Budapesti Hírlap, 1914. július (34. évfolyam, 153–180. szám)

1914-07-02 / 154. szám

1914. Julius 2. BUDAPESTI HÍRLAP (154. sz.) lány a faluban. Szerelmi bánatában kereste oly el­keseredetten a halált.­­ (Ünnepelt főellenőr.) Vajda Adolf, a Közúti vaspályatársaság középponti főellenőre most ülte meg huszonöt éves szolgálati jubileumát. Réthy Károly főfelügyelő üdvözlő­ beszéde után Sándor Pál vezérigazgató átadta a jubilánsnak a dicsérő oklevelet és a jutalmat. Vajda meghatva kö­szönte meg az ünneplést. Tiszteletére julius 7-é­n banketet rendeznek.­­ (Dolgozik a bicska.) Szabadkáról távira­toztak, hogy Kovács Mihály tótkomlósi gazda össze­szólalkozott egy cigányokból álló társasággal, a­kik jó pénzért tízszer annyi hamis pénzt ígértek neki és a veszekedés hevében agyonszurta Sztopkó Katalin cigányasszonyt. Erre a cigányok Kovácsot szurkál­­tá­k össze életveszedelmesen.­­ (Gyászrovat.) Kisjeszeni és folkusfalvi Jeszenszky B­éláné, született Pállya Irén június 29-én meghalt Nagyszombatban. Csermely Sándor húsz éves korában június 28-án Selmecbányán elhunyt.­­ (Egy volt miniszternő halálos bal­esete.) Pak­sból jelentik, hogy Verdun közelében végzetes automobilbaleset történt. Meyer­ Pellegrini, Argentina volt közmunkaügyi minisztere, a felesé­gével automobilon kirándulást tett. Útközben a sof­­főr, ki­­ akarva kerülni egy előttük száguldó kerék­­­párt, túlságos gyorsasággal hajtotta gépét, úgy hogy fölborult és messzire kivetette utasait. Meyer-Pel­­legrini asszony oly erővel zuhant egy falhoz, hogy koponyája teljesen összetört. A szerencsétlen asszony néhány perc múlva meghalt. Férje csodálatos mó­don sértetlen maradt, míg a sofior súlyos sérülése­ket szenvedett.­­ (A szanatórium-sorsjegyek húzása.) Az Erzsébet-királyné szanatórium sorsjegyeinek húzá­sát ma déli 12 órakor tartották meg Gaszner Béla királyi közjegyző és a Budapesti Szegénysorsú Tü­dőbetegek Szanatórium-Egyesülete igazgató­tanácsá­nak kiküldöttei, valamint nagyszámú közönség je­lenlétében. A következő sorsjegyeket húzták ki: Szám: 5236 sorozat: 38: 40.000 koronával, 2126:33: 2000 koronával, 3704:87: 1000 koronával, 2501:28; 327:15: 500 koronával, 432:42; 214:1; 3248:64; 562:75; 825:56: 100 koronával, 1422:81; 5146:61; 3655:100; 2243:35; 2425:14; 984:5; 1958:91; 5448: 24; 1426:56; 576:10: 50 koronával.­­­ (Letartóztatott vasúti főfelügyelő.) Ma délután hat óra körül a Váci-körúti Páris-szállóban két detektív letartóztatta Kostyineczki Emil ga­líciai vasúti főfelügyelőt, a­ki ellen a csernovici rendőrség körözőlevelet adott ki. Kostyineczki har­minchatezer koronát sikkasztott el s utána Ameri­kába szökött. Mivel azonban nagyon szerette a csa­ládját, visszajött Európába, megfordult Párisban, Montekarlóban, mindenütt sok pénzt veszített, vé­gül Budapestre került s itt a Páris-szállóban Brenner Miksa néven szobát vett ki. Pénze már nem volt s ezért feleségétől kétszáz koronát kért táviratban. A távirat azonban a csernovici rendőrség kezébe ke­rült, a­mely természetesen nyomban elrendelte le­tartóztatását. Mikor a budapesti titkosrendőrök a szobájába léptek, főbe akarta magát lőni s a revol­vert csak hosszas dulakodás után tudták kicsavarni a kezéből. Át fogják adni a csernovici rendőr­ségnek.­­ (Előadás a vasúti jogról.) A királyi József-műegyetem tanácsa elhatározta, hogy a köz­­gazdasági osztály kebelébe tartozó vasúti jog ta­nárául az uj iskolai évre Barthos Andor dr. keres­kedelmi miniszteri tanácsost fogja meghívni.­­ (Pánik a párisi földalatti villamoson.) Párisból táviratozzák. A földalatti villamos fővona­lán rövidzárlat következtében kigyuladt egy kocsi motorja. Az utasokon óriás rémület vett erőt, kiug­ráltak a kocsiból és végig az alaguton a kijárathoz menekültek. A nagy tolongásban számos nőt és gyer­meket legázoltak. Többen súlyosan megsebesültek. A kocsi, a­melynek motorja kigyuladt, félig elégett.­­ (Rendőr és diákok harca.) Karlszruhéból táviratozzák. Tegnap hajnalban, úgy fél három óra körül nagy verekedés volt az utcán húsz diák és egy rendőr között. A diákok lármát csapva özönlöt­tek ki egy csapszékből, mire a rendőr csendre in­tette őket, majd mikor ez sem használt, föl akarta jegyezni az egyik fiatalember nevét. A diákok ezen annyira fölháborodtak, hogy rá­támadtak a rend­őrre, könyvét összetépték, ökölcsapásokat osztogat­tak nyakára, fejére, miközben fogát is kiverték. A rendőr, mikor a nekidühödt diákok fojtogatni kezd­ték, kardot rántott, azonban kardját összetörték , utána még az ingét is lehúzták a félig agyonvert emberről. A rendőr az utolsó pillanatban revolverét kapta elő, három lövést tett s egy Burckbüchler Károly nevű diákot oly súlyosan megsebesített, hogy rövidesen meghalt a kórházban.­­ (Halálos fürdő.) Békéscsabáról jelentik, hogy Kuznyik Sándor szarvasi városi hivatalnok a Kőrösbe ment fürödni, azonban érvénybe került és megfuladt. Három árvája maradt.­­ (Az elegáns tanítóné.) Nem minden­napos botrány hangja veri föl egy kis vidéki francia városnak, Saint-Mihiel csalitjait. A kisvárosban a jövő nemzedék egy részének szellemi fejlődése Corot tanítóra van bízva, a­ki az ottani polgárok legna­gyobb megelégedésére látja el hivatalát. Azonban a legjobb emberben is találnak hibát. Corot hibája a feleségében volt. A városka asszonyai ugyanis azt találták, hogy a madame túlságos elegánsan öltözik. A francia közmondás ugyan azt hangoztatja, hogy egy asszony sohasem lehet elég elegáns, azonban a közmondásban kikristályosodott igazság sohasem vonatkozik a tanítók feleségeire. A­míg madame Corot eleganciája magánügy volt, csak az asszo­nyok irigykedtek. A derék tanító ellenségei azonban közügyet csináltak belőle s azon a címen, hogy az asszony eleganciája közbotrányt okoz és kártékony hatással van a zsenge lelkekre, meginterpellálták e kérdésben a polgármestert a városi közgyűlésen. A város atyái azonban még ezzel sem érték be, ha­nem a kerület országgyűlési képviselője útján a ta­nító elhelyezését kérték a kultuszminisztertől. A­mi­kor Corot megtudta, hogy mi készül ellene, paprikás levelet írt a honatyának, melyben tudatja vele, hogy feleségét alig tudta visszatartani attól, hogy úgy ne bánjon el vele, mint Caillauxné Calmette-tel. Egyebekben a legszelídebb epiteton ebben a levélben a trotili meg a csirkefogó s ezek a jelzők az intriku­­sokra vonatkoznak. A levél egy párisi ujságiró ke­zébe került s ettől a pillanattól kezdve Corotnak nyert ügye lett. Az újságírók serege ugyanis leuta­zott madame Corothoz, a­ki elmondotta, hogy azért tűnik ő ki a városban öltözködésével, mert sehol a világon nem ruházkodnak olyan ízléstelenül az asz­­szonyok, mint Saint Michielben. Elmondotta a hara­gos madame, hogy negyven frankért olyan toalettet csináltat, hogy az ottani hölgyek a szájukat tátják. S mert utánozni nem tudják, azt mondják, hogy szeretőt tart. Az öltözködés titkainak tudói, a párisi középrendű asszonyok, a­kik szerény eszközökkel nagy eleganciát fejtenek ki, nagyot nevettek ezen a tipikus vidéki skandalumon, s ezzel Corotné meg­­nyerte a csatát. Mert a kinek a részén a nevetők vannak, — annak a részén van az igazság is. __ (Elfogott betörök.) Pünkösd vasárnapján Fried Adolfné háztulajdonosné Gróf Zichy Jeno­­vk­a 29. számú lakásából tizenegyezer korona ér­tékű ékszer eltűnt. Egy besurranó tolvaj lopódzott be és vitte el az ékszert. A rendőrség a tolvajt Kar­funkel Zsigmond rovattaniala, a fővárosból kitiltott besurranó tolvaj személyében letartóztatta. Karfun­kel a lopás után a bécsi hajóra szállt, Bécsbe utazott és a kávéházakban, rövid idő alatt négy-ötezer ko­ronát kártyázott el. Egy más lopásból származó ket­tős fedelű női aranyórát és hosszú derékláncot ta­láltak meg nála, a­melynek tulajdonosát keresi a rendőrség.­­ A VI., VII. és VIII. kerületben az utóbbi időben sok pincebetörés történt. A rendőrség a tolvajt Zameczek Sándor rovott multu betörő sze­mélyében letartóztatta. Több mint háromszáz betörés bizonyult rá. — (Életunt emberek.) Adamovics József hu­­szonnnyolc éves cipészsegéd tegnap a Fővám-térnél a Dunába ugrott. Kimentették és a Rókus-kó­rházba vitték. — Ma reggel az alsó Margit-rakodópark­ól a Dunába vetette magát egy iparoskülsejű férfi. Isten veled világ! — kiáltotta és elmerült. Utána eveztek, de nem tudták megmenteni. — Ma éjjel egy negy­ven-negyvenöt évesnek látszó férfi a Fővámház előtt lévő parkban kétszer fejbelőtte magát. Eszmé­letlen állapotban vitték a Rókus-kórházba. Sze­mélyazonosságát nem tudták megállapitani. — A debreceni kereskedelmi­ tanintézet hirdeté­sére felhívjuk olvasóink figyelmét. Hazánk e legré­gibb, kiválóan vezetett népszerű iskoláját 1857-ben alapították, immár hat tagozatból áll, növendékeinek száma közel 1200, a­kik az ország minden részéből, sőt Boszniából is rekrutálódnak s gondos, hazafias nevelésiuni és szakszerű oktatásban részesülnek. — A Margitsziget Nagyszálló és Vizgyógy­­intézet a nagyközönség rendelkezésére áll. Úgy a szálló, mint a vizgyógyintézet a legmesszebbmenő kényelemmel van berendezve.. . IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Budapesti Szinház.) Asztaliévá, gyere vissza, minden meg van bocsátva! Mert látták szemeink Lenkeffy Icát a Feld Matyi és Faragó Jenő paradi­. Csornában, a­hová a Szervusz, Pest! című zenés bo­hóság során mi is­­eljutunk a jókedvű szerzőkkel. De láttunk rajta kívül sok mást, a­minek örül a pesti nép, s a­mi telt házak és kasszák sorozatát jelenti a Budapesti Szinfasz­nak. A Szervusz, Pesti meséjét le­­írni meghaladja az újságírói fantáziát. Látni kell ezt a darabot, végig kell utazni a szerzőkkel Kínától Budapestig, ott is a Csókpalotáig, a­hol a dob­ utcai Lindenwurmból kínai mandarinná züllött macesz­gyáros ismét megtalálja bujdosó becsületét. Ez persze nem könnyű dolog: a szerzők agyafúrt hadi­tervén kívül szükséges hozzá a Sarkady Aladár pom­pás humora és a Petheő Attila ügyes, rutinos játéka, a­mellyel Párduc Ákos hírlapíró alakját oly han­gos sikerrel viszi a színpadra. Molnár Aranka ked­ves, bájos alakítása, a Lenkeffy Ica pompás tánca és a Lonzay Annie temperamentuma mindmegannyi fontos kelléke annak a hangos sikernek, mely annyi balszerencse után végre a szó szoros értelmében zsúfolt házat csinált a ligetben. A közönség nagyon jól mulatott és hálásan tapsolt a fölvonásvégeken szerzőknek, szereplőknek egyaránt. Minden úgy tör­tént, a­hogy megjósoltuk: a Budapesti Színház­na­. Feld Matyi az üdvöskéje. (Kg.) * (Szerződtetés.) Janovics Jenő dr., a Kolozs­vári Nemzeti Színház igazgatója szeptember elsejétől szerződtette Forgács Rózsit, a drámai hősnő szerep­körére. Forgács Rózsi művészi pályáját a Tháliában kezdte és a Magyar Színházban folytatta. A buda­pesti közönségnek még élénk emlékezetében van Forgács Rózsi művészetének nagy drámai ereje és mélysége. A fiatal színésznővel Kolozsvár jeles szí­nészete új és értékes erőt nyer.­­ * (Vasquez grófné pere.) Hírül adtuk­ an­­­nak idején, hogy Vasquez Itália grófné, a­kinek szer­ződését Bán­ff­y Miklós gróf kormánybiztos egyolda­lúan fölbontotta, két évi fizetése, vagyis nyolcvan­­hatezer korona erejéig bepörölte az Operaházat. A­ művésznő első fokon megnyerte a pert, az Opera letétbe helyezte az összeget, de fölebbezett a táblá­hoz. A királyi tábla második polgári tanácsa Bar­­thodeiszky dr. táblabiró elnöklésével ma foglalko­zott az üggyel s az elsőfokú bíróság ítéletét jóvá­hagyta. A követelt összeg most már végrehajtható. * (A Művészház freskói.) A következő soro­kat kaptuk: A Budapesti Hírlap mai számában A Művészház freskói cím alatt Gyöngyössy Nándor ál­tal aláírt nyilatkozat tartalmáért. Kernstock Károly festőművész úr megbízásából, sajtó útján elkövetett rágalmazás miatt, a büntető eljárást megindítottam. Peller Imre dr. Vaszary János festőművész is kijelenti nyilat­kozatában, hogy­­megbízta Horváth Gyula dr. ország­­gyűlési képviselőt, indítsa meg Gyöngyössy Nándor ellen rágalmazásért a büntető eljárást. * (Ritka könyvek elárverezése.) A minap árverezték el Londonban az Earl of Pembroke tu­lajdonából származó nagyértékű könyvtárnak egy részét. Egy 1460-ban nyomott ötven lapból álló nürn­bergi kis-foliú könyvért, mely fametszetekben Szent János apokalipszisét ábrázolja, 50.880 koro­nát adtak. Egy másik XV. századból származó Ars moviendi című munka 12.000 koronáért cserélt gaz­dát. Julius César munkáinak Rómában készült (1469) első kiadását 14.400 koronáért ítélték oda. Egy igen ritka sakk-kézikönyvet, a The Game and Plage of Chess Moralized című 1475-ből származó munkát 43.200 koronáért vásárolták meg. Dante Divina comedia-jának egy 1472-ben Falignano-ban nyo­mott példányát pedig — melyet a legrégibb kiadás­nak tartanak — 23.760 koronáért vette meg a leg­magasabb árat kínáló. Mindent összevéve, az árve­rés első napján 504.000 koronát vettek be. * (Magyar Figyelő.) A most megjelent leg­újabb szám élén­ találjuk Mezei Ernő cikkét Bartha Miklós szobráról, a közgazdaság reformjával fog­lalkozik Ilunyár Algernon Az új vármegye című cikkében. Lábán Antal dr. Deák Ferenc a pánszlá­vizmusról 18-13-ban címmel irt tanulmányt. A szláv kérdések komplexumából Bonkáló Sándor részlete­ket közöl Néhány szó az orosz-lennyelekről címmel. Kádár Gusztáv a banikbu,kasokról értekezik. A szép­irodalmi részben találjuk Újhelyi Nándor Tabán című regényének első fejezetét. A Följegyzések és Külföldi szemle egészíti ki a füzet tartalmát. * (Új könyvek.) A Régi Magyar Könyvtárnak két új füzete jelent meg. Kazinczy Ferenc Az Ameri­kai Podoc és Kazimir Keresztyén vallásra való meg­térése, melyet Bessenyei német eredetijével együtt 15

Next