Budapesti Hírlap, 1930. június (50. évfolyam, 123-145. szám)
1930-06-26 / 142. szám
4 elviselhetetlen terheket fog róni a munkásságra. A városi lakosság érdekeit tartva szem előtt, nem fogadja el a javaslatot. Tankovics János visszavonta a bizottságban legutóbb benyújtott határozati javaslatát. Szabó István örömmel üdvözli a javaslatot, mnert látja benne a jószándékot a kormány részéről. Az a segély, amely a javaslat révén a birtokosoknak jut, a nagygazdákon keresztül közvetve a szegényebb néprétegek zsebébe vándorol. A földadó elengedése Gaal Gaston azt hangoztatta, hogy a mezőgazdaságra nagyobb ódium hárul a javaslatból, mint amennyi haszna lesz belőle. Igazságtalan, hogy a javaslat nem általában a mezőgazdákon segít, hanem csak azokon, akiknek eladó búzájuk van. Kétségtelen, hogy segíteni kell a mezőgazdaságon, mert nem lehet egy beteg termelési ágon rajtahagyni azokat a terheket, amelyeket akkor halmoztak rá, amikor még jó helyzetben volt. A mezőgazdasági termékek ára rendkívül alacsony az iparcikkekével szemben és ..egy iparvállalat igazgatósága többet rak el személyes jövedelműt, mint amennyire az öszszes osztalék rúg. Ha a kormány azt mondaná a vaskartelnak, hogy vagy leszállítjátok a vasárakat, vagy a vámcsökkentés révén annyi vasat engedek be, amennyit csak lehet, akkor a kartel olcsóbban adná a vasat. Az építőanyagok aránytalan magas nívója is pusztító hatású, fel szabad-e tárni a szénuzsorának ekkora mértékét?. Az egész ipar ki van szolgáltatva két részvénytársaság kényére-kedvére. A vasúti tarifa is káros a mezőgazdaságra. Az iparcikkeket olcsóbban szállítják, mint békében, a mezőgazdasági termékek szállítása 300 százalékkal drágább. A helyes megoldás az lenne, ha elengednék te földadót. A magyar gyáripar 2800 millió pengő értéket termel, a magyar mezőgazdaság 1000 milliót. Mégis a magyar gyáripar egész adója nem több, mint 3 millió pengő. A társulati adóból ugyanis mindössze 20 millió pengő folyt be, ebből 11 és félmilliót a budapesti nagy pénzintézetek fizetnek,, úgyhogy a gyáripar egész adója nem volt több, mint az említett összeg. A mezőgazdasági üzemek veszteséggel dolgoznak, mégis nagy terheket rónak rájuk. Attól tart, hogy a búzáért a gazda boletta nélkül is megkapja azt az árat, amit bolettával és így olyan zavaros helyzet áll elő, amelyből a mezőgazdaságnak nem lesz haszna. "A javaslatot nem fogadja el. ' - ' 77 A" kisbirtokosokat kell meg■ segíteni• A ScASnäZ'Kifhly "arra utalt, hogy a valahaenyhyi nyugati államban fölsegítették a mezőgazdaságot és a segítés módja általában a vámemelés volt. Az európai mezőgazdaság leromlása egész Európa elszegényedésének alapja lett. Még a szocialista Németország is a mezőgazdasági vámemelések fegyveréhez nyúlt. A legmegfelelőbb szimpatikus mód az iparcikkek árának leszállítása lenne. Ennek GYERMEKEINK TANULJANAK NÉMETÜL! A ■ „Fräulein-t“ pótolja, Az iskolai nyelvoktatást kiegészíti. A nyelvtanulást kedves szórakozássá varázsolja a MEIN DEUTSCHER FREUND Az egyetlen magyar szellemben szerkesztett képes, német gyermekujság. Szemléltetően, játszva szeretteti meg a német nyelvtanulást. Megjelenik 2 hetenként. Negyedévre . . pl‘60 ...... ........Itt levágandó!.................. A Budapesti Hírlap könyvesboltjának Budapest, Vill., József-kör11 "Megrendelem Önöknél a „freutscher Freund“ gyermeklapot a. .s 1-én megjelent 1. számtól kezdve */n évre P 1‘60 */n évre P 320 az összeget egyidejűleg utalványozom; — az összeget postai levéljegyekben mellékelem; — postai 11575 számú csekkszámlájukra az összeget befizettem. * •Olvasható címet kérünk. A nem kivánt mód törlénő. B.EL 1930. június 26, csütörtök akkor is be kell következnie, ha ez a törvényjavaslat életbe lép. Előbb-utóbb el kell következni annak az időnek, amikor az iparcikkek ára leszáll. A segítésben különösen a kisbirtokosokat kell részesíteni, hisz a szántóterület 75 százaléka a 100 holdon aluli kisgazdák kezén van és a gabonatermelés 65 százaléka a kisgazdák kezéből kerül ki, bár elismeri ezzel szemben, hogy egyes kisbirtokosok annyit sem termelnek, amennyire maguknak szükségük van. Nagyon fontosnak tartja a javaslatnak azt a részét, amely a termelőket megvédi a zöldhitel visszaélésekkel szemben. A változtatások után nyugodtan elfogadja a javaslatot. Csak azok kifogásolhatják a mezőgazdaság megsegítését, akik politikájukat a gazdasági helyzet romlására alapítják. Csontos Imre hangoztatja, hogy amikor a népet csak kiaknázzák, lehetetlen, hogy oda ne jusson, ahová jutott. Örömmel fogadta a miniszterelnök módosításait, amelyek az őrlési jegyekkel kapcsolatos zaklatásokat kiküszöbölik. A javaslatban segítséget lát, azt elfogadja. Több felszólaló nem jelentkezett, az elnök az általános vitát bezárta. A miniszterelnök a vámvédelem fentartásáról Bethlen István gróf miniszterelnök tette meg ezután megjegyzéseit néhány általános és elvi kérdésben, amely a vita során felmerült. Utalt Gaal Gaston kijelentésére, amely szerint az agrárolló (az agrártermékek árának esése és az ipari termékek árának emelkedése megszüntetése volna az alkalmas eszköz a mezőgazdaság megsegítésére. Az agrárolló kifejezés szószerinti fordítás németből; a németek jöttek rá először, hogy a háború előtti viszonyokhoz képest diszparitás mutatkozik az agrár- és az ipari termékek ára között. Az elnevezés is mutatja tehát, hogy itt nem magyar, hanem általános jelenséggel állunk szemben. Nem áll meg, hogy, ha az ipari vámvédelmen enyhítünk, boldog lesz a mezőgazdaság, bár meggyőződése, hogy a vámvédelmen bizonyos enyhítést kell keresztülvinni. Ezt a kérdést mi elő is készítették. A kérdés azonban olyan komplikált, hogy ahhoz avatatlan kézzel egyik napról a másikra hozzányúlni nem szabad. Nem áll meg az a tétel, hogy, ha a vámvédelmet megszüntetjük, minden baj megszűnik, mert így kétségtelenül tönkremenne az ipar, a munkások ezrei lentsének földönfutók, ezáltal pedig em segítettünk volna a mezőgazdaságon. G Gaál Gaszton: Ezt én nem kívántam! Bethlen István gróf miniszterelnök: De így értik Gaál Gaszton felszólalását itt benn is sokan és még többen kint az országban. Meg kell szabni a vámvédelem tekintetében a mértéket, mert Magyarország a környező államoktól eltérő vámpolitikát nem tud folytatni. A vámvédelem módosítása nem e védtelen megszüntetését jelenti, hanem annak a viszonyokhoz való alkalmazását. A vámvédelmet az ország nem nélkülözheti. Eltörlése a magyar mezőgazdaságot nem fogja talpraállítani. Ha Európában tovább tart az agrárválság, ez ipari árhanyatlást is von maga után, mert csökkenni fog ■ a mezőgazdaság ja^aziMpessége.. A.kérdést, hozga Mákági Tölve^őt'nem fiSn^Sfos'jelszavak alapján,kell megítélni. Igaz, hogy egyes ipari vállalatok vezéreinek nagyjövedelmei vannak, de ha ezeket törvénnyel lehetetlenné tesszük, egyáltalában nem fog hanyatlani az iparcikkek ára, ez a pénz a részvényesek vagy a vállalattulajdonosok zsebébe folynék be. A kormány, amikor vérző szívvel kénytelen bizonyos határok, között a vámvédelmet fenntartani, ezt a nemzet jól felfogott érdekében teszi. Kifogásolták, hogy a mezőgazdaság megsegítéséről tartott ankéten nem volt szó a javaslatban foglaltakról. A baletta kivételével maidenről szó volt sutó végre ez csak technikai része, a segélynyújtásnak. Szó volt az ankéten a gabonagyűjtésről, a raktározásról, a határidőüzletről, a zöldhitelről és a rozskeverésről is. Tiltakozik az ellen, hogy a javaslatot beléta-javaslatonk állítsák be, vannak benne egyéb fontos intézkedések is, amelyeket az ankéten nagyjában és egészében helyeseltek. Gaal Gaston kérdi, hogy mi jut más a magyar gazdának, mint az ódium. Mezőgazdasági vámemelés sokfelé volt a külföldön s olyan országokban, amelyek elsősorban ipari országok, gabonadrágulás következett be. Csak azért, mert e három pengős drágulást nem vámvédelem révén, hanem más szisztémával érjük el, egyszerre itt van az ódium? Ha vámvédelemmel érnek el, bizonyos benne, hogy senki sem kifogásolná.. Mindenkiben van annyi belátás, hogy a mezőgazdaságot meg kell segíteni. Ha a búza ára 28 pengőre emelkednék fel minden beavatkozás nélkül, szidná valaki a gazdát, hogy most többet kap, mint egy évvel ezelőtt? Senkinek sem jutna ez eszébe, legfeljebb olyannak, aki a közéletben a maga érdekét nézi. A magyar gazdának szüksége van arra a termelés produktívá tétele érdekében, hogy az államon keresztül a többi foglalkozási ágaktól segítséget kapjon. A búzánál és a rozsnál és a gabonaneműeknél következett be az utóbbi másfél évben katasztrofális árzuhanás, amelyhez hasonló sem a tojásnál, sem a vajnál, sem a baromfinál, sem a tejnél, sem a hízott állatnál nem következett be. A kormánynak tehát ott kell segítenie, ahol baj van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha más téren, más eszközzel segíteni lehet, ezt ne tegyük meg. A kormány programjában van egy csomó tervezet, amelyet az anketon megvitattak s amelyek más termelési ágak javára válnak, ha talán nem is olyan mértékben, mint a búzánál és a rozsnál. Igen szépek azok az elgondolások, hogy a búzatermelést más termeléssel ki kell szorítani. Ez csak bizonyos főbb határokon belül lehetséges, mert klimatikus viszonyaink nagyon megnehezítik mezőgazdaságunk átorganizálását. Ez csak Jassikfolyamfik,adely étvizedek múlva 'erezté'tV miajd Tiafa-safT....... * “ Megint a magyarBetegségben vagyunk, a terméketlen, kritikában, amely nem látja a fától az erdőt, nem látja a bajokat s mert néhány beteg fa van, az egész erdőt ki akarja vágni. Ha százszoros ódiummal is vádolják, vállalja a felelősséget, mert a mezőgazdaságot bizonyos ideig ennek segítségével talpon kell tartani, különben tönkremegy. Bátran ki mer állani a kis -és nagygazda elé azzal, hogy ezzel a javaslattal jót tett a magyar gazdasági életnek. A bizottság többsége a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta s a miniszterelnök indítványára elhatározta, hogy a részletes tárgyalásnál elsősorban azokat a fejezeteket tárgyalja, amelyeknél nme módosítás. A bizottság holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését. Megválasztották a főváros új bizottságait A rendkívüli közgyűlés választása nem hozott meglepetést A főváros törvényhatósági bizottsága ma rendkívüli, de rövid és csöndes közgyűlést tartott, amelyen RipkaFerenc főpolgármester elnöklésével az új törvény értelmében megválasztották a tizenkét szakbizottságot és a kegyúri bizottságot. Amíg a szavazás folyt, interpellációkat tárgyalt a közgyűlés. Hoffmann Mihály azt kívánta, hogy a budapesti piacról tiltsák ki a harmadrendű, rossz gyümölcsöt. Korcin Dezső az autóbuszoknak az utcákon való vad száguldása ellen tiltakozott. Az indítványok között zajos jeleneteket idézett föl Auer Pálé, aki azt óhajtotta, hogy forduljon a törvényhatóság felirattal a kormányhoz ,a választások titkossága érdekében. A név szerinti szavazásnál 69-en igennel szavaztak, 103-an pedig nemmel és így az sürgősségi javaslatot elutasították. Közben befejeződtek a szavazások, amelynek eredményét Ripka Ferenc főpolgármester hirdette ki. A szakbizottságokra történt szavazás során a pártok delegációja alapján összeállított listák változás nélkül mentek keresztül, e szerint az új szakbizottságok összeállítása a következő: X. Az elnöki ügyosztály mellé rendelt bizottság tagjai: Bozóky Ádán dr., Csilléry Béla dr., Dinich Vidor, Dirner Gusztávné, Erdősi Antal, Frühwirth Mátyás, Gál Jenő dr., Gyürey Rudolf, Harrer Ferenc, Kapafiáth Jenő dr., Mayer Ernő dr., Payr Vilmos, Spett Ferenc dr., Szakáll Antal dr. vitéz András József. II. Magasépítési ügyosztály bizottsága: Berlitler Péter, Eőtlis Vilmos, Sarai Axisia, Lédermann Mór, Martin János, Munkácsy Gyula, Nagy Antal, Nagy István, Paulheim Ferenc, Repold Károly, Sajó János, Schröder Ferenc, Tarr Béla, Verebély Jenő dr., Welliseh Andor. III. út- és csatornaépítési és városrendezési ügyosztály bizottsága: Bauknecht Tamás, K. Császár Ferenc, Déry Ferenc, Földváry JBéla dr., Horváth Pál, Martin János, Máté István, Metelka Frigyes, Orova Zsigmond dr., Piazza Győző, Rakovszky Iván dr., Schmarilla Géza, Szepesi Albert, Ziegler Géza, Zimmermann Dezső. IV. Közjogi ügyosztály bizottsága: Auer Pál dr., Bezegh Huszágh Miklós, Bohn József, Farkas Zoltán dr., Füzesséry Zoltán dr., Gonda Béla dr., Györky Imre dr., Hochenburger Antal, Janits Imre dr., Percel Béla, Rásó Lajos dr., Tabódy Tibor dr., Török Zoltán dr., Vörös János dr., Venczell Árpád dr. V. Közlekedési és közgazdasági ügyosztály bizottsága : Blaskó Artúr, Rotzenhardt János, Bresztovszki Ede, Budai Dezső, Farkas József, Holczer Sándor, Koós Jenő, Lévai Sándor, Magyar Miklós, Miklós Ferenc dr., Pompéry Elemér, Sármezey Endre, Scheuer Róbert, Vörösvári Miklós dr., Alünscher Frigyes. VI. Pénzügyi ügyosztály bizottsága: Baracs Marcel dr., Bánóczy László dr., Bárány Oszkár, Bresztovszki Ede, Budai Dezső, Glücksthal Samu dr., Hann Arnold, Hegedűs József dr., Joanovits Pál, Kertész Miklós, Kozma Jenő dr., Németh Béla dr., Platthy György dr., Szőke Gyula dr., Ugron Gábor dr., • VII. Közoktatási, ügyosztály bizottsága: Bánóczy László dr., Bednárz Róbert, Csóka Lajos, Diuieh Vidtor, Elek Hugó, Halász Manó, Hunkár Géza, Kéthly Anna, Kirchner Béláné, Kollmann Dezső dr., Lázár Miklós, Padányi Andor, Pintér Jenő, Raffay Sándor dr., Stehil Szerén." Vili. A közélelmezési ügyosztály bizottsága. Darvas Gyula, Deák Lajos, Deutsch Jenő, Deutsch Mór, Farkas József dr., Gailhoffer István, Giraldi Tibor, Kleiner Artur, Lampel Vilmos, Pakányi Ferenc, Politzer Gusztáv dr., Reisz Móric, Szémann Mihály, Vas Béla, Vayand Miklós. IX. Szociálpolitikai ügyosztály bizottságai Andréta Károly, Kibiti Horváth János, Blieszner Ágoston, Gál Benő, Holczer Sándor, Ilovszky János, Kertész Miklós, Knur Pálné, Kőcsán Károly Koréi Dezső, Mihalovits Zsigmond, Németh Béla dr., Ugrón Gábor dr., Vitéz Aladár, Weiler Ernő. X. Közegészségi, közkórházi és köztisztasági ügyosztály bizottsága: Berkes Jenő, Doros Gábor, Grosch Károly, Hódossy Gedeon dr.-ok, Horovitz Gábor, Kerekes Ödön, Kiár Zoltán, Körömöczy Zoltán, Kriesz Árpád, dr.ok, Popelka Béla, Posta Sándor, Rosenák Miksa dr.-ok, Székely János, Tauffer Gábor, Tauffer Miklós dr.-ok. XI. Városgazdasági ügyosztály bizottsága: Battenberger Lajos, Bosnyák Izsó, Brunecker Lajos, Divényi Károly dr., Glück Frigyes, Halász Alfréd, Halter Károly, Kollmann Dezső dr., Marczievics Lajos, Nessi Gyula, Németh János, Pálffy József, Rácz Vilmos dr., Takács István dr., Wezselszky Gyula dr. XII. Nagyüzemi bizottság: (Víz, gáz, villany.) Andréka Károly, Draskóczy László, Glückstahl Samu, Horovitz Gábor, Horváth Károly, Kirovits Károly, Kossalka János, dr., Milkovits Vazul, Pászthy János, Péter József, Propper Sándor, Ravasz Árpád, Stadler Nándor, Szabó József, B. Virág Géza. Kegyúri bizottság: Andréka Károly, Bayer Antal, Bednarz Róbert, Blieszner Ágoston, Bódy Tivadar, Bresztovszki Ede, Farkas István, Gaál Vilmos, Halter Károly, Harrer Ferenc, Hohenburger Antal, Horváth Pál, Hufnágel Imre, Hunkár Géza, Krizs Árpád,Lampel ■ Vilmos, Martin János, Meteika Frigyes, Mihalovits Zsigmond, Ortvay Rezső, Pakots József, Petrovács Gyula, Schmidt Richard, Szepesi Albert, Szőke Gyula dr., Tabódy Tibor, Usetty Béla dr. Zélinger Károly dr., Zsombor Géza. Az elnöklő főpolgármester a bizottságokat törvényesen megválasztottnak jelentette ki,, egyúttal bejelentette azt is, hogy a bizottsági elnökök és helyettes e elnökök megválasztása a törvényhatósági tanácsban, történik és ennek megtartása iránt már intézkedett. A közgyűlés napirendjén lévő többi ügyeket nem vették tárgyalás alá. A közgyűlés 7 órakor ért véget. Az első pofon A svájci parlamentben el csattant az első pofon. BERN, jún. 25. ,~A svájci nemzeti tanács,?szadai illésén 4 svájci parlament történetében. .. példátlanul álló kínos incidens történt. Az ülésteremben pofon csattant el, az első pofon a svájci parlament fennállása óta. Napirenden a Népszövetség működéséről beszámoló jelentés szerepelt. Az ópiumbizottság működésének vitája során Welti kommunista képviselő többek közt azt mondotta, hogy az ópiumcsempészetet a kapitalisták szervezték meg. Dollfus katolikus konzervatív képviselő azzal replikázott Wolfinek, hogy az ópiumcsempészetet nem a kapitalisták, hanem Szovjetoroszország szennntét meg. Bringolf kommunista képviselő azt kiáltotta Dollfus felé, hogy hazudik, mire Dollfus odarohant Bringolfhoz és arculütötte. A két képviselő egymásnak ment s a többi képviselő alig tudta megakadályozni a további tettlegességeket. Az izgatott hangulatra való tekintettel a nemzeti tanács szociáldemokrata elnökekijelentette, hogy a vita további folyamán nem engedi meg a személyes kérdések feszegetését s midőn Nicol szociáldemokrata képviselő mégis szóbahozta Bringolf durva közbeszólását, az elnök felfügesztette az ülést. Budapest, június 25 . A képviselőház holnap, június 26-án délelőtt 10 órakor ülést tart. Napirenden a szerdán letárgyalt javaslatok harmadszori olvasása, továbbá az 1930. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslat és a statisztikai hivatal munkatervéről szóló jelentések szerepelnek. " Az Országos Munkaközvetítő Tanács életrekeltése. Bod János kereskedelmi miniszter több izben kinyilatkoztatta azt a szándékát, hogy a munkanélküliség enyhítése érdekében hathatósabbá teszi a munkaközvetítői intézmény működését. Minthogy a miniszter súlyt helyez arra a szervre, amely intézményesen hivatva van őt ebben a munkában kezdeményező javaslatokkal és véleményekkel támogatni, elhatározta, hogy az Országos Munkaközvetítő Tanácsot újból életrekelti. Az 1920. óta szünetelő tanács megalakítására megtette az első lépést azzal, hogy a Tanács elnökévé megnyerte és kinevezte Heller Farkas dr. műegyetemi nyilvános rendes tanárt.