Budapesti Hírlap, 1932. május (52. évfolyam, 96-118. szám)

1932-05-01 / 96. szám

18 I Valutaék: Angol font 20.90—21.30, belga 90.00­­—80.60, cseh korona 16.96—17.06, dán korona 113.90—114.90, dinár 9.99—10.01, dollár 570.50— 573.50, francia frank 22.30—22.50, holland fr. 231.15—232.55, lengyel zloty 64.00—04.50, lei 3.46—3.56, leva 4.06—4.19, líra 29.26—29.56, német márka 135.70—136.60, norvég korona 10550—106.50, svájci frank 110.70—111.40, svéd korona 104.40—105.40, Zürich, (ápr. 30.) Zárlat: Párizs 20.291/,, Lon­don 18.86, Newyork 514.37, Brüsszel 72.15, Milánó 26.55, Madrid 40.60, Amsterdam 208.80, Berlin 122.60, Stockholm 94.50, Oszló 95.50, Kopenh­iga 103.25, Szófia 3.73, Prága 1. 26, ATarsó 57.70, Bel­­grád 8.95, Istambul 2.50, Bukarest 3.07, London, (ápr. 30.) Devizazárlat: Budapest 80-21. Áru és termény Budapest. A terménytőzsde készárupiacán előfordult kö­tések: zab 300 q 150 q 20.25, tengeri 150 q 16.40 hétfői berakás: 150 q 16.30, 150 q 16.00, máj., 150 q 16.25 pengő 100 kg-ként budapesti paritásban. Vetőmagpiac, (ápr. 30.) Árak: 100 kg-ként budapesti paritásban. baltacinmag 40—42, lóhere nagyarankás 105—115, lóhere kisarankás 120— 130, lucernamag tiszavidéki 90—95, dunántúli 80 —85, mák 88—90, muhar 22—23, köles vörös 17 —18, fehér 28—32 pengő. A budapesti gabonaforgalom április 22-től 29-ik A­ Vasúti forgalom budapesti rendeltetéssel, illetve feladással: búza érk. 3469, élsz. 903, rozs érk. 75­2, árpa érk. 2808, élsz. 2833, zab érk. 2833, tengeri érk. 6072, élsz. 1219, liszt érk. 15519, élsz. 1461, korpa élsz. 821. B) Hajóforgalom budapesti rendeltetéssel ,illetve feladással: zab érk. 540, ten­geri érk. 5081, liszt érk., 3643, élsz. 13902, korpa érk. 500, élsz. 5. C) Hajótranzitforgalom: búza érk. 25683, élsz. 18501, rozs érk. 19616, élsz. 7100, tengeri érk. 60684, élsz. 27602, liszt érk. 18582, élsz. 18582, korpa érk. 2721, élsz. 500 métermázsa. Az ország nyilvános áruraktáraiban és szövet­kezeti gabonaraktáraiban tárolt gabona és őrle­­ménykészlet 1932 április 23-án a következő volt: budapesti raktárakban búza 204.140, rozs 29.133, árpa 6384, zab 16.308, tengeri 484, liszt 8324, korpa 96, pestmegyei raktárakban búza 83.465, rozs 263, árpa 98, zab 43, tengeri 602, korpa 450, felsőti­szai raktárakban búza 35.243, rozs 15.459, árpa 3167, zab 3547, tengeri 1468, liszt 2105, korpa 419, tiszavidéki raktárakban búza 33.903, rozs 98, árpa 588, zab 818, tengeri 371, liszt 160, korpa 1444, dunántúli raktárakban búza 62.162, rozs 4076, árpa 2015, zab 5811, tengeri 722, liszt 515, korpa 4 métermázsa, összesen búza 418.913, rozs 49.029, árpa 12.252, zab 26.527, tengeri 3647, liszt 11.104, korpa 2413 métermázsa. A készletek­ből budapesti raktárakban 40.071 g jugoszláv búza, pest megyei raktárakban 80.933 g jugoszláv búza és dunántúli raktárakban 44.680 q jugoszláv búza fekszik táron tranzitálás végett. Állatpiac Budapest, Sertésvásár, (ápr. 30.) Ferencvárosi nyíltpiac. (Budapest Székesfővárosi Vásárpénztár Rt. jelen­tése.) Felhajtás 163 drb, eladás 124, eladatlan 39 drb. Angol hússertés 7­5 drb volt a mai felhajtás­ SAKK 140. sz. feladvány. Mansfield C.-től. (A ,,Gazette de Liége“ versenyén első díjas.) Sötét: Ka4;VaS;Bc6 Ebö; a7 és h2gy-Világos: Khl; Vf3; Ba6 és c4; Ha5 és b4; Fc3 és e8; a 2, b2 és e2 gy. Világos indul és a S. legesre mattot ad! Megfejtési határidő május 12. (2. pont.) V %/0 P 9 / 0 V 8 $ s füllL '/#///.. W%/■ 8­7 ip mé■ ■ U­l 6­1­M­I­P§ HHB 9­5 M­j­mm, Wk• §§§S 4­­*p­ m1 mnH UKf O 18m B iH§8 2 & ff&fW­­a* z­i­in§U­Ü li®I a­b­c­a C / O­h B.H 1932. MÁJUS 1. VASÁRNAP ban. Arak: la uradalmi nehézsertés pr-kint 300 kg-on felül 82—87, közép pr-kint 250—280 kg-ig 84—87, szedett közép pr-kint 220—260 kg-ig 78 —88, könnyű pr-kint 180—210 kg-ig 74—83, si­lány pr-kint 100—160 kg-ig 64—73, la öreg ne­héz pr-kint 300 kg-on felül 74—80, szedett öreg Ha 64—76, angol sonkasüldő pr-kint 120—150 kg-ig la 76—96, Ila 78—85, könnyű angol süldő pr-kint 80—100 kg-ig 55—70, zsír nagyban 112— 118, 3 drb-os táblás sózott szalonna 90—96, le­húzott félhús nagyban 100—120, vágottsertés 104—116 fillér kg-kint. A vásár irányzata válto­zatlan. Magyarország mesterbajnokságát Maróczy Géza nyerte Négyheti hosszú erős küzdelem után véget ért a Nemzeti Mesterverseny. Az elsőséget Maróczy Géza nagymesterünk veretlenül, oly imponáló fö­lénnyel nyerte, hogy e győzelmi babért a nemzet­közi versenyeken első díjakból font koszorúja leg­ékesebb helyére tűzhetjük. Maróczy ma a világ legidősebb aktív mestere. Hatvankét éves korában hosszú, fárasztó, napi ötórai versenyen résztvenni, még a legedzettebb ■ fiatal mesternek is terhes, idegölő munka. Eredményét ezért csodálatosnak tartjuk és mély hódolattal hajtjuk meg előtte el­ismerésünk, bámulatunk és örök tiszteletünk hár­mas zászlaját. Főerejét a biztonság jellemzi. Egyetlenegy játszmát sem vesztett s csak egyben volt elveszve. Még mindig az általa alapított is­kola híve. Körültekintően védekezni s lassú cserék után a végjátékokban a gyenge pontokra játszani. A modern megnyitásokat leegyszerűsíti, a vég­játékokat nagy rutinnal vezeti. Második lett Canal Esteban, a folyton fejlődő perui mester. Eleinte rosszul kezdett s azért kissé könnyebben játszottak ellene a későbbi ellenfelei. Annyi­ bizonyos, hogy ha újra játszanák e versenyt, valószínűleg nem nyerné el e díszes helyet. Mindenesetre rendkívül nyugodt, mély tudású játszó, Steiner Endre har­madik lett. Már régóta őt tartjuk Maróczy után Magyarország legjobb játszójának. Egyetlen hi­bája, ami miatt nem került előbbre, hogy rendkí­vül sokáig gondolkozik és sokszor időzavarba ke­rül. Az óránkénti 18 lépés nem felel meg egyénisé­gének. Steiner Lajos és Lilienthal Andor, a „fiata­lok", egyenlő pontszámmal a 4. és 5. helyet biz­tosították. Most nem igen sikerültek játszmáik. Steiner kettőjük között a kezdeményezőbb, az újító, amit az öt vesztett játszmája is bizonyít. A nyert egységekben azonban ott van, ahol Maróczy. Mindenesetre lesz még ő ismét első! Lilienthaltól kitűnő külföldi szereplése után többet vártak. Ki­ugró fejlődése holtpontra jutott és a sok remi a rutinírozott játszó óvatosságát jellemzi. Koródy Keresztély a mesterjelöltek között a legszebb ered­ményt érte el. Fejlődőképes játékosnak, ezúttal már mesternek, kezdeti sikere. Csodálatos bizton­­ságg­al játszik. Csak két partit vesztett. A teóriá­ban otthonos, játékvezetésben élénk és körülte­kintő, csak a végjátékban kell még gyakorlatot szereznie. Grünfeld Ernő az utolsó díjas. Több játszmában volt szerencséje, de a mesteri címet mégis megérdemli, mert versenyjátékos. Délután öttől reggel háromig egyfolytában játszani és el­döntetlen állást nyerni, ehhez nyugodtság, kitar­tás, akaraterő, rutin és idegek kellenek, amely tulajdonságok eredői a mesteri címnek. Négyesy György dr. már régi játszó s csak gyakori múló betegeskedése miatt nem szerezte meg eddig a mes­teri címet. Maróczy nagymesterünk elleni minőség­­nyerése minden dicséretnél elegendőbb. Müller Hans bécsi mestert eddig mint kiváló elemzőt is­mertük. Itt több ízben hátrányba került a­ meg­nyitásban. Canal ellen azonban rátermettségét iga­zolta. Több ízben Bécsbe utazott s ez hátráltatta képességei teljes kifejtésében. Kéthsy Pál még min­dig kiforratlan, szélsőséges, akit anyagi gondjai is zavartak. Eredménye így is dicséretes. Székely Jenőt már sokan elparentálták mint mestert. Stei­ner Lajos, Havasi, örvényi, Müller és Lovas ellen öt pontot szerezni egyik mester sem tudott. Ha kedve is annyi volna, mint tudása, úgy még jobb eredményről számolnánk be. Merényi Lajos már négy év óta nem játszott versenyen. Elfoglaltsága most is zavarólag hatott közbe. Ereje a mesterien megalapozott s megjátszott partiékban nyilvánult. Eredménye főképpen ezért meglepően jó. Sterk Károly nagyon erősen kezdett, de egy-két elhibá­zott partié után kedvét vesztette. Most nem vált be „leülni" a játékot! 70 pontból csak két nyert játékot elkönyvelni egy kicsit kevés! Több kez­deményezést! Szigeti Miklós nagy teoritikus. Min­den játszmájában jól állt, de a végjátékban már rendszerint érezhetővé vált erős napi munkája után a kimerültség. Pillér Róbert rossz start után kissé elfásult. A verseny vége felé lendületbe ke­rült s egyes játszmákban megmutatta, hogy meg­érdemelten szerezte múlt évben a mesteri címet. Örvényi Béla első hat játszmája remi lett. Utána, mert elfoglaltsága miatt rendszerint késett, gyors játékba kezdett. Ez okoz­ta vesztét. Más körülmé­nyek között, kellő nyugodtsággal, nem lett volna kétséges a büszke mesteri cím. Steiner Lajos el­leni győzelme értékes. Lovas Gyula is a rossz kez­désnek az áldozata. Maróczy elleni remije is iga­zolja, hogy ha kedve van és akar, akkor tudja is. Havasi Kornél, az állandó olimpikon, szintén az utolsó helyen végzett. Tíz játszmát veszteni tizen­­hétből egy kicsit sok! Esete bizonyítja, hogy lehet valaki rossz formában is és ezért lenne kötelessége a szövetségnek, hogy minden kiküldetés előtt válo­gatóversenyt tartson. Egyrészről a momentán forma megállapítása miatt, másrészről a versenyt tekintve, a fejlődés biztosítására és az új tehetsé­gek felkutatására. A nagy harcnak vége. Az eredmény sikerdús. Három mester! Koródy, Négyessy dr. és Grünfeld. örömmel üdvözöljük s köszöntjük őket s kívánjuk, hogy sok-sok dicsőséget hozzanak e csonka hazá­nak! Részletes eredmény a következő: Maróczy 13, Canal 12, Steiner É. 11, Steiner L. és Lilienthal Ist­a, Koródy 10, Grünfeld 9, Müller, Négyessy dr. Sz­é, Kéthy és Székely 8, Merényi és Sterk 7­, Pikter és Szigeti 7, Havasi, Lovas és örvényi 5. G REGÉNYéprombolók IRTA: BABAY JÓZSEF 26 Media Nic­k belépett a kis konyhába. Az üvegajtó holdfényt szűrt át. Felvillantotta a szemét, egy kis vas­ágyat látott a tűzhely mellett, ráült. Roppant súlya alatt recsegett az ágy. A szemlész megpillantotta a kulcsot a konyha­­zárban. Hideg elhatározással kihúzta, aztán kézbekapta fegyverét, amit Mecha Nie­k a falnak támasztott, vissza­­ugrott, becsapta az intót s ráfordította a kulcsot. — Olajat hozz, — mondta Mecha Niek csendesen és mosolyt bontottak ki sápadt hússal fedett arcizmai. A hold mintha sajnálta volna, bőkezűen hintette be túl­­világi ezüstpénzzel. Ült csendesen, bánatos fényfátyol alatt és várt. Odakint két fegyverlövés dörrent. Semmi köze hozzá. Oldalt dőlt, ropogott alatta a szalmazsák. Félig lefeküdt. Ekkor egyszerre szimatolni kezdett. Pompás illatot szívott be táguló orrlikain, pompás illatot, olyat, amilyent nagyvárosi ember sohasem érez, nem is érez­het, hisz nem szalmazsákon alszik, nem járja az erdőt, nem ismeri a vadkörtefát, nem ismeri a vadkörtét sem, amely az erdő ezernyi fái közt érleli kőkeménnyé gyü­mölcseit, az apró-apró körtét. Ehetetlen ez a „betyárok konfektje", akár a rossz kéz dagasztotta szalonnás ke­nyér, haza kell hát vinni, szalmazsák szalmájába rakni, ötvenével, százával, kettőszázával, otthon aztán megérik, nedvdús lesz s megpuhul, mint szittya­ idén régen, nye­reg alatt a hús. Mecha Nick nem törődött a két lövéssel, a pillanat­­ról-pillanatra szaporodó lábdübörgéssel, hanem egyetlen rántással szétszakítva terítéstől együtt a­z almazsákot, marokszám zsákmányolta ki Pereczné angyali csemegé­­i­jét, a somogyi erdőajándékot. És ette, ette, ette mind szélesebb mosollyal, békén, boldogan, szárát, magvait, kocsányát ropogtatva, mintha semmi, de semmi sem tör­ténnék körülötte, csak az öröm, a körteevés, és holdsütés. Bent pedig a halál verejtékével homlokukon, az ijtóra meredt szemmel didergett Krisztina és Sövény­. Sövény álláról lecsúszott a kötés, fájt, kegyetlenül fájt a leszakadt ajakseb, de nem nyögött, érezte, nem sza­bad egymást elárulniuk. Csonka és ép fülével hallotta Krisztina melle alól kidobogni a szívét, ugyanily erővel dobogott az övé is, minden ütésnél elpattanni érezte ereit. Halkan, óvatosan koccant meg az utcai ablak. Az írnok állt odakünn. Bekiáltott: — Zárd be az ajtódat, Bélám! Sövény gondolkozott, Mecha Niek a konyhában, az írnok az utcán, az üldözők bizonyosan az udvaron. Ó, segítséget nyújtó Isten, ha behatolnak a konyhába, Mecha Niek behatol ide... És ha ide is utána jönnek, jaj! jaj! A Krisztina itt van! — Legfeljebb belehalok, az élő egy mindenségét ennek a piszok sorsnak! — káromkodott hangosan Sö­vény és olyan düh remegtette meg, aminőt még sose érzett. Kiugrott az ágyból. Nyaka kegyetlenül sajgótt, de oda se neki. A konyhaajtóhoz ment, de nem volt kulcs a zárban. Szent Isten! A kulcs kívül van! Mered­ten bámult maga elé. — Őrült vagyok én? — kérdezte egyszerre magá­tól, mert folyton azt hajtogatta: Entweder oder, entwe­­der oder... Végre! Recsegve, csörömpölve szakadt be a konyha­ajtó. A fiatalabb Dobos-gyerek rúgta be. Részeg volt. Bár apja holtan feküdt otthon, díványravatalon teme­tésre várva s bátyja is a halállal vívódik, de polgár­őrségre jelentkezett, átkozódva járta az utcákat a finánc­­laktanyától a téglagyárig, a téglagyártól a temetőig, szaglászva, kutatva Mecha Nieket, aki romlást hozott apjára, a bátyjára, a Forró vendéglősre, a szegény Stre­­liczkynéra, az egész szülővárosára s mindenkire. Az udvar tele volt. Tizenhét polgárőr, három csendőr, a Zsemlye tisztelendő úr és sokan-sokan. A prí­más és a cimbalmos a szederfa tetején reszkettek, ahon­nét jól beláthattak a konyhába. A csendőrök hiába akartak utat törni maguknak, az üldözök most már egyetlen törzzsé olvadva állták el az ajtó előtti terecskét. Mikor a Dobos-gyerek az átszakított ajtón át be­lépett, Mecha Nick nyögve babrált a homloka alatt. Kis ablakszilánk vágódott a bal szemébe és felhasította a hár­­tyás golyót. Fejében elviselhetetlen fájdalmat érzett, zúgást, szaggatást, tépést és­ öldöklő hőséget. Oldalt dőlt. A fájdalom erősödött. Szájában három körte volt, me­lyek hideg nedvet spricceltek ki magukból, mikor fog­sorait összecsattantotta. Szennyes keztyűs­ kezével dör­zsölni kezdte a szemét, a szilánkot benyomta, a fájda­lom most már a szem mélyén is öldökölt úgy, hogy fel kellett ordítania. Ekkor rohant rá a testes, részeg fiatalember. Csil­logó rézfokosa magasan lendült és lecsapott. Reccsenés hallatszott. Mecha Nick térdéből villámsugár csapott ki, alig rőfnyi. Egymásután zuhogtak a borzalmas csapá­sok, a fejére, vállára, karjára és amikor oldalt dőlt, a hetedik ütésnél bordáit szelte a fokos s oly mélyre ha­tolt, hogy nem lehetett kirántani. Ó, mi volt már akkor Mecha Nick. Nagykarimás kalapja alól vastag patakban folyt a vér. Jobb karja két darabban hevert a szalma­­zsáknyíláson. Feje lekuk­kadt, lába megmerevült, szép viaszarca összevagdosva, mintha valami kurucbaltától szabdalt labancfej lett volna veszekedett tusa után, melle megnyílt és melle alatt vörös parázs tüzelt... Vörös parázs. A Dobos-gyereket csak az ital és a vér szaga vadít­hatta meg annyira, hogy két kézzel kapaszkodott bele Mecha Nick selymes, dús ősz hajába, lerántotta az ágy­ról és akár ordas a bárányt, kivonszolta a küszöb elé. Erőteljes rántás lehetett, mert a vaságy támlája lesza­kadt. Mikor a már élettelen roncs az udvaron feküdt, a körülkötözött lábú Marai rohant rá s valami vágóladról hozott taglóval szinte kettészelte. A szederfa tetején megszólalt a cimbalmos: — Be van csukva a szemed, te háról? — Borzádok kérlék, borzádok! — válaszolt a prí­más s úgy rázta a hideg, mintha élő ág lenne odafenn viharszeles decemberi éjfélidőn. Felhő siklott a fjold elé, sötét lett. Zihálások, fogcsikorgat­ások hallatszottak. Mire újból végigömlött a holdfény az udvaron, a holt Mecha Nick mellett már csak Báthy polgári iskolai igazgató úr állott meghajolva s szótlan bámulta a kü­lönös roncsot. Kemény ember volt és acéltiszta lelkiisme­retű, de azért még sok-sok éjszakán át álmodott azzal a kettévált fejjel, amelyből számtalan ezüstszálacska bom­lott ki s amelynek üvegszilánktól fel­tépett szeme még holtan is úgy villogott, mintha kiolthatatlan ördöglám­­pácska égett volna benne. (Vége az első résznek) (Folyt, köv.). Sakkhírek * A Magyar Sakkszövetség e havi választ­­mányi ülését 6-án este 7 órakor tartja a BSK he­lyiségében (IV., Ferenciek-tere I., 1.1.). * Lilienthal Andor folyó hó 3-án este 8 órakor szimultán előadást tart a MMSK-ban (Andrássyi út, Mű­csarnok-kávéház). * Takács Sándor magyar sakkmester a harc­téren szerzett tüdőlövése következtében múlt héten elhúnyt. Takács egy ízben az olimpiászon is kép­viselte Magyarországot s nem egy játszmában csil­logtatta nem­ mindennapi képességét. Még Rétivel elemezte a c4 megnyitást s Rubinstein ellen egy maradandó értékű játszmájával szépségdíjat is nyert. Halála mély részvétet keltett a sakkvilág­ban. Ugyancsak most kaptuk a szomorú hírt, hogy Colle ismert aktív belga sakkmester Párizsban hir­telen elhunyt. Alkalmi vétel Magyar-német technikus szótár 2 kötetben Szerkesztette: Révész S. mérnök 328 és 350 kéthasábos oldal. Új és egyetlen magyar-német tech­nikai szakszótár. Fordítási, vagy levelezési munkáknál, németnyelvű szakcikkek írásánál nélkülözhetetlen kézikönyv Ara 2 egész vászonkötésben: P 30.­ helyett........ P 25.— A szeszgyártás kézikönyve írlak: D. Hérics-Tóth J. és Osztrovszky A. 45 iv terjedelemben, 143 ábrával és iOO táblázattal Ara: P 32- helyett.. P 18.— Kaphatók a Budapesti Hírlap könyvesboltjában Budapest, VIII., József­ körút 5. Kedvező fizetési feltételek.

Next