Budapesti Hírlap, 1916. szeptember-október (36. évfolyam, 243–303. szám)
1916-09-17 / 259. szám
1916. szeptember 17. OyooPEST: StaAP (259. sz.) A főszereplők Calotta Ferenc, Kerényi Hermin, továbbá Kovács Margit, Szilágyi Rózsi, Horti Sándor és Ujj Kálmán, valamint Tihanyi Vilmos. Földes Artúr dr., a Kegyelmes hamupipőke című új darabjának bemutatójára fokozott ambícióval készül a szirtház. A főszerepeket Étsy Emilia, Sebestyén Mihály és Bársony Aladár játszák. Hétfőn Strauss János operettje, A bőregér kerül felújításra. * (Fedák Sári első fellépése.) Fedák Sári, a Svirály Színház ünnepelt művésznője, a nyári szünet után hétfőn, szeptember 23-én jén először a budapesti közönség elé a Király Színház színpadán a múlt év legnevezetesebb sikerű darabjában, Bakonyi Károly és Szirmai Albert operettjében, a Mágnás Miskában. A Mágnás Miska, amelynek jövő hétfőn lesz a százhuszonötödik előadása, ettől kezdve ismét sorozatos előadásokban kerül színre a Király Színházban. * (Modern Színpad.) A vidám elem épp olyaagy szerephez jut a Modern Színpad e hónapi műsorában, mint a megható jelenet és a dal Pompásan mulat a zsúfolt házak közönsége Gábor Andor: Új adók, Lengyel István: A falanszterben és Békeffi László: A tordai I hasadék címü kacagtató tréfáján. Mindezek a darabok a jövő héten is szinre kerülnek. * (Villányi Andor drámája.) A Magyar Színház október elején fogja bemutatni lapunk belsőmunkatársának, Villányi Andornak Királynőm, meghalok érted címü háromfelvonásos drámáját. A darab főszerepeit a színház legkiválóbb tagjai játszák. Az első próba péntek délelőtt volt. * (Német, osztrák a mesterek és magyar? követtéik.) Az Ernst Múzeum már elkészült nagyszabású kiállításával és hozzákezdett rendezéséhez. A kiállítás német mesterek kézrajz-gyűjteményén kivül felöleli Füger monumentális arcképét, mely Andrássy Gyula gróf tulajdona és Ferenc császár feleségét ábrázolja. A kép immár száz esztendő óta van a család birtokában. A kiállításon lesz látható Feuerbach Romeo és Júliája, mely Born báró tulajdona, azonkívül Waldmüller, Pettenkofen, Bomako és más német és osztrák mesterek kiváló alkotásai. Magyar követőik közül Than, Keleti ésGerhardt szerepelnek nagyobb kollekcióval. (A Zichy Géza gróf-féle pályázat nyertese.) A Nemzeti Zenede pályamű királóbizottságaDobbi Alajos igazgató elnöklésével megtartott ülésén . Zichy Géza gróf-féle hangszerelési pályázatra beadott művek közül a kétszáz koronás díjat Perényi Géza Kantélé című pályaművének ítélte oda. Komoly figyelmet érdemlő munka, zenei struktúrája kifogástalan, stílusa előkelően magyaros, hangszerelése színes, kifejező. A bizottság a Serenade szerzőjét tetszetős és zeneileg kifogástalan munkálatáért dicséretben részesítette. * (Új Idők.) Az Uj Idők legújabb számának borítékját Farkas István művészi rajza viszik. Ugyancsak e szám illusztrációi között találjuk Sarkas István két pasztelképét. A képek közül megemlítjük még a román harctérről készült érdekes felvételeket, fotográfiát Banfeld sorhajóhadnnagyról és Chernel doktorról, a tifusz szérumának föltalálójáról. A többi képek a különböző harcterek egy-egy érdekes epizódját mutatják be. Ugyancsak ebben a számban fejezi be Kádár Lehel Bábjáték című el- • beszélését. Színi Gyula: Apróhirdetés címmel irt elbeszélést, Újhelyi Nándor pedig Szerelmi emlény Polinéziából címmel. Ott találjuk Turay Miklós novelláját, melynek címe: Őszi délibáb. Számadó János cikkét a Társadalmi eltolódások-ról, csevegést a Morfium-vágy-Tó, cikket Mikkelsen kapitányról. Verset Nil, Jolliney Dezső írtak. Az előfizetés di.a egész évre husz, negyedévre öt korona. * (Schmidt Jenő Henrik meghalt.) Az emberiség szellemi fejlődésének egyik jelentős alakja hunyt el csütörtökön Berlin mellett Schmargendorfben: Schmidt Jenő Henrik dr. Az elhunyt 1851. november 5-én született Znaimban, Morvaországban, ahol atyja kapitány és tanár volt a katonai mérnöki akadémián. Anyja, Bulla Karolina, ősrégi magyar család sarja volt. Schimdt tanulmányait Magyarországon végezte, de már tizenhat éves korában kezdett filozófiai tanulmányokkal foglalkozni. Első műve 1874-ben jelent meg Berlinben. Nevét a világsajtó 1887-ben kapta szárnyára, amikor a berlini filozófiai társaság pályadíját Das Geheimnis der Hegelischen Dialektik című munkájával elnyerte. Később könyvtáros lett az igazságügyminisztériumban, erről az állásáról azonban, mivel konfliktusa támadt az akkori igazságügyminiszterrel, csakhamar lemondott. Ettől kezdve teljesen az irodalomnak élt. Fő munkái a: Die Kritik de Philosophie, és a Die Gnosis című két tartalmas kötet. * (Robert Warwick,) Amerika legnépszerűbb filmszínésze holnap, hétfőn lép fel először a Royal Apollóban. Erről a páratlan tehetségű művészről csakhamar egész Budapesten beszélni fognak, mert szebb és elegánsabb művésze még nem volt a kinematográfiának. A művész A sors embere című négyfelvonásos darab címszerepében mutatkozik be a budapesti közönségnek. * (Amis: egy asszony eljut odáig.) Szederkényi Anna legújabb regénye, mellyel az Ateneum Könyvtár egyik legnagyobb sikerét érte el, immár második kiadásban jelenik meg. A regény a női lélek legnagyobb mélységeibe világít bele. Nyelve tiszta, magyarosan csengő, sokszínű és kifejező. * (Színésziskola.) Színészpályára előkészít és műkedvelőket tanít Vágó Béla a Magyar Színház tagja. Jelentkezni lehet délután, három és öt között. Főherceg Sándor-tér 4., III. 6. * (Színpadi hatások a Fővárosi Orfeumban.) Az Orfeum elsőrangú műsorából a többi közt kiemelkedik a Muzsikaszó című Harsányi-Márkus-féle dal- és tánckettős, amellyel a budapesti közönség két kedveltje : Mezei Ilona és Kabos Gyula nap-nap után nagy sikert aratnak és amelynek fülbemászó dallama ma már mindenütt népszerűvé vált. A művészpár pompás játékát hatásosan egészíti ki a jelenet valóban művészi dekorációja, mely a budapesti állatkert pálmaházát a teraszszal és a térrészlettel varázsolja az orfeum közönsége elé, megkapó esti világításban. Általában a műsor minden számának dekoratív kerete a legkényesebb ízlést is kielégíti és az orfeumi színpad oly technikai készültségéről tesz tanúságot, mellyel a nyugati világvárosok nagy színpadai is ritkán dicsekedhetnek. Télikert A bécsi „Lustspieltheater” vendégjátéka „Das muss man sehn!14 kiállításos revü a képben, előjátékkal. Főszereplők: Lisay Jungkurth és Gusztáv Werner. 60 szereplő. Még számos attraktió. Kezdete 8 órakor. SEisaBHfflsiaisssiasjHSSEiEEaBBESâESSBH³inaE A BELVÁROS gra ipa B* cm ffi» BELVÁROS I 3 IV, VACÎ- Spill* I IV., VÁCI- I S UTCA9.SZ. UiyiKfilffiSiyf UTCA9.SZ. S • — — m 1 FERN ANDRA első fellépése az uj szezonban [£ | I G®riSng3ff§& uftatens művész dráma öt felvonásban. Irta és rendezte Fera [|jj jj jjgj Andra, a bájos és kedvelt művésznő legkedvesebb és Eg X gy legmeghatóbb alakítása. Azonkívül a nagystílű uj műsor jjS jj gjj J&leadásott délután 4 órától folytatólagosan. j0 Töszaraify CSARNOK. ji Igyss horáár. (Saját tudósítónktól.) Meg kell mindenekelőtt állapítanunk, hogy Strasszer Salamon az első lovashordár. Ezt ne úgy tessék érteni, mintha lóháton kézbesítené a szerelmes leveleket és egyéb írásbeli üzeneteket. Nem, ennyire nem előzte meg a korát. Strasszer Salamon lova nem is fajló, melynek ereiben telivér csörgedezik, hanem csak amolyan proletár ló, melyet túlzás nélkül gebének nevezhetünk. A mikor beköszöntött nálunk a boy-világ, Straszszer volt az egyetlen hordár, aki megértette az idő intő szavát s mielőtt még a biciklis konkurrencia kiragadta volna szájából az utolsó falatot, új alapra ágyazta egzisztenciáját. Fölcsapott bútorszállítónak. Lovat és stráfkocsit vett és kész volt az új vállalat. Az idén júliusban nagy szomorúságra virradt Szlasszer Salamon. Hűséges munkatársa, a félszemű Moci lova, hirtelen kimúlt. Megölték a zabtalan napok. Strasszer szinte vigasztalhatatlan volt. Hogyisne, mikor sok megbízást vállalt az augusztusi hurcolkodásra, melyet lóerő nélkül lehetetlen volt lebonyolítania. Hol vegyen most lovat és miből? Számot vetett vagyoni helyzetével és elhatározta, hogy szamarat vesz. Keresett is mindenfelé szamarat, de hiába, mert a szamarak most mind igénybe vannak véve ... Valaki figyelmeztette, hogy Gergely Ferenc majorosnak van egy eladó lova, szakasztott olyan kvalitású, mint a néhai Moci volt, sőt kvalitásosabb, amennyiben mind a két szemére vak, sőt hozzá még kehes is. Strasszer fölkereste a majorost s próbakocsizást tartott a lovával. Csillag, így hívták a paripát, fényesen kiáltotta a próbát és kétszázhúsz koronáért gazdát cserélt. Másnap már Csillag húzta a hordár szekerét. Húzta reggeltől napestig, minden ellenszolgáltatás nélkül. Az ablakos tarisznya ugyan ott lógott az oldalán, de Csillag nem emlékezett rá, hogy valaha a szája elé kötötték volna. Ha kötötték is, nem volt köszönet benne. Mert zabszem még véletlenül sem került a foga közé. Ha megoldódott volna a nyelve, mint egykor a Bálám szamaráé, bizonyára igy szólt volna a gazdájához : — Strasszer úr, tegye lóvá az öregapját! De ma nem történnek csodák s Csillag annyi rezignációval, a mennyi egy lóba csak belefér, tovább húzta az igát. És Strasszer mégsem volt megelégedve vele, ami kitetszik abból a levélből, melyet egy héttel később Gergelyhez intézett. Azt írta a majorosnak, hogy közönséges svindler, mert Csillag nem hogy kétszázhúsz koronát, de egy hajítófát sem ér. Soha rosszindulatubb, lustább jószág nem állt az istállójában s ha nem sajnálná hat neveletlen gyermekét, lebunkózná, mint egy veszett kutyát. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy Gergely vissza fogja venni a lovat, ha csak annyi becsületérzés is van benne, mint egy vályogvető cigányban. Strasszer csalódott. A majoros nem vette vissza a lovat, a svindler szóért pedig pörbe fogta a hordárt. — Hát mit gondolt az úr, kérdezte a tárgyaláson a majoros, hogy én magának kétszázhúsz koronáért egy telivér csikót fogok adni? — Kértem én magától egy telivér csikót? Én akartam egy lovat, amelyik nekem a jobb kezem legyen a hurcolkodásnál. Legyen vak, legyen süket, mit bánom én, csak húzza a kocsit. De a maga lova azt szeretné, ha én húznám a kocsit! Aztán milyen zenebonát csinál, ha be akarom fogni! Rug, harap, hogy nem merek a közelébe menni. — Talán azért, mert nem szíveli az izraellitát? — Bolond beszéd. Hogy tudja a ló, hogy én izraelita vagyok, hiszen olyan vak, mint egy kétnapos macska. — Azt a vak is látja. •E kölcsönös kimagyarázás után a bíró melegen ajánlotta Strasszer Salamonnak, hogy kövesse meg a majorost, különben a pénze bájtja. Fölösleges talán mondanunk, hogy Strasszer megfogadta a jó tanácsot. .Van esze! Még rá is fizessen arra az antiszemita gebére? — Banditák. Nyilas Elek asztalosmester becsületes mesterségével évek során át 10.000 koronát gyűjtött s ezzel a pénzzel a jól megérdemelt nyugalomba akart vonulni feleségével együtt. Közzétett egy apróhirdetést, hogy házmesteri állást keres. Megjegyezte, hogy 6—7000 korona kauciója van. Erre az apróhirdetésre pár nap múlva fölkereste egy Kohn Bernát nevű kereskedő, aki azt az ajánlatot tette neki, hogy ne legyen házmester, a más ember szolgája, hanem maradjon meg önálló, független embernek, ő majd hozzásegíti a gazdagsághoz. Elmondta neki, hogy a tőzsde az egyetlen hely, ahol manapság csekély tőkével biztosan lehet, pénzt szerezni. Nyilas Elek eleinte vonakodott belemenni a tőzsdejátékba, de Kohn Bernát addig járt a nyakára, míg az első 1000 koronát ki nem csalta tőle. Kohn Bernát ekkor bemutatta az asztalost Kohn Simon gabonakereskedőnek, akit úgy tüntetett föl, mint tőzsdeügynököt. A két Kohn most egyesült erővel fogott hozzá az asztalos kifosztásához. Körmönfont huncutsággal csalták ki egész vagyonát, s egy jegyzéket adtak át neki, melyben a spekuláció szomorú eredményéről csalafinta módon elszámoltak. Az asztalosmester följelentésére a két Kohn a büntető törvényszék elé került, mely ma Kohn Bernátot három évi fegyházra, Kohn Simont pedig két esztendei börtönre ítélte. Az előbbit nyomban letartóztatták. — A gyilkos fodrásznő kivégzése. Berlinből jelentik: Ullmann Johannafodrásznőt, aki március 15-én Sonnberg gyári munkásnővel együtt egy fodrászműhelyben Franzke Márta munkásaszszonyt meggyilkolta, és 40 márkáját elrabotta, kivégezték. Cinkostársának elmeállapotát elitélése előtt meg fogják vizsgálni. — Egy évi fogház árdrágításért. Szegedről jelentik. A szegedi törvényszék büntető tanácsa tegnap ítélkezett másodízben árdrágítás ügyében. A vádlottak Weisz Salamon szegedi gabonakereskedő és Székeli Adolf Ödön, Weisznak megbízottja voltak. Az ügyészség Weisz Salamont árdrágítás visszaélésével vádolta, mert 1910. augusztusában 40 métermázsa szappant, azelőtt pedig szintén körülbelül 40 métermázsa szappant vásárolt, valamint Székelylyel is vásároltatott és fölhalmozta raktárában a nélkül, hogy a szappan beszerzésére hatósági engedelmet kapott volna, vagy a szappan forgalombahozatalával hivatásszerűen foglalkozott volna. A törvényszék Weisz Salamont saját beismerése alapján vétkesnek mondta ki az 1916. évi IX. törvénycikk első szakaszában meghatározott árdrágító visszaélésben és ezért egy évi fogházra, 1000 korona pénzben. Államszámviteli államvizsgára Vidékieknek speciális jegyzeteimet előre kiküldöm (írásbelire példatárral, szóbelire az állami könyvek, naplók, zárszámadás stb. gyűjteményével). Vizsgák kéthetenkint. Szontagh Donát Budapest, 1., Alkotás u., 7/b, L 3. — Kérjen prospektust. — Jegyzetkölcsönzés. Értekezés d* u* 4—7-ig. film 23