Budapesti Hírlap, 1901. január (21. évfolyam, 1-31. szám)

1901-01-01 / 1. szám

4 Löwy Sándor 1 kor., Szabó Károly 1 kor., Molnár Kálmán 1 kor. Összesen 34 korona. A Petőfi-kör tagjainak adománya: Bartos Pál 30 fill., Lotz Henrik 50 fül., Kuncz Henrik 30 fill., Macskásy Lajos 40 fill., Engel Dezső 30 fill., Taubin­­ger Árpád 40 fill., Hallát János 40 fill., Biedler Jenő 30 fill., Pizély Béla 50 fill., Sobó Jenő 40 fill., Deák Gyula 30 fill., Priviczky Ernő 30 fill., Zach­er Pál 40 fill, N. N. 40 fill., Lencsó János 40 fill., Sch­utitzky Dániel 40 fill., Kenczler Mór 40 fill., Szklenka Gusztáv 40 fill., Gyapay József 40 fill., Schindler Gyula 40 fill., Kulmann László 27 fill., Dorn Géza 30 fill., Cselkó Elek 40 fill., Perecsényi Soma 30 fill., Weisz Imre 40 fill., Püspöki Antal 30 fill., Szalay Lajos 40 fill., Lusz­­tig Jenő 40 fill., Moesz Géza 40 fill., Székely Soma 40 fill., Velics Rezső 20 fill., Zathureczky Miklós 40 fill., Ku­­reczky Dániel 40 fill., Bartók János 30 fül., Záborszky Nándor 40 fill., Schmidt Péter 40 fill., Pap Sándor 30 fill., Jeszenszky Károly 30 fill., Weisz István 30 fül., Buzna Gyula 30 fill.,­­Lichner János 30 fill., Divald Béla 30 fill., Lencsó Vilmos 40 fill., Schindler Emil 20 fill., Szegedy Jenő 30 fill., Beliczay Zoltán 40 fül., Vadas Zoltán 50 fill., Litschauer Lajos 40 fill., Zatykó Emil 40 fill., Szilvay Béla 20 fill., Makoviczky Emil 20 fill., Králik Ervin­ 20 fill., Mizsnay István 30 fill., Jankó János 1 kor. Összesen 18 korona 97 fillér. Brettschneider Ferenc gyűjtése, Katalinfalva: Holz Perenc 4 kor., Brettschneider Ferenc, Schleich Miklós 2—2 korona, Gligorovits Milán, Kollinger János, Liptay József, Molecz Aurél, Hollinger János, Bartl József, Danielisz Ilona, Viszkocsil Lajos 1 — 1 kor., Putz József, Schiró Mihály 40—40 fill., Scmidt Antal 20 fillér. Összesen 17 korona. A II. ker. áll. főreáliskola felsőbb osztá­lyainak gyűjtése. Budapest. A VIII osztályból: Gaal János, Kallina Géza és Szőts András 1—1 kor., Ho­­monnay László 70 fill., Csapó László, Lőwentritt An­dor, Springholcz Ferenc 60— 60 fill., Huber Árpád, Mohr Lajos, Domonkos Rezső, Schvach Gyula, Perczel Gyula, Lasse Béla, Kozma Sándor, Sehr Jenő, Fritz István, Keller Sándor, Dessauer Aladár, Jurenák Aladár, Székány Béla, Weiszkopf Artúr 50—50 fül., Farkass Lajos, Schaukal Antal, Neubrand Ferenc, Leh­nert Nándor, Császik Ferenc, Lieber Ferenc, Szitt­­ner Vilmos, Seh­miedt Ödön, Gatterer Ferenc, Sibalszky Aladár, Seeja Ignác 40—40 fill., Halászovich Leó 30 fill., Braun Jenő, Lichtner Lajos, Weisz Ernő, Theo­­dorovich János, Bergler Ernő, Haraszti Károly és Hauszmann Béla 20—20 fill. Összesen 18 kor. 60 fül. A VII. osztályból: Jánosi Béla és Sieber István 1—1 kor., Reinl Sándor 60 fill., Müller József, Minder Róbert, Lenek Béla, Klein Dezső, Keller Miksa, Ascher Kálmán és Antoni Rezső 40—40 fill., Bárány Béla, Weisenbacher Endre, Weisz Ernő és Weisz Károly 30—30 fill., Szegedi P., Weisz Ödön, Seidl Ottó, Rudnyánszky Aladár, Metzner Lajos, Menner Károly, Lovas Jenő, Kubics Géza, Kozd Sándor, Kasza István, Fehér Géza, Faa Géza, Unyvári Jenő, Engel­­mann Jenő, Bauer Gyiffa és Aigner Dezső 20—20 fill., Friedländer Károly, Tóth László 10—10 fül. és Szeif Gyula 2 fül. Összesen 10 kor. 10 fill. A VI. osztályból: Jánosi László 50 fill, Kereszty György 30 fill., Arnold Rezső, Gaál Kálmán, Schüller Gyula, Cziegler Gusztáv, Schankal Antal 20—20 fill., Marchalkó Béla 18 fill., Decker Tivadar, Kurzweit Imre 16—16 fill., Perczel Attila 14 fill., Maszonga Weisz K., Márton L. 12—12 fill., Kraft fc., Tramicz J., Patz S., Weisz A., Ballenegger H., Muskovics K., Singer A., Steiner B., Mészáros B., Kosch L., Balogh 10—10 fill., Ascher L. 6 fill., Krausz J. 4 fill. Össze­sen 4 kor. Az V. osztályból: Tursatz Lipót 1 kor., Kardos Mihály, Spiegenhaller Lajos 40—40 fill., Némethy Imre, Náhlik Béla 30—30 fill., Klimm Nándor, Bartalos­­ Zoltán, Wolfarth Nándor, Breslinger Frigyes, Risdolf Árpád, Józsa Tivadar, Katona József, Keresztes Ákos, Bugár Jenő, Werner Frigyes, Petrick Béla, Biró Imre, Weisz Mór, Oderszky Ferenc 20—20 fill., Berger Fülöp 18 fill., Kiének Ede 12 fill., Schiller Gyula, Weisz F., Steiner B., Spitzár S., Fuchs S., Fischer K., Zimmert J., Fie­ner R. Ranzenberger S. 10—10 áll., Kosch K. 8 áli., Biernaczky Sz. 4 fill., Edelstein E. 8 fill., Szügyi K. 6 fill., Csernyák K., Martin F. és Pfeiffer István 2—2 fillér. Összesen 6 korona 72 fillér. A IV. osztályból : Kende B. 1 korona, Halm G. 50 fill., Goldmann J. 40 fill., Fröhlich J. 30 fill., Wrabel G. 20 fill., Pásztory J. 20 fill., Grundböck P. 10 fill., Tasits B. 8 fill., Szebenyi G. 6 fül., Massány 4 fill. Összesen 2 kor. 88 fill. Főösszeg 42 kor. 30 fillér. Újbánya város polgármesterének gyűjtése: Új­bánya szab. Sir. város közönsége 10 kor., Népbank 4 kor., Malomkőgyár 4 kor., Barbon Béla dr., Kraft Károly, Rischanek Béla dr., Valkovics István 2—2 kor., Szupp Ferenc, Baumann Győző, Bauer Károly, N. N., Biró Zsiga 1—1 kor. Összesen 31 koroná­­hoz van erősitve, a­mely megtartja a kisza­bott helyén, úgy hogy az egész ültetvény egy szabályos rajzu tarka szőnyeg. Az ember szeme belefárad a nézésbe, annyi színárnyala­tot, annyi különböző alakot lát s csodálkozva gondolja el, mennyi munka és mennyi türe­lem kellett ahhoz, hogy ezt a végtelen sok válfajt létrehozza. De nem ezek a legszebb krizantémumok, azért menjünk odább. Útköz­ben azonban vessünk egy pillantást egy érde­kes törpe fára. Egy kriptomeria, a melynek magassága 50 centiméter, koronája pedig több mint 10 méter átmérőjű s gyengén ívalakú felületet alkot. Lehajolva, beláthatunk a korona alá s láthatjuk, hogy a fának hatalmas törzse mindjárt a föld felszíné­nél ágakra, 10—15 centiméter vastag ágakra oszlik, a­melyek azután vízszintesen ágaznak el. A korona teljesen szabályos kört alkot. A japáni kertész az ilyen alakokat nem nyírással és metszéssel éri el, hanem úgy, hogy az ágakat kötözéssel idomítja. Ezért látni például Tokióban lépten-nyomon fákat, a­melyeknek ágai száz meg száz zsineggel vannak egy karó­hoz kötözve, hogy megfelelő irányban nőj­­enek. A fa eltörpítésében is valóságos művé­szek a japániak. Törpe fát lépten-nyomon lát­hatni. Magam láttam egy arasznyi magasságú cseresznyefát, egy arasznyi átmérőjű koroná­val, és pedig láttam tavaszszal teljesen virág­gal rakva, azután meg mikor gyümölcsözött. Borsó nagyságú kis cseresznyék termettek rajta. De hát térjünk vissza a krizantémumok­­hoz. Egy másik tisztáson találjuk őket, hasonló módon elhelyezve, mint az előbbin. Az első bambusz-sátor alatt olyanok vannak, a­melyek­­­­nél csak egy-egy virág van minden tövön. Ezek a legpompásabbak. A tőnek egész ereje egy virágra lévén koncentrálva, a virág akkora, mint egy-egy közepes napraforgó. Megint a legváltozatosabb színek. Azután meg milyen különbözők a szirmaik. Az egyikéi szélesek, akár a napraforgóé, a másikáé, majdnem haj­­szálfinom, s az egész virág egy nagy tömött gombolyag. A második és a harmadik sátor alatt megint többvirágú tövek vannak szőnyeg módjára elhelyezve: mindenik tő egy külön faj. Ezerötszáz fajt számláltam eddig. A negyedik sátor alatt azonban egy uj meglepetés vár: négy nagy piramist látunk krizantémumokból összeállítva s mikor egy­­egy piramishoz érünk s alája pillantunk, akkor látjuk, hogy­­mindenik egy-egy krizantémumtő virágaiból áll. A legnagyobb piramis valami négy méter széles és két méter magas. Nyolc­száz virág van rajta, egyetlen egy virágtövön, de a kertész azt mondja, az idén nem tett ki magáért: tavaly ezerkétszázat hozott. Az egész tő, minden virágával együtt, egy finom, zöld bambuszkeretre van feszítve, a­melyet alig lehet észrevenni; ez adja neki a piramis ala­kot. Olyan gonddal van az egész összeállítva, hogy azt hiszem, egy ilyen nagy tő egy em­bernek egy évre való munkát adhat. De hát éppen az ilyen munka való a japáninak: apró bibelődés, a­mihez türelem kell, de nem testi megerőltetés. A japániak rohamosan civilizálódnak euró­pai módra s igyekeznek tőlünk mindent elta­nulni s elfelejteni mindent, a­mi a régi Japánra emlékeztet s szinte előre lehet látni már azt az időt, a­mikor a most még legalább némileg romantikus Japán éppen olyan unalmas, köz­napi ország lesz, mint akármely európai állam. Mi is viszont nagyon sokat tanultunk tőlük : egész modern dekoratív művészetünkre óriási befolyással voltak. Ellenben kertészetük még nem eléggé ismeretes nálunk, hogy befolyással lehetett volna a miénkre. Újabban jelen meg egy terjedelmes mű­ a japáni kertre vonatkozólag, Conder The Landscape Gardening in Japan cirill műve, ennek talán lesz hatása ez irányban. Meg kell azonban vallanom, hogy az aoyamai császári kert nem a legjobb példája a japáni kertnek : nagyszerűsége csábított arra, hogy róla beszéljek első­sorban. Ellenkezőleg, a japáni kertnek egyik lényeges vonása a kicsiség. Japánban minden kicsiny. Feltűnően ala­csony termetű már maga a nép is, de még feltűnőbb, hogy mindig kicsiny dolgokban te­lik kedve, s a nagyszerűség iránt alig van ér­zéke. Egy japáni nem tudná megérteni, hogy emelhettek az egyiptomiak piramisokat. Mos­tanában ugyan, az európai eszmék befolyása alatt, építettek nagy középületeket, de hogy mennyire nem felelnek meg ezek a japáni íz­lésnek és felfogásnak, azt már abból is lát­hatni, hogy mindenben a legesetlenebb euró­pai mintákat utánozták. Semmi érzékük nincs a mi monumentális építkezésünk iránt. A milyen kicsiny a japániak háza, a milyen apró, szinte játékszernek beillő minden házieszköze — hogy egyet említsek, a pipája, a melybe alig fér egy fél köbcentiméter dohány, — éppen olyan kicsiny a kertje is. S mondhatnám, a kert kicsinységének nincs ha­tára, szükség esetén egy virágcserép keretébe szorul. Ebben semmi feltűnő sincs, ha meg­gondoljuk, hogy a japáni kert nem sétahely, hanem csak nézni való. A japáni szenvedélye­sen szereti a természetet s akkor is élvezni BUDAPESTI HÍRLAP. (1. sz.) »í* G­yűjtőívvel mindenkinek, a ki hoz­zánk fordul, szívesen szolgálunk. Béke Kínában. Budapest, dec. 31. Az esztendő utolsó napján fontos hir érkezik a legszélsőbb keletről. Kvangszu kínai­­császár a hatalmak legutóbbi békeföltételeit vál­tozatlanul elfogadta s erről egy ediktumban már értesítette is békebiztosait, Li-Hung- Csangot és Csing herceget. A császár ezenkívül azzal a kéréssel fordul az európai követekhez, hogy az ellenségeskedés megszüntetése céljá­ból kezdjék meg minél előbb a béketárgyalást. S bár a császárnak ez az elhatározása még nem jelenti a végleges békét, mert a felté­telek részletes megvitatásánál támadhatnak differenciák a követek és a kínaiak között. Kvangszu ediktuma jelentékeny lépés a béke helyreállítására. Legalább remélni lehet,, hogy mire kitavaszodik, Kínában visszaáll a rend és nyugalom. Mai távirataink a kínai eseményekről a következők: Párig. dec. 31. A Havas-ügynökség jelenti Pekingből: Csing és Li-Hung-Csáng egy császári ediktu­­mot adtak át a követeknek, a­melyben a csá­szár kijelenti, hogy Kín­a elfogadja a hatalmassá­gért jegyzékét és utasítja a meghatalmazottakat, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat az ellen­ségeskedés megszüntetése tárgyában. A császár azt az óhajtását is kifejezi, hogy siettessék a béketárgyalá­sokat, mert február végén vissza akar térni Pekingbe. London, dec. 31. A Times-nak jelentik Pekingből tegnapi kelettel. A kínaiak a közös jegyzék valamennyi feltételét elfogadták s erről külön követekkel formális nyilatkozatot küldtek át azzal a ké­réssel, hogy a tárgyalást azonnal kezdjék meg s az ellenségeskedést hagyják abba. London, dec. 31. A Pall Mall Gazette jelenti Pekingből tegnapi kelettel, hogy a hatalmak békefeltéte­leit minden föntartás nélkül elfogadták és fegyverszünetet hirdettek ki. Newyork, dec. 31. Egy tegnap kelt pekingi távirat jelenti: A kínai meghatalmazottakat nagyon meglepte a császárnak az a parancsa, hogy fogadják el a közös jegyzék követeléseit. Sem Li-Hung-Csang, sem Csing nem hitte, hogy sikerülni fog az udvart tíz napon belül engedékenységre bírni. A császár parancsa úgy szól, hogy a jegyzéket egész teljességében fogadják el, de igyekezzenek lehető legkedvezőbb részletes feltételeket ki­eszközölni, különösen a követségi védőőrségek számának mérséklése és a megszállandó hely­ségek tekintetében, azonkívül igyekezzenek a vasút mentén állítandó katonai őrségek számát lehetőleg kevesbíteni és végül kérjék meg a szövetséges hatalmasságokat, hogy az erődöket ne rombolják le, hanem érjék be leszerelések­­kel. Li-Híug-Csáng egészségi állapota nagyon rossz. Kérdés, hogy nem lesz-e kénytelen meg­hatalmazását Csingre átruházni, míg helyébe más meghatalmazottat nem neveznek ki. Li- Hung-Csáng ma gyalogszintón Csinghez vi­tette magát és hosszasan tanácskozott vele. Csing magához kérette a spanyol követet és megkérte, adja tudomására a többi követnek, hogy a császártól utasítást kaptak a közös jegy­zék aláírására. Brüsszel, dec. 31. (Saját tudósítónktól.) A belga kormány a peking-kankovi vasút elpusztításáért és az épületek megrongálásáért százmillió frank kártérítést követel. Franciaország és Oroszország támogatják Belgium követelését. Washington, dec. 31. A Jvenfer-ügynökség jelenti: Yutingfang kínai követet nagyon meglepte az a hír, hogy Li-Hung-Csang és Csing parancsot kaptak a közös jegyzékben foglalt feltételek aláírására. Yutingfang azt hiszi, hogy a császár utasítása úgy szól, hogy a meghatalmazottak barátja­ 1901. január 1.

Next