Budapesti Hírlap, 1920. augusztus (40. évfolyam, 182–206. szám)
1920-08-28 / 204. szám
2 Budapesti Hírlap (204. sz.) 1920 augusztus 28. fogják, hogy a legközelebbi ülés ne holnap s nem hétfőn, hanem kedden legyen. Erről tárgyalásba bocsátkoztak a Ház elnökével, aki azután ebben az értelemben javasolta a következő ülés napirendijét. Tehát kedden lesz a szavazás s akkorára már a kis-,gazdák ismét teljes számmal itt lesznek, így jutott a nemzetgyűlés váratlanul kétnapi szünethez. Egyébként a mai ülésen Hermán Miksa sürgős interpellációra kért engedelmet a honvédelmi miniszter részéről tegnap leleplezett puncsok dolgában. Az elnök meg is adta az euscedelinet, de a sürgős interpelláció a zárt ülése folytán fölöslegessé és tárgytalanná vált. Megemlítjük e helyett, hogy Huszár Károly megjött Amerikából s vgm jelent meg először a nemzetgyűlésben. Számosan melegen üdvözölték. Rövidesen jelentést fog tetmni a kormánynak missziója eredményéről, amely tudvalévően a hadifoglyok hazaszállításának kérdésével áll kapcsolatban. A kormányzódért intézőbizottságának ülése. A Api. Timi. jelenti: Az egyesült keresztény nemzeti hisgyása és földmivespárt intézőbizottsága ma este hét óraikor ülést tartott. Az intézőbizottság Gaál Gaszton nemzetgyűlési képviselőnek a pártból való kilépését sajnálkozással tudomásul vette. A betbüntetés feletti vita eredményeképpen az intézőbizottságnak az a határozott véleménye alakult ki, hogy a bűnözési kategóia sík megszorítása esetén a botbüntetés a nemzetgyűlésen többséget fog nyerni. Ennek a kérdésnek végleges megvitatása végett hétfőn este fél hétkor aefzgyűlés lesz. Bottlifcr József beszámolója, Bottlik József, a nemzetgyűlés és a kisgazdapárt alelnöke ,szeptember hágén, vasárnap Mezőcsúfon beszámolóbeszédett istand. A beszámoló iránt politikai körökben igen nagy az érdeklődés, mert esetleg zászlóbon mt is lehet belőle. Tiszastván gróf gyilkosai .— Sztáka őrnagy hadbíró a vádaskodni ellen. — Iilain Ferenc dr. kihallgatása. — A főtárgyalás megnyitása után Mondada tárgyalásvezető a következő bejelentést teszi: — Minthogy ez a főtárgyalás nyilvános, , a közvélemény fölvilágosítására szükségesnek tartom kijelenteni, hogy nem egyszer összgtévesztik a hadosztálybíróságot más hatóságokkal valamint a haditörvényszéket a hadosztálytanysággal. Itt a haditörvényszék tárgyal és én selygfyféle jogszabálysértést meg nem engedek és a tárgyalás menetéért úgy alaki, mint anyagi szemponttól vállalom a felelősséget mindenkor. Samokas őrnagy fölszólalása. Utána Szítsa őrnagy-hadbiró áll fölszólásra: — Mélnffi tisztelt haditörvényszék! A mai napot egy nőügyelés eredményének bejelentésével kell kezeldnem. Itt a hadosztálybiróság udvarán áll egy szemetesláda. Ebbe a szemetesládába kerül naponta az innen kikerülő szemét. Ebbe a szemetesládába járnak az alvilág patkányai, hogy vonnyadt testüket a szeméttel táplálják. Úgy látszik, ezen szemét közt keserű falatokat találnak, mert dühösen csattogtatják fogaikat és tehetetlen mérgükben megnyitották a kloáka zsilipjeit és az ennek nyomán támadt szennyártól várják a javulást és nem veszik észre, hogy ebbe a posványba maguk is belesülyednek. Nagyon jól méltóztatnak emlékezni azokra a vádakra, amelyek ellenem elhangzottak. Hogy ezek mennyire alaposak, vagyok bátor tisztelettel utalni a, honvédelmi miniszter úrnak a nemzetgyűlésen elhangzott válaszára. Hogy milyen alapos egyéntől származnak ezek a vádak, tisztelettel utalok Bethlen István grófnak az újságokban megjelent nyilatkozatára, annak u gróinak a nyilatkozatára, akit az illető úriember ugyanakkor bemártani igyekezett. Azt hiszem, Bethlen István gróf elég súlyos egyéniség annak elbírálására, hogy mit jelent az, ha valakinek nyilatkozatára azt mondja, hogy valótlan. Nem tudom, mélyen tisztelt haditörvényszék, meddig mehet az, hogy közfunkciót teljesítő egyént nyilvánosan rágalmazzanak. Hát lehetséges-e az egyáltalán, hogy ezt a haditörvényszéket, a nemzeti hadsereg kiváló alakulatát szovjetbiróságnak nevezzék büntetlenül? Hiszen az urak során csak körül kell nézni s akkor látjuk, hogy valamennyien becsülettel küzdöttek a magyar haza védelmében. — Itt egy híres ellenforradalmár is ül az urak között. Ez a szovjetbiróság? Bolond, aki azt hiszi, hogy egy szovjetbíróság belemenne az októberi forradalom vívmányának, Tisza gróf megöletésének kiderítésébe. Mindjárt a tárgyalás elején azt híresztelték rólam, hogy én, kikeresztelkedett zsidó vagyok és hogy a feleségem, mert német neve van, most is zsidó. Megnyugtatom ezeket az urakat, kispolgári családból származunk mind , ketten, a családfánkat csak a nagyapánkig tudjuk kimutatni, de erre nézve nyugodtak lehetnek, mind a ketten keresztény katolikus családból származunk. Hitbuzgó keresztény katolikus vagyok, Mária kongreganista. Azt mondják rám, hogy megfizetnek a zsidók, hogy rajtam keresztül a keresztény politikát letörjék. Annyi boldogságot kívánok én ezen hít terjesztőinek, ahány fillért én ebben az ügyben kapok, vagy kaptam és kérdem, hát lehetséges-e egy keresztény politikát letörni. Szerény véleményem szerint valódi kereszténypolitikát nem lehet letörni, csak ál-, konjunkturális kereszténypolitikát. A kereszténypolitikának Magyarországon ezeréves gyökere van. Ezen a valódi kereszténypolitikán akartak a poklok kapui kétszer erőt venni: 1918. október 31-én és 1919. március 21-én. Nem sikerült nekik, mert a valódi keresztény politika minden törvények alapján, Az Isten fia parancsolatján alapszik. Különös szem előtt tartásával az ötödik parancsnak, amely azt mondja: ne ölj és azután szeresd felebarátodat mint tenmagadat. Vizsgáljuk meg a mi tárgyalásaink adat alapján, kik csinálták az 1918-ik évi forradalmat. Tisztességes magyar emberek? Ezek internacionális érzésű felekezet nélküli gazemberek voltak. Eszközeikül használták föl épp úgy a zsidó embereket, mint a közéjük tévedt gótokat. — Azután következett egy röpiratnak kibocsátása, amelyre nézve egy alkalommal már kiterjeszkedtem. Most csak arra vagyok bátor újból kiterjeszkedni, amire jóbarátaim és ismerőseim figyelmeztettek, annak az egyéniségnek megvilágítására, aki ezen röpiratban foglalt nyilatkozatot közjegyzőnél kiállíttatta. Azt mondják nekem, hogy ez a Tóth egy erkölcsileg züllött individiumnak látszik, aki már 1910—11 körül pénzért folytatott, természetellenes fajtalanság miatt rendőri eljárás alatt állott. — Ez a Tóth Róbert az, aki nyilatkozata végén engedélyt ad Friedrich Istvánnak arra, hogy a közjegyzői nyilatkozat számára korlátlan példányban kiadassék. Erre a röpiratra még élénkebb világot vet egy másik jóakarómnak, közleménye, aki ezt írja: Csakis a röpiratokról akarok írni. Ezen dolgokban is az a véleményem, hogy Friedrich ebben sem mond igazat. Én a Csilléry nővérével naponként találkozom. Egy délután, mielőtt az újságban megjelent ez a röpirat és a hadbíró úr felelt volna, én azt már az előtte való délután láttam, Csilléry nővére a kezembe adta és nekem feltűnt azon a királyi közjegyző. De csak addig olvastam, ahol ez a név vastag betűkkel volt írva. Akkor félretettem, hogy ilyen mondvacsinált dolgokat nem merek olvasni és mondtam, hogy ezt nem szabad terjeszteni, pedig ez az igazság és nem az, amit vallott. Tehát az én véleményem szerint, ha erről nem tudott semmit, hogy lehet az, hogy az ő benfentese nővérének kezében volt ez a röpirat. — Csak azt akarom a hadbíróságnak tudomására hozni, hogy a 8000 aláírót itt is gyűjtötték. Egy parasztlány mise után az én kezembe is adta, de én jól megmondtam a magamét, hogy nem szégyenük magukat ilyen dolgot a treplom elé hozni. Meg is irtam a pátereknek. Nagyobb hitelesség okáért szolgáljon Zombori Tóth Róbetőr büntetőlapja, amely ezt mondja: a túlsó oldalon megnevezett egyént 1911 április 12-én a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitánysága fajtalanság büntette miatt előzetes letartóztatásba helyezte és az ügyészséghez kísértette át. — A röpirat után következtek ellenem a nemzetgyűlésen elhangzott támadások. Ezekről nem akarok szólani. Tegnapelőtt is be voltam rendelve a honvédelmi minisztériumba kihallgatás végett és akkor láttam, hogy megjelent ott Friedrich István újonnan kifényezett autóján Polónyi Dezső s beadta ellenem a honvédelmi miniszternek ujabb vádpontjaira nézve a vádiratot. Ezeknek az uj vádaknak én felemelt fővel és nyugodtan nézek elébe, az én cédrusfám a tisztesség fája. Ezt a tisztességes fát tisztességes után kidönteni még akkor is nehéz, hogyha olyan ravasz egyén kezeli is a baltát, mint a milyen Pelónyi Dezső. Polónyi Dezső dr. Károlyi Mihály grófnak volt védője, jelenleg Friedrich István védője, a nemzeti tanácsnak pedig jogtanácsosa volt. Természetes dolog, hogy neki érdekében fekszik az, hogy engem itt erkölcsileg lehetetlenné tegyen. Hogy miért, arra megmondom a feleletet a mi tárgyalásunk anyagából. Tisza István gróf megöletése olyan váltó, a melynek elfogadója Károlyi Mihály arof. kibocsátói Kéri, Fényes és Friedrich, forgatója a nemzeti tanács. Ez a váltó Tisza István gróf megöletése tárgyában egyetemlen is kötelezettséget jelent. — Vannak jóakaróim, a kik nekem megmondanak mindent. Tudom azt, hogy honnan fút a szél Dobó ingadozó vallomása tekintetében, tudom azt, hogy mi történik személye körül a XVII. kórházban, tudom azt, hogy ha a mostani vádak alapján nem lehetséges erkölcsi tönkretételem, milyen vádakkal fognak azután ellenem előállani. Eléjük nézek ezeknek is. Tudom azt, hogy ha nem sikerül erkölcsi tönkretételem, eltesznek láb alól. Tudom azt a helyet is, ahol erről tárgyalnak. Ha ez a szegény haza csak úgy lehet boldog, ha mindazok a közfunkcionáriusok, akik ehhez a perhez erélyes kézzel mernek hozzányúlni, elpusztulnak, ezt is kiállom-Sztupka őrnagy hadbíró beszéde rendkívül nagy hatást tett úgy a hallgatóságra, mint a bíróság tagjaira. Lengyel Zoltán dr. kijelenti, hogy itt a polgári védők önzetlenül, becsületesen, tisztán hazafiságból kezet fogtak a katonákkal, egy cél szolgálatában. Tisza István holttestén át g£ cuko*6 PH ezeréves Magyarország. Akkor tehát, amikor Tisza István holttestén keresztül az igazsáót keressük, annak tudatában vagyunk, hogy!$zen a bűnperen keresztül segítjük föltámasztanii Magyarországnak a világ előtt is elismert egygeres becsületét. A Bálónájé elékkönyve. Ezután az írásszakértők, Pinterics Károly, Prenoszil Sándor terjesztik elő véleményüket a Bálóné-féle emlékkönyvben levő aláírásokról. Prenoszil véleménye az, hogy a Friedrich-féle aláírás hamisított, a három aláírás egy kéztől származik. Kéri Pál aláírása szintén hamisított, ellenben Hüttner aláírásáról nem lehet határozott véleményt mondani. Pinterics nézete szerint mind a három aláírás hamisítvány és ennek következtében nem származhatnak Hüttner kezétől. Török: A szakértő urak véleményével szem- ben egy ténybeli kijelentés áll: Hoffnernek az a kijelentése, hogy az ő aláírását ó,ja. Ezután Hüfhfner kijelenti, hogy több alájel!' volt a könyvben) de a lapokat utólag kitéptatjáiak. A mai nap első taiva!! Ulain Ferenc dr.. Almássy Deniz grófnépviselője, akinek kihallgatását Sztupka őrnajj habbiró indítványozta. Ulainypfreno dr. vallomása. Ulain mindenekelőtt reflektál a máilanakban it megjelent ama közleményre, amely szerin Beniczky Ödön, volt belügyminiszter Marga- Öts vizsgálóbíró előtt kijelentette, hogy az ügyet Kovács vizsgálóbírótól Károlyi Imre gróf intervenciójára vették el. Megállapítja, hogy így beállítva ez a tény valótlan. Az ügyet elvették Kovácstól, de nem Károlyi intervenciójára, noha ő interveniált, de akkor nem tartották szükségesnek elvenni tőle az ügyet. De amikor mások interveniáltak, elvették tőle az ügyet. Elmondja ezután, hogy november 20-án éste öt óra tájban fölment a rendőrségre, ahol akkor Kovács vizsgálóbíró már megkezdte Hüttner kihallgatását. Megjegyzi, hogy Hüttnert a rendőrségért 19-én hallgatták ki az ő jelenlétében- 20-án reggeli Hüttner már bevallott mindent és 20-án este ött órakor kezdte meg Kovács vizsgálóbíró ajegyzőkönyvezést. Sztanykovszkyt 22-én a rendőrségen szembesítették Hüttnerrel. Sztanykovszky ekkor még tagadott. — Fölmentem a rendőrséghez, — mondád Usain — ahol Nagy Károly detektivfőnök sóhajában gyűltünk össze. Ott volt Kovács vizsgájábiól is, a ki igen rideg ember volt. Poltikára^ierülvény a sor. szóba került Friedrich távozásjjJjfs Kovács ekkor kijelentette, hogy kár volnaj Friedrichért^ Magyarországnak ez a legnagyobb államférfié. Este fölkerestem a grófnőt. Ott volt Károlyi Imre gróf is. Megmondtam impresszióimat, hogy Kovács preokkupáltnak látszik és nincs meg hozzá a kvalizitása. Erre Károlyi gróf azt mondta, hogy ezt most mástól is hallotta és hogy szólt Beniczkynek, hogy talentumosabb emberre bízza az ügyet. Megígérte, hogy el fog járni. — December 4-én fölkerestem Kovácsot, akkor adta vissza az ügyet s kértem, hogy határozzon arról, hogy a kihallgatásokon részt vehetek-e, vagy sem. Kovács ekkor azt mondotta, hogy a jegyzőkönyvek körül szabálytalanság történt, de legyek nyugodt, amíg ő itt van,addig itt nem fog szabálytalanság történni. Azt mondta továbbá Kovács, hogy elhatározta, hogy ezután az iratokat az ügyészségnek sem engedi át. Ha az ügyészségnek nem engedhet jogokat, akkor nekem még kevésbbé engedheti meg, hogy az iratokba betekinthessek és a tárgyalásokon részt vehessek. November 20-ika és december 4-ike közti napok valamelyikén közölte velem Károlyi Imre, hogy Beniczkytől üzenetet kapott, hogy Kovácstól nem lehet az ügyet elvenni. November 28-án még az volt az igazságügyminiszter kívánsága, hogy Kovács egymaga vigye ezt az ügyet. Itt következett el aztán a fordulat. 30-án hallgatta ki Paksyt .Akkor történt az a bizonyos jelenet, hogy miközben Kovács Paksyval fölvette a jegyzőkönyvet, Soósy ügyész úr ismételten bement a szobájába és kérte a jegyzőkönyvi másolatát. Erre Kovács indulatos lett és Soókyt kiküldte. Tehát 30-án ismételten gyorsan kellett bizonyos jegyzőkönyv, amire Soóky ügyész azt mondta, hogy felsőbb utasításra kereste. Tehát a fordulat itt kezdődik, annál az időpontnál, mikor az előző szembesítésről fölvett jegyzőkönyvet tisztázni kellett. Amikor Friedrich Istvánt először Hüttnerrel szembesítették, a mikor Hüttner nem ismerte fel Friedrichet, akkor megtörtént, hogy erről a jegyzőkönyvről azonnal hiteles másolat készült, melyet Károlyi György gróf még előző napon a Nemzeti Kaszinóban a mágnásoknak mutatott, hogy íme, Friedrich István nincs angazsálva. Ez a szabálytalanság tényleg fenforgott. Noha október közepétől november 28-áig két intervencióra nem sikerült fölcserélni a vizsgálóbírót, november 28-tól december 4-ig sikerült. Hogy ki rendezte, nem tudom. Ezekből azt a konzekvenciát kell levonnom, hogy Kovács bíró nem volt elmebeteg. Lehet, hogy történt apróbb szabálytalanság, azokat aztán fölfújták és ezek hatása alatt az a puritán ember ledobta magát. Lehet, hogy tütideges álla-