Budapesti Hírlap, 1925. december (45. évfolyam, 272–295. szám)

1925-12-30 / 294. szám

6 tűknek adnak kifejezsét, hogy a baloldali kartellhez tartozó miniszterek helyeselni fogják Briand nézetét és nem kerül sor kormányválságra. Paris, dec. 29. (Wolff.) A kamara tegnap este megkez­dett ülésében, amely ma déli 12 óráig el­tartott, befejezte a jövő évi költségvetés kiadási tételeinek tárgyalását. Holnap a kamara a januári indemnitást tárgyalja. Briand óriási többséggel bizalmat kapott a kamarától. Páris, dec. 29.­­A kamara ma délután Ossola államtit­kár javaslatára All szavazattal 29 szavazat ellenében elhatározta, hogy a kormány ré­széről kért 2090 millió frank hitelt, bele­értve a levantei és marokkói hadsereg csa­patáthelyezési és szállítási költségeit is, megszavazza. „Locarno szelleme “ Paris, dec. 29. A mai minisztertanács után Briand mi­niszterelnök, aki a termet rendkívül jó hangulatban hagyta el, az újságok képvise­lői előtt a következő kijelentést tette: — Fölösleges bármit is mondanom, a hi­vatalos kommüniké önmagáért beszél. Mai ülésünkre bevonult Locarno szelleme. Az atmoszféra rendkívül szívélyes volt és tel­jes megegyezésre jutottunk. A POLITIKA HÍREI. Hamis hír részleges kormányválságról. Az egyik reggeli lap arról adott hírt, hogy a kormány rövidesen Kállai­ Tibor volt pénzügyminisztert a Pénzintézeti Köz­pont elnökévé nevezi ki és ekkor betölti a külügyi tárcát is és pedig Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszterrel, aki jelen­legi két tárcája közül a külügyit tartja meg magának. A megürülő kereskedelem­ügyi tárca vezetője, e hírforrás szerint Rakovszky István, Rakovszky Iván belügy­miniszter ikertestvére lenne. Érdeklődtünk illetékes helyen aziránt, hogy mennyiben felel meg ez a hir a valóságnak. Kijelentet­ték nekünk, hogy erről komoly helyen szó sem volt és ha Kák­ey Tibornak meg is történne a Pénzintézeti Központ elnökévé való kinevezése, akkor sem kerülne a sor a külügyi tárca végleges betöltésére annál kevésbé, mivel ez a két dolog semmiképpen sem hozható összefüggésbe egymással. A magyar záloglevelek kibocsátása Angliában, Londonból jelentik. A Times a magyar Földhitelintézet jelzálogleveleinek kibocsá­tását a jövő hét elejére jelzi. Egy millió font értékű 7 és fél százalékos címletet bo­csátanak ki 93-as kibocsátási árfolyamon. A lap hosszabb cikkben világítja meg a magyar földhitelügyet és rámutat a köl­csön kiváló biztosságára. Új törvényhatósági bizottsági tagok Győrött. Győr város törvényhatóságának há­rom megüresedett helyére ma megvá­lasztották Czeglédiy Sándor dr. református püspökhelyettest, Karika Imre dr.-t, a győri kereskedelmi iparkamara titkárát és Komonczy Gáspár dr. bencés főgimnáziumi igazgatót. Tisztújítás Debrecenben. Debrecenből jelentik: Debrecen város törvényhatósági bizottsága ma a megüre­sedett állások betöltésére Hadházy Zsig­­mond dr. főispán elnöklésével tisztújító közgyűlést tartott. Főjegyzővé Vásáry Ist­ván dr.-t, árvaszéki elnökké Tóth Emil dr.-t, tanácsossá Balla Bertalan dr.-t, ár­vaszéki ülnökökké Kiss Sándort és Szabó Eleket, I. osztályú aljegyzővé Tatay Zol­tánt, tiszti ügyésszé Descombes Emil dr.-t, tisztiorvosokká Szaplonczay Gyula és Tró­­csányi Béla dr.-t választották meg. Nagy Szilveszter-est az Országos Kaszinó nyilvános étlemeiben és „ISTVÁN“-pincéjében (IV., Semmelfveis-utca 3.) Tánc! Különtermek! Két gyönyörű! selyemkelme (sok millió értékben) lesz éjfél után a jelen lévő hölgyek között ajándékba kisorsolva. A selyemkelméket Szénásy Sándor selyemnagy­­kereskedő szállítja. I. nyeremény: egy arany szálakkal átszőtt selyem. II. nyeremény: egy bársony fantasie-kelmű. A­ztal rendeléseket már most elfogadnak. Telefon 97—55. Budapesti Hírlap 1925’. HecemEer 30. ’(294'. sx) A modern rendőrség harca a bűnözők ellen. Két és félmillió fényképet, háromszázezer ujjlenyomatot őriz a Bűnügyi Nyilvántartóhivatal. — Adatok a daktiloszkópia történetéről. A huszadik század bűnöző világával szemben, mely a technika minden vívmá­nyának igénybevételével tör a vagyon és egyéni biztosság ellen, a közbiztossági szer­vek is a régi módszereket messzi túlszár­­nyaló eszközökkel küzdenek. A metropoli­sok bűnöző társadalmával szemben a rend­őrség olyan eszközök segítségére támasz­kodik, melyek csak még a közelmúltban is ismeretlenek voltak és melyek ismerete még ma is csak halványan dereng a nagy­­közönség előtt. A kriminológiával rendsze­resen foglalkozó rendőrségi vezetők hosszú esztendők gyakorlata alatt rájöttek arra, hogy a nyomozószervek működése nem elegendő a bűnesetek felderítésére és azok­nak előzetes megakadályozására, hanem olyan segédeszközöket kell teremteni, me­lyek megkönnyítik és előbbre viszik a nyo­mozás lehetőségét. Így alakult ki azután az a nézet, hogy mivel a bűnözők nagy általá­nosságban, sőt gyakran nemzetközi vonat­kozásban is úgyszólván külön társadalmat alkotnak, szükség van arra, hogy a bűnö­zők ismertté váljanak a nyomozó hatósá­gok előtt. Erre főként azért van szükség, hogy személyi kilétüket minden kétséget kizáróan meg lehessen állapítani, hiszen köztudomású, hogy az elfogott notórius bűnözők rendszerint hamis nevet használ­nak, már csak azért is, mivel jól tudják, hogy a visszaeső bűnösökre sokkal súlyo­sabb büntetés vár. De nemcsak a kézreke­rült bűnösök, hanem a felderítetlen bűn­cselekményeknél is eminens érdeke a nyo­mozásnak, hogy valamilyen támasztópontot kapjon a bűnös személyére vonatkozóan. Ez az idea sok vita és nehézség legyőzése után végül is a bűnügyi nyilvántartás meg­szervezésében jutott nyugvópontra. A ma­gyar hatóságok az elsők között szerepeltek, akik a legtökéletesebbé fejlesztették a bűn­ügyi nyilvántartást, melyet különösen ma­gyar vonatkozásban ismertetünk. Beck bácsi, az eleven nyilvántartóhivatal. A múlt század derekán, a legtöbb kül­földi világváros nagyarányú hirtelen fejlő­désével arányban elszaporodott a bűnözők száma is, akik megfelelő búvóhelyet leltek a metropolisok forgatagában. A rendőrsé­geknek mindig sok munkát adott a nyomo­zásnál oly fontos személyazonosság meg­állapítása, ha egy-egy bűnöző kézrekerült. A nyomozótestületeknek ebben az időben egyetlen segítségük a régi nyomozók voltak, akik már ismerősek voltak a bűnözök kö­zött. Budapesten egy Beck nevű rendőr­biztos volt a rendőrség eleven bűnügyi nyil­vántartója. Az öreg Beck bácsi úgyszólván Budapest összes notórius bűnözőjét ismerte. Ezzel nagy szolgálatokat tett a nyomozás érdekében. Természetes azonban, hogy ez az eleven nyilvántartó nem működhetett teljes tökéletességgel. Végeredményben csak olyan esetben lehetett igénybe venni, mikor a bűnöző Budapest bűntársadalmából ke­rült ki. Ebben azonban nemcsak Budapest, hanem a külföldi városok rendőrsége is ilyen kezdetleges színvonalon állott. A 80-as években történt az első kísérlet, mely majdnem tökéletes sikerrel járt. A párisi rendőrségnek egy Berthiot nevű fia­tal tisztviselője, aki komolyan foglalkozott a kriminológiával, megállapította, hogy az ember csont rendszere húsz éves kora után nem változik meg és ha az emberi csont­­szerkezetről pontos méreteket készítünk, melyeket meg rögzítünk, az illetőről pontos és csalhatatlan adatokat nyerünk. Megfelelő kísérletezés után a párisi rendőrség be is vezette ezt a módszert, mely mindenesetre nagy haladás volt azzal szemben, hogy a középkorban a bűnözők testére messziről feltűnő bélyeget sütöttek. Azonban a Bér­­f­los-rendszernél sem lehetett teljesen meg­állapodni, mert ez az eljárás roppant ne­hézkes és költséges volt. Afrika gyarmatain megszületik a daktiloszkópia őse. A modern bűnügyi nyilvántartás alapját, a daktiloszkópiát angolok fedezték fel. Az afrikai gyarmatokon telje­sített szolgálatot egy Hersell nevű angol rendőrtisztviselő. A gyarmati benszülött munkások ekkoriban sok bajt okoztak azzal, hogy fizetésükért többször jelentkeztek, amit a munkaadók nem tudtak megakadályozni, hiszen a ben­­szülöttek analfabéták voltak, nyugta alá­írásáról tehát szó sem lehetett. Hersell azután rájött arra, hogy az ujjak belső te­rületén levő kiemelkedések és bőrfodorszá­­lak különböző rajzot képeznek minden egyes embernél. Az orvosi tudomány meg­állapítása szerint is a méhmagzat hatodik hónapos állapotától a születés után egészen a holttest feloszlásáig teljesen változatlan marad ez a rajz, mely a földkerekségen kö­zül egyik sem azonos a másikkal, éppen úgy van ez, amint Kittenberg, a híres afrikai utazó megállapította, hogy a föld­kerekségen élő körülbelül negyvenmillió zebra testén egyetlen egynek sem azonos a vonalrajza. Hersell tehát úgy segített a ba­­jon, hogy a benszülött munkások ujjáról a bér kifizetése után lenyomatot vett fel, melyet, ha újra jelentkezett pénzért, össze­hasonlított a többivel és így megállapította, hogy nem csal-e a munkás. Ez volt az őse a daktiloszkópiának. Hersell később vissza­került Angliába, ahol felfedezését közölte egy angol tudóssal, Gallonnal és Henry lon­doni rendőrfőnökkel. Hárman azután tudo­mányos alapot fogtak hozzá a felfedezés kidolgozásához és néhány év alatt sikerült nekik az eljárást annyira tökéletesíteni, hogy a londoni rendőrség igénybe vette. Ez olyként történt, hogy minden elfogott bű­nözőről ujjlenyomatot készítettek és mikor ismét kézrekerült, ennek alapján állapítot­ták meg, hogy volt-e már dolga a rendőr­séggel vagy nem. A kontinensen Magyarország használta először a daktiloszkópiát. Míg Angliában áttértek a bűnügyi nyil­vántartásnak erre a formájára, addig Fran­ciaország és a vele rokonszenvező államok tisztára csak hazafias szempontok szem előtt tartása miatt csökönyösen ragaszkod­tak a francia Berfinot-módszerhez. A ma­­radisággal oly sokszor vádolt Magyarország azonban tovább ment. Pekáry Ferenc rend­­őrtanácsos 1901-ben Angliában járt és ta­nulmányozta az ottani rendőri szervezetet. Ekkor ismerte meg a Galton—Henry-mód­szert, s mikor hazatért, a daktiloszkópia használatáról javaslatot terjesztett elő, me­lyet el is fogadtak és ennek alapján meg­szervezték Budapesten is a bűnügyi nyil­vántartást. Míg Angliában ez kizáróan rendőri szerv volt, nálunk külön országos hivatalt szerveztek erre a célra, mely az igazságügyi és közigazgatási szervek szoros kapcsolatán épült fel. A hivatal teljes címe a következő: Országos Bűnügyi Nyilván­tartó Hivatal, a nyomozás technikai segéd­eszközeinek szakhivatala. A hivatal élén Budapest főkapitánya áll, két részre oszlik, igazságügyi és rendőri részre. Az igazság­ügyi osztály jelenlegi vezetője Séthy Antal államtitkár, a rendőri rész élén pedig Ke­­lety Géza főkapitányhelyettes áll. Mellette működnek, mint előadó, Schiffler Ferenc főtanácsos és Schreiber Dániel kapitány, aki elismert szaktekintély ezen a téren és állandó tudományos munkát fejt ki, melyet külföldön is elismernek és méltányolnak.* A bűnügyi nyilvántartóhivatal keretén be­lül működnek a rendőri szaktanfolyamok, a hivatal gondozza a szakkönyvtárt és álta­lában tudományos szempontból megvilá­gítva ad felvilágosítást kriminalisztikai kér­désekben. Hogyan működik a bűnügyi nyilvántartó A bűnügyi nyilvántartás három részre oszlik. A bűnözők névszerinti, fényképes és ujjlenyomatrendszerű nyilvántartására. Minden bűnözőről, akit a rendőrség vagy az ügyészség letartóztat, ujjlenyomatot vesznek fel. Erre a célra egy speciális festéket használn­aik, melyet eg­y horganyle­mezre csöpögtetve szétmázolnak, erre az­után a bűnözőik ráhelyezik először egyen­ként az ujjakat, majd az egész kézfej belső felületét. A festéktől nedves kéz rajzát az­után egy erre a célra készült papírlapon megrögzítik és ezeket hetven évig megőr­zik a bűnügyi nyilvántartóban. Mikor azután egy-egy bűnöző iklétre kerül és álnevet használ, ismét felvesznek róla ujjlenyomatot, összehasonlítják a nyilván­tartóban szereplő összes ujjlenyomatokkal és így minden kétséget kizáróan megálla­pítják, hogy a két ujjlenyomat tulajdonosa azonos-e. A laikusok előtt ez az eljárás ta­lán hosszadalmasnak és érthetetlennek lát­szik, különösen, ha megírjuk, hogy a nyil­vántartóban jelenleg több mint háromszáz­­ezer ujjlenyomatot őriznek. Könnyen ért­hetővé válik azonban azzal, hogy a dakti­loszkópia felfedezése óta sokat jelentő újabb haladás történt. Jörgensen dán rend­őrfőnök, aki tavaly Budapesten is járt, egy új eljárást fedezett fel. Ennek segítségével az ujjlenyomatokról egy számképletet ké­szítenek, melynek alapján két-három perc alatt meg lehet állapítani az ujjlenyomatok azonosságát, így azután, ha például New­­yorkban elfognak egy bűnöst, a newyorki rendőrség kábelsürgönyben közli a buda­pesti rendőrséggel az elfogott bűnöző ujj­lenyomatának számképletét, mire a bűn­ügyi nyilvántartó a­nélkü­l, hogy a Newyork­ ban felvett ujjlenyomatot látná, meg tudja állapítani, hogy a fogoly szerepel-e a ma­gyar hatóságoknál nyilvántartott bűnözők között. Azokban az esetekben, amikor nincsen ilyen nagy távolságról szó, különösen pedig helyi vonatkozásban, a daktiloszkó­­pia mellett még a nyilvántartó másik két osztályán őrzött úgynevezett személyi törzs­lapok és három oldalról készült fényképek alapján vonnak le következtetéseket. A nyilvántartóban jelenleg két és félmillió fényképet és törzslapot kezelnek az évek hosszú során az eljárás alá vont bűnö­zőkről. Azonban nemcsak a bűnözők nyilvántar­tásánál van szükség a daktiloszkópiára, ha­nem minden egyes bűnesetnél a nyomozás során is a legtöbb esetben döntő fontosságú bizonyítékokat produkál. Ugyanis majdnem minden bűncselekménynél a helyszínen ott marad a tettes ujjlenyomata valamilyen tárgyon, üvegen, asztalon, más bútordara­bon, kilincsen, papírlapon, betörésnél, kosszafúrásnál a feltört szekrényen, gyil­kosságnál az áldozatnak tulajdonát képező valamilyen tárgyon. Ezért azután minden fontosabb bűncselekménynél a nyomozó rendőrtiszt­viselő első dolga, hogy értesíti a maktiloszkópust, aki pontos fényképet ké­szít az ujjlenyomatról, ezt azután láthatóan megrögzíti , és így szolgáltat adatot arra, hogy ki lehet a bűnös. Ujjlenyomatot szok­tak felvenni gyilkosságok esetén a halott ujjáról is, hogy mindenesetre biztosítsák a meggyilkolt személyazonosságát, mert hi­szen gyakran előfordul az is, hogy a holt­test, mire felfedezik, annyira elszínesedik, hogy még hozzátartozói sem tudják felis­merni. Hogy a daktiloszkópiának a bűnügyi nyilvántartásban milyen nagy szerep jut a nyomozásban, arra jellemző, hogy a buda­pesti rendőrség működése óta több mint hatezerötszáz bűncselekmény tettesét sike­rült megállapítani a daktiloszkópia segít­ségé­vel. Sági Pál. Budapesten elfogták a komáromi kasszafurás egyik tettesét. A komáromi Korona Bank helyiségében december 20-án éjszaka betörők jártak, akik megfúrták a bank vaspénztárát. A betöréses kasszafurást másnap reggel fe­dezték fel. A betörők tolvaj kulccsal beha­­toltak a bank pénztárhelyisége alatt lévő pincébe. A pince boltozatát két vastraverz között kibontották, ezen át bemásztak a pé­ntárhelyiségbe, ahol a három páncél­­szekrény közül az egyikeit megfúrták s a tre­zorban levő 215.314 cseh koronát maguk­kal vitték. A helyszíni szemle során a sáros talajban gumitalp nyomát találták a detek­tívek. Ezen a nyomon elindulva, Graszl Zsigmond többször büntetett betörőnek a komáromi Erzsébetszigeten lévő lakásán házkutatást tartottak és ott megtalálták egy másik veszedelmes nemzetközi kasszafútó­­nak, Prisztács Józsefnek a ruháit, továbbá fúrót és nagyobb összegű pénzt. Graszlt és feleségét vallatóra fogták. A terhelő bizo­nyítékok súlya alatt Graszl beismerte, hogy Prisztács József és Weisz Béla rovott multú betörőkkel együtt hajtották végre a kassza­­fúrást. Graszlnál nem találták meg a tel­jes összeget és arra vonatkozóan, hogy a pénzt hová rejtette, megtagadta a vallo­mást. Azt is tagadta, hogy Prisztács és Weisz tartózkodási helyéről tudna. A komáromi rendőrség figyelemmel kí­sérte a postát és karácsony estéjén elfogott egy táviratot, amelyet Újpestről adtak fel Graszlnak a címére. A távirat alapján de­tektívek utaztak Budapestre, ahol a buda­pesti főkapitányság több detektívjének segítségével Újpesten egy betörők által lá­togatott lebujban meg is találták Prisztá­­­csot, aki elfogatása után töredelmes be­ismerő vallomást tett. Beismerte, hogy a pénz nagy részét az Erzsébetszigeten, a Duna mellett elásták­. A detektívek megállapítot­ták Prisztácsról, hogy valódi neve Csirke Lajos. Tegnap délután a komáromi rendőr­ség, ahová Csirke Lajost a detektívek ma­gukkal vitték, a betörő által megjelölt he­lyen az Erzsébetszigeten 119.240 cseh koro­nát talált. Weisz Bélának sikerült megszökni, de a komáromi rendőrség már tudja tartózkodási helyét és elfogatása a közeli órákban megtörténik. A komáromi rendőrség most azt kutatja, hogy a bank által bejelentett kárösszeg és a betörők által beismert összeg közötti differencia, körülbelül 50.­000 cseh korona, hová lett. N­imes Gyorsírta tankönyve GABELSBERG­ER . rendszerű gyorsírás­­tan* köny­v, magyar és németnyelvű magyarázatok­kal Irta: Sobreger Margit, aki. gyorsirás-tanár. Ara 20.000 korona. Kapható a BUDA­KESTI HIRLA­P könyves* boltjában. Vill. kerület. Józs úf* kürtit 5. szám..

Next