Budapesti Hírlap, 1913. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1913-07-27 / 177. szám
38 BUDAPESTI HÍRLAP (177. sas.) 1913. július 27. KÖZGAZDASÁG. A termés. A földmivelésügyi miniszternek a terméskilátásról tegnap kiadott jelentése szerint az árvíz több helyen nagy területen igen , lényeges kárt okozott ugyan, de a kár legnagyobb része az utak és töltések megrongálása, lakóházak rongálása, a rétek és kaszálók beiszapolása, továbbá a renden és boglyákban volt takarmány széthordása és kilúgozása által okozott károsodás s csak kisebb része jut a szoros értelemben vett mezőgazdasági terményekre, melyek közül még legtöbbet szenvedett a tengeri és burgonyavetés. A folyók és patakok mentén vetett tengeri és burgonyaföldeket több helyen annyira beiszapolta az árvíz, hogykiürülésükhöz már kevés a remény. De talán még az árvíznél is nagyobb kárt okoztak a burgonyavetésben a belvizek, mivel a gumókat hosszabb ideig annyira átáztatták, hogy azok sok helyen a földben rothadni kezdettek. Ezideig több az ár által lehengerelt tengeri, sőt gabonavetés is lényegesen megjavult, mely közvetetlenül az árvíz elvonulta után még teljesen elpusztultnak látszott. Beigazolódott tehát az a tapasztalati tény, hogy a veszély pillanatában sokkal nagyobbnak látják az emberek a kárt, mint amilyennek később a veszély szülte izgalom elmúlta után tényleg bebizonyul. A talaj fölszikkadtával a gazdák teljes erővel hozzáláthattak a már teljesen érett kalászosok aratásához, s az alföldi vármegyék egy részében annyira előre is haladt már e munka, hogy pár nap alatt befejezik, sőt több helyen a cséplést is megkezdették. Az aratás alkalmával a kéve és keresztszámban tapasztalt kellemes csalódás következményeként a búza, rozs és zab terméskilátása a legutóbbi rendkívüli vetésjelentésben közzétett adatokkal szemben némi emelkedés, az árpánál pedig a gyakori esőzések által a minőségben okozott károk következtében némi csökkenés mutatkozik. A kapásnövények közül a tengeri és burgonya terméskilátása az árvíz, illetve a sok esőtől keletkezett belvíz okozta károk következtében csökkent, a cukorrépáé pedig nagy átlagban változatlan maradt. A kertiek, kereskedelmi növények, takarmányok és gyümölcsök fejlődésére, az árvízjárta területek kivételével, az idő általában kedvező volt, bár további jó fejlődésük szempontjából már állandó száraz és meleg időjárásra volna szükség. Az utóbbi hét nap alatt legtöbb jutott az eső-ből a Duna jobb partjának, különösen Sopron és Vas vármegyének, ahol a 100 millimétert is meghaladta a csapadék mennyisége. A Királyhágón túli vármegyékben 40—60 miliméter, a Duna-Tisza közén 20 25 miliméter, a Tisza jobb partján pedig alig 10 miliméter eső esett. Az esőzés helyenként felhőszakadássá erősödött, máshol pedig viharral és jégesővel járt. Felhőszakadást jelentettek Pest vármegye délnyugati részéből, Borsod, Gömör, Bereg, Szepes, Sáros, Ung, Zemplén, Ugocsa, Szilágy, Szatmár, Szabolcs, Máramaros, Hajdú, Bihar, Békés vármegyékből. Jégeső volt Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Baranya, Somogy, Tolna, Vas, Zala, Esztergom, Nógrád, Pozsony, Borsod, Bereg, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Szilágy, Csanád, Krassó-Szörény, Temes, Torontál, Alsó-Fehér, Háromszék, Fogaras, Kolozs, Maros-Torda, Nagyküküllő és Udvarhely vármegye egyes járásában. Minthogy azonban a jégeső többnyire csak apró szemű volt s rövid ideig tartott, számbavehető kárt csak kevés helyen okozott. A gyakori esőzések következtében különösen az ország északkeleti és keleti vármegyéiben lévő patakok és folyók ismét annyira megteltek, hogy azok vízmennyiségét a Tisza befogadni, iletve elég gyorsan levezetni nem tudta, aminek következtében részint új áradások keletkeztek, részint pedig a már előbb támadt árvíz újabb vízmennyiséggel szaporodott. Ily árvizet jelentettek legutóbb Jász- Nagykun-Szolnok (Tisza), Nyitra (Vág), Borsod (Sajó, Boldva), Ung (Tisza, Latorca), Bereg (Tisza), Szepes (Poprád), Sáros (Tapoly), Zemplén (Bodrog és Laborcz), Bihar (Fekete Körös, Berettyó, Sebes Körös), Szatmár (Túr, Kraszna, Tana), Szilágy (Kraszna), Máramors (Tisza háromszor), Csanád (Maros), Arad (Maros és Körös), Torontál (Maros), Krassó-Szörény (Temes), Temes (Maros és Duna), Alsófehér (Maros és Kisküküllő), Csik (Maros és Olt), Fogaras (hegyi patakok), Háromszék (Olt), Hunyad (Maros és Fehér Kőrös), Kolozs (Szamos), Maros-Torda (Maros, Kisküküllő, Szabad és Sebes), Nagyküküllő (Nagyküküllő), Szeben (Hortobáb), Szolnok-Doboka (Szamos, Ilosva), Torda-Aranyos (Maros) és Udvarhely (Nagyküküllő és hegyi patakok) megyéből A búza. A búza aratását a gyakori esőzések többször megakasztották, aminek folytán a túlérett kalászból a szem peregni kezdett. Az utóbbi héten járt, néhány szárazabb napon az Alföld nagy részében, kisebb megszakítással ugyan, de mégis csaknem befejezték, úgy hogy egyes helyen a cséplést is megkezdhették. Több panasz érkezett azonban arról, hogy az esőzés közben learatott búza kereszt alsó és felső kéveiben a szem csírázni kezdett, továbbá, hogy az esőzés alatt elhatalmasodott fekete rozsda a még lábon álló búza szárát annyira megtámadta, hogy a szemek több helyen szorultak lettek. Ezen panaszokkal szemben nagyobb számban arról érkezett jelentés, hogy a hűvös időjárás alatt a szemek szépen megteltek, s acélosak lettek, úgy hogy a próbacséplési eredmények lényegesen jobbak az aratás előtt becsült átlagoknál. A m. kir. középponti statisztikai hivatal által kimutatott 5.596.875 katasztrális hold búzával bevetett területből a gazdasági tudósítók és a magyar királyi gazdasági felügyelőségnek adatai szerint a folyó év tavaszán kiszántottak 181.500 katasztrális holdat, a megmaradt búzavetés területe tehát 5.415.375 katasztrális holdra tehető. Ezen a területen az árvíz és egyéb elemi csapások által okozott károk figyelembe vételével remélhető ez idő szerint katasztrális holdankint 7.24 métermázsa, vagyis összesen mintegy 39.180.000 métermázsa búza. A legutóbbi július 16-iki rendkívüli termésbecslés alkalmával volt katasztrális holdankint 7.22 métermázsa, vagyis összesen mintegy 39.081.000 métermázsa.A múlt évben 6,152.195 katasztrális hold területen termett átlag 7.67 métermázsa, vagyis összesen 47,172.162 métermázsa. A remélhető termésátlagot és összes termésmennyiséget összehasonlítva, a múlt évi végleges terméseredménnyel, a következő képet nyerjük: A rozs és kétszeres aratását az alföldi részeken már mindenütt bevégezték, a hegyvidékeken pedig részint most végzik, részint a gyakori esőzések, illetve a talaj túlnedvessége miatt még meg sem kezdhették. Több helyről még a búzánál is nagyobb mértékben arról panaszkodnak a gazdák, hogy ahol az esőzés kereszten érte a rozsot, az esőnek jobban kitett felső és a nedves földön fekvő alsó keresztben a mag csírázni kezd. A hol idejekorán asztagba rakhatták s cséplését már megkezdették, az eredmény úgy mennyiség, mint minőség tekintetében kedvezőbb, mint remélték. Szalmája mindenütt szép hosszú. A magyar királyi középponti statisztikai hivatal által kimutatott 1.921.892 katasztrális hold rozs és kétszeres vetésterületből a gazdasági tudósítók és magyar királyi gazdasági felügyelőségek adatai szerint a folyó év tavaszán kiszántottak 41.400 katasztrális holdat, a megmaradt rozs és kétszeres vetésterülete tehát 1.880.492 katasztrális holdra tehető. Ezen a területen ugyancsak a gazdasági tudósítók és magyar királyi gazdasági felügyelőségek adatai szerint remélhető az árvíz és egyéb elemi csapások okozta károk figyelembevételével katasztrális holdankint 6.78 métermázsa, vagyis összesen mintegy 12,745.000 métermázsa rozs és kétszeres termés. A legutóbbi július 18-iki rendkívüli termésbecslés alkalmával volt katasztrális holdankint 6.75 métermázsa, vagyis összesen mintegy 12,691.000 métermázsa. A múlt évben 1,965.424 katasztrális hold területen termett átlag 7 00 métermázsa, vagyis öszszesen 13,752.821 métermázsa. A remélhető termésátlagot és termésmennyiséget összehasonlítva a múlt évi terméseredménnyel a következő kimutatást nyerjük. Az árpa aratását az északi és keleti magasabb hegyvidékek kivételével csaknem mindenütt megkezdették, de a gyakori esőzés miatt többször meg kellett szakítani, úgy hogy csak az alföldi vármegyék egy részében fejezhették be. Itt a cséplést is megkezdték. A magtermés mennyiségileg megfelel ugyan a várakozásnak, minősége ellen igen sok a panasz. A gyakori esőzés következtében ugyanis a szemek csaknem mindenütt megsárgultak. Szép fehér szinű sörárpa tehát az idén aránylag igeis kevés lesz. Szalmája többnyire rövid. A magyar királyi középponti statisztikai hivatal által kimutatott 2.072.452 kataszteri hold árpa vetés terület a gazdasági tudósítók és a magy. kir. gazdasági felügyelőségek adatai szerint az ősziek alól kimaradt vetések, pótlása folytán növekedett 40.300 kataszteri holddal, az összes árpa vetés folyó évi területe tehát 2.112.752 kataszteri holdra tehető. Ezen a területen ugyancsak a gazdasági tudósítók és magy. kir. gazdasági felügyelőségek adatai szerint az árvíz és egyéb elemi csapások által okozott károk figyelembevételével remélhető ez időszerint kataszteri holdankint 7.63 métermázsa, vagyis összesen mintegy 16.116.000 g árpa termés. A legutóbbi (július 18-iki rendkívüli) termésbecslés alkalmával volt kataszteri holdankint 7.66 g, vagyis összesen mintegy 16.182.000 métermázsa. A múlt évben 1,830.470 kataszteri hold területen termett átlag 8.34 g, vagyis összesen 15.271.204 métermázsa. A remélhető termésátlagot és termésmennyiséget összehasonlítva a múlt évi terméseredménnyel, a következő kimutatást nyerjük: A zab az alföldi vármegyékben szép lassan beérett s aratását több helyen megkezdették. Az északi és keleti hegyvidékeken a korán vetett zab szépen fejlődik s már sárgulni kezd, a későn vetett azonban a hűvös esős időben nem tudott kellőleg megerősödni s több helyen ritka, alacsony és gyenge. A magy. kir. középponti statisztikai hivatal által kimutatott 2.079.594 kataszteri hold zabbal bevetett terület a gazdasági tudósítók és a magy. kir. gazdasági felügyelőségek adatai szerint az ősziek alól kimaradt vetések pótlása folytán növekedett 45.100 kataszteri holddal. A folyó évi zab vetések összes területe tehát 2.124.694 kataszteri holdra tehető. Ezen a területen az árvíz és egyéb elemi csapás által okozott kár figyelembevételével ez idő szerint remélhető kataszteri holdankint 6,68 métermázsa, vagyis összesen mintegy 11,186.000 métermázsa rab. A legutóbbi (július hó 18-iki rendkívüli) termésbecslés alakalmával volt 6.54 q, vagyis összesen mintegy 13,900.000 métermázsa. A múlt évben 1,738.983 kataszteri hold területen termett átlag 6.41 q, vagyis összesen 11,142.977 métermázsa. A remélhető termésátlagot és termés, Buza. A követett terület k. hold Átlagos termés holdanként Az egész termés A múlt évi egész termés méter mázsánként Duna-Tisza köze 1,210.641 8.01 9,943 645 10,477.373 Duna jobbpartja 995.758 7.82 7,782.813 8,332.008 Duna balpartja 357.624 7.73 9,782.511 3,095.786 Tisza jobbpartja 402.833 6.672,635673 3,513.613 Tisza balpartja 717.718 6.054 646.001 7,411.688 Tisza-Maros szöge 1,161.445 7.29 8,464.491 10,531.693 Királyka gántuli várm. 489.152 5.38 2,877.342 3,755.986 Összesen Fiume nélkül 5,415.375 7.24 39,182.381 47,172.162 Julius 18-án volt. 7.22 39,081.109 —.— Julius 7-én volt 7.40 40,030.454 Junius 23-án volt 7.43 40,237.423 Az 1912 évben volt (végleges eredmény) 6,52.105 7.67 47,172.162 A rozs. Rozs. Bevetett Átlagos Az A múlt terület termés k.hol- egész évi k. hold dánként termés termes méter mázsá n ként Duna-Tisza köze 446 324 7.33 3,284.435 0,111.253 Duna jobbpartja 570.963 6.83 3,901.119 3,914.256 Duna balpartja 246.670 7.06 1,740.624 1.910.761 Tisza jobbpartja 184.250 6.54 1,205.049 1.372.103 Tisza balpartja 323.406 5.97 1129.423 2,474.324 Tisza-Maros szöge 3-* .193 7.16 273.285 335.667 Királyhágóntúli várm. 70.681 5.82 411571 634.426 Összesen 1.680.492 6.78 12.745.311 13.752.821 Julius hó 18-án volt 6.75 12.691.794 —.Julius hó 7-én volt— 6.87 12.911.476 Junius hó 23-án volt e/6 12557.735 Az 1912 évben volt (végleges eredmény) 1.935.424 7.00 13.752/21 .Az árpa. Arpc A bevetett Átlagos Az .A. matt terület termés hói- egész évi egész k. hold dánként termés termes Duna-Tisza köze 345.160 Duna jobbpartja 462.462 Duna balpartja 541.822 Tisza jobbpartja 258.722 Tisza balpartja 229.329 Tisza-Maros szöge 110.621 Királyhágóntuli várm. 164.635 Összesen Fiume nőik. 2,112.752 Julius 18-án volt év— Julius 7-én volt 1912. évben volt (Végleges eredmény) 1,830,470 méter mázsánként 8.20 2,823.818 293.804 7.78 3,597.111 3,797.164 7.80 4,223.586 4,257.512 6.68 1,729.155 1,608.489 7.29 1,671.610 1,280.547 8.18 905.270 787.700 7.04 1,159.527 645.988 7.63 16,116.077 15,271.204 7.66 16,182.470 7.79 16,461.736 834 15,271.204— A zab. li/Most jelent meg! Most jelent meg! IRTA: PROMETHEUS. Ezek a cikkek a legviharosabb pártküzdelmek idején, a minden oldalról felcsigázott politikai szenvedelmek csatája közben, egy tiszta, lelkes, szenvedélytelen és elfogulatlan hangot szólaltattak meg. E cikkek írójában talán éppen a parlamenti és politikai válság legzürzavarosabb eseményeinek ellenhatásaként s ezek szomorú lénye mellett merültek fel oly világosan, oly édes körvonalakkal a közelmúlt és a jelen tanulságai s a jövő kötelességei. — A Nemzetnevelést végigolvasni lelki felfrissülés és maradandó tanulság mindenkinek, akit a magyar sors problémái, a lét vagy nemlét kérdése érdekekt «TTB»Ára koxt. Kapható a BUDAPESTI HÍRLAP könyvkiedóhivatalában.