Budapesti Hírlap, 1924. december (44. évfolyam, 257–279. szám)

1924-12-13 / 266. szám

1924 December 13. 7266. sz.) Budapesti Hírlap szón, néztük a tavat, melyet rózsaszínű pírral festett be a búcsúzó napsugár és megbámultuk a Mont-Blanc fenséges, ko­mor, hófehér alakját. Az csili szürkületben visszaindultunk Aix-be és tudtuk, hogy ezt a napot a­míg élünk, elfelejteni nem­ fogjuk. A hallban jó éjszakát mondtunk egymás­nak. Ásta hosszú tekintetet vetett rám és puha kezecskéjét sokáig a kezemben tartot­tam bucsu-kézszorítás fejében. Azután be­mentem a dohányzóba, mert azt hittem, ott rábukkanok Shawra, de nem volt ott és a portástól megtudtam, hogy fejfájásról panaszkodott és korán felment szobájába. Beültem hát egy kényelmes karosszékbe és szivarra gyújtottam. El voltam telve a cso­daszép nap emlékével és éreztem, hogy nem tudnék aludni, inkább idelenn akar­tam eltölteni az időt. Egy félórája ülh­emh­ rá ott boldog ábrándozásban, mikor egy pin­cér jelent meg és levelet adott kezembe. Felszakitottam és ezt olvastam benne: — Jól sejtettem, veszedelemben vagyunk. Vigyázzon magára, ne közeledjék hozzánk, tegyen úgy, mintha nem ismerne bennün­ket. Ezt a levelet égesse el. Ásta. A levél kellemetlenül érintett. Megint fej­tetőre estem, egyenest bele a titokzatos­ságba, melyről olyan jól esett egy kicsit megfeledkezni és melybe már belefáradtam. Nem mozdultam, nem volt kedvem a le­fekvésre. Még vagy egy negyedóra hosszat ültem a hallban, cigarettázva, gondolkozva, mikor egy magas sápadt, elegáns, fekete körszakállas francia úr jelenit meg a főbe­járatnál kabátján a becsületrend piros sza­lagját viselte. Körülnézett, kikérdezte a portást, azután egyenest felém tartott és kifogástalan angol nyelven szólított meg.­­ Bocsásson meg, ha zavarom, uram, de ugy hiszem Kemball Lionel úrhoz van sze­rencsém? — Kemball a nevem. — Fontos beszédem volna uraságoddal; kérem, jöjjön velem olyan helyre, a­hol négyszemközt lehetünk. A hall szomszédságában volt egy csendes kis szalon, oda benyitottunk és leültünk, mire az elegáns francia barátságos mosoly­gással megszólalt: — Mielőtt bármit mondanék, be kell mu­tatkoznom. Tramu Viktor vagyok, a ,,Bri­gade Mobile“ első divíziójának parancs­noka Parisból. Azért jöttem, hogy egyné­hány kérdést intézzek uraságodhoz utitár­­sait, Harvey Shaw urat és Seymour­ista kisasszonyt illetően. — A nevezettek nem utitársaim, hanem barátaim — mondtam neheztelő hangon. — Annál jobb, uram­, annál jobb! — mondta Tramu úr és gyengéden simogatta fényesre kefélt szakállát. — Annál biztosab­ban megadhatja az információt, melyre szükségem van. — És ugyan mi felől informálhatnám én uraság­odat? — Shaw úr és Seymour kisasszony uta­zásáról, annak céljáról és főleg arról, hogy hol van Shawnak az állítandó lakása? Nem feleltem, eszembe jutott Ásta intő levélkéje. Nekem semmiről sem szabad tudnom. A szoba közepén álltam, összefont ■ karral és farkasszemet néztem Tramu ur-­­ ral, a ki gyanakodó, vizsga pillantással még s regelet­t. — Ha szabad kérdeznem, milyen jogon­­ vallat engem uraságod? — kérdeztem az­után. Tramu ur még mindig mosolygott. (Folyt, köv.) * (Cholnoky Jenő dr.) egyetemi tanár az Egyesült­ Államok népéről (Kalandos utazások XIV.) tart előadást vasárnap, 14-én délelőtt 11 órakor az Urániában. * (Újhelyi Nándor) nagyszerű előadása ,A miről beszélnek és a miről hallgatnak vasárnap 8 órakor kezdődik a Zeneakadé­mián, minthogy a rendőrség végleg enge­délyezte. Kende Mária és Lukács Hedvig működnek közre. (Corvin). 9 Színház. * (A Szent István Akadémia együttes ülése.) A Szent István Akadémia pénteken délután együttes ülést tartott, a­melyen be­­mutatták a budapesti és pécsi tudomány­­egyetemek tanácsának Fraknói Vilmos c. püspök tiszteleti tag elhunyta alkalmából a Szent István Akadémiához eljuttatott részvét­rátát. Ezután Fraknói Vilmos vég­rendeletéről tettek jelentést, a­ki tudva­lévően egyedüli örökösévé a Szent István Akadémiát tette. Bejelentették még, hogy hercegprímás pénzadományon kívül megajándékozta a Szent Ist­ván Akadémiát a jubileuma alkal­mából saját költségén mindössze 200 pél­dányban ......elent­etett Monumenta ”•—/«A­siae Strigoniensis III. kötetének egy pél­dányával. Ezután a jövő évben tartandó ünnepi ülések rendjét állapították meg és elhatározták, hogy külön ünnepi együttes ülésen ünnepük meg századik évfordulóját Vörösmarty Mihály Zalán futása megjele­nésének, nemkülönben a Tudományos Akadémia megalapításának centenáriumát. Jókai szül­ésének százados évfordulóját ünnepi osztályülés keretében fogják meg­ülni.­­ A főtitkár ezután bejelentette, hogy a Szent István Akadémia I. osztályá­ban négy rendes és egy tiszteleti, 11. osz­tályában két rendes és egy tiszteleti, III. osztályában két rendes és egy tiszteleti, végre IV. osztályában három rendes és három tiszteleti tagság üresedett meg, a­mely helyekre a tagok ez év december 31-ig terjeszthetik elő jelöléseiket. — Az együt­tes ülés után a Szent István Akadémia IV. osztálya tartotta meg felolvasó ülését és ennek keretében Szabó Zoltán r. tag olvasta fel Cephalaria fajok földrajzi elter­jedése című értekezését. * (Herendi porcelánok.) Farkasházi Zsigmond az újraéledt herendi porcellán­­gyár igazgatója a Váci­ utca 3. szám alatti üzlethelyiségében mutatja be az ő művészi vezetése alatt álló gyár legújabb termékeit. Asztalneműk, díszedények és figurák lát­hatók a kiállításon, többnyire régi minták­nak kitűnő másolatai, melyek az eredeti példányoknak minden báját, artisztikumát híven megőrzik. A régi porcellánok gyűj­tői bizonyára nem fognak örülni azon, hogy kincseikről megtévesztően hű máso­­latok készülnek, viszont a kitűnő s­tílusú, ízlést nevelő, régi porcellánok méltók arra, hogy művészi másolataik a selejtes gyártmányokat kiszorítsák. * (A feministák­ Egyesületének) a nők iskoláztatásának kérdéséről szedő előadás-cik­lusa során dec. 15-én, hétfőn, d. u. 6 órakor az Országos Iparegyesületben (Zichy Jenő­ utca 4. szám) Sebestyénné Stettina Hana a nők ipari képzéséről, Györgyi Kálmán a nők ipar­­művészeti képzéséről, Baróthiné Stegmüller Mária pedig a gazdasági és háztartási képzés­ről tart előadást. * (Műterem-kiállítás.) Kövesdy Géza festőművész a népszínház-utcai áll. felső ipar­iskolában levő műtermében (Népszínház-utca 4—10., II. óra. 64. sz. terem) kiállítást rendez legújabb képeiből. A kiállítás hétfőn délután fél 5 órakor nyílik meg és egy hétig marad nyitva. Megtekinthető kedden, szerdán, vasár­nap és hétfőn délelőtt 11—1 óráig, továbbá vasárnap kivételével egész héten minden nap délután 5—7 óráiig. * (Edvi Illés Aladár) műtermében (L. Fürj utca 32.) 55 akvarellből álló kiállítást rendezett. A képek nagy része a művész lus­­singrandei és felsőmagyarországi tanul­­mányútján készült. A nívós kiállítás kará­csonyig látható, naponta 11—7 óráig. * (Pályázat irredenta nemzeti dal vagy in­duló vers szövegére.) A Magyar Nemzeti Szö­­vetség som­ogymegyei köre pályázatot hirdet egy somogyi vonatkozású irredenta nemzeti dal vagy induló verses formájú szövegére. A pályázat határideje 1925 február 1. A legjobb­nak talált szöveg megzenésítését Angyal Erzsk dr. zeneszerző vállalta. A pályázatban részt, vett összes művek kiadásának, sokszorosítá­sának, terjesztésének és eladásának joga a Magyar Nemzeti Szövetség somogymegyei kö­­rét illeti. A pályamunkák díjazását az elnök­ség fogja meghatározni a köz anyagi helyze­­téhez és az esetleges támogatásokhoz képest. A pályázatok jeligés borítékkal a kör igazga­tójához, Krieger Pál dr. árvaszéki ülnökhöz juttatandók el a­­ fenti határidőig. * (Pásztor Árpád: Amerika Kanadáió­l Panamáig.) A hat világrész című, rendki-­í­vüli népszerűségre emelkedett földrajzi­­ könyvsorozat, a­mely Halász Gyula szer­­k lisztesében és a Világirodalom könyv­kiadóvállalat kiállításában két évvel ezelőtt indult meg, egyik legújabb kötetében Pásztor Árpádnak, a rendkívül sokoldalú magyar írónak amerikai útirajzait adja olvasói kezébe. Pásztor Árpád 1908-tól 1924-ig ötször járta be Amerikát, mert — mint előszavában mondja — ez a világ legérdekesebb múzeuma; holnap már nem az, a­mi ma és ma már egésze­n más, mint tegnap volt: az örökös mozgás világa. Pásztor Árpád ebben a folyton változó világban gyűjtött benyomásokat, sietve fogta azokat föl gyors meglátású szemé­vel és hirtelen rögzítette fogékony elméjé­ben, hogy azután leírhassa úgy, a­hogyan meglátta, megérezte. Nem az Amerikát já­rók megszokott receptjét követi, nem az amerikai kuriózumokat keresi, hanem meg­figyeli az amerikai embert családja köré­ben, hivatalában, munkája közben, szóra­kozásainál, hogy — mint maga mondja — embereket mutathasson embereknek. És hogy Pásztor Árpádnak sikerül belelátni Amerika lelkébe és hogy meg is tudja ne­künk mutatni az amerikaiak lelki világát, azt istenáldotta tehetségének köszönheti, a­melyben egyesülve van a megfigyelő tudós éleslátása, a riporter élénk felfogása és a belletrista művészete. Ha Pásztor Árpád könyvére találó kifejezést keresünk, talán azt mondhatnánk, hogy irodalmi értékű riportoknak a gyűjteménye, a­melyek ér­dekesek, színesek, mélyen járók, tanítanak, szórakoztatnak és gyönyörködtetnek. A ki­tűnő szerző eléri, a­mit könyvével célul tűzött ki: az olvasónak, a mikor végig­olvasta a könyvet, a szívében, a lelkében, az agyában megmarad Amerika hangulata. (k. n.) (Angol lobogó alatt a föld körül.) A hat világrész című értékes könyvsorozat egyik legújabb kötete a tizenhatodik szá­zad leghíresebb tengerészének, az angol Francis Drahe-nek tengeri kalandozásait ismerteti kortársainak és ulitársainak le­írásaiban. Drahe, — a­ki a tengernagyi méltóságig emelkedett, — hírét, nevét, népszerűségét olyan vállalkozásoknak kö­szönhette, a­melyek mai szemmel nézve, nem a legszebb szűzben tüntetik föl a ki­váló tengerészt, de akkoriban hestzet­­számba mentek. Mert Drake tengeri út­jai közben éppen úgy foglalkozott rab­­szolgakereskedéssel, mint kalózkodással, rablóhadjáratai azonban főként a spanyo­lok ellen irányultak, a­kikkel ebbe­n az időben kezdte meg Anglia véres tusáját a tengeri hegemóniáért. Drake-nek már ezek a kalózharcok is nagy népszerűséget bizto­sítottak hazájában. De még inkább meg­­nőtt a becsülete, a­mikor öt kis hajójával körülhajózta a földet s először jelentette meg valamennyi világtengeren a szárnyait bontogató tengeri nagyhatalom, Anglia lo­bogóját. Drake ezzel a nagyszerű vállalko­zásával, — a­melyért lovagi rangot ka­pott Erzsébet királynétól — a nagy föld­rajzi utazók és felfedezők sorában is elő­kelő helyet vívott ki magának, úgy hogy megérdemli az utókor érdeklődését és el­ismerését. Hazájának történelmében pedig beírta örökre a nevét hősiességével, amely­­lyel 1588. július 31-én megfutamodásra késztette a spanyolok „győzhetetlen arma­dáját.“ Egy későbbi hadjárata, a­melyet a spanyolok nyugatindiai gyarmata ellen indított, nem járt sikerrel s ez a vállalko­zás egyúttal utolsó ténykedése volt a hős angol tengernagynak, mert 1596. január 28-án Ny­ugat-India partjai közelében a ha­jóján meghalt és tetemét ólomkoporsóban a tengerbe sülyesztették. Drahe földkörüli útját Francis Fletcher, Drahe vezérhajójának lelkésze írta le, elő­ször 1628-ban Londonban megjelent mű­­vészen. Majd ugyanezt az utat más megvi­lágításban elbeszélte Nuna da Silva por­tugál kormányzó is, a­kit Drahe Santiago-­­ ból erőszakkal vitt magával a Magal­­haes-szoroson át Mexikóig. Drahe utolsó útját egy másik szemtanú, Magnarde be­széli el 1595-ben megjelent művében, vé­gül Drahe fiatalkori útját nagybátyjának és gyámolítójának, John Hawkinsnak — a­kinek expedíciójában Drahe részt vett — leírásából ismerjük. Ezeket a Draheról és útjairól szóló egykori érdekes leírásokat foglalja össze a könyv Baktay Emil ki­tűnő fordításában. Halász Gyula gondos szerkesztése és a Világirodalom könyv­­kiadóvállalat jeles tipográfiai készsége ezen a szén köteten is meglátszik. (k­b.) * (Magyar írás.) Raith Tivadar lapjának, az uj művészetért harcoló Magyar írásnak karácsonyi száma bő tartalommal jelent meg. Az uj színpadi lehetőségekről Fernand Leger (Pavis) ír, a művészet mai válságáról Bo­­romisza Tibor, Czigány Dezső, Egrit­­ József, Ferenczy Benjámin, Kmetty János, Márffy Ödön, Pátzay Pál, Szobotka Imre, Walleshau­­­­sen Zsigmond és Bor Pál nyilatkoznak. Ver­sekkel Bányai Kornél, Dobogó Lajos, Strém István, Szalai Imre, Sükösd Ferenc Simon­­ Andor, József Attila és Sándor Kálmán, novel­ f­jával Raith Tivadar képviselik az új irodal­mat. A lapot, a­melyet Fernand Leger díszlet­­tervei és balatoni pá­szt­ormunké­k reproduk­ciói ékesítenek, gazdag és változatos szemle-­­ rovat fejezi be. A terjedelmes szám ára 18.000­­ korona * (Műszaki Évkönyv.) Ifj. Kronda Béla szer­kesztésében új Műszaki Évkönyv jelenik meg a napokban. A gondosan összeválogatott épí­tészeti és mérnöki naptár­ részen felül pálya­mutatót is közöl a műegyetemi hallgatók szá­mára, a­melyhez Schimanek Emil műegyetemi rektor írt meleg ajánlást. A mérnöki, gépész­­mérnöki, elektrotechnikai, építészeti és vegyé­szeti táblázatok s egyéb hasznos tudnivalók mellett az Évkönyvbe rendkívül érdekes cik­keket és tanulmányokat írtak: Buday Béla államtitkár, Hédi Jenő postai műszaki igaz­gató, Sándy Gyula és Sigmond Elek műegye­temi tanárok. Az Évkönyv Németh József ki­adásában jelenik meg. * (A Kamara­ Színház legközelebbi be­­mutatója) a jövő héten lesz, a­mikor há­rom magyar szerző három egyfelvonásosa kerül színre: Nyáry Andor Kunyhó előtt, Thury Lajos örzse néni és Vitéz Miklós Tiszta dolog című egyfelvonásosa. A három darab, a­melyek mindegyike a magyar falu életéből vette tárgyát, a következő fősze­replőkkel kerül színre: Rákosi Szidi, So­mogyi Erzsi, Gömöry Vilma, Nagy Teréz, Rózsahegyi Kálmán, Almássy Endre, Ga­­ramszeghy Sándor és Pethes Sándor. * (Kabarék kabaréja a Renaissance Szín­házban.) A Budapesti Színészek Szövetsége jóléti intézményei javára szombaton éjjel 11 órakor, a Renaissance Színházban ren­dezendő monstre-kabaré műsorán a művé­szek közül Bársony István, Békeffy László, Boross Géza, Dénes György, Fekete Pál, Gárdonyi Lajos, Gázon Gyula, Kincses László, Kiss Ferenc, Kőváry Gyula, Ma­­tány Antal, Pártos Gusztáv, Pethes Sándor, Radó Sándor, Szentiványi Kálmán és Szőke Szakáll lépnek fel a legkitűnőbb kabarészámokban. Jegyeket a Renaissance Színház pénztára árusít. * (A Cigány reprize a Városi Színház­ban.) Szombaton, december 13-án, a Cigány, Szigligeti Ede énekes népszínműve kerül szinte új betanulással először a Városi Színházban. * Forgács Rózsi Kamaraszínházában­ (VL. Révay­ u. 18.) 14-én délután fél 4 óra­kor kerül bemutatásra Forró Pál és Szint Gyula szenzációs színműve: Láva. Prefer Hangverseny. * (Fiedman Ignác) ma, dec. 13-án (7. félhatkor) nagyszerű műsorral búcsúzik el a budapesti közönségtől. Műsorán: Chopin, Schumann és Liszt (Campanella) művek. (Rózsavölgyi). * (Zs. Kabos Ilonka) hangversenyét január 9-én tartja meg. (Koncert). Filmszínház. * (Turán-Mozgó.) (Nagymező­ utca 21.)­: Lovag kisasszony, regényes történet az an­gol arisztokrácia köréből, (8 felv.), a fő­szerepben Virginiei Watty. Cirkusz leánya, film az artista életből, (5 felv.), főszereplő: Gladisz Watton. SZÍNHÁZ és mozi. Budapest, szombat, 1924. december 13. Operaház: Bohémélet (7). Nemzeti Színház: A fenevad (7).­­ Nemzeti Színház Kamara Színháza: A bunda 048). Városi Színház: A cigány 048). Renaissance Színház: Szeretni (148). Vígszínház: Az üvegcipő (148). Fővárosi Operett Színház: Nótás kapnauv 048). Magyar Színház: A vörös ember (először, 448). Király Színház Marica grófnő 048). Belvárosi Színház- Az olasz asszony 048). Blaha Lujza Színház: Fügefalevél 048). Apolló Színház: Medgyaszay Vilma: Homok­zsák. Celhalott. 72. számú őrház (8). Terézkörúti Színpad: Uj műsor 049). Vidám Színpad—Békeffy-kabaré: Uj műsor. Kezdete pontosan 9 órakor. Royal Orfeum Nemzetközi Varieté: Decemberi műsor (8). Papagáj: Decemberi műsor (11). Kis Komédia: A visegrádi Vénusz; Die ver­­kaufte Wohnung; Rott, Steinhardt. (18). Corvin Színház: Megmentett lelkek. A polip karjaiban. Intim Pista Amerikában. Híradók. Előadások kezdete 5. 7. 9, vasárnap fél 4. fél 6. fél 8 és fél 10 órakor. Uránia: A párisi rongyszedő (8 felv.). A kacsavadász borbély. Mack Sennett burleszk (2 felv.) Futó téboly Fix-Fox burleszk (2 felv.). (5.­­7, 349 és 10.10). Kamara: Sosem megyek férjhez. (Miss Hobbs). Három a feleség. (Helene Chadwick, Carmel Myers). Pethes és Dénes személyes fellé­­pése. 346, 348, 3410. Capitol filmpalota Keleti p. u. mellett. József 142—09. Párisi rongyszedő (8 felv.). Billy Bully Bébi burleszk (5 felv.). Kende Mária sanzonokkal szerepel. Előadások 5, 7. 9. Mozgókép-Otthon: Sába királynője. Előadások 4, 6. 8, 10 órakor. Omnia: (J. 1—25) Sába királynője. Előadások 5, 7 és 9 órakor. r------------ -------T—Z EZÜST- ÉS fémAragyÁr R.-T. Nemzeti Casino épülete IV., Kossuth Lajos u. 5. Karácsonyi AJÁNDÉKOK _______________________|

Next