Budapesti Hírlap, 1910. szeptember (30. évfolyam, 207-232. szám)

1910-09-10 / 215. szám

1910. szeptember 10. BUDAPESTI HÍRLAP (215. sz.) ------/— --------------------- nagy mennyiséget lebonyolított. A forgalom kezdeté­nél 33/a frankkal csökkent az ár, a­melyből délután 1­s frank megtérült ugyan, de az árcsökkenés így is 2% frank. Hamburgban a szeptemberi terminus szintén 65 pfeniggel olcsóbbodott. Magdeburgban is majdnem ugyanennyivel csökkent a cukor ára, vagyis a párisi nagy beszmozgalom ott is hatással volt a spekulánsok műveleteire.­­ Az Osztrák-Magyar Bank kimutatása szeptember 7-éről a következő: Bankjegyforgalom 2.169.248.000 (— 40,714.000) korona. Érckészlet 1.690.578.000 (— 3,217.000) korona. Leszámítolási tárca 719.599.000 (— 27,189.000) korona. Lombard­­kölcsönök 64,946.000 (— 271.000) korona. Azonnal lejáró tartozások 197,885.000 (— 1,487.000) korona. Adóköteles bankjegyforgalom 78,669.000 .­— 37,497.000) korona. — Julius statisztikája. A magyar királyi kö­zépponti statisztikai hivatal kiadásában megjelenő Statisztikai Havi Közlemények 1910. évi julius hó­napi füzete a következőkben teszi közzé a magyar bi­­rodalom júliusi statisztikai kimutatását: összesen 418 országos állatvásárt tartottak jú­liusban, melyek közül 80 Horvát-Szlavonországokra esik. Az állatvásárokra fölhajtottak összesen 666.205 szarvasmarhát, 238.268 lovat, 151.260 juhot és 82.484 darab sertést. Júliusban a népesedés a követ­kező volt az országban: 56.031 gyermek született élve, az elhaltak száma pedig 39.240-re rúgott, úgy hogy a természetes szaporodás 16.791-et tett. Tavaly a megfelelő időszakban a születések száma kevesebb volt 6775-tel, a halálozás pedig növekedett 1157-tel. Úgy hogy a szaporodás száma 7932-vel keresbedett. Az útlevélstatisztikai adatgyűjtés eredménye szerint júliusban 8626 útlevelet váltottak, 4868-at kivándor­lási, 3758-at pedig egyéb célból. Ezen útlevelekkel kivándorlásra jogosíttatott 6798, egyéb célból kül­földre való utazásra pedig 6369 egyén, a­kik között 7089 férfi és 6078 nő volt. A ki- és visszavándorlási statisztikai adatgyűjtés eredménye szerint a magyar birodalomból július folyamán 4486 egyén vándorolt ki, 4015 útlevéllel és 471 útlevél nélkül. E számból Horvát-Szlavonországokra esett 820. Az 1909. év jú­­­lius hónaphoz képest igen kis mértékben csökkent a kivándorlás, a­mennyiben 1909. júliusban 4535 volt a kivándorlók száma; a csökkenés e hónapban Ma­gyarországban 65, míg a társországokban 16-tal nö­vekedett a kivándorlók száma. A magyar-román és magyar-szerb határon júliusban 125.947 egyén lépett át s a belépők száma 3355-tel haladta meg a kilépők számát. Júliusban 1027 községben 1358 tüzeset for­dult elő 2269 károsulttal és 3.131.512. korona kárösz­­szeggel. A fertőző betegségek közül gümőkórnak 5529, a torokgyíknak 333, a kanyarónak 579, a sza­márhurutnak 536, a vörhenynek 635, a hasi hagy­­máznak 352, a vérhasnak 163, a gyermekágyi láz­nak 40 halottja volt. Az 1909. év július hónapjának előzetes eredményeivel összehasonlítva, 1910-ben 721-gyel kevesebb házasságkötés történt; a hét első hónap előzetes eredményeit tekintve, 2130-cal keve­sebb a házasságkötések száma, mint az 1909. év hét első hónapjában volt. A kötött 7361 házasság közül 1165, vagyis 15,83 százalék volt vegyes.­­ Az angol bank kamatlába változatlan maradt. A most nyilvánosságra jutott jelentés sze­rint a státus sem sokat változott. A bank aranykész­lete 490.000 font sterlinggel csökkent ugyan, de a bankjegy 423 000 font sterlinggel szaporodott.­­ Az országos g­azdag­yűlés. A Nyíregy­házán szeptember 20-án tartandó országos gazda­­gyűlés meghívóit mindenkinek megküldik, a­ki ez­ért a Magyar Gazdaszövetséghez fordul. A Sza­bolcs megyei Gazdasági Egyesület gondoskodott a résztvevők kényelméről s a nagygyűlés fedett te­rületén 3000 ülőhelyet készíttetett. — A magyar értékmegállapító­ bizottság­­teljes ülése. A magyar áruforgalmi statisztikai ál­landó értékmegállapító­ bizottság a m. kir. közép­ponti statisztikai hivatal helyiségében szeptember 7-én, szerdán tartotta idei teljes ülését. Az ülésen a bizottság elnöke, Vargha Gyula dr. miniszteri ta­nácsos, a m. kir. középponti statisztikai hivatal igazgatója elnökölt, a­ki az ülés napirendje előtt a magyar szent koron­a országainak 1909. évi külke­reskedelmi forgalmáról szóló végleges adatokat kö­zölte a megjelentekkel. Az adatok szerint 1909. évi összes behozatalunk értéke 1807 millió korona, az összes kivitelünk értéke pedig 1700 millió korona volt, a forgalom mérlege tehát 107 millió koronás behozatali többlettel zárul. Az előző évvel szemben a behozatal értéke közel 248 millió koronával emel­kedett, a­mely többlethez az 1909. évi rossz termés miatt óriási arányú búzabehozatal egymaga közel 105 millió koronával járult. Ezenkívül is azonban a legfontosabb behozatali cikkekből­ a pamut-­ és gyapjúszövetekből az import mennyisége oly erő­sen emelkedett, hogy nemcsak ellensúlyozta az áruk árcsökkenését, hanem az értéknek is tetemes növe­kedését okozta. A kivitel 1908. évi összegével szem­ben közel 116 millió koronás többlet mutatkozik, a­mely legelső­sorban a kivitel legfontosabb áru­jának , a lisztnek drágulására, azonkívül pedig a­­vágóállatoknak igen erős kivitelére vezethető vissza. Tavaly is a forgalom zöme, a behozatalban az ér­ték közel 73 százaléka, a kivitelben közel 76 száza­léka Ausztriára esik, ezzel az országgal szemben a forgalom passzivitása közel 22 millió korona. Az elnöknek érdekes előadása után a teljes ülés átvizs­gálta a bizottság egyes szakosztályai által az 1909. évre megállapított kereskedelmi egységértékeket és azokat változatlanul jóváhagyta.­­ A Cincinnati Price Courrent heti jelen­tése, mint Newyorkból táviratozzák, az újabban ér­kezett tudósítások alapján arról ad hírt, hogy a ten­geri Amerikában a legtöbb helyen esőt kapott és jó időjárás esetében kedvező terméseredményre lehet számítani. Egyelőre azonban igen szükséges lenne már a szárazabb időjárás. Az őszi munka általában kedvezően halad előre. A bevetett terület nagyobb, mint tavaly volt. A newyorki és a csikágói börze teg­napi jegyzése leginkább e jelentés folytán olcsób­bodott. — A mustrák be- és kiviteli vámmentes­ségre. A kereskedelmi miniszter a kereskedő utazók által behozott mustrák be- és kiviteli vámmentessége tárgyában a következő leiratot intézte a Magyar Ke­reskedelmi Csarnokhoz: A német birodalommal fennálló kereskedelmi és vámszerződés 5. cikke a) pontja értelmében mind­­két részről be- és kiviteli vámmentességet élveznek a kereskedő utazók által behozott mustrák, ha ezek a tárgyak az előre meghatározott határidő alatt visz­­szavizetnek. A szerződés zárójegyzőkönyve értelmé­ben e mustrák vámkezelése tekintetében a mindkét részbeli területeken alkalmazásban lévő szabályok megtartottak. A forgalom megkönnyítése érdekében a német császári kormánnyal megállapodás történt arról, hogy ezek a szabályok akként módosíttassa­nak, hogy a kölcsönös forgalomban a kereskedelmi utazók árumintái a szerződés által biztosított ideigle­nes vámmentességben részesítendők, vagyis a minták az előjegyzési eljárásban kezelendők még akkor is, ha az illető utazó a vámkezelés alkalmával nem jár személyesen közbe, azonban az előjegyzés alkalmával az említett szerződés F. mellékletét tévő iparigazol­ványt a vámhivatalnál föl kell mutatni. A kereske­­delmi utazók mintáinak vámmentes kezelésére fönn­­álló egyéb rendelkezések, nevezetesen a minták vám­díjának a behozatal alkalmával készpénzben való le­tétele, vagy más módon leendő biztosítása, nemkü­lönben a mintáknak az azonosság megállapítása cél­jából történő megjelölését változatlanul megtartották.­­ Az argentínai heti jelentés, Buenosz-Aj­­részből ma érkezett távirati tudósítás szerint a búza és a tengeri e heti ellenőrizhető készlete teljesen vál­­tozatlan. Vagyis a búzából e héten is 30.000, a ten­geriből pedig 100.000 tonna. A Nagy-Britanniába, a kontingens felé és a nem európai országokba elszál­lított mennyiség a búzából 27.000, a tengeriből 81.000, a múlt héten 29.000 és 103.000 tonna. A ten­geri minősége, különösen Bupenosz-Ájresz vidékén teljesen kielégítő. A zabbal bevetett terület északi ré­szén az időjárás már hosszabb idő óta derült, szá­raz, minélfogva az esőt már igen szükségesnek tart­ják a termelők. A búza ára e héten mindössze 5 pérá­val olcsóbbodott. — Új magyar hajó. Az Adria magy. kir. ten­­gerhajós­ r. t. az angol partok mentén viharos ten­geren és nagy ködben 1908 október 10-én zátonyra futott és elsülyedt Szent István gőzösének pótlására uj hajót rendelt meg Clyde Shipbullding and En­­gineering Co. glasgowi hajógyárban. A gőzösnek, mely szintén az első magyar király nevét viseli, teg­nap, szeptember 8-án volt a vízrebocsátása. Az új 4500 tonnás Szent István, 1000 tonnával több befo­gadásra képes, mint elődje és gyorsasága is na­gyobb, a­mennyiben a réginek 10 csomónyi sebessé­gével szemben óránként 11 csomót halad. A hajó hossza 355, szélessége 45,6 és magassága 7,11 láb. Az acélból és vasból épült legújabb magyar gőzös úgy fölszerelése, mint berendezése szempontjából a forgalom minden igényének sokkal jobban megfe­lelő, mint a régi Szent István volt. Tegnapi vízre­­bocsátása után azonnal hozzáfognak fölszereléséhez, úgy hogy rövidesen teljesen elkészülve, még az idén forgalomba is állíthatják. — A török kölcsön. Konstantinápolyból jelentik: A sajtó bőven foglalkozik azokkal a tárgyalásokkal, a­melyeket Ha­ki basa nagy­vezér folytat francia vezető pénzügyi körök­kel, a Credit Mobilier pénzcsoportjával megkö­tött török kölcsönnek a párisi tőzsdén való jegy­zése iránt. A Tanin az előállott nehézségeket az ottomán bank konkurenciájának tulajdonítja és a viszályt a török alkotmányos régimé és e bank har­cának mondja. Kijelenti továbbá ugyanez a lap, hogy D­avid bég párisi pénzügyi tárgyalásainál egyik oldalról sem szabták azt a feltételt, hogy Tö­rökország vállaljon kötelezettséget néhány fontos, a francia iparnak juttatandó megrendelés tárgyában.­­ Egy amerikai bukásról, Jacksonból (Missisippi) táviratozzák. A csődtörvényszék szak­értője jelentésében kifejti, hogy az áprilisban fize­tésképtelenné vált Steel Milner and Co. gyapotcég­­ vagyona csak 10.000 dollárt tesz. A passzívák a va­gyont három millió dollárral túlhaladják. A cég az 1909. gyapotüzletévben 16.300 bál baisse kötelezett­séggel lépett be, a­melyről, mint állítják, hamisított honossemenokat adtak föl. Néhány héttel később 25.000 bállal egy havrei cégnek tartozott. Az üzlet azután egy berlini cégre ruháztatott át, a­mellyel annak 36.000 bálra való kiterjesztése volt össze­kötve. Mindez fedezetlenül történt. — Az amerikai termés. Washingtonból je­lentik: A tavaszi búza, bevégzett aratás után, átla­gos állás százalékban 1910 szeptember 1-én: 63.1 (1910 aug. 1-én 61, 1909 szept. 1-én 88.6). Hozam 1000 bushel szerint (a terménytőzsde becslése) 211.239 (199.394, illetve 281.382). Tengeri átlagos állása 78.2 (79.3, illetve 74.6). Hozam 2,943.341 (2,897.700, illetve 2,648.846). Zab, bevégzett aratás után. Átalgos állás 83.3 (81.5, illetve 83.8). Hozam 1.055.466 (1909 szept. 1-én 382.400). Árpa, bevég­zett aratás után átlagos állás 69.8 (1910 aug. 1-én 70). Hozam 151.726 (1909 szept. 1-én 170.648). — Bankok kimutatása. Londonból jelentik, hogy a fő angol bank a következő kimutatást teszi közzé: össztartalék 29,688.000 (1­67.000) font ster­ling. Bankjegyforgalom 28,203.000 (— 423.000) font sterling. Bankkészlet 39,441.000 (— 490.000) font sterling. Váltótárca 29,696.000 (— 657.000) font sterling­. Magánosok követelése 40,149.000 (— 398.000) font sterling. Kincstár követelése 16,863.000 (— 324.000) font sterling. Bankjegy­tartalék 28.388.000 (— 102.000) font sterling. Párisból jelentik, hogy a francia bank kimu­tatása ez: Készpénzkészlet (arany) 3981,788.000 (— 8.765.000) frank. Készpénzkészlet (ezüst) 845,960.000 (— 840.000) frank. Váltótárca 786,751.000 (— 218.523.000) frank. Bankjegyforgalom 5042,758.000 (— 49,874.000) frank. Magánszámlák 885,767.000 (— 9,744.000) frank. Kincstár követelése 95,922.000 (— 103,163.000) frank, összes előlegek 564,350.000 (+ 15,085.000) frank. Kamat és leszámítolási jöve­delem 7,090.000 (+ 609.000) frank. A bankjegyforga­lom aránya a készpénzkészlethez 83:83. , A német birodalmi bank állásáról, mint Berlinből jelentik, a következő kimutatást teszik közzé: Aktívák: Érckészlet, árfolyamképes német pénzben, aranyrudakban vagy külföldi érmékben, fontja 1392 márkával számítva 1,029.000 (— 17.890.000. ) Közte aranyrudak 752,491.000 (— 10.068.000. ) Birodalmi pénztárjegyek 68,407.000 (— 616.000. ) Más bankjegyek 20,830.000 (+10,396.000.) Váltótárca 969,754.000 (— 22,632.000.) Lombard­­követelések 64,921.000 (— 25,526.000.) Értékpapí­rok 75,462.000 (+ 5,061.000.) Egyéb aktívák 185.481.000 (+ 18,619.000.) Passzívák: Alaptőke 180.000. 000.(változatlan.) Tartalékalap 64,874.000 (változatlan.) Bankjegyforgalom 1,538,934.000 (+ 39,463.000. ) Napról-napra esedékes kötelezettségek 387.568.000 (+ 6,082.000.), Egyéb passzívák 37.970.000 ff 793.000.) — A török dohánymonopólium. Konstanti­nápolyból jelentik. A lapok szerint a kormány a kamara elé a legközelebbi ülésszakban törvényjavas­latot fog terjeszteni a dohánymonopólium üzeméről. "A javaslat a pénzügyminiszter által hivatalnokokból és a dohánykereskedés, valamint a dohánymonopó­lium megbízottaiból álló bizottság jelentésén alap­szik. A kamara költségvetési bizottsága a legutóbbi ülésszakban ellenezte, hogy az 1913-ban lejáró kon­cessziót a dohánymonopóliummal megújítsák.­­ A Duna-Tisza-csatorna, Szolnokról je­lentik: Szolnok város képviselőtestülete tegnapi köz­gyűlésén elhatározta, hogy a Duna-Tisza-csatorna­ szolnok-budapesti iránya, illetve a szolnoki torkolat kiépítése érdekében országos mozgalmat indít. E célból bizottságot választottak az ügy vezetésére. A bizottság e mozgalomhoz való csatlakozásra hívta föl a felső-tiszai vármegyéket és az ipari s kereskedelmi szervezeteket. A mozgalomhoz való csatlakozásukat a mai napon táviratban bejelentették Borsod, Zem­plén, Abaúj-Torna, Hajdú, Heves és Pest várme­gyék, Miskolc, Debrecen és Kassa törvényhatósági és Kiskunfélegyháza rendezett tanácsú városok, továbbá a miskolci, debreceni és kassai iparkamarák. — Fizetésképtelenség­. A bécsi hitelezők védőegyesülete a következő fizetésképtelenségeket jelenti: László Béla Kassa; Székely Ödön Budapest; Akina Carlo Fiume; Frisch Gyula Budapest; Leitner Ede, a Kallós István és társa cégtulajdonosa Nagy­várad. — Az állatforgalom korlátozása. A föld­művelésügyi miniszter legújabban az állatforgalom­ban a következő korlátozásokat rendelte el. A raga­dós száj- és körömfájás miatt tilos a hasított­ körmű állatoknak Magyarországba való behozatala a galí­ciai Dolina, Kalusz és Stryj kerületekből és a buko­vinai Kimpolung és Radautz kerületekből. A sertés­vész miatt tilos a sertéseknek Magyarországba való behozatala az alsó-ausztriai Lajtha mellett levő Bruck és Bécsújhely kerületekből, a stájerországi Feldbach és Pettau kerületekből és a tengerparti Vo­­losca kerületből. A sertésorbánc miatt tilos a serté­seknek Magyarországba való behozatala az alsó-ausz­triai Lajtha mellett levő­ Bruck, Mödling és Bécsúj­hely kerületekből, a stájerországi Feldbach és Pet-1 / 15

Next