Budapesti Hírlap, 1926. február (46. évfolyam, 26–48. szám)

1926-02-20 / 41. szám

1926 február 20. (41. sz.) Budapesti Hírop — (Kérelem az, eltűnt visszavándorló érdekében.) F­­bry Viktor, Amerikából visszavándorolt és állítólag elmebajos kés­márki illetőségű ember 1921 január 27-én Gyanafalván átjött Magyarországba. Fábry 1920 december. 28-án indult el az Amerikai Egyesült­ Államokból a ,,Galabría" hajón és 1921 január 22-én érkezett meg Triesztbe, utazásának végpontja ismeretlen volt. A beérkezett értesítések szerint roko­naihoz Késmárkra meg nem érkezett. Fel­kérik mindazokat, akik Fábry Viktorra magára, vagy pedig tartózkodási helyére nézve valami felvilágosítást adhatnának, hogy ezt a Magyar Kivándorlókat és Visz­­szavándorlókat Védő Irodával" (Budapest VIII., Fiumei­ út 4.) lehetően ez év március 15-éig közöljék.­­ (A Néptanítók Lapja) legutóbbi szá­ma, amely február 16-án jelent meg, több rendkívül érdekes képben mutatja be a tehetséges gyermekek munkakiállításán látható egy-két meglepően szép munkát és több képet közöl a vésztői árvízről is, amelyről cikkeket közöl és az árvízkáro­sultak érdekében mozgalmat is indít. Sok tanulságos olvasni való van a jeles tan­ügyi szaklap e számában is és közte nem egy cikk, amely a laikust is­­nagyon érde­kelnek.­­ (Eredményes „tisztogató akció*" Olasz­országban.) Római távirat szerint Kagliari­­ból ezt jelentik: A rendőrség egy tisztogató akció során a Szardíniában levő Lanussi vidékén 12 embert letartóztatott. Az ille­tőknél 30 puskát, 5 revolvert és nagyobb­­mennyiségű­ lovászért találtak.­­ (Kínai fegyencek meghiúsult szökése.) Sanghajból táviratozzák. Mintegy száz kí­nai fegyenc megkísérelte a szökést a vá­­rosi börtönből. A francia rendőrségnek fegyverét kellett használnia. Öt fegyenc meghalt, tizenegy súlyosan megsebesült.­­ (Kivándorlás Kanadába.) Sopronból jelentik: Az utóbbi időben a sopron megyei Rábaközben Kanadába irányuló élénk ki­­vándorlási mozgalom vehető észre. A vár­megye két járásából (csornai és kapuvári) január és február első napjaiban hetven­hét személy kért Kanadába szóló útlevelet az alispáni hivataltól.­­ (Tűz egy hamburgi templom tornyá­ban.) Hamburgból táviratozzák. Ma éjjel két óra tájban a Hamm-városrészbe­n lévő fogadalmi templom tornyában tűz ütött ki, amelyet a tűzoltóságnak három órai munka után sikerült eloltania. A tüzet kívülről és belülről egyidejűen oltották. A­ harangto­rony felső része belülről annyira megron­gálódott, hogy teljesen újra kell építeni, míg kívülről a torony csak kevéssé rongá­lódott meg. A harangokat, nemrégiben ja­vítás elvégzése végett, levették a harang­­állványról. A tűz okául a toronymunkánál elkövetett vigyázatlanságot mondják.­­ (A lavina áldozatai.) Párisból távira­tozzék. Mint a Newyork Herald Saltlake­ Cityből jelenti, a lavinaomlás áldozatai után f­olytatott kutatások során harminchárom holttestet húztak ki a romok alól. Több mint ötven ember még hiányzik. Színház tagja magyar nótákat énekel, Korodi­­ Gyula cigány zenekarának kíséretével. 1. Le- t hullott a rezgő nyárfa levele. A csap­ utcán­­ véges végig, Túl a Tiszán faragnak az ácsok, | Dunántúl, Tiszántúl. 2. Tanay Frigyes: Csil- f­i­lgtalán sötét éjjel. Dobi Jóska: Nem tudok­­ én megjavulni. 13. Magyar egyveleg: Repülj fecském! Csak egy kislány van a világon. Az én szobám kicsike, de meleg. Rózsabokok­ban jöttem a világra. — 10. Tánc­zene. Bécs. (Hsz. 530 — 1.4 Kw.) 11. A bécsi filhar­monikusok hangversenye. — 4. Népies zene­kari hangverseny. — 6.15. Kamarazene. — 7.30. Magyarázat a Siegfried operához. — 8. Wagner operája: Siegfried. Prága. (Hsz. 550 — 0.5 Kw.) 11—1. Zene­­matiné. — 5—6­. Hangverseny. — 6.15. Né­met nyelvű leadás. — 7.26. Hírek. Utána hangverseny. Berlin. (Hsz. 505 — 10 Kw.) 0. Reggeli ájta­­tosság. — 11.30. Szórakoztató zene. — 2.20. Sakk. — 3.­­ német növényvédelem. — 4.30. Hangverseny. — 8.30. Vidám auror. — 10.30. Tánczene. Königsberg. (Hsz. 463 — 1­5 Kw.) 9. Komoly dalok. — 11.30. Heine Henrik 70. születés­napja. — 3.30. Vidám gyermekesok. — 4.30. Wagner-hangverseny. — 6.15. Zene. — 8.10. Szórakoztató műsor. Lipcse. (Hsz. 452 — 1.5 Kw.) 8.30. Orgona­­hangverseny. — 9. Reggeli ájta­tosság. — 11.30. A szervetlen és szerves világ. — 12. Hangverseny. — 4. Schiller szomorú játéka: Don Carlos. — 6. Hangverseny. — 8.15. Don Carlos folytatása. München. (Hsz. 485 — 5 Kw.) 11.30. Hang-­­ verseny. — 3.30. A kutya ápolása. — 4. Vidám szám felad­ványaik nagyobb gyerme­keknek. — 4.30. Scheffel emlékünnep. — 6.30. Előadás. — 7.45. 40.000 kilométer sport­­repülőgépen. — 10.30. Hangverseny. Grác. (Hsz. 397 — 0.5 Kw.) Leadja a bécsi programot. Münster. (Hsz. 410 — 3 Kw.) 9. Reggeli áj la­tosság. — 11. Kvartett. — 7. Előadás. — 8. Mezőgazdasági előadás. — 10- Haydn-szin­­­fónia. Zürich. (Hsz. 515 — 0.5 Kw.) 11. Zene. — 12. Hírek. — 3. Hangverseny. — 4. Zene. — 6.15. Hitszónoklat. — 8.15. Zenekari hang­verseny. Operettek. Róma. (Hsz. 425 — 5 Kw.) 2.15. Zene. — 5.10. Hangverseny. — 6. Jazz-band. — 8-40. Bizet operája: I Pescatori di perale. London. (Hsz. 365 — 2 Kw.) 4.30. Oktet. — 5. Heged ir h­angversan­y. — 9. Hangverseny. — 10. Mendelssohn oratóriuma: Eszah. Rádióműsorok mindenfelől. Vasárnap,február 21. Budapest. 0.30. Újsághírek, kozmetika. — 10. Zelitésmise a Belvárosi plébá­niatemplomból. — 12. Matiné. 1. Mozart B- dúr hegedű—zongora­szobáin. Előadja Jám­bor Ági és Böske. 2. Chenibim­­: A­ve Maria, Gioconda ária, előadja Pogány Ödönné dr.­­né. 3. Saint-Saens: Románc, kürtön előadja Száder­ István tanár, az Operaház tagja. 4. Palágyi Lajos k­ét verse, előadja Kuhárszky Lászlónké? 5. Weber: Rondó, Schubert: Mo­m­­ent Musical, Brahms: Capriccio, előadja Augenfeld Magda. 6. a) Popper: Magyar rapszódia, b) Glazmnoft': Spanyol szerenád, előadja Radó Magda. 7. a) Hubay—Petőfi: Rózsabo­kor a domboldalon, b) Lavo­lta, elő­adja Pogány Ödönné dr.-né. 8. Schubert: Standchen, előadja S­rá­der István tanár, az Operaház tagja. 9. a) Verdi: Remato áriája az Álarcos bál című operából, b) Kurucz János: Hervadó rózsáik közt. Előadja Simon Sándor, zongorán kíséri Polgár Tibor. — Bergengóc bácsi mesél (Zsombok Zoltán író). — 4.15. Győző Lajos, a Vígszínház tagja humoros előadása. Cristian Lili éne­kelt: 1. Löwe: Titkon jó a csók. 2. Dienzl: Tavaszi dal. 3. Dienzl: Legelső. — 5.30. Re­formátus istentisztelet a Kálvin-téri temp­lomból, Szabó Aladár dr. lelkész prédikál, utána vallásos est. „Az építendő magyar re­ménység templomáról" felolvasást tart vitéz Komáromi János és Ujvárossy Margit éne­kel.­ — 7. A Falluszövetség előadása 1. Lesz-e még szüretünk" és „Dal egy kis zászlósról". Énekli Murgács Kálmán zene­szerző cigá­nykisérettel. 2. Schandl Károly dr. földmivelésü­gyi államtitkár előadása: A magyar falvak jövője. 3. Csikországi feny­vesekben. Édesanyám ablakára. Szőke Tisza, énekli Murgács Kálmán zeneszerző, cigány­­kisérettel. —­8.30. Hegyi Anna, a Városi rádió-kiállítás IV., Kossuth Lajos­ utca 18., reggel 9 órától éjjel 12 óráig. Volt már a Rádió-kiállításon? Idegenek Budapesten. Február 18-án a következő idegenek érkez­tek Budapestre: Schreiber Franz mérnök Aussig, Weisz Vilmos kereskedő Pozsony, Horny Artúr birtokos Som­meran, Krausz Ja­kab birtokos (Astoria), Zahler Ernő vezér­igazgató Kassa, Casamovu Jean kereskedő, Neustel. Brunner Agustt kereskedő Lyon (Hungária), Weinstinger Ignác kereskedő Bécs, Királyi Lajos kereskedő Bécs, Hanney Charles kereskedő Paris, Ulrich Oszkár gyá­ros Rumburg (Royal), Langhem Pál keres­kedő Trieszt, Bálla Hugó kereskedő Temes­vár, Leider Fritz kereskedő Bécs (Hungária), Drolt Max mérnök Bécs, Posiak Walter ke­reskedő Zürich, Jean Georges diplomata* Bu­karest, Spersele Striham diplomata Bru­xelles (Dunapalota), Winter Rich üzletvezető Bécs, Kunz József dr. oszt. tanácsos Bécs, Kru­ck­­ner Johann kereskedő Berlin (Vadászkert). IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Rózsahegyi Kálmán: A színész, kinek ma 25 éves jubileu­mát ünnepeljük, a legnépszerűbb művé­szek egyike. Ahogy beteszi lábát a szín­padra, már mindjárt tapsvihar szokta fo­gadni. A népszerűség, mely minden m­ás művészetnél igen gyarló bizonyíték az al­kotó tehetsége mellett, — sőt van úgy, hogy egyenesen ellene beszél, — színész­­embernél igenis döntő dokumentum. Nem­csak azért, mert ő a máért a mának dolgo­zik s ha a jelenhez nem tud beszélni, ha az előttünk izzó aktualitásba nem tud belekapcsolódni, a jövendővel semmikép­pen sem bírja magát megértetni, hanem mert a népszerűség atmoszférája nélkül dolgozni, nőni, erősödni, fejlődni sem ké­pes. A színésznek úgy kell a közönséggel való állandó kontaktus, mint az embernek a levegő, a halnak a ríz. Másfajta művész­nél a népszerűség olyan dolog, mely jó ha megvan, de igen jól fejlődhetik a nélkül, sőt éppen ellenére is. A színész elpusztul, meselül, megsemmisül a népszerűség éltető eleme nélkül. Rózsahegyi Kálmánról jubileumának napján meg kell mondani, hogy kivétele­sen nagy népszerűségét teljes mértékben és mindig megérdemelte. Egyéniségének sze­­retetreméltósága, kedvessége, közvetellen­­sége, benső nagy melegsége átsütötte min­den alakját. Volt usiv is, hogy nem mindig a szerepét formázta ki, hanem Rózsahegyi Kálmánt hozta elébünk. De az sem volt baj soha. Az író semmit sem vesztett vele, a kö­zönség pedig talán még így szerette a leg­jobban. Mert az egyéni szeretetreméltóság­­nak még az írónál is nagy értéke van, hát még a szmészembernél. Rózsahegyi azok­ban a szerepekben volt a legjobb, melyek leginkább simultak egyéniségének benső melegségéhez, magyaros kedvességéhez, pá­ratlan humorához és mindenkit magával ragadó közvetetlenségéhez. A nagyon jó­­lelkű, melegszívű, de egyben igen furfan­gos, helyzeteken, eseményeken, embereken, eshetőségeken és lehetőségeken átlátó ala­kokban érte el a legnagyobb sikereit. (A vén gazember.) Beszéde, gesztusa, arc­játéka, mozdulata akkor volt teljesen és tökéletesen hatalmában, mikor magyar le­jekből szólt, magyar alakot adott. A színész egyéniségét elemezve, két dol­got kell a bírálónak megfogni: Először, hogy mennyi az aktorban az alakító erő, azaz mit tud kiformálni az író által neki átadott anyagból? Másodszor, hogy mennyi ösztönösség, intuitív erő, egyéni varázs van benne? Rózsahegyinél ez a második elem Volt a domináló, az erős. De olyan erős és hatalmas, hogy ezzel az intuitív, ösztönös meglátással a nagy alak­­óm­ű­vé­s­zek mellé emelkedett. Mindig örömmel, gyönyörűséggel láttuk a színpadon, mert kedvessége, vidámsága, humora, mely egyenesen szivéből, lelkéből áradt, az első pillanatban megkapta és ma­gával ragadta a közönség szivét, lelkét, fan­táziáját és a kiválasztottak művészi érzékét. Kritikának, közönségnek egyaránt dédelge­tett kedveltje volt, kit soha a siker, a dia­dal, a népszerűség le nem térített a lelkiis­meretes művészi munka útjára. Most, jubileumának napján, felvonultat­juk az ő rengeteg nagy gallériáját szemünk előtt. Furfangos és naiv, nagyeszű és me­legszívű parasztjai, nyomorgó, álmodozó néptanítói, lelkészei, szerelme, jókedvű és mókás magyar legényei, nemeslelkű és szi­­venszűrt apái, kóbor, léha, de olyan hihe­tetlenül lelkes, kedves és vidám vándorszí­nészei, bölcs bolondjai, kiknek keserű szen­tenciáiban a mi világunk, életünk és benső mivoltunk torz és mégis hű képe verődik vissza, mind-mind elvonulnak előttünk. A népszínmű daloló, nótázó regényétől Sha­­kespeareig és Moliéreig, mindent játszott és mindenben művészi és mindenben emberi volt. Jubileumának ragyogó estéjén örömmel köszöntjük Rózsahegyi Kálmánt, a legnép­szerűbb legigaziibb magyar­ színészek egyi­­két, Dánielné Lengyel Laura. * (A Rózsahegyi-ünnep.) Pontosan hat órakor kezdődik holnap, szombaton este, nyílt színpadon Rózsahegyi Kálmán jubi­leuma a Nemezti Színházban. A rendező­­bizottság éppen ezért kéri a közönséget, hogy a helyeit a nézőtéren lehetően már hat­­ óra előtt foglalja el. A Nemzeti Színház díszelőadása után az ünneplés a Newyork kávéház helyiségeiben folytatódik nagy­szabású vidám est keretében, amelyen a fővárosi művészvilág­busz előkelő hölgy­­tagja lesz a háziasszony. A műsoron meg­lepetésként a legjobb nevek vesznek részt. * (Városi Színház.) A mára hirdetett olasz primadonna helyett Jadlowker Her­mán lépett föl. A Zsidóné Ereá-ár-­át éne­kelte. Hangja — különösen a felső kvil­i­ben — már fénytelen és gyakran törik, de néhány szép frázisa ma is emlékeztetett a régi kitűnő tenorista sokat ünnepelt mű­vészetére. — A börtön ária után nyolcszor hívták a függöny elé. * (A Burgtheater vendégjátéka.) A bécsi Burgtheater kétnapi vendégszereplésre Bu­dapestre jött a Fővárosi Operett Szín­házba. Ma este a nálunk is jól ismert olasz írónak, Dárió Nicodémi­nek vígjátékot játszották. Dárió Nicodéminek két da­rabja került nálunk színre. Az. egyik Az árnyék a Nemzeti Színházban, a másik a Tiu­­mua a Renaissanceban. Ma esti víg­­játéka, melynek a német fordító Die Ta­­neszeiten der Liebe címet adott (olaszul L’alba. (K­orné­ la nőtte) nagyon ked­ves, vidám, friss, üde dolog, olyan el­használt témái, hogy csak igazi vérbeli ízó merhet hozzá nyúlni. Dárió Nicodémi ezekhez a kiválasztottakhoz tartozik, mert bátorságát siker koronázta. Nagyon sok finom kedvességet, derűt, humort tudott beolvasztani a háromfelvonásos kis komé­diába, mely arról szól, hogy két fiatal te­remtés hogy szeret, hogy civakodik, mint teszi egymást féltékennyé és mint leli meg egymást végképpen. Mint mondottuk, a téma annyira régi mint maga az irodalom. De igen nagy írók igen nagy kedvvel nyúl­tak hozzá (Moliére Tartufferében és Fös­vényében az ifjú szerelmesek civakodása), ami azt bizonyítja, hogy a témában és a benne rejlő szituációkban örök élet és frissesség van. Dario Nicodémi darabja is megkapta a közönségét és állandóan fogva is tartotta, ami különben nemcsak egyedül a finoman mulatságos kis darab, de az előadás érdeme is. A Burnthea­ter tagjainak játéka valamivel lassúbb tempójú és vontatottabb, mi, ahogy azt mi a vígjátékoknál megszoktuk, de olyan kulturált, minden jelenetében, szituációjá­ban kidolgozott művészi munka, melyet gyönyörűség volt nézni és hallgatni. Rosa Albach­ Betty, Phillipp Leska játszották a civakodó majd egymásra talált szerel­mes ifju párt. Olyanok voltak amilyennek az író formálhatta őket gondolatában. Fiatalosan és elmésen ostobák, naivan rava­szok, egymásért élő-haló egocentrikus lel­­kek. Csakis a fiatalság bir el ennyi ellent­mondást és Dárió Nicodémi darabjának legnagyobb érdeme, hogy megbirta érzé­­keleni ezt a sok antagonizmust. A közön­ség nagy érdeklődéssel hallgatta a nálunk­ még ismeretlen darabot és sokat tapsolt Rosa Albech Retty és Leska játékának. (D. L. L.) •x (Hegedűszóló.) Szécsi Ferenc, a fiatal költőgárda egyik figyelemreméltó tagja, Hegedűszóló címmel bocsátotta kötetnyi versét a nyilvánosság elé. A csinos kiállí­tású könyvben lapozgatva, úgy találjuk, hogy Szécsi Ferencet elragadja lírája, amely oly módon lesz úrrá felette, hogy elnyomja benne a gondolatokat, amelyek lényegében a vers gerincéül, vagy jobbam mondva talapzatául szolgálhatnának. Ez a magyarázata annak is, hogy érzelmei meg­maradnak az érzések felületén. Csak ezek­nek habfoszlányát önti őszinte, elismerésre méltó szabatos formába. Végeredményben: formakész­ség, őszinteség, de elmélyülés hiánya jellemzik a fiatal poétát, akinek ha jelenlegi hibája is ifjú­sága, olyan hiba, mely napról-napra kisebb lehet. (m­. i.) * (Hattyúdal.) A jövő héten kivételesen vasárnap rendez bemutatót a Nemzeti Szín­ház és a bemutató előadáson Miklós Jenő Hattyúdal című­ egyfelvonásosa és Moliére A szerelem, mint orvos című vígjátéka sze­repel a műsoron. A Hattyúdal, amely az öreg Shakespeare-ről szól, a Shakespeare­­ciklusnak is­­ levezető darabja lesz. Moliére komédiájához, mely közjátékaival és ba­lettjével kerül színre Kern Aurél szerzett muzsikát. * (C­on­ch­a Győző ünneplése a Szent Ist­­ván-Társulatban.) A Szent István-Társulat igaz­gatóválasztmánya Zichy Aladár gróf elnöklésével csütörtökön tartotta ülését, amelyen az elnök indítványára melegen üdvözölték nyolcvanadik szü­letésenapja alkalmából Concha Győzőt, aki a társulat tagjainak nesztora és a társulat életében évtizedek óta jelentős szerepet játszik. A választmányi ülés döntött a Zichiy-jutalom tárgyában, ötmilliót szavazott meg az ár­vízkárosultaknak és a közgyűlést március 18-ára tűzte ki. Száznyolcvan új tag fel­vétele után felolvasták a hercegprímás le­velét, amelyben elismerését fejezte ki a társulatnak karácsonyi kiadványaiért. * (Clusius-ünnep.) A Természettudomá­nyi Társulat növénytani szakosztálya ma este tartott ülésén áldozott Clusius emlé­kének, akinek munkásságát, jelentőségét Dayer Gyula dr. méltatta részletesen a Buda­pesti Hírlap vasárnapi számában írott ér­dekes cikkében. Az­ ülésen Gombád Endre főiskolai tanár és Dögén Árpád főigazgató méltatták Clusius jelentőségét. Végül Waa­­ner János főigazgató mutatta be hazánk hársfáira vonatkozó dolgozatát. * (Magyar kamaraest a MOVE-ban.) A MOVE művészeti szakosztálya által rende­zett hangversenysorozat­­harmadik estjén, e hónap 25-én a népszerű Melles—Zsám­­­boky vonósnégyes lép a Podmaniczky­ ut­­cai terem­ közönsége elé. Dohnányi vonós­négyese és Kodály, Olaszországban szenzá­ciós sikert aratott vonóstrióján kívül be­mutatják Radnay Miklósnak, az Operaház igazgatójának új vonósnégyesét is. Jegyek a rendkívül érdekesnek ígérkező színma­gyar estre, Rózsavölgyinél és a MOVE pénztáránál kaphatók. * (Képkiállítás.) A Lipótvárosi Kaszinói (Nádor­ utca 10.) egyik sötét, emeleti helyi­ségében .Jakobovits Artúr festőművész gra­fikai gyűjteményét állította ki. Nagyob­­bpára fekete-fehér, vagy színezett tollrajzok — tájképek, városrészletek, — melyek a művész oroszországi fogolytáborokból való és itthoni impresszióit rögzítik meg. Köz­vetlenség árad a rajzokból, technikájuk ke­resetlenül tömör és modern, anélkül, hogy modorosság nyilatkoznék benne. Meglepő némelyik rajznak levegős távlata és az esz­közöknek egyszerűsége, mellyel a művész Bonyolultabb motívumait is kifejezi. A ki­állítás megérdemelte volna, hogy méltóbb helyen mutassál­ be, ahol többen élvezhet­ték volna a kis munkákban megnyilatkozó őszinte, meghitt művészetet. * (A korcsma.) K. Pap János Rákosi Jenő előszavával — részben jótékony célra — kiadja a Népszínházban s más fővárosi színházakban elfogadott s előadott nép­­színművelt. Előfizetést hirdet A korcsma című 3 felvonásos népszínművére, melyet színházak, műkedvelő társulatok, levente­egyesületek, olvasókörök stb.­­. figyelmébe ajánl. Az előfizetési díjak (a 20 ezer ko­rona) a szerző címére: Kaposvár, Tallián, Gy.­u. 35. sz. küldendők. 9

Next