Budapesti Hírlap, 1925. szeptember (45. évfolyam, 195–219. szám)

1925-09-11 / 203. szám

1925 szeptember 11.­­(203. sz.) Budapesti Hírlap Kurunczy és Hajdú győzelme a bécsi atlétikai versenyen — A többi versenyszámokat mind a franciák nyerték. —­­A Budapesten szerepelt francia atléta­­gárda Bécsbe utazott s ma délután egy nemzetközi versenyen vett részt, amelyen rajtuk kívül két magyar atléta és az osz­trákok indultak. A magyar atléták kitű­nően megállták helyüket. Kwrunczy győ­zött a francia Jousse előtt a 400 méteres síkfutásban 50.8 mp. alatt. Hajdú pedig a 200 méteres futásban 22.9 mp. idővel a bécsi Ritter és a francia Judet előtt futott a célba. Az osztrák atléták feltűnő gyengén szerepeltek, egy győzelmet sem tudtak el­érni s így a többi versenyszámokat, mind a franciák tarolták le. A franciák ered­ményei közül kimagaslik Balatonnak a 800 méteren elért 1­0. 55 mperces ideje, amellyel új francia rekordot állított föl. A néger Cator 7 méter 35 c métert ugrott távolba, tehát pontosan 20­0 méterrel ma­radt el pesti eredményétől. Viszont azon­ban indult a 100 méteres futásban s ezt is megnyerte 11 mp. alatt. Az egyes ver­­senyszámok eredménye a következő:­­ 100 m. síkfutás: 1.­­Kurunczy Lajos (MTK) 50.8 mp., 2. Jousse (Paris. 200 m. síkfutás: 1. Hajdú Sándor (FTC) 22.9 mp.. 2. Ritter (Bécs), 3. Judet (Páris), félmé­terrel első, egy méterrel harmadik. 100 m. síkfutás: 1. Cator (Páris) 11 mp. Távol­­ugrás: 1. Cator (Páris) 7 m. 35 cm. 800 m. síkfutás: 1. Balaton (Páris) 1 p. 55 mp. (francia rekord). 2. March (Bécs) 1 p. 56 mp. (osztrák rekord). 1500 m. síkfutás: 1 1. Baráton (Páris) 4 p. 12 mp. 1000 m. síkfutás: 1. Gaudet (Páris), 2. Norlandon (Páris). Olimpiai staféta: 1. a francia sta­­féa 3 p. 29 mp. 2. a WAF (Bécs) 3 p. 20 mp. * Magyar atléták meghívása Párisba. A magyar atletika megbecsülését jelenti az a meghívás, amely szerint a párisi Metro­politan Club október 4-i nemzetközi verse­nyére — amelyen biztos induló a csoda­futó Nurmi is, — meghívta Borsi Lászlót, Fluck Istvánt és Kurunczy Lajost. Sajnos, atlétáink a meghívást nem igen fogadhat­ják el, mert ugyanaznap rendezik itthon a magyar stafétabajnokságokat. * Schlosser Imre a bécsi WAC-hoz szerződik. Schlosser Imre, a közismert ,,Szlezi"­ megunta a lengyel csapatok mel­lett kifejtett tréneri működését, s a bécsi iWAC-hoz szerződik, mint hivatásos játé­kos. Már részt is vett az egyesület színei­ben egy próbamérkőzésen, s oly kiváló formát mutatott, hogy a további próba­­mérkőzésektől elállottak és leszerződt­etik. A híres magyar válogatottnak most már csak az a kívánsága, hogy Magyarországon is minél előbb bevezessék a professziona­lizmust, akkor rögtön hazajön, s reméli, hogy lesz még alkalma a magyar vál­oga­­tott csapat leendő sikereihez tudásával és lelkesedésével hozzájárulni. * A turistaszövetség vándorgyűlése Ti­hanyban. A Magyar Turista Szövetség ez­­idei vándorgyűlését Tihanyban rendezte, attól a nemes intenciótól vezéreltetve, hogy a Balaton kultuszának ápolását nemzeti érdekek szempontjából a magyar sport minden egyes ágának fel kell karolnia. A gyűlésen 30 turistaegyesület kiküldöttei vettek részt, akik a tihanyi fürdőigazgató­­ság jóvoltából kedvezményes ellátásban ré­szesültek. A gyűlést a félsziget legmagasabb pontján, a Csúcshegyen tartották Zsilvay­­Tibor dr. nemzetgyűlési alelnök, a Magyar Turista Szövetség elnökének vezetésével. A kormány képviseletében Spur István bala­toni kormánybiztos és Demjanovich Lajos miniszteri titkár jelent meg. A vándorgyű­lés beszámolt az idei év ered­ményeiről s körvonalazta azokat a célokat, melyek felé törekedniük kell. Elismeréssel emlékeztek me­g az OTT-ról, a kultuszminiszterről és a honvédelmi miniszterről, mint akik a turistaságot állandóan megértő támogatás­ban részesítették. A vándorgyűlés után a résztvevők háromnapos turista kirándulás keretében Tihany, Badacsony, Szent G­yörgy-hegy, Badacsony fürdő és Szigliget érdekességeit tekintették meg. * A torna- és boxidény kezdete a BTC- ben. A Budapesti Torna Club e hónap 16-án este fél 7 órakor nyitja meg a torna­idényt. A tornaórákat minden hétfőn, szer­­dán, pénteken és szombaton tartják az V., Klotild­ utca 17. sz. alatti főreáliskolai tor­nateremben. Este fél 7-től 8-ig a hölgyek fél 8 órától fél 10 óráig a férfiak tornász­nak. A boxoltásban résztvevők kedden és csütörtökön 6 órától 9 óráig treníroznak ugyanott. * A temesvári Kinizsi SE Bécsben, Tiécsből jelentik. A Kinizsi (Temesvár) és a Slovan közti labdarúgómérkőzésben a­­Slovan győzött ’4:0 (2:0) arányban. * Vasárnap lesz Magyarország marathoni futóbajnoksága. Vasárnap kerül eldöntésre a magyar atlétikai bajnokságok legnehezebb versenyszáma, a marathoni futóverseny, amely az idén első ízben került nemzetközi jelleggel kiírásra. A bajnokság nevezései jól sikerültek, az előző évek pár versenyzőjével szemben az idén a következő 18 atléta adta le nevezését: Hulla Károly (Kassai AC), Herzsenyák Mihály (Szegedi REAC), Kovács Sándor, Härtlein Ferenc és Paskál Ignác (FTC), Király Pál, Slartey Endre, Pallagh Imre, Bischof Ernő és Haslinger Hermann (ESC), Gábor Mihály (KAOE), Huzlicska András (BEAC), Hrenyovszky János, Pre­­loch Ferenc és Kinder István (Dorogi AC), Neumann Albert, Barnasevitz Rezső és Su­­vada Márton (MTE). A versenyt vasárnap délután 2 órakor az ESC rendezi a BEAC versenyével kapcsolatban, a lágymányosi BEAC pályáról kiindulva a fehérvári or­szágiban. A bajnoki cím védője Király Pál (ESC), a jeles pincératléta.­­ A MAFC nagy vándord­­íjas úszóver­­senye. A Műegyetemi AFC szeptember 12-én és 13-án, szombaton és vasárnap dél­után fél 4 órai kezdéssel rendezi a Császár­­fürdő férfi uszodájában nagy nemzetközi vándordíjas úszóversenyét, amelyen a kö­vetkező klasszikus vándordíjak kerülnek döntésre: Királydíj, József kir. herceg dija, Budapest székesfőváros dija, Honvédelmi minisztérium dija, Műegyetemi dij, Állami díj, Fürstenberg gróf dija. A verseny nem­zetközi jellegét a kitűnő német úszóknak, H. Heinrichnek, E. Rademachennek, G. Fröhlichnek, E. Remekének és a magde­­burgi Hellas vizipóló csapatának a részvé­tele adja meg. A németekkel a legjobb fő­városi úszók veszik fel a küzdelmet. * Megkezdődnek az MTE tornaórái. A Mrakás TE tornatermei szerpt. 14-én nyitnak meg, okleveles tornaoktatók rendszeres veze­tése mellett. A női tornaórákat a VII., Do­­hány­ u. 32. szám alatti polgári leányiskola tornatermében tartják minden töltőn, szer­dán és ,péntekem d. u. 7—9-ig, az elismerten kiváló szakképzettségű Beme­ Bálint okleve­les tornatanár vezetésével. A férfiak torna­órái a VI., Felsőerdősor 21. sz. alatti elemi iskolában lesznek, ugyancsak hétfőn, szer­dán és pénteken este 7—9 óráig. A Lovas­mester új vívóterme. Lovas Gyula vivómester az Andrássy­ út 21. számú házban pompásan felszerelt modern vívó­termet rendezett be. Az új vívótermet a minap vivóakadémia keretében avatták fel, amelyen a Hungária VC és a VÁC vivői és a mester hölgytanítványai vettek részt. MYILTYÉR. GiSdttepengi eredeti amerikai darabja korona .›ÁRISS KaCsy ÁRUHÁZ RT, I. emelet,, illatszerosztály Ezüst evőkészletek­, nászajándékok, brilliáns ékszerek, gyöngysorok olcsón vásárolhatók Schmelczer Benőnél, a Károlyi körút 28. (Központi városház főkapunál. Mielőtt az egyetemre beiratkozná­nak, a saját érdekükben fordul­janak a Fonetikus Jogi Szeminári­umhoz, Budapest, Dohány­ utca 83 Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye közig. bizottsága: 140 vl£25 k. h. Hirdetmény Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye köz­­igazgatási bizottsága közhírré teszi, hogy a dunabogdányi állami kőbánya ipar­­vasútjának 16/27 szelvényei közzé eső szakaszának céljaira Dunabogdány község határában szükséges ingat­lanon Kisajátítási tervei Dunabogdány községházánál közszemlére kitétettek s a tárgyalás határnapja ugyanott 1925. évi szeptember hó 15-nek d. u. 2 órájára kitüzetett, mely alkalommal a kiküldött bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett akkor is érdemileg fog határozni, ha a tárgyalásra a kisajátítást szenvedő birtokosok közül egy sem jelennék meg, s hogy a megjelenés elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Kelt a vm. közig. bizottságának Budapesten, 1925. évi ,július hó 16-án tartott üléséből. Preszly tőispén, mint elnök. Csökken a külkereskedelmi mérleg hiánya. — Hét hónap alatt 386.1 millió aranykorona értékű árut hoztunk be és 323.2 millió aranykorona értékűt vittünk ki. —­­4­62.9 millió aranykoronás deficit a múlt évhez képest a hiány 15 millió aranykoronás csökkenését jelenti. — Gazdasági és pénzügyi életünk konszoli­dálódásának az államháztartás egyensúlyá­nak helyreállításán kívül, elengedhetetlen feltétele a külkereskedelmi mérleg aktív szaldójának biztosítása is. Ha ugyanis a külföldről beszerzett áruszükségletünket nem tudjuk árueladással kiegyenlíteni, ko­rona kiajánlással kel­l fizetnünk, ami a va­luta nemzetközi árfolyamának stabilitását veszedelembe sodorja. A külkereskedelmi mérleg alakulása így a gazdasági körök fokozott érdeklődésére tarthat számot. Az elmúlt esztendő rossz termése és a behozatali korlátozásoknak az év végén történt lebontása azzal a veszedelemmel fenyegetett, hogy a megerősödő import­­forgalmat nem leszünk képesek megfelelő kiviteli többlettel ellensúlyozni. A külkeres­kedelmi mérlegnek az év első hét hónap­jára vonatkozó eddig ismert adatai azt mu­tatják, hogy ez az aggodalom nem volt ala­pos. Amíg ugyanis a behozatal valóban emelkedett addig a kivitel sem maradt el ennek a szaporulatnak mértéke mögött. Ha figyelembe vesszük, hogy termésfeleslegein­ket még az elmúlt év második felében ex­portáltuk, s hogy így a kivitelre váró ga­bona- továbbá lisztfeleslegeink ennek az évnek első felében lényegesei­ alatta ma­radtak az előző évek készeleteinek és ha számbevesszük a szanálási válságot is, ak­kor különösképpen értékelnünk lehet azt, hogy kivitelünk nemcsak lépést tartott a szabad behozatal által megindult növekvő import­forgalommal, hanem azt még meg is haladta. A külkereskedelmi forgalom júniusi­­de­ficitje csak 1,3 millió aranykorona volt. Júliusban azonban ez a hiány a forgalom növekedése folytán 2,7 millió aranykoro­náig emelkedett. Mindamellett azonban a külkereskedelmi mérleg hét hónapos defi­citje csak 62.9 millió aranykorona, (mi egyik legutóbbi számunk­ban 63 millióra be­­csültük) vagyis kereken 15 millió arany­koronával maradt alatta az előző év hét hónapja 77.9 milliós deficitjének. Az év első hét hónapjában ugyanis 386.1 millió aranykorona értékű összbehozatalunkkal 323.2 millió kivitel áll szemben. A hiány tehát annak ellenére kisebb, hogy a forga­lom ugy­a ki-, mint a behozatali viszony­latban emelkedett. Az 1924-es év első hét hónapjában ugyanis a kivitelünk csak 280.1, s a behozatalunk pedig 358 millió aranykorona volt. Az export erősebb emel­kedése tehát számszerűen lemérhető. A kereskedelmi mérleg kedvező alakulása az év első hét hónapjában amikor — mint említettük — minimálisak voltak a mező­­gazdasági exportfeleslegek, azért bír külö­nös értékkel, mert az év második felében számíthatunk a jó terméskilátások folytán kivitelünk komoly fellendülésére, úgy, hogy a második félév még további számottevő javulást hozhat.Ami a héthónapos mérleg részleteit illeti, a behozataliban első helyen most is, mint általában, a pamutszövet áll, mely­nek importja az előző évi behozatalhoz ké­pest 9,3 millió aranykoronával emelkedett. Pamutszövetből ugyanis az év első négy hónapjában nagyobb mennyiséget vásárol­tunk külföldről. Kisebb-nagyobb emelkedést mutat az előző évhez képest a vasáruk, nyers dohány és anaprószövetek behoza­tala, viszont lényeges csökkenés állott be a gyapjú- és pamutfonalak, szén, kikészí­tett bőr,­gépek és, a fa behozatalában. Legfontosabb exportcikkeink közül jelen­­tős emelkedést mutat a vágó- cs­igásállatok kivitele, mely 13,9 millió aranykoronával volt nagyobb értékű az előző év ugyan­ezen időszakában exportált mennyiségnél. A tengeri 12 millió aranykorona, a liszt és tojás exportja pedig egyenként több mint 9 millió aranykorona emelkedést mutat az előző évhez képest. Hatmillió aranykoroná­­val emelkedett a disznózsír, 5 millióval a puapiu, 2.9 millióval a gép, és 1.4 millió­val a toll kivitele is. Visszaesés mutatkozik viszont a cukor, búza, a friss és elkészített hús, továbbá a villamosgépek és készülé­kek kivitelében. Kommunista bank Párisban. A Wolff-féle távirati iroda híre szerint a párisi cégjegyzékbe szeptember 7-iki kelet­tel kommunista bankintézetet jegyeztettek be „Munkás és Paraszt Bank" címen 1600 részvénnyel és 8 millió frank, azaz 27 mil­liárd magyar korona alaptőkével. Bank és kommunizmus! Alaptőke és kom­munizmus! Részvénytársaság és kom­munizmus! Az ember a fejéhez kap és azt hiszi, álmodik. Egymást kizáró fogalmak ölelkező érintkezése ez. Micsoda kommu­nizmus az, mely a kapitalizmus arzenáljá­ból szedegeti elő fegyvereit! Úgy látszik, mégis csak igaz, hogy az oroszországi kom­munizmus a maga politikai hatalmának fen­­tartása érdekeljen, egymásután adogatja fel a maga gazdasági elveit. Kezdődött ez az átalakulás az oroszországi parasztság­nak tett nagy engedményekkel, a külföldi tőke­konzorciumok privilegizált helyzeté­nek elismerésével és az úgynevezett specia­listák megkülönböztetett kezelésével. És íme, már ott tartanak, hogy a hivatalos orosz állami bank mellett most már min­denfelé kapitalisztikus alapon, részvény­­társaság formájában bankokat akarnak alapítani, látszólag a propaganda céljaira, a valóságban azonban bizonyára kapita­­lisztikus célból: a várható haszon kedvéért. Hogy ez másutt keresztül vihető-e, kér­déses. Páris azonban mindenesetre jó ta­laj erre, mert Parisban virágoznak legjob­ban a kereskedelmi szabadság és­­ az ex­­centricitások. — A Nemzeti Bank úgj rendelete a va­luta-beváltásról. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Nemzeti Bank feljogo­sította az autorizált cégeket arra, hogy a náluk befolyó külföldi fizetőösszegeket az ugyanazon napon náluk bejelentett igé­nyek kielégítésére felhasználhassák, to­vábbá, hogy az autorizált cégek külföldi fizetőeszközöket beszolgáltató vagy igénylő feleikkel szemben az elszámolást a pénz, illetve áru árfolyamtól eltérő, a felekre nézve kedvezőbb árfolyamon is végezhes­sék. Egyben tudatta hogy az autorizált cégekkel szemben az eddig felszámított félezrelék árfolyamkülönbözet helyett a jövőben csak egynegyedezreléket fog fel­számítani.­­ A magyar-osztrák likvidáció és Ausz­tria „engedékenysége“. A félhivatalos MTI jelenti: Egyik bécsi lap az Ausztria és Ma­gyarország között függő likvidálási ügyek­nek választott bíróság elé utalását úgy tün­teti fel, mintha ez a magyar kormány kí­vánságára történnék, annak ellenére, hogy Ausztria a legmesszebbmenően törekedett békés megegyezésre jutni. A valóság ebben az, hogy éppen ellenkezően a magyar kor­mány volt az, amely a megegyezés érdeké­ben a legmesszebbmenő engedékenységet tanúsította és a békés megegyezést állan­dóan sürgette. Csak amikor közel két évi tárgyalás után, melynek során Ausztria egy teljes évi többszöri sürgetés elle­nére még választ sem adott a magyar követelésekre, — és arról kellett meggyő­ződnie, hogy osztrák részről a legminimá­lisabb követeléseit sem honorálják és bizo­nyos lényeges közös vagyontárgyak meg­osztása tekintetében elvi nehézségeket tá­masztanak — volt kénytelen a magyar kormány a tárgyalásokat meghiúsultaknak kijelenteni és a választott bíróság döntésé­hez folyamodni. — Sok árut kifogásolnak a gabonatőzs­dén. Írtunk már arról, hogy a gabona­­tőzsdén feltűnően megszaporodott a szállí­tásra került áru minőségi kifogásolása. Ez a jelenség nem hogy megszűnt volna, ha­nem még egyre feltűnőbbé válik Míg ugyanis a múlt évben a kifogások elbírá­lására hivatott szakértő-bizottság egy tit­kár segítségével naponkint 5—10 vágon árut szemlélve meg, feladatát könnyen el- A Tranzitóforgalom Románia és Jugo­szlávia között, Bukarestből jelentik: A Románia és Jugoszlávia között kötött egyezmény értelmében a két ország között Zsombolyán keresztül megkezdődött a tranzitóforgalom. i­

Next