júl. 23. (C. T. B.) Zárlat: Buea nyugodt : júliusra-----márka, szeptemberre 137 márka, októberre 1363/4 márka. — Rozs­­anyha : júliusra 1084/3 márka, szeptemberre 1093/4 márka, októberre 110.70 márka. — Zab gyönge ; júliusra 1223/4 márka, szeptemberre 115 márka. — Ten­geri gyönge; júliusra 86.3/4­ márka, szeptem­berre 86.7 márka. — Repceolaj nyugodt; júliusra 44.70 márka októberre 44.70 márka. — Szesz szilárd; júliusra 38.80 márka, szeptemberre 39.10 márka. Időjárás: Szép, jó kedvvel feküdt le, két nap után káromkodva kelt fel, mert elaludta a koronázási bandériumot: reggel ugyanis nem az ablakra nézett, hanem be­nézett a ruhaszekrénybe, s talán máson is meg­esett már, hogy a sötétség vagy a csend szokott­nál tovább altatta el. Egy német tudós siketnéma fiának, ki testén nem érzett, bekötötte a szemét s a fiú nyomban elaludt. Ugyanezt érjük el állatok­kal is, ha szemüket s orrlikaikat elzárjuk s bőrük más helyét sem éri semmi inger. Az állatok addig alszanak, mig külső inger nem éri őket, sőt ezek­nek híján föl sem ébrednek. így jön létre a hipnó­zis s az igazi fakk­ok alvása is, s ezért minden élő lény, csendes, sötét alvó helyet keres. Alvást elő­idézni nem csak külső ingerekkel lehet, hanem az által is, ha az idegrendszer érzékenységét külső ingerrel szemközt el tompítjuk. Ezt érjük el testi vagy szellemi munkával s különféle orvosi szerek­kel. Ijedtség, betegségek vagy bármely okból eredő kimerültség szintén okozhat álmot. A­mint e hatások vagy szerek ható ereje csökken s a külső ingerek meginditják az idegműködést, az álom megszűnik.­­ A nyargonc pusztulása. Még bizonyára emlékeznek rá némelyek, hogy mikor a bicikli di­vatos kezdett lenni, magyarul nyargoncá­nak (nyar­galó targoncának) akarták nevezni, még a józanab­bak a kerékpár és vasparipa közt ingadoztak. Sze­rencsére az a nyargonca halva született. Annál ma­­kacsabban életben igyekeztek tartani édes testvérét, a nyargonc­ot. Hogy mi lehet ez, széles Magyaror­szágon nem is sejtik, csupán Budapesten a lóvona­tos vasút dédelgette, az kény­szerítette ennek a rettenetes szónak megtanulására a fővárosba került tőzsgyökeres magyar kocsisait, no meg úgy fül­heggyel meg-meghallotta a közönség is, ha lóvo­natra szállván, a Margit-hia előtt még egy lovat fogtak a megálló kocsi elé. A­mit ugyanis a ma­gyar ember nyelve sorspont­ra formált, a­mit utóbb egész helyesen előfogat­otak fordítottak, azt a neolo­í­gus bölcseség nyargonc­nak keresztelte. Hiába, szabályzat, szabályzat, az hivatalosan így követelte, nem lehetett megingatni. Végre ütött neki az utolsó órája. Megindult a Vígszínháztól Ó-Budára a villamos vasúti forgalom, nincs többé e kocsiknak előfogatra szükségük. A nyáron át villamossá le­szen a zugligeti vonal is, s akkor aztán véglegesen eltemetkezik korcs vérei, a Mranc-család, sírjába a nyargonc is s föltámadás reménye nélkül várja maga után a nyalka udvaronc­ot, a mesterinasokat, megnyomorító tanonc­ot s a fóvárosi hatóságtól dédelgetett lelenc­et és ájonc­ot.­­ A kiállítás pincérei. Vendég: Hallja, pincér, légy van ebben az ételben. Azt hiszi, hogy megeszem ezt a legyet ? Pincér : Hát én egyem meg ? BUDAPESTI HÍRLAP. (202. sz.) 1896. julius 24. jegy 147.25 — Osztrák hitelsorsjegy 200.50. — Angol-osztrák bank 156.50. — Bécsi bankegyesület 268.25. — Osztrák-magyar bank 978.— Déli vasút részvény 103.25. — Dunagőzhajós társaság 478.—. — Dohányrészvény 163.00. — Cs. kir. arany (vert) 5.66. — Német bankváltók 58.72. — 4.20­, ezüst­járadék 101.70. — Osztrák koronajáradék 101.20 1864. sorsjegy 190.—. — Osztrák hitelintézeti rész­vények 363 25. — Unionbank-részvény 292.—. — Osztrák Länderbank 254.75. — Osztrák-magyar államvasut 360.75. — Elbevölgyi vasút 274.50. — Alpesi részvény 80.80. — 20 frankos 9.51 Londoni váltóár 119.75. Gyöngült. Bécs, jul. 23. (Saját tu­d­ó­s­í­t­ó­n­k t­á­v­­irata.) Szesz üzlettelen és változatlan.Kontingen­tált készáru 15.70 pénz, 15.80 áru. KÜLÖNFÉLE. Budapest, jul. 23.­­ Az alvásról. A Természettudományi Köz­löny júliusi füzetében olvasható egy közlemény (a levélszekrény rovatában), mely az alvásról szól. Alább idézzük a közleménynek ama részét, a­mely­nek tartalma bizonyos aktualitással bír, ugyanis tudományos magyarázatát adja a fakk­ok alvásának. Álmot, illetőleg elalvást — így szól a jelzett cikkely — úgy létesíthetünk, ha a szervezettől minden külső ingert eltávolitunk. Mindenki előtt­­ ismeretes az az anekdotta, hogy egy vidéki úr, ki ! A hivatalos lapból. — Julius 23. —­ Kinevezések: A belügyminiszter Sopron­­vármegyében a kaboldi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetővé Kleiner János ág. evang. ta­nítót, anyakönyvvezető-helyettesekké a csepregi kerületbe Szalay Géza szolgabirói írnokot, a (ke­resztény) nagymartoniba Sachs Mór, az (izraelita) nagy­martoniba pedig Kerschbaum Manó nagy­martoni jegyzőket, Pekáry Ferenc dr. főka­pitány­i titkárt, jelenlegi fizetési illetményei­nek érintetlenül hagyása mellett, a székes­fővárosi államrendőrséghez kerületi, rendőrkapitány­­nyá, Balás Tihamér, Istvánffy Árpád és Kontz Endre számvevőségi dijnokokat ideiglenes minőség­ben számgyakornokokká nevezte ki.­­ A pénzügy­­miniszter a bányászati tisztviselők összesített lét­számában Jordán Mihály kapnikbányai segédmérnö­­köt a zalatnai főbányahivatalhoz mérnökké, Kassovitz Ármin számgyakornokot végleges minőségű szám­­tisztté, Kövér József díjas kezelési gyakornokot és Kerekes Gyula pénzügyőri fővigyázót ideiglenes mi­nőségű cukorgyári ellenőrökké nevezte ki. — A kereskedelemügyi miniszter a m. kir postatakarék­pénztárnál Létery Antal segédtisztet tisztté, Pfeiffer­­ Bertalan dijnokot pedig segédtisztté nevezte ki. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kalmárné Jurisics Júlia okf. tanítónőt a fiumei állami el.­nép­iskolához rendes tanítónővé nevezte ki. Névmagyarosítások: Kiskorú Schwarce Sieg­­fried illésházai illetőségű pécsi lakos Fekete-re, kis­korú Padureanu Sándor kolozsvári illetőségű és ugyanottani lakos Erdőst­re, Kupferstein Ignác pol­gárvárosi illetőségű tardi lakos, valamint kiskorú Ernő nevű fia Kővári-ra, kiskorú Spitzer Jakab aradi illetőségű lakos Sebők-re, Lehmann Károly nagy-szlabosi illetőségű horkai lakos Lenkei-re, Reisz Miksa dr. orosházi illetőségű lakos, valamint kis­korú Sándor, Elek gyermekei Rajz­ra, Fischer Ignác borsod-nádasdi illetőségű debreceni lakos Halász-ti.

Next