Budapesti Hírlap, 1928. július (48. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-07 / 152. szám

1928 július 7. (152. sz.) Budapesti Hirlás (156.125) 155, Deutsche Bank (166.75) 167, A. E. G. (176.50) 176.75, Gelsenkirchen (138.75) 137.25, Harpener (158.50) 15850. Valutapiac. Budapest. Az értéktőzsde valuta- és devizapiacán az irányzat ellanyhult. A tőzsdetanács 100 idegen egységre vonat­kozó hivatalos árai (az angol valuta árfolyama egy fontra érvényes). (júl. 6.): Devizazárlat: Amszterdam 230.75—231.45, Belgrád 10.077,—10.107,, Berlin 136.82*/*— 137.227,, Brüsszel 79.92'/,—80.17*/,, Bukarest 3.497»—3.537», London 27907r-27987,, Milánó 30.06'/,—30.16Vi, Newyork 572.80—574.40, Párizs 22.46'/,—22.54*/,, Prága 16.97 Vi— 17.02V», Szófia 4.13—4.16, Stokholm 163.70— 154.10, Varsó 64.20—64.40, Bécs 80.72*/,— 80.97Va. Zürich 110.40—110.70. Valutazárlat: Angol font 2790—2805, belga 80.30—80.60, cseh korona 16.98—17.06, d­án­­korona 153.16—153.76, dinár 10.01—10.09, dollár 570.66—572.65, francia fran­k 22.76— 22.95, hollandi forint 230.85—231.85, zloty 64.10—64.40, leu 3.48—3.53, Ura 30.60—30.70, német márka 137.05—137.55, osztrák silling 80.80—81.15, svájci frank 110.56—110.95, svéd korona 153.60—154.20. Előfordult kötések: Berlin 137.07­/,, London 27.96—27.943A, Newyork 573.60—573.70, Prága 16.997i— 17.007., Bécs 80.86—80.88, Zürich 110.55—110.58, Zürich, (júl. 6.) Zárlat: Budapest 90.487s, Párizs 20.36, London 2528.125, Newyork 518.87, Brüsszel 72.425, Milánó 27.245, Madrid 85.70, Amszterdam 209.076, Berlin 123.91, Bécs 73.13, Szófia 3.745, Prága 16.38, Varsó 58.15, Belgrád 9.1276, Bukarest 3.18. Bécs, (júl. 6.) Devizazárlat: Budapest 123.16 —123.76, Amszterdam 28528—28625, Belgrád 12.4578—12.4978, Berlin 169.09—169.59, Brü­sz­­szel 98.81—99.11, Bukarest 4.347s—4.367/s, London 34.507s—34.607*, Milánó 37.19*/,— 37.29*/s, Newyork 708.05—710.55, Párizs 27.76 —27.86, Prága 209778—210578, Szófia 5097s— 51378, Varsó 79.42—79.70, Zürich 136.46— 136.96. * Berlin, (júl. 6.) Devizazárlat: Budapest 72.91-73.08, London 2038.20—204­2.20, New­york 418.35—419.15, Brüsszel 58.37—58.49, Párizs 16.407s-16.447s, Prága 12.395—12.415, Zürich 80.62—80.78, Bécs 58.96—59.08, Buka­rest 25.54—26.66, Varsó 468.76—470.75, Prága, ,(j­úl. 6.) Tőzsdeszünet. Áru- és termény. Budapest — Áresések a készpiacon. — Terménytőzsde (júl. 6.): A ké­szárupiacon az irányzat ma lanyha volt. Úgy a kenyér­­magvak, mint a takarmányneműek piacán az árak helyenként */,—1 pengővel estek. Hiva­talos­ záróárfolyamok: Búza 77 kg-os út 28.60—28.80, felsőit. 28.50—28.70, egyéb 28.30—28.50, rozs 24.75—24.50, más szárma­zású 24.25—24.50, takarmányrépa 23.50— 23.75, repce 43.25—44.50. Ó áruk: zab­la 32—32.50, közepes 31.50—32, tengeri tiszavi­­déki 29.70—30, egyéb 28.75—29, korpa 23.75—24. Előfordult kötések: Uj búza tv. 28.50 aug. 15., pestiv. 150 q 28.25 aug. 15., felsőt. 28.25 aug. 16., tv. 300 q 28.40 aug. 16., felsőt. 100 q 28.40 aug., pestv. 100 q 28.20 aug., pestiv. 150 q 28.35 júl., tv. 300 q 28.50 aug., pestv. 150 q 28.30 aug., tv. 150 q 28.70 júl., felsőt. 900 q 28.40 aug. 16., pestv. 150 q 28.20 aug., 1200 q 28.50 aug. 10., felsőt. 300 q 28.55 júl., új rozs 150 q 24.50 júl. 20., pestv. 150 q 24.40 júl., pestV. 300 q 24.30 júl., új árpa 300 q 22.75 aug.—szept., új repce 150 q 44, budpar. 150 q 43, Enying júl., a zab 100 q 30.50 budpar., biborhere 100 q 85—90 ab ál­lomás. A határidős piacon ugyancsak ársüllyedések voltak túlsúlyban. A különbözetek itt azon­ban­ átlag 12—20 fillér körül mozogtak. Kivé­telesen szilárd volt a májusi tengeri, mely 12 fillérrel javította árfolyamát. Határidős terménytőzsdezárlat: Az irányzat búza és rozsban gyenge, tengeri barátságos, a forga­lom élénk. Magyar búza okt. 28.88, 28.82, 28.92, 28.86, 28.90, zárlat 28.86—28 88. márc. 31, 31.06, 31, 31.10, zárlat 31.06—31.08, nem­zetközi búza okt. 27.86, magyar rozs okt. 24.42, 24.54, 24.46, zárla­t 24.44—24.46, márc. 26.16, 26.32, 26.26, zárlat 26.26—26.28, ten­geri júl. 28.70, 288.88, máj. 25.14, 25.20, 25.14, 25.30, zárlat 25.22—25.24. Magpiac, (júl. 6.) Bab fehér 45—46, tarka 32—34, fürj 48—50, biborhere 95—100, csil­lagfürt 25—26, csibehúr 35—40, cukorcirok 34—36, kendermag technikai célokra 40—42, köles fehér vetési célokra 45—50, piros 32— 34, lenmag 48—50, mák étkezési célokra 95— 100, muhar 54—56, mustár 45—50, pohánka 30—32 pengő 100 kg-ként budapesti paritás­ban minőség szerint. Tej- és tejtermékpiac, (júl. 6.) A tejte­rme­lé­s országszerte emelkedést mutat és mennyi­ségileg átlagban már­is meghaladta a tavalyi szintet. Változás a tavalyi évhez képest csak annyiban van, hogy az üzletmenet élénkebb, a fogyasztás erőteljesebb és az áralakulás is kedvezőbb, úgy hogy nincs az a nyomasztó hangulat, amely nyáron a laktációs időszak­ban szokott lenni. A külföldi piacokon vál­tozó a hangulat. A termelő államokban biza­kodó, míg a fogyasztó államokban a lanyha­­ság felé hajlik az irányzat. Az édes állapot­ban beérkező tejmennyiség egészben elhelyez­hető, feleslegként csak a savanyú tejtételek maradnak meg, amelyek naponta mintegy 30—40.000­­litert tesznek. A tejfogyasztópiac kielégítő volt, tekintettel arra, hogy a nyara­lás időszaka eltolódott. Vaj bőségesen érkezik és mindamellett, hogy az üzletmenet várako­záson felül jó, mégis történnek­­áron aluli eladások. Vajárak általában 30—40%­-kal emelkedtek. Sajtpiacon az üzletmenet nem változott, a-forgalom csekkel, de az­­ ák­­ban további­ változás nevrt torrent. Tehéntúró változatlanul lanyha. Juhtúró továbbra is ke­resett, árakban változás nem történt. Árak: teljes tej nagyban 0.28—0.36 (kicsinyben 0 32 —0.41), tejszín 2.00—2.40 (2.80—3.45), tejföl 1.40—1.60 (1.60—1.72), csemegevaj adagolva 5.80—6.20 (6.60—7.00), teavaj szövetkezeti 5.40—5.80 (6.00—6 60), főzővaj 3.20—3.60 (3.80—4.20), trapista sajt 2.60—3.00 (4.00— 4.40), magyaróvári 2.60—3.00 (4.00—4.40), félkemény különlegesség 3.00—3.10 (4.40—­­4.80), ementáli magyar 4.00—4.40 (4.20— 4.60), svájci 5.60—5.70 (6.60—6.80), grófi magyar 3.20—3.60 (4.40—4.80), eidami kövér 5.10—5.20 (6.40—6.60), parmezán 6.80—7.20 (7.40—7.60), rokfori magyar 4.00—4.40­­(5.00 —5.20), francia 5.0­­—5.20 (6.66—7.00), szlo­vák 5.00—5.20 (5.60—6.40), tehéntúró asztali 0.48—052 (0.76—0.80), ipari 0.16—0.20, juh­túró magyar 2.20—2.30 (3.40—3.60), szlovák 2.20—2.30 (3.40—3.60) pengő. Borpiac, (júl. 6.) A borpiac helyzete az utolsó jelentésünk óta változatlan. A borárak a következők: kadarka 3.80—4.50, zöld-fehér árú 4—5, édeskés magasfokú urasági tételekért 5.50—6.00 pengőt fizetnek Maligand és hekto­liter fokonként, a­ termelőállomás. A beállott szép idő folytán a peronoszpóra sehol sem fejlődött tovább. A terméskilátások állandóan kedvezőek, minek folytán már érdeklődés mu­tatkozik üres hordók iránt. LÁNGOLÓ HEGYEK REGÉNY :­ IRTA SZITNYAI ZOLTÁN 6 —* Jaj Istenem, —mondotta bocsánatkérőn — persze, mi már fel se vesszük, de te szegény, néked rettenetes lehet, ő is szeretett volna jönni, még sohse ült autón. Szegényke. De nem mertük, hátha rosszul lesz megint. —­ Ó, milyen szörnyű ez, —■ gondolta János. A kocsi rázódva gördült a Szentháromság-tér terméskövein. A szobor hármas oszlopának homlok­díszei kifénylettek a homályból, s a Szentantali-ház sötét főkötője alatt egy ablak halványsárga szeme világított. Í­r- Csak hadd, Jantó — tolta el Amália János kezét s az előre elkészített pénzt a sof­őrnek nyúj­totta. — Te nem is tudod, mennyi kell. János, kezében a poggyásszal, megállt a kapu előtt és félve nézett sötét üregébe. A feketeségből még nem vált ki se Vili rajongó arca, szeretetért kúszva, meg az öreg Porada se ringott eléje bús és torzonborz arccal és Lieszkovszkyné se futott elő a mángorló mellől, köténybe áztatva könnyes szemét és nedves orrát: „No de fiatalúr, szép kis fiatalúr!“ S)e hiszen rajta sincs már csinos intézeti egyenruha, aranyos sujtásokkal és kopott vékony alakja sem olyan egyenes már, mint akkor. — Porada? Lieszkovszky? — suttogott János. — Ó, szegények. Hát nem is tudtad? Porada bácsi felakasztotta magát és Lieszkovszkyné is meg­halt a télen. Fent nyikorogva kinyílt az ajtó s a lépcsőház boltíves falaira gyönge sárga fény csapódott. Amália még egyre beszélt: Nézd, milyen szép tiszta, most meszegettük, — de János már nem válaszolt, ment, ment fel a régi lépcsőkön, s a fordulónál egy pilla­natra megállt. Felülről gyönge hang szólt le hozzá: — Jánosi — Mamácska! — felelte mosolygó arccal, de szemöldöke megrándult, hirtelen a földre nézett, aztán három lépcsőt keresztülugrott, maga mellé ejtette a poggyászt, egy pillanatig nem is látott, arcán forró könny futott végig, s csókok közben belegördült annak a kicsi asszonynak elgörbült szá­jába, aki a lépcső legfelső fokán állt, a kitárt ajtó­ban s a rántok édes örömben remegtek meg az arcán, zilált ősz haja alatt. — Istenem, milyen öreg már, — nézte János, aztán megcirógatta, mint egy kis gyereket és lihegve felnevetett: — Mamuskám, milyen jó színben van, igazán milyen fiatalka. — Úgy-e, úgy-e a mutterka? Mert téged várt, fess gavallért. Az anya mögött a beteg állt, lobogó szemekkel és belőle is felnyöszörgött valami nevetésféle. Az édesanya szomorúan megvonta vállát, vékony ajkai tűnődve összecsúcsosodtak, aztán az alázatosan viselt kor tudatával csendesen mondta: — Ő János, aminő egy hetvenéves öreg lehet. — Jani, Jani —– mondta a beteg és az anya mögül széttárt karokkal jött feléje, aztán összezárta János mögött, mint vaskapcsokat és nyálas csókjá­val végignedvesítette arcát. — Hát téged ki bántott, Vili? Hiszen csupa seb az arcod? A beteg kinyúlt és szavak után kapkodott a szája. — A temetőben... a temetőben — mondta akadozva. — No gyere, gyere János — taszigálta Amália befelé. — Csak hadd Vilit, csak hadd. Istenem, Vili, úgy­e mondtam, feküdj le szépen? Most csak meg­ijeszted szegény Jánost, mindjárt az első este. — Hiszen én... hiszen én... — nyöszörgött a beteg és két kezét mellére szorította.­ Szavai kín­lódó duruzsolásba vesztek. — Amália! — és az özvegy lesújtó pillantással nézett végig rajta. — Hát te parancsolsz itten? Hát az történik, amit te mondasz. — No jó, no jó — csillapította Amália. János félénken körülnézett, mintha mondanád Békét, csendet kedveseim! —­ De már mind a há­rom arc mosolygott. Vili örült, mert megtalálta a poggyászt és vihette diadallal János szobájába, fél­e oldalt sasszézva a széles folyosón, vissza-visszanézve büszkén, hogy lám ő is hasznos dolgot művel, sza­vakra szomjasan és parancsra lesve. Ne szólj János, gondolj valamit és én rögtön megteszem. János lesütötte a szemét. Aztán az ebédlőben leült régi helyére. Mintha csak tegnap kelt volna fel onnan. Az özvegy is le-* görnyedt a székre, most is csak a csücskére, a szék két hátsó lábát a levegőben ringatva, régi szokása­ként, azokból az időkből, amikor ugrásra készen ült az asztalhoz, és nem volt soha egy perc nyugta. — Egyél Jantó valamit, egyél — biztatta Amália. De János eltolta az ételeket, csak a szőllőből csipegetett szórakozottan. — Ugy­e jó ez a szőllő? —­ kedveskedett Amália — nézd ezt a fürtöcskét... — Nem, nem­­— mondotta János és most már a szőllőt is eltolta. — Nem vagy éhes? — szomorkodott az özvegy. — Sokat utaztál. János fáradtan nézett rá. — Sokat utaztam. Csak ennyit felelt és megint maga elé nézett, az asztal térítőjére. Nem mert a szemekbe nézni. Félt az időtől, mely ráncossá és fonnyadttá apasztotta az anya bőrét, hegyesre faragta Amália állát, és félt a szeretettől, mely keresztülvirult az idő romjain és még jobban tündökölt, mint régen, amikor még telt volt az anya arca, s ingerlő mosoly bújkált Amália ajka fölött. Hallgatott, szinte ítéletet hallgatott fe­­lőttük konok és zsarnoki hallgatással, mintha láza­dozva számonkérné, miért vagytok ilyenek, miért vagytok boldogtalanul boldogok, miért van itt ez a pirosöblű lámpa, eldőlt kéményével, füstösen, mely­nek törött porcellánharangját papírral ragasztotta össze a gondos takarékosság? És honnan tudtátok, hogy nem vagyok éhes, minek itt ez a pár szelet étel, mintha maradék volna és ez a fonnyadt gyü­mölcs? Hát ez az a lakoma, amivel engem vártok? Hát mért nem­ lobogtok? Hol van a jónak minden garmadája, ami engem illet? A pompa, ami méltó hozzám? Ó, ez a zsugori szegénység. Miért kell erről tudnom, hát ezért jöttem én haza, hogy lás­­sam, amiről úgyis tudtam, nem lehet másként? (Folyt, köv.) Csikágó, (júl. 6.) Terménytőzsdezárlat: júl. 5. júl. 6. Búza irányzata: gyengülő gyengébb júliusra 136*/, 184 szeptemberre 1387. 1367» decemberre 1427» 140*/. Tengeri irányzata: tartott egyenetlen júliusra 1067« 107 szeptemberre 1017« 1017» decemberre 847» 857» Zab irányzata: alig ’tartott gyengülő júliusra 547« 527* szeptemberre 447. 437» decemberre 46'/, 457» Rozs irányzata: alig tartott gyengülő júliusra 120 1187» szeptemberre 115*/, 114 decemberre 1177, 1167. Winnipeg, (júl. 6.) T­ermény tőzsdezárlat: júl. 5. júl. 6. Búza júl. 1377, 136'/» okt. 138 1367« dec. 1367* 1357» Zab júl. 64 63/»6 okt. 54'/, 54*/» Liverpool, (júl. 6.) Terménytőzsdezárlat: júl. 5. júl. 6­ Búza júl. 10 »h 37* d 10 sh 27« d okt. 10 sh 77» d 10 sh 67» d dec. 10 sh 8 d 10 sh 6'/, d Newyork, (júl. 6­) Terménytőzsdezárlat: júl. 6. júl. 6. 6112a0^t^tb­s^ ct&r 675653^650 Búza 2. sz. red winter 1797, 177»/, 2. sz. hairdwinter /■ ' 1567,■, ’ 1641/« " 1. sz. north. Manitoba 159 157 Rozs western II. 1267, 125*/, T­akarmá­nyárpa 103*/, 103 Tengeri mixed western II. 118 118 Bécs, (júl. 6.) Terménytőzsde. Az irányzat általában csendes volt, búza iránt az érdek­lődés nagyon csekély. Rozs is csendesen ten­dált. Tengeriben az irányzat tartott, az árak változatlanok. Magyar tiszavidéki búza aug. 38'­, schillinget ért el. Jugoszláv tiszavidéki búza 173 cl, bácsbodrogi búzáért 171 cK-t fizettek. Dunántúli tengeriért júniusra 1687­ cK-t, júliusra 168 cK-t fizettek. A hivatalos jegyzések közül rozsot 75 garassal szállítot­ták le, a többi jegyzés változatlan maradt. . Újvidék, (júl. 6.) Terménytőzsde. Az irány­zat változatlan,, csupán tengeriben szilárd. Jegyzések 100 kg-ként egyéb megjelölés híján prompt feladóállomásról: bácskai és szerém­­ségi tengeri 292.50—297.50 dinár. Forgalom búzában 8, tengeriben 51, lisztben 5, korpá­ban 4 vagon volt. Csikágó, (júl. 6.) Sertészsírzárlat. júl. 5. júl. 6. júl. 12.05 12.075 szept. 12.37*/» 12.40 dec. 12.55 12.55 Állatpiac, Budapest. Sertésvásár, (júl. 6.) Felhajtás 769 darab, eladatlan 268. Vidékre élve elszállítás 43 drb. Zártvásári felhajtás 18 darab, mely mind el­adatott. A vásár irányzata változatlan. Árak: la öreg zsírsertés 152—154, Ila 135—140, fiatal nehéz 161—162, kiv. 163—164, közép 156—158, könnyű 132—138, szedett közép 148—152, angol urasági 156—170, szedett 140 —150, szalonna 168—172, zsír 188—190, hús 190—224, szalonnás hasított sertés 188—196 f. kg-ként élősúlyban. Borjúvásár, (júl. 6.) Felhajtás 901 darab, mely mind eladatott. Az irányzat lanyha, az árak kg-ként 8—12 fillérre] estek. Árak: la borja 120—136, kiv. 144, Ila 108—116 f. kg­­ként élősúlyban. Marhavásár, (júl. 6.) Az irányzat közepes. Marhahús la 194—212, hátulja 204—232, eleje 188—200, Ila 114—164, hátulja 166—190, eleje, 128—148, csontoznivaló 108—124, növendék la 160—176, borjú ölött bőrben 200—232, juh ölött nyúzott la 140—152, Ila 128—136, zsiger 40—60, faggyú 55—88, csont 16—64, marhafej 120—220, orr és köröm 20—30, láb 4 darab 100—200, pacal egészben 80—100, kg-ként 12—14 ,marhabél 700—760, borjúfodor egész­ben 60—70, kg-ként 12—20, juhbél 95, marha­vér 18, bivaly fia 140—144 , kg-ként. Húsvásári forgalom: nagymarha készlet 321, eladás 246, növendék 4, eladás 4, bivaly 2, eladás 2, borjú 640, eladás 460, birka 35, eladás 30 darab. 15 Kiadótulajdonos: Budapesti Hírlap Részvénytársaság . A szerkesztésért Csajthay Ferenc főszerkesztő feles Felelős kiadó és nyomdaigazgató: Nedeczky László.

Next