Budapesti Hírlap, 1922. január (42. évfolyam, 1–25. szám)

1922-01-06 / 5. szám

1922 Január 6.Budapesti Hírlap (5­82.)7 . (A Magyar Vadászok Országos Szövet­sége a pénzügyminiszter előtt.) A Magyar Vadá­szok Orsz. Szövetsége Windisch­grätz Lajos herceg vezetésével küldöt­tségben járult a pénzügyminiszter elé. A küldöttség szónoka kifejtette, hogy a vadászat és fegyveradótörvény egynéhány rende­lezését m­ó­­dosító 1921 :X. tc. pénzügyi rendelkezése a vadá­szat pusztulására vezet, továbbá azt kérte, hogy a jövőben a vadászatot érintő törvényjavaslatok elő­készítő tárgya­ásánál az országos vadászati egyesü­letek véleményét is meghallgassák. — (A délszláv állam párisi követe.) Pá­rtiból táviratoztak, hogy a délszláv álla­m párisi követét, Spalajkovicsot nevezték ki. (MTI.) — (Stiller­ Bertalan úr­ temetése.) A pesti izr. hitközség Szabolcs­ utcai kórházának oszlopos előcsarnokából ma temették el Stiper Bertalan dr. egyetemi ta­árt A temetésen a kormány képvisele­tében Tóth Lajos dr. államtitkár, az Orvos Szövet­ség képviseletében Dili­­nger Gyula dr. udv. taná­csos, az Orv.s­ld­gyesűie. képviseletében Bókán Ár­pád dr. udv. tanácsos, a pesti ize. hitközség elöljá­rósága képviseletében Lederer Sándor dr. és Feleki Líd­a dr. elnökhelyettesek. Ehrlich G. Gusztáv, Eulenberg Salamon dr. üdv. tanácsos, Ledermann Mór elöljárók és Gábor Gyula dr. főtikár jelentek meg. A Pesti Kevra Katusát jássola Enge­l Gyula elöljáró és Endrei S. Henrik dr. titkár képviselte. A pesti izr. hitközség kórháza vezérlő-bizo­tsága Löw Sámuel dr. főorvos vezetésével, a pesti izr. hitköz­ség kórháza igazgatósága és orvosi­­kara Benedikt Henrik dr. tanár, igazgató-főorvos, a Pesti Kevra Kadisa Szeretet­kórházának orvosi kara pedig Far­kas Dániel dr. főorvos vezetésével jelent meg. Az Országos Izr. Ösztöndíjegyesü­letet Baumgarten Sán­dor dr. nyug. közigazgatási bíró, az egyesület egyik elnöke képviselte. Ott volt Bartóka nyug. államtit­kár, Friedrich dr., Sarbó dr. és Török Lajos dr. egészségügyi főtanácsosok, Temesvári­ Rezső dr. udv. tanácsos, Rózsa Félix, Schuschna Henrik és Fleischmann Hugó dr. főorvosok és az orvosi kar számos kitűnősége. Lazarus Adolf és Grünwald Sá­muel főkántorok és a gy­ászkar zsolozsmái után He­vesi Simon főrabbi méltatta a megboldogultnak el­évülhetetlen érdemeit, melyeket a tudomány s az emberszeretet terén s a hitközség kórházának magas színvonalra emelése körül nemcsak a zsidóság, de az egész magyar nemzet körében szerzett. Utána Lederer Sándor dr. búcsúztatta a halottat a pesti izr. hitközség elöljárósága nevében. — Az ő nagy tudásának, az ő nagy lelkiisme­retességének köszönhető. — mondta a többi közt — hogy kórházunk kimvivta magának az orvosi szakkö­rök nagy és méltó elismerését és az ő emberszere­­tetének, az ő nemes emberi gondolkodásának kö­szönhető, hogy kórházunk, a zsidó kórház az emberi irgalmas jóságot jelképező fogalommá lön. Valóban, büsz­kén és bátran írhatnék kórházunk homlokza­tára a próféta szavait. ..Nem egy Isten teremtett-e valamennyiünket? Nem testvérek vagyunk-e vala­mennyien?" Hiszen az a több mint 100.000 bejáró beteg, a­ki évente itt miéotudást keres és a­kiknek több mint fele keresztén!!, az, a­mint e kórház kü­szöbét átlépd, az itt többé nem zsidó és nem keresz­tén!], hanem csupán ember, a mi szenvedő testvé­rünk, a­ki itt gyógyulást keres és talál. Stiller Ber­talan­ alapozta és fejlesztette ilyenné kórházunkat. Majd Benedikt Henrik dr. a hitközség kórháza nevében, Schuschna Henrik dr. a megboldogult egykori tanítványai nevében s végül Ernst orvos­tanhallgató a Zsidó Főiskolán Hallgatók Országos Szövetsége nevében búcsúzott a megboldogulttól, mire a menet elindult a rákoskeresztúri temető felé, a­hol a koporsót a családi sírboltba helyezték. __ (Az első Marks-lába is Budapesten.) A­ háború előtt kétkedve fogadták egy-egy hazatért kivándorlónak meséjét egy bizonyos gummalábról, a mely alatt műlábat kellett érteni és a mely az európait szakkörök figyelmét sem tudta komolyan fölkelteni. Huszonöt esztendeje működött már az amerikai Marks-Gesellschaft és egyre tökéletesítette gyártmányait, a­melyek valósággal megváltást hoz­tak az amerikai ipari üzemekben és bányákban sze­rencsétlenül járt munkásoknak és bányászoknak, a­kik a figár gunomdlábain zavartalanul folytathatták mesterségüket. A millióikat csonkává tett világhábo­rúnak kellett elkövetkezni, hogy a newyorki Marks- Gesellschaft műlábon járó képviselői elszéledjenek a világ minden országában. Érthető tehát, hogy a­mikor a nyár folyamán Budapestre érkezett az ame­rikai gyárnak egyik műlábas reprezentánsa, való­ságos forradalmat jelentett a körünkben tízezrével szenvedő műlábasok és a műszerészek között. A legnagyobb csodálatot keltette, hogy az amerikai úr gummilábifejes, fatoku, pehelykönnyű műhibával nemcsak tökéletesen, zajtalanul és egyenesen járt, hanem húsz éve csupán kisebb javításokon keresz­tülment lábával kerékpározott, lovagolt, létrát má­szott, és asztalról ugrott le. Egyik legrégibb és nemzetközi viszonylatban is eismert orvosi műszer­­gyárosunké, a Rákóczi-út 19. szám alatt levő Szikla D. cégé az érdem, hogy az európai középponttól­­ megnyerte ennek a csoda művégtagnak képviseletét­­ és hazánk részére a Marks-gyár egyedüli gyártási­­ jogát biztosítva, a gyárnak egyik legkiválóbb műveze­tőjének vezetésével e lábak elkészítésére is ,beren­­dezkedett. Hónapokig tartott készülődések után az első lábak elkészültek és a budapesti gyártás im­már zavartalanul folyik. A műlábak 8—10 nap alatt készülnek el E­ érkezett tehát az alkonya az utcán kattogó és sípoló lábbal, botjára támaszkodó, mű­­lábas rokkantnak. Láttunk olyan műlábasokat, a­k­ie­ messzi­ül fölismertünk már bicegéséről és a gépének zakatolásáról. Ma azonban már, mint az­­ első Marks-lábak boldog tulajdonosai, bot nélkül­­ járkálnak reggeltől-estig a legcsekélyebb fájdalom nélkül, könnyen és egyenesen. A rég rendszerű protézisek tengelyének, rugó- és anyacsavarjainak folytonos javí­gatása nem keseríti többé a sérülte­­ket, mert a Marks-lábak kemény és göröngyös tal­a­­l­ján egyaránt puha és teljesen zajtalan járást biz­tosítanak. A gummilábaknakc egyik legfőbb előnye, hogy úgy az a’szár, mint a coműramputáltak műlábai bokaízület nélkül készülnek és az egész lábfej a famag körül a legfinomabb gummiból készült. In­nen a népszerű gummiláb elnevezése­­. A támasztó felület is tel­jesen eltér a régi rendszertől és a leg­kisebb fájdalmat is kizárja. A láb alkatrészei ágy­­szól­án elpusztíthatatlanok és évtizedekig használ­­hatók. — Feehy Erzsi szépségszappan előkelő közönség ideálja. — (Incidens Bulgáriában az új helyesírás miatt.) Szófiából jelentik: A bolgár kormány még júniusban a régi bolgár betűsor három betűjének k hagyásával­­örvénybe iktatta az új helyesírást A szófiai egyetem rektora a törvény ellenére a régi helyesírás szerint nyomatott ki egy beszédek A köz­oktatásügyi miniszter magyarázatot kért ebben az ügyben a rektortól, de mivel a válasz nem volt raelégítő, a miniszter a kormány pecsétjével lezá­­ratta az egyetem kvesztúráját és titkári hivatalát. Az egyetemi tanács tiltakozással fordult a min­sz­­terhez és kimondta, hogyha a pecséteket huszon­négy órán belül el nem távolítják, a rektor maga fogja feltöretni a lezárt hegiségeket. A miniszter le is vetette a pecséteket, a lapoknak azonban a cenzúra nem engedte meg, hogy az üggyel foglal­kozzanak.­­ (A polgári iskolai tanárok fizetése.) Az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület január 6-án, délelőtt 10 órakor az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola dísztermében (I., Győri­ út 13.) rendkívüli közgyűlést tart, a­melynek egyedüli tárgya: a fizetésrendezés.­­ (Karácsonyfa a szabadban.) Egy er­délyi barátunk írja nekünk a következőket: Egy erdélyi csonka család a mostani időkhöz méltó, eredeti módon ünnepelte meg a karácsony­ estét. Lakóvillájuk kertjében egy élő fenyőfát öltöztettek fel a szokásos karácsonyi dísszel és gyertyákkal. Cukor­os sütemény helyett azonban a fenyőágakat madáreledellel rakták meg, a­mit máskor a cinkék, vörösbegyek és verebek a villaablakok párkányain szoktak megkapni. A meggyujtott gyertyák im­bolygó fénye elvilágított a közeli temetőig, hol a családi sírboltban nyugosznak a család elveszhet­; boldogságai: egy ragyogó ifjúságában elhunyt fiatal asszony, egy huszárfőhadnagy, egy tüzzérhadinagy (a háború áldozatai). Bizonyára nekik szólt első­sorban az édesanya és a fiatal özvegy karácsonyi kivilágítása és megemlékezése. Szólt talán a távoli családfőnek is, a­ki ,,expatriálva“ immár a harma­dik karácsonyt töltötte távol családjától. Szólóit közvetellenül az égi madaraknak s mindenekfelett „az isteni örök igazságnak". — (Kezét megkérik), ha Hyvarion liliomtejszap­­pant használ. Török József gyógy­tár­a, Király­ utca 12. — (Folyammérnöki hivatal Baján.) A föld­­mivelésügyi miniszter a délszláv fennhatóság alá került zombori magyar kir. folyammérnöki hiva­­tal helyébe Baján szervezett folyammérnöki hiva­talt, a­melynek vezetésével ide­glenesen Böröcz Mi­hály királyi főmérnököt bizta meg. Az uj hivatal­­ a zombori h­vatal hatáskörébe tartozott és a meg­­­­szállás alól fölszabadult országrészeknek és a Duma­­szakasznak folyammérnöki teendőit látja el.­­ (Harc a betörővel.) Ma este Gallovics Fri­gyes nyugalmazott ezredes midőn Ferenc-körut 10- szám alatt lévő lakásához ért, észrevette, hogy laká­sát feltörték és világosság szűrődik ki az ablakon. A szekrényajtók tárva-nyitva voltak és különböző ru­hadarabok hevertek szanaszét. Az egyik szobában első idegen alak állott, revolverrel a kezében. Az ezredes nem vesztette el lélekjelenlétét, brokra kelt a betö­rővel, kit a házbeliek segítségével sikerült ártalmat­­­lanná tennie. A rablott pénzt és ékszereket mortalál­­t fák nála. A rendőrségen megállapították, hogy a be­­­­törő Birgmaier György, munkanélküli géplakatos.­­ Vallomásában azt mondotta, hogy a nyomor kény­­­­szert tette a betörésre. A rendőrség letartóztatta.­­ (Károlyi Mihály gróf gyermekeinek tar­­tásdija.) Károlyi Mih­ályné grófné képviseletében Nagy György dr., még 1920-ban a középponti járásbírósághoz, mint zárlati bírósághoz, kérvényt adott be, a­melyben kérte, hogy Károlyi három gyermekének tartásdijat álla­pítsanak meg. A járásbíróság annak idején meg is ítélte a tartásdijat, de úgy a törvényszék, mint a Kúria megmá­sította az elsőfokú bíróság ítéletét és Károlyiné kérvényét elutasította. A felsőbíróságon azzal okolták meg az eluta­sítást, hogy a kiskorúak törvényes gyámja az apa, tehát Károlyiné nem járhat el gyermekei képviseletében. Nagy György dr. ezek után Károlyi Mihály gróf képviseletében megismételte kérését. Most azonban a járásbíróság is el­utasította azzal a megokolással, hogy a gyermekek az apjukkal együtt külföldön tartózkodnak. — (Legkényesebb) igényeket csak a terpen­­tines Pyram elégíti ki. — (Szász Zoltánt szabadon bocsátották.) Szász Zoltán és társai ügyében a büntető törvényszék tudvalévően február 21-re tűzte ki a főtárgyalást. Vámbéri­ Klisztem dr. és Erdélyi Sándor dr. védők ma azzal a kéréssel fordultak Nagy Béla dr. tanács,­elnökhöz, hogy Szász Zoltánt kaució mellett bocsássa szabadon. A törvényszék ma hozta meg a döntését, a­mely szerint elrendelte Szász Zoltán szabadonbo­­csátását arra az esetre, ha 200.00° korona óvadékot tesz le. A védők az óvadékot letették, mire Szász Zoltánt szabadon bocsátották.­­ (Előadás a gyermek testi fejlődéséről.) Ma délután 6 órakor kezdte meg a Magyar Gyermekta­nulmányi Társaság ez évi előadássorozatát a fővárosi könyvtárban. Bartucs Lajos dr. egyetemi magántanár a gyermek testi fejlődésének törvényeit és főbb jelensé­geit ismertette.­­ (Schlosser Imre profess­zionátus tréner lett.) Már régebben beszélik sportkörökben, hogy Schlosser Imre, a magyar labdarúgósport büszkesége szakít az erkölcsi dicsőséget hozó am­atőrséggel és já­­tékiművészetét, gazdag tapasztalatait és lelkesedését mint pofesszionál­us tréner, a futballjáték tanításá­val, az új sportgeneráció nevelésével kamatoztatja. Schlosser valóban komolyan foglalkozott ezzel a tervé­vel, tárgyait is néhány budapesti egyesülettel és az itt járt svéd válogatott játékosok útján érintkezésbe lépett­ a svéd futballkörökkel is. Ma azután a Magyar Atlétikai Klub bejelentette a Labdarúgó Szövetség­nek, hogy Schlosser Imrét havi tízezer korona fize­téssel professzionátus trénernek szerződtette. Ezzel bezárult egy tüneményes sportkarrier első fejezete, a futball­pályák zöld gyepéről eltűnt a legnépszerűbb magyar játékos, a­ki a nemzetek nemes vetélkedésé­ben hetvenötször képviselte becsülettel a magyar szí­neket De Schlosser Imre Csak a küzdőtérről, mint amatőr játékos tűnik el a szemünk elől, hogy tudásá­val a háttériből irányítsa a magyar labdarúgósportot a fejlődésben előrehaladó útján.­­ (Kik a védői az éjféli riport álarcosbál­nak?) A budapesti napilapok rendőri rovatvezetői ja­nuár 15-én, vasárnap este nagyarányú álarcosbált ren­deznek és mint ismeretes, az álarcosbálnak Éjféli Riport a Vigadóban címet adták. A riporterek szenzációs megle­petésekben gazdag báljának védőségét Klebeh­berg Kunó gróf belügyminiszter, Rákosi Jenő, Nádasy Imre dr. or­szágos főkapitány, Klarinovich Jenő Budapest főkapi­tánya, Hoitsy Pál, az Otthon Kör elnöke és Márkus Miksa a Budapesti Újságírók Egyesületének elnöke vál­lalták. Az előkelő álarcos bálon csak meghívottak vehet­nek részt. A meghívók nagy részét már elküldte a ren­­dezőbizottság, de ha akadnak olyanok, a­kik meghívóra reflektálnak és a meghívót eddig még nem kapták meg, szíveskedjenek címüket bejelenteni a Budapesti Újságírók Egyesületében (Rákóczi­ út 10. ) emelet. Telefon: József 103—28.) az álarcosbál rendezői irodájában. — (A hadviselt közszolgálati alkalma­zottak helyzete.) A hadviselt közszolgálati alkal­mazottak küldöttsége kereste fel ma a nemzetgyű­lési pártokat. Azt kérté­k, hassanak oda a pártok, hogy az ügyükben hozott nemz­etgyűlési határoza­tokat mielőbb hajtsák végre. A nemzeti demokrata­­­párt nevében Benedek János, a kisgazdapárt részé­ről Meskó Zoltán kijelentette, hogy becsületbeli kö­telességüknek tartják a hadviselt közalkalmazottak ügyének támogatását.­­ (A hordóhitelesítő hivatalok működésé­nek meghosszabbítása.) Hegyeshalmy Lajos kereske­delmi miniszter a hordóhitelesítő hivatalok további mű­ködését, minthogy ezeket a hivatalokat több helyen még nem alakították át hordójelző-hivatalokká, június 30-ig bezárólag meghosszabbította.­­ (A miskolci diákok Üg­ye.) Miskolcról táviratoztak, a Magyar Kurírnak. A katolikus fő­gimnázium verekedő diákjainak ügye egyre nagyobb hullámokat ver. Szerdán délelőtt hirdették ki a diákok előtt a minisztérium ismeretes ítéletét. A szülők körében mozgalom indult meg, hogy a kul­tuszminisztert küldöttségben kérjék föl ítéletének megváltoztatására. Szerdán délután a főgimnázium tanári kara kereste föl Márg Engelbert dr. tanke­rületi főigazgatót, a helyi lapokban tett nyilatko­zataival kapcsolatosan. A főigazgató válaszából ki­tűnik, hogy a kultuszminiszter intencióinak meg­felelően ama tanárok ellen, a­kik a zsidó diákok védekezését egyoldalúan mérlegelték ezek javára és Gessler K. L­ Altvater Triple Sec ■ Cordial Tokaj Cherry Brandy J GUSY COC Utánozzák! . V____________________Ji

Next