Budapesti Hírlap, 1927. július (47. évfolyam, 146–172. szám)
1927-07-30 / 171. szám
A TESTEDZÉS. * Csanádi Mór meghalt. A magyar birkózósportnak egyik megalapozója és évtizedeken át legszorgalmasabb munkása volt Csanádi Mór, a Törekvés Sport Egyesület alelnöke, aki ma reggel hosszú betegség után Budapesten meghalt. Fiatal éveiben maga is hódolt a birkózó-, labdarúgó- és evezősportnak, majd egész munkaerejét a birkózósport fejlesztésének és adminisztrációs ügyei vezetésének szentelte. Csanádi Mór szervezte meg birkózósportunk nemzetközi kapcsolatait s az ő értékes egyénisége és szakavatottsága hódította meg birkózósportunk számára a külföld barátságát. Amikor a birkózósport még a Magyar Atlétikai Szövetség hatáskörébe tartozott, Csanádi volt a birkózó-szakoszály előadója s úgyszólván egymaga látta el az egész birkózósport kiterjedt adminisztrációját. Tevékeny részt vett a Magyar Birkózó Szövetség megalapításában s első alelnöke volt a szövetségnek. Néhány évvel ezelőtt súlyos betegség kezdte ki a szervezetét s a halál most megszabadította a szenvedésektől. Csanádi Mór halála fájdalmas részvétet kelt a sportkörökben. A Birkózó Szövetség ma este külön gyászülésben méltatta az elhunyt érdemeit s elhatározta, hogy sírjára koszorút helyez. Csanádi Mórt vasárnap délután 4 órakor temetik a rákoskeresztúri temetőben. * Változás a magyar válogatott boxolócsapatban. A vasárnapi magyar-osztrák válogatott boxolómérkőzésre már a múlt héten összeállították a magyar csapatot, azonban a szövetség szakbizottságának csütörtökön újból foglalkozni kellett a csapatösszeállítással. A nehézsúlyú válogatott Frank ugyanis lemondott a mérkőzésen való részvételről, s helyette a szövetségi kapitány Rusovszkyt, az FTC versenyzőjét állította be a csapatba. Rusovszky beállítását a bizottság tudomásul vette. A bizottság foglalkozott azzal a javaslattal is, hogy a nagy formában lévő Csiszárt is állítsák be a csapatba, azonban ezt a javaslatot nem fogadták el, mert már nem akartak változtatni az összeállításom. * Még nem alakult meg a harmadik professzionalista liga. Az újonnan alakult professzionalista egyesületek vezetői pénteken este értekezletet tartottak a PLSz-ben, hogy megbeszéljék, milyen feltételek mellett játszanak a következő szezonban a bajnokságért. Végleges megegyezésre nem jutottak, de elhatározták, hogy még egyszer tárgyalnak a második liga vezetőivel, hogy a területi beosztás alapján osszákbe a második liga 12 egyesületét és az új alakulatokat párhuzamos második ligába. Amennyiben ezek a tárgyalások nem vezetnek sikerre, a Pécs-Baranya, a Kanizsa, a Salgó, az UTSE, a Józsefváros, a Lipótváros hajlandó játszani a I. B., vagy a harmadik ligában is, ha legalább tíz résztvevő lesz. A Fővá TKör, a Wekerle, a Szemere és a Kecskemét csak a hétfőn esti értekezleten jelenítik be, hogy részt vesznek-e a harmadik liga mérkőzésein. Az eddig megalakult tíz új egyesület kimondotta, hogy a megalakítandó ligába csak abban az esetben vesznek fel új tagokat, ha azok augusztus 8-án estig jelentkeznek. * Hazaérkezett az Attila csapata. A két római és a trieszti mérkőzéssel az Attila befejezte olasz túráját és pénteken délben megérkezett Budapestre. A csapat azonnal tovább utazott Miskolcra, csak néhány játékos és az újonnan szerződtetett Hajós Árpád maradt a fővárosban. Hajósnak magyar csapathoz való szerződésével ismét nagy játékerőt képviselő olaszországi vándort nyert vissza a labdarugó-sportunk. Az Attila másik olaszországi szerzeménye, a bécsi Powoing hazautazott s csak néhány nap múlva megy Miskolcra, ha csak valamelyik bécsi csapattul nem licitálja az Attilát. * Hirzer Ferenc Belgrádban játszik elsőízben a Hungária csapatában. A Hungária tudvalévően leszerződtette a kitűnő válogatott csatárót, Hirzer Ferencet, aki eddig a torinói Juventus csapatában játszott. Hirzer augusztus 10-én érkezik haza Olaszországból, azonnal tréningbe áll s a Belgrádban döntésre kerülő Hungária—Beogradski SK középeurópai kupamérkőzésen játszik először új egyesületi színeiben. * A francia vizipólócsapat szombaton este érkezik Budapestre. A Császár-fürdő uszodájában vasárnap délután játsszák le a harmadik magyar-francia válogatott vízipólómérkőzést. A francia csapat szombaton este érkezik Budapestre, de arról még mindig nem küldtek értesítést, hogy milyen összeállításban játszanak a magyar csapat ellen. Az összeállítás körül ugyanis nagy harcok folytak a francia szövetség és a legjobb francia klubcsapat, a Tourcoing között. A Tourcoing vezetősége nem volt hajlandó beleegyezni, hogy csak néhány játékosa kerüljön be a válogatott csapatba, s kijelentette, hogy csak abban az esetben engedi elutazni játékosait, ha a Tourcoing képviseli Budapesten a francia válogatott csapatot. Ebbe viszont a szövetség vezetői nem akartak beleegyezni s e miatt nem jött a mai napig értesítés a csapatösszeállításról. Miután azonban a franciáknak már el kellett utazniuk, most már csak szombaton este tudhatjuk meg, hogy milyen összeállításban fog szerepelni csapatuk. Valószínű, hogy mégis csak megegyezett a szövetség és a Tourcoing, mert ellenünk csak a legerősebb csapatuknak van némi reménye a sikeres szereplésre. * A banktisztviselők úszóversenye. A csillaghegyi Árpád strandfürdő versenyuszodájában rendezte pénteken délután a Postatakarékpénztári Tisztviselők Sportegyesülete úszóversenyét. A versenyben csak a Bankszövetséghez tartozó úszók vehettek részt s meglepően gyenge eredményeket értek el. A verseny részletes eredménye itt következik: 200 m: gyorsúszás, a Pénzintézeti Sportegyesületek Szövetsége bajnokságáért: 1. Hevesi László (PR) 3 p. 02 mp. 100 m. mellúszás: 1. Kluger Sándor (Angol-Magyar Bank) 1 p. 42.6 mp. 100 m. hölgyúszás: 1. Kernel Mária (Angol-Magyar Bank) 2 p. 37 mp. 50 m. hátonúszás: 1. Friss István (Hermes) 51.2 mp. 100 m. kizárásos mellúszás, Arányi-vándordíj: 1. Wenisch Antal (Pesti Hazai Takarékp.) 1 p. 37.6 mp. 5-ször 50 m. gyorsúszóstaféta: 1. Postatakarékpénztár 3 p. 27 mp. 100 m. hölgy mellúszás: 1. Darvas Ibi (Angol Magyar Bank) 2 p. 32.4 mp. 50 m. gyorsúszás junior: 1. Vass Károly (AngolMagyar Bank) 39.8 mp. 100 m. hölgy hátom.úszás: 1. Rohde Mária (Angol-Magyar Bank) 2 p. 02 mp. 100 m. gyorsúszás a PTSE vándordíjért: 1. Hevesy László (PK) 1 p. 17 mp. 50 m. hölgy mellúszás junior: 1. Rohde Mária (Angol-Magyar Bank) 1 p. 06 mp. 350 m. hölgy vegyes staféta: 1. Angol-Magyar Bank 3 p. 54 mp. 3X100 m. vegyesstaféta Zwack Jenő vándordíjáért: 1. Pénzintézeti Központ 4 p. 47 mp. A verseny keretében játszották le a MAC 11— Mll II. vizipóló mérkőzést, amelyet a MAC csapata nyert meg 11:7 (5:2) arányban. * Evezés Passauból Budapestre 39 óra alatt. A Dannubia csónakház öt evezőse, Gaupp József, Krantzl Károly, Dömötör Lajos, Hegedős Jenő és Tannenberger Béla július elején egy kétpár és egy egypárevezős fenéktőkés, palánkos, cédrushajóban, az éjszakázásokhoz két sátorral felszerelve, Passauból Budapestre evezett. Az 570 kilométeres távolságot 39 evezős óra alatt tették meg, mégpedig a passau— whenni 297 kilométeres Dunaszakaszt 18 óra alatt, a wien—gönyüi 139 kilométeres szakaszt 9 óra 50 perc alatt, végül a Gönyü—Szentendre—Budapest 134 kilométeres szakaszt 11 óra 10 perc alatt. Megjegyzendő, hogy a két párevezős teljesítménye nagyobb lehetett volna, ha nem kell időközönként az egypárevezőst bevárnia. A Danubia csónakházból a közeljövőben még négy-öt csapat teszi meg ezt a túrát. 1927 Julius ISO. (fsf. hj DuDAPIS) HiRtF teljesít szolgálatot és felügyel a felrdőzök biztosságára. — A Szent István-heti Ünnepségek. A tanács tegnapi ülésén a közgazdasági ügyosztály előterjesztésére és a bemutatott programtervezet alapján megszavazta a Szent István-heti ünnepségek költségeit. A költségek nyolcszázmillió koronát tesznek ki. — A Széchenyi-fürdő építkezése. A Széchenyi gyógyfürdő építkezésének végrehajtó bizottsága műszaki bizottságot alakított, amely augusztus 1-én, hétfőn délelőtt ülést tart és ezen az ülésen meg fogja állapítani a költségvetésen kívül szállított lakatosmunkáknak, továbbá a Walla és Szentgyörgyi cég által végzett költségvetésen kívüli munkák egységárait, azonkívül tárgyalni fogják a cég által végzett többlet és pótmunkákról szóló jelentését. — Vak gyermekek felvétele. A tanács a Vakok Budapesti Országos Intézetében megüresedett két alapítványi helyre pályázatot hirdet. Pályázhatnak szegénysorsú, 5—14 év közötti korban lévő vak gyermekek, akik más testi, vagy szellemi fogyatkozásban nem szenvednek. A kérvényhez csatolandók születési, vakságot igazoló orvosi, himlőoltási és szegénységi bizonyítvány, továbbá szülői nyilatkozat, hogy a gyermek látóképességének helyreállítását célzó orvosi műtétbe beleegyezik. A kérvényeket augusztus 25-ig kell a tanács iktatóhivatalában benyújtani. KÖZGAZDASÁG: A jó barátok. Anglia kitette az orosz delegáció szűrét Londonból, mert meggyőződött róla, hogy ennek a kereskedelmi delegációnak nem annyira a gazdasági összeköttetések ápolása a fontos, hanem sokkal inkább a rejtett politikai propaganda. Anglia számított rá, hogy eljárásában szolidárisak lesznek vele a többi nagy érdekelt államok, mindenekelőtt Franciaország és Japán. Hogyne! Mindezekben az országokban épp úgy van proletariátus, sőt nyomorgóbb proletariátus, mint Angliában. .. mindezekben az országokban tehát éppen úgy kecsegtető, sőt kecsegtetőbb a szovjet aknák munkájának kilátása, mint Angliában. Ez alapon könnyű volt arra számítani, hogy a többi állam is csatlakozni fog Angliához. A végső célt könnyű átlátni: Anglia egyszerűen arra akarta kényszeríteni a szovjetet, hogy angol szoliditással tartsa majd be a kereskedelmi összeköttetésekre vonatkozó megállapodást, akár Angliában, akár mást is. Hogy a szovjet delegációk tényleg adásvételi ügyleteket bonyolítsanak le mindenütt, ne pedig alagutakat fúrjanak. Ez nemcsak Angliának, a többi országnak épp úgy érdeke lett volna. Keresztül lehetett vinni ezt a józan tervet? Dehogy lehetett. Ez némi, kétségkívül csak rövid ideig tartó, üzleti lemondást követelt volna meg a többi ország részéről. De ezek egy pillanatra sem tudtak Anglia magasabb szempontjaiig emelkedni, hanem ellenkezőleg ... egyszerűen csak azt vették tudomásul, hogy a legnagyobb versenytárs kikapcsolódott pillanatnyilag az üzletből. Hogy tehát most — usgye! — annál szabadabb a vásár. Kölcsön, export, monopóliumszerzés, területkihasználási szerződés, minden, amit a szerencsétlen Oroszországont magából, a nép boldoggá tevésének jelszava alatt: mindez most kizárólag nekik jut. A jóbarátok — mindenekelőtt Franciaország és Japán — tehát udvariasan tudomásul vették Anglia eljárását, de eszük ágába sem jutott azt követni. Ellenkezőleg: fokozott előzékenységet tanúsítottak a szovjettel szemben. Ez azonban már most a legnagyobb elégedetlenséget váltotta ki Angliában. Az az üzleti forgalom, amit az angol gyárosok és kereskedők bonyolítottak le a szovjettel, sehogy sem becsülhető alá, különösen nem mai napság, amikor oly rossz Anglia gazdasági helyzete. A jóbarátok jelzett állásfoglalása mellett azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjet térdre kényszerítéséből semmi sem lesz, ellenben elvesztik az egész orosz forgalmat. Most elégedetlenek a munkások — a józan többsége, amely nem a szovjetpropagandát, hanem a munkaalkalmakat félti ,s még elégedetlenebb a City, amely jelentékeny keresetétől esik el, áldozatot hoz, anélkül, hogy a legkisebb haszna lenne, ellenben a szomszéd konkurrensek gyarapodását láthatja az ő kezéből kivett üzletek nyomán. Magától értetődően ez nem maradhat ennyiben és nyilvánvaló is, hogy már most Angliának valaminő módon engednie kell eredeti céljaiból. Végeredményében most már nem Anglia fog diktálni a szovjetnek, hanem — persze, csak ama határok között, amenyire mégis csak Anglia engedi — a szovjet Angliának. Súlyosabb kereskedelempolitikai vereséget, mint most, még nem szenvedett Anglia. Köszönheti jó barátainak. A megyék kétszázmilliárd koronáért kötelesek utakat építeni. Tulajdonképpen két kölcsönt vett fel a pénzügyminisztérium. A hivatals lap mai száma közli a kölcsön felhasználására vonatkozó pénzügyminiszteri rendeletét A hivatalos lap mai száma közli a pénzügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszter közös rendeletét, mely a vármegyék angol kölcsönének egymillió font sterlinges második részletének felhasználása ügyében rendelkezik. A rendelet, melyet Vargha Imre pénzügyminiszteri államtitkár írt alá, bejelenti, hogy a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel és a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve, a kölcsön második részletének átvételét ugyanolyan feltételek mellett biztosította az angol bankárcégek részéről, mint amilyen feltételek mellett a kötvények első részét is átvették. A kölcsön nagyobb része, az egész hozadéknak mintegy 65 százaléka, a rendelet értelmében útépítésre fordítandó. Egyik délutáni lap ezt az összeget 300 milliárd papírkoronára teszi. Ez súlyos tévedés, mert hiszen a kölcsön 88,5 százalékos kibocsátási árfolyamú és a megyék e mellett még 2 százalékos angol kölcsönbélyeg-illetéket is kötelesek viselni. Így tehát a kölcsön teljes hozadéka mindössze 310 milliárd papírkorona. Ennek 65 százaléka, tehát az útépítésre fordítandó összeg 203 milliárd korona. A kölcsön fennmaradó összege kereskedelmi, ipari, gazdasági, közegészségügyi, közigazgatási és egyéb célokra használható föl. Közgazgatási céloknak mondja a rendelet a vármegyei és járási székházak, egyéb céloknak pedig a tisztviselői lakások építését. Érdekesen oldotta meg a pénzügyminiszter a feladatot, hogy a vármegyéknek ne kelljen nélkülözniük a folyósított kölcsönösszegből azonnal az első kamattételt. Ennek fedezésére ugyanis külön 66.689 font és 6 penny kölcsönt vett föl, melyet azonnal a vármegyék rendelkezésére bocsát. Egyébként a kölcsönből csak az igazolt szükségletnek megfelelő összegeket fogják mindenkor kiutalni, míg az egyelőre felhasználásra nem kerülő összegek gyümölcsöztetéséről a Magyar Nemzeti Bank fog gondoskodni. A mellékkölcsönből netalán felhasználásra nem kerülő összegek a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó azoknál a pénzintézeteknél helyezendő el, melyek már az első kölcsönrészlet folyósítása alkalmával kijelöltettek. A kölcsön letörlesztéséig a kamat- és tőketörlesztés biztosítására a községek által útadó címén az adóhivatalokba befizetett összegek a postatakarékpénztáron keresztül a Nemzeti Bankba utalandók. Ha a befizetések folytán a kölcsön mindkét részlete fedezve van, az esetleges többletet a Nemzeti Bank visszautalja az illető vármegyéknek. A társulati adó módosítása A magyar pénzügyi jog fejlődésének kialakulásában döntő fontosságúak a sorozatosan megjelent egységes adózási eljárást szabályozó intézkedések. A társulati adó tekintetében legutóbb megjelent módosítások pedig az érdekképviseletek által kifogásolt egyes társulati adórendelkezések korrigálását jelentik. Ez a felmerült kívánságok első érdembeli elintézésének tekinthető és így jogosan keltheti a reményt, hogy az új adóügyi rendelkezések nyomán a háborút követő túlzások helyébe oly egységes adórendszer fog kialakulni, mely az iparnak, kereskedelemnek és általában a termelő munkának nem lesz kerékkötője. A módosítások első intézkedése, hogy azoknál a vállalatoknál, melyek ingatlanok vételével és'''eladásával alapszabályaik kifejezett rendelkezése értelmében üzletszerűen foglalkoznak, a vétellel kapcsolatosan felmerült vagyonátruházási illeték és já-rulékai üzemet terhelő illetéknek minősülnek. Elmarad az alaprendeletnek az a korlátozása, hogy ebben a kedvezésben a vállalat csak akkor részesül, ha az ingatlan eladása a vételtől számított két éven belül történt. Fentartja a pénzügyi kormány, hogy a használati időtartam helyes megállapítására általános irányelveket szabni nem lehet, de nagy jelentőségű az a módosított rendelkezése, hogy vagyontárgyak értékéből 7,5 százalék leírása, illetőleg tartalékolása általában nem kifogásolható. Az alaprendeletben az elhasználás által leírható értékcsökkenés szokványos felső határa 5 százalék volt és így a közölt kiegészítés feltétlen eredménynek tekinthető. A kivetési eljárásnak az a túl szigorú rendelkezése is módosul, mely szerint „az 13