Budapesti Hírlap, 1926. február (46. évfolyam, 26–48. szám)
1926-02-20 / 41. szám
1926 február 20. (41. sz.) Budapesti Hírop — (Kérelem az, eltűnt visszavándorló érdekében.) Fbry Viktor, Amerikából visszavándorolt és állítólag elmebajos késmárki illetőségű ember 1921 január 27-én Gyanafalván átjött Magyarországba. Fábry 1920 december. 28-án indult el az Amerikai Egyesült Államokból a ,,Galabría" hajón és 1921 január 22-én érkezett meg Triesztbe, utazásának végpontja ismeretlen volt. A beérkezett értesítések szerint rokonaihoz Késmárkra meg nem érkezett. Felkérik mindazokat, akik Fábry Viktorra magára, vagy pedig tartózkodási helyére nézve valami felvilágosítást adhatnának, hogy ezt a Magyar Kivándorlókat és Viszszavándorlókat Védő Irodával" (Budapest VIII., Fiumei út 4.) lehetően ez év március 15-éig közöljék. (A Néptanítók Lapja) legutóbbi száma, amely február 16-án jelent meg, több rendkívül érdekes képben mutatja be a tehetséges gyermekek munkakiállításán látható egy-két meglepően szép munkát és több képet közöl a vésztői árvízről is, amelyről cikkeket közöl és az árvízkárosultak érdekében mozgalmat is indít. Sok tanulságos olvasni való van a jeles tanügyi szaklap e számában is és közte nem egy cikk, amely a laikust isnagyon érdekelnek. (Eredményes „tisztogató akció*" Olaszországban.) Római távirat szerint Kagliariból ezt jelentik: A rendőrség egy tisztogató akció során a Szardíniában levő Lanussi vidékén 12 embert letartóztatott. Az illetőknél 30 puskát, 5 revolvert és nagyobbmennyiségű lovászért találtak. (Kínai fegyencek meghiúsult szökése.) Sanghajból táviratozzák. Mintegy száz kínai fegyenc megkísérelte a szökést a városi börtönből. A francia rendőrségnek fegyverét kellett használnia. Öt fegyenc meghalt, tizenegy súlyosan megsebesült. (Kivándorlás Kanadába.) Sopronból jelentik: Az utóbbi időben a sopron megyei Rábaközben Kanadába irányuló élénk kivándorlási mozgalom vehető észre. A vármegye két járásából (csornai és kapuvári) január és február első napjaiban hetvenhét személy kért Kanadába szóló útlevelet az alispáni hivataltól. (Tűz egy hamburgi templom tornyában.) Hamburgból táviratozzák. Ma éjjel két óra tájban a Hamm-városrészben lévő fogadalmi templom tornyában tűz ütött ki, amelyet a tűzoltóságnak három órai munka után sikerült eloltania. A tüzet kívülről és belülről egyidejűen oltották. A harangtorony felső része belülről annyira megrongálódott, hogy teljesen újra kell építeni, míg kívülről a torony csak kevéssé rongálódott meg. A harangokat, nemrégiben javítás elvégzése végett, levették a harangállványról. A tűz okául a toronymunkánál elkövetett vigyázatlanságot mondják. (A lavina áldozatai.) Párisból táviratozzék. Mint a Newyork Herald Saltlake Cityből jelenti, a lavinaomlás áldozatai után folytatott kutatások során harminchárom holttestet húztak ki a romok alól. Több mint ötven ember még hiányzik. Színház tagja magyar nótákat énekel, Korodi Gyula cigány zenekarának kíséretével. 1. Le- t hullott a rezgő nyárfa levele. A csap utcán véges végig, Túl a Tiszán faragnak az ácsok, | Dunántúl, Tiszántúl. 2. Tanay Frigyes: Csil- filgtalán sötét éjjel. Dobi Jóska: Nem tudok én megjavulni. 13. Magyar egyveleg: Repülj fecském! Csak egy kislány van a világon. Az én szobám kicsike, de meleg. Rózsabokokban jöttem a világra. — 10. Tánczene. Bécs. (Hsz. 530 — 1.4 Kw.) 11. A bécsi filharmonikusok hangversenye. — 4. Népies zenekari hangverseny. — 6.15. Kamarazene. — 7.30. Magyarázat a Siegfried operához. — 8. Wagner operája: Siegfried. Prága. (Hsz. 550 — 0.5 Kw.) 11—1. Zenematiné. — 5—6. Hangverseny. — 6.15. Német nyelvű leadás. — 7.26. Hírek. Utána hangverseny. Berlin. (Hsz. 505 — 10 Kw.) 0. Reggeli ájtatosság. — 11.30. Szórakoztató zene. — 2.20. Sakk. — 3. német növényvédelem. — 4.30. Hangverseny. — 8.30. Vidám auror. — 10.30. Tánczene. Königsberg. (Hsz. 463 — 15 Kw.) 9. Komoly dalok. — 11.30. Heine Henrik 70. születésnapja. — 3.30. Vidám gyermekesok. — 4.30. Wagner-hangverseny. — 6.15. Zene. — 8.10. Szórakoztató műsor. Lipcse. (Hsz. 452 — 1.5 Kw.) 8.30. Orgonahangverseny. — 9. Reggeli ájtatosság. — 11.30. A szervetlen és szerves világ. — 12. Hangverseny. — 4. Schiller szomorú játéka: Don Carlos. — 6. Hangverseny. — 8.15. Don Carlos folytatása. München. (Hsz. 485 — 5 Kw.) 11.30. Hang- verseny. — 3.30. A kutya ápolása. — 4. Vidám szám feladványaik nagyobb gyermekeknek. — 4.30. Scheffel emlékünnep. — 6.30. Előadás. — 7.45. 40.000 kilométer sportrepülőgépen. — 10.30. Hangverseny. Grác. (Hsz. 397 — 0.5 Kw.) Leadja a bécsi programot. Münster. (Hsz. 410 — 3 Kw.) 9. Reggeli áj latosság. — 11. Kvartett. — 7. Előadás. — 8. Mezőgazdasági előadás. — 10- Haydn-szinfónia. Zürich. (Hsz. 515 — 0.5 Kw.) 11. Zene. — 12. Hírek. — 3. Hangverseny. — 4. Zene. — 6.15. Hitszónoklat. — 8.15. Zenekari hangverseny. Operettek. Róma. (Hsz. 425 — 5 Kw.) 2.15. Zene. — 5.10. Hangverseny. — 6. Jazz-band. — 8-40. Bizet operája: I Pescatori di perale. London. (Hsz. 365 — 2 Kw.) 4.30. Oktet. — 5. Heged ir hangversany. — 9. Hangverseny. — 10. Mendelssohn oratóriuma: Eszah. Rádióműsorok mindenfelől. Vasárnap,február 21. Budapest. 0.30. Újsághírek, kozmetika. — 10. Zelitésmise a Belvárosi plébániatemplomból. — 12. Matiné. 1. Mozart B- dúr hegedű—zongoraszobáin. Előadja Jámbor Ági és Böske. 2. Chenibim: Ave Maria, Gioconda ária, előadja Pogány Ödönné dr.né. 3. Saint-Saens: Románc, kürtön előadja Száder István tanár, az Operaház tagja. 4. Palágyi Lajos két verse, előadja Kuhárszky Lászlónké? 5. Weber: Rondó, Schubert: Moment Musical, Brahms: Capriccio, előadja Augenfeld Magda. 6. a) Popper: Magyar rapszódia, b) Glazmnoft': Spanyol szerenád, előadja Radó Magda. 7. a) Hubay—Petőfi: Rózsabokor a domboldalon, b) Lavolta, előadja Pogány Ödönné dr.-né. 8. Schubert: Standchen, előadja Sráder István tanár, az Operaház tagja. 9. a) Verdi: Remato áriája az Álarcos bál című operából, b) Kurucz János: Hervadó rózsáik közt. Előadja Simon Sándor, zongorán kíséri Polgár Tibor. — Bergengóc bácsi mesél (Zsombok Zoltán író). — 4.15. Győző Lajos, a Vígszínház tagja humoros előadása. Cristian Lili énekelt: 1. Löwe: Titkon jó a csók. 2. Dienzl: Tavaszi dal. 3. Dienzl: Legelső. — 5.30. Református istentisztelet a Kálvin-téri templomból, Szabó Aladár dr. lelkész prédikál, utána vallásos est. „Az építendő magyar reménység templomáról" felolvasást tart vitéz Komáromi János és Ujvárossy Margit énekel. — 7. A Falluszövetség előadása 1. Lesz-e még szüretünk" és „Dal egy kis zászlósról". Énekli Murgács Kálmán zeneszerző cigánykisérettel. 2. Schandl Károly dr. földmivelésügyi államtitkár előadása: A magyar falvak jövője. 3. Csikországi fenyvesekben. Édesanyám ablakára. Szőke Tisza, énekli Murgács Kálmán zeneszerző, cigánykisérettel. —8.30. Hegyi Anna, a Városi rádió-kiállítás IV., Kossuth Lajos utca 18., reggel 9 órától éjjel 12 óráig. Volt már a Rádió-kiállításon? Idegenek Budapesten. Február 18-án a következő idegenek érkeztek Budapestre: Schreiber Franz mérnök Aussig, Weisz Vilmos kereskedő Pozsony, Horny Artúr birtokos Sommeran, Krausz Jakab birtokos (Astoria), Zahler Ernő vezérigazgató Kassa, Casamovu Jean kereskedő, Neustel. Brunner Agustt kereskedő Lyon (Hungária), Weinstinger Ignác kereskedő Bécs, Királyi Lajos kereskedő Bécs, Hanney Charles kereskedő Paris, Ulrich Oszkár gyáros Rumburg (Royal), Langhem Pál kereskedő Trieszt, Bálla Hugó kereskedő Temesvár, Leider Fritz kereskedő Bécs (Hungária), Drolt Max mérnök Bécs, Posiak Walter kereskedő Zürich, Jean Georges diplomata* Bukarest, Spersele Striham diplomata Bruxelles (Dunapalota), Winter Rich üzletvezető Bécs, Kunz József dr. oszt. tanácsos Bécs, Kruckner Johann kereskedő Berlin (Vadászkert). IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Rózsahegyi Kálmán: A színész, kinek ma 25 éves jubileumát ünnepeljük, a legnépszerűbb művészek egyike. Ahogy beteszi lábát a színpadra, már mindjárt tapsvihar szokta fogadni. A népszerűség, mely minden más művészetnél igen gyarló bizonyíték az alkotó tehetsége mellett, — sőt van úgy, hogy egyenesen ellene beszél, — színészembernél igenis döntő dokumentum. Nemcsak azért, mert ő a máért a mának dolgozik s ha a jelenhez nem tud beszélni, ha az előttünk izzó aktualitásba nem tud belekapcsolódni, a jövendővel semmiképpen sem bírja magát megértetni, hanem mert a népszerűség atmoszférája nélkül dolgozni, nőni, erősödni, fejlődni sem képes. A színésznek úgy kell a közönséggel való állandó kontaktus, mint az embernek a levegő, a halnak a ríz. Másfajta művésznél a népszerűség olyan dolog, mely jó ha megvan, de igen jól fejlődhetik a nélkül, sőt éppen ellenére is. A színész elpusztul, meselül, megsemmisül a népszerűség éltető eleme nélkül. Rózsahegyi Kálmánról jubileumának napján meg kell mondani, hogy kivételesen nagy népszerűségét teljes mértékben és mindig megérdemelte. Egyéniségének szeretetreméltósága, kedvessége, közvetellensége, benső nagy melegsége átsütötte minden alakját. Volt usiv is, hogy nem mindig a szerepét formázta ki, hanem Rózsahegyi Kálmánt hozta elébünk. De az sem volt baj soha. Az író semmit sem vesztett vele, a közönség pedig talán még így szerette a legjobban. Mert az egyéni szeretetreméltóságnak még az írónál is nagy értéke van, hát még a szmészembernél. Rózsahegyi azokban a szerepekben volt a legjobb, melyek leginkább simultak egyéniségének benső melegségéhez, magyaros kedvességéhez, páratlan humorához és mindenkit magával ragadó közvetetlenségéhez. A nagyon jólelkű, melegszívű, de egyben igen furfangos, helyzeteken, eseményeken, embereken, eshetőségeken és lehetőségeken átlátó alakokban érte el a legnagyobb sikereit. (A vén gazember.) Beszéde, gesztusa, arcjátéka, mozdulata akkor volt teljesen és tökéletesen hatalmában, mikor magyar lejekből szólt, magyar alakot adott. A színész egyéniségét elemezve, két dolgot kell a bírálónak megfogni: Először, hogy mennyi az aktorban az alakító erő, azaz mit tud kiformálni az író által neki átadott anyagból? Másodszor, hogy mennyi ösztönösség, intuitív erő, egyéni varázs van benne? Rózsahegyinél ez a második elem Volt a domináló, az erős. De olyan erős és hatalmas, hogy ezzel az intuitív, ösztönös meglátással a nagy alakóművészek mellé emelkedett. Mindig örömmel, gyönyörűséggel láttuk a színpadon, mert kedvessége, vidámsága, humora, mely egyenesen szivéből, lelkéből áradt, az első pillanatban megkapta és magával ragadta a közönség szivét, lelkét, fantáziáját és a kiválasztottak művészi érzékét. Kritikának, közönségnek egyaránt dédelgetett kedveltje volt, kit soha a siker, a diadal, a népszerűség le nem térített a lelkiismeretes művészi munka útjára. Most, jubileumának napján, felvonultatjuk az ő rengeteg nagy gallériáját szemünk előtt. Furfangos és naiv, nagyeszű és melegszívű parasztjai, nyomorgó, álmodozó néptanítói, lelkészei, szerelme, jókedvű és mókás magyar legényei, nemeslelkű és szivenszűrt apái, kóbor, léha, de olyan hihetetlenül lelkes, kedves és vidám vándorszínészei, bölcs bolondjai, kiknek keserű szentenciáiban a mi világunk, életünk és benső mivoltunk torz és mégis hű képe verődik vissza, mind-mind elvonulnak előttünk. A népszínmű daloló, nótázó regényétől Shakespeareig és Moliéreig, mindent játszott és mindenben művészi és mindenben emberi volt. Jubileumának ragyogó estéjén örömmel köszöntjük Rózsahegyi Kálmánt, a legnépszerűbb legigaziibb magyar színészek egyikét, Dánielné Lengyel Laura. * (A Rózsahegyi-ünnep.) Pontosan hat órakor kezdődik holnap, szombaton este, nyílt színpadon Rózsahegyi Kálmán jubileuma a Nemezti Színházban. A rendezőbizottság éppen ezért kéri a közönséget, hogy a helyeit a nézőtéren lehetően már hat óra előtt foglalja el. A Nemzeti Színház díszelőadása után az ünneplés a Newyork kávéház helyiségeiben folytatódik nagyszabású vidám est keretében, amelyen a fővárosi művészvilágbusz előkelő hölgytagja lesz a háziasszony. A műsoron meglepetésként a legjobb nevek vesznek részt. * (Városi Színház.) A mára hirdetett olasz primadonna helyett Jadlowker Hermán lépett föl. A Zsidóné Ereá-ár-át énekelte. Hangja — különösen a felső kviliben — már fénytelen és gyakran törik, de néhány szép frázisa ma is emlékeztetett a régi kitűnő tenorista sokat ünnepelt művészetére. — A börtön ária után nyolcszor hívták a függöny elé. * (A Burgtheater vendégjátéka.) A bécsi Burgtheater kétnapi vendégszereplésre Budapestre jött a Fővárosi Operett Színházba. Ma este a nálunk is jól ismert olasz írónak, Dárió Nicodéminek vígjátékot játszották. Dárió Nicodéminek két darabja került nálunk színre. Az. egyik Az árnyék a Nemzeti Színházban, a másik a Tiumua a Renaissanceban. Ma esti vígjátéka, melynek a német fordító Die Taneszeiten der Liebe címet adott (olaszul L’alba. (Korné la nőtte) nagyon kedves, vidám, friss, üde dolog, olyan elhasznált témái, hogy csak igazi vérbeli ízó merhet hozzá nyúlni. Dárió Nicodémi ezekhez a kiválasztottakhoz tartozik, mert bátorságát siker koronázta. Nagyon sok finom kedvességet, derűt, humort tudott beolvasztani a háromfelvonásos kis komédiába, mely arról szól, hogy két fiatal teremtés hogy szeret, hogy civakodik, mint teszi egymást féltékennyé és mint leli meg egymást végképpen. Mint mondottuk, a téma annyira régi mint maga az irodalom. De igen nagy írók igen nagy kedvvel nyúltak hozzá (Moliére Tartufferében és Fösvényében az ifjú szerelmesek civakodása), ami azt bizonyítja, hogy a témában és a benne rejlő szituációkban örök élet és frissesség van. Dario Nicodémi darabja is megkapta a közönségét és állandóan fogva is tartotta, ami különben nemcsak egyedül a finoman mulatságos kis darab, de az előadás érdeme is. A Burntheater tagjainak játéka valamivel lassúbb tempójú és vontatottabb, mi, ahogy azt mi a vígjátékoknál megszoktuk, de olyan kulturált, minden jelenetében, szituációjában kidolgozott művészi munka, melyet gyönyörűség volt nézni és hallgatni. Rosa Albach Betty, Phillipp Leska játszották a civakodó majd egymásra talált szerelmes ifju párt. Olyanok voltak amilyennek az író formálhatta őket gondolatában. Fiatalosan és elmésen ostobák, naivan ravaszok, egymásért élő-haló egocentrikus lelkek. Csakis a fiatalság bir el ennyi ellentmondást és Dárió Nicodémi darabjának legnagyobb érdeme, hogy megbirta érzékeleni ezt a sok antagonizmust. A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta a nálunk még ismeretlen darabot és sokat tapsolt Rosa Albech Retty és Leska játékának. (D. L. L.) •x (Hegedűszóló.) Szécsi Ferenc, a fiatal költőgárda egyik figyelemreméltó tagja, Hegedűszóló címmel bocsátotta kötetnyi versét a nyilvánosság elé. A csinos kiállítású könyvben lapozgatva, úgy találjuk, hogy Szécsi Ferencet elragadja lírája, amely oly módon lesz úrrá felette, hogy elnyomja benne a gondolatokat, amelyek lényegében a vers gerincéül, vagy jobbam mondva talapzatául szolgálhatnának. Ez a magyarázata annak is, hogy érzelmei megmaradnak az érzések felületén. Csak ezeknek habfoszlányát önti őszinte, elismerésre méltó szabatos formába. Végeredményben: formakészség, őszinteség, de elmélyülés hiánya jellemzik a fiatal poétát, akinek ha jelenlegi hibája is ifjúsága, olyan hiba, mely napról-napra kisebb lehet. (m. i.) * (Hattyúdal.) A jövő héten kivételesen vasárnap rendez bemutatót a Nemzeti Színház és a bemutató előadáson Miklós Jenő Hattyúdal című egyfelvonásosa és Moliére A szerelem, mint orvos című vígjátéka szerepel a műsoron. A Hattyúdal, amely az öreg Shakespeare-ről szól, a Shakespeareciklusnak is levezető darabja lesz. Moliére komédiájához, mely közjátékaival és balettjével kerül színre Kern Aurél szerzett muzsikát. * (Concha Győző ünneplése a Szent István-Társulatban.) A Szent István-Társulat igazgatóválasztmánya Zichy Aladár gróf elnöklésével csütörtökön tartotta ülését, amelyen az elnök indítványára melegen üdvözölték nyolcvanadik születésenapja alkalmából Concha Győzőt, aki a társulat tagjainak nesztora és a társulat életében évtizedek óta jelentős szerepet játszik. A választmányi ülés döntött a Zichiy-jutalom tárgyában, ötmilliót szavazott meg az árvízkárosultaknak és a közgyűlést március 18-ára tűzte ki. Száznyolcvan új tag felvétele után felolvasták a hercegprímás levelét, amelyben elismerését fejezte ki a társulatnak karácsonyi kiadványaiért. * (Clusius-ünnep.) A Természettudományi Társulat növénytani szakosztálya ma este tartott ülésén áldozott Clusius emlékének, akinek munkásságát, jelentőségét Dayer Gyula dr. méltatta részletesen a Budapesti Hírlap vasárnapi számában írott érdekes cikkében. Az ülésen Gombád Endre főiskolai tanár és Dögén Árpád főigazgató méltatták Clusius jelentőségét. Végül Waaner János főigazgató mutatta be hazánk hársfáira vonatkozó dolgozatát. * (Magyar kamaraest a MOVE-ban.) A MOVE művészeti szakosztálya által rendezett hangversenysorozatharmadik estjén, e hónap 25-én a népszerű Melles—Zsámboky vonósnégyes lép a Podmaniczky utcai terem közönsége elé. Dohnányi vonósnégyese és Kodály, Olaszországban szenzációs sikert aratott vonóstrióján kívül bemutatják Radnay Miklósnak, az Operaház igazgatójának új vonósnégyesét is. Jegyek a rendkívül érdekesnek ígérkező színmagyar estre, Rózsavölgyinél és a MOVE pénztáránál kaphatók. * (Képkiállítás.) A Lipótvárosi Kaszinói (Nádor utca 10.) egyik sötét, emeleti helyiségében .Jakobovits Artúr festőművész grafikai gyűjteményét állította ki. Nagyobbpára fekete-fehér, vagy színezett tollrajzok — tájképek, városrészletek, — melyek a művész oroszországi fogolytáborokból való és itthoni impresszióit rögzítik meg. Közvetlenség árad a rajzokból, technikájuk keresetlenül tömör és modern, anélkül, hogy modorosság nyilatkoznék benne. Meglepő némelyik rajznak levegős távlata és az eszközöknek egyszerűsége, mellyel a művész Bonyolultabb motívumait is kifejezi. A kiállítás megérdemelte volna, hogy méltóbb helyen mutassál be, ahol többen élvezhették volna a kis munkákban megnyilatkozó őszinte, meghitt művészetet. * (A korcsma.) K. Pap János Rákosi Jenő előszavával — részben jótékony célra — kiadja a Népszínházban s más fővárosi színházakban elfogadott s előadott népszínművelt. Előfizetést hirdet A korcsma című 3 felvonásos népszínművére, melyet színházak, műkedvelő társulatok, leventeegyesületek, olvasókörök stb.. figyelmébe ajánl. Az előfizetési díjak (a 20 ezer korona) a szerző címére: Kaposvár, Tallián, Gy.u. 35. sz. küldendők. 9