Budapesti Hírlap, 1933. július (53. évfolyam, 146–171. szám)

1933-07-30 / 171. szám

k béklyókat rak annak a kornak a közönsége, amely maga is részese volt darabjának. Bizonyos tehát, hogy nehezebb a szerepe annak az író­nak, aki ilyen kort kíván részben még élő, rész­ben közü­lök csak most eltávozott személyiségek­kel megörökíteni. Nem lehetne azt mondani, hogy Duschinsky Rikárd Ferenc József tragédiájában nem tudta a művészi szempontokat megközelíteni. Ezt állítani nagy elfogultság volna, csak azért, mert a mű újszerű. Mit akart az író? A nagy uralko­dót e minőségében és mint embert is bemutatni hűen, művészien, de tragikus elhivatásában. Fe­renc József körül inog minden: a Monarkia kü­lönböző nemzetiségei egymásra törnek, (kitű­nően és drámai erővel mutatja be ezt a Reichsrat mozgalmas két képe), a titkos vá­lasztójoggal segítségül hívott új néprétegek sem tudják a különböző népeket összeforrasz­tani, amelyek mindegyike egymásra tör és más­felé húz, egyetlen fia önmaga vet véget életé­nek, fenkölt hitvese („Nem tudjátok, hogyan szerettem ezt a nőt“, vallja be környezetének a megtört nagy király), elbolyongásában merény­let áldozata lesz („Ugyan kinek vétett ez a sze­gény királyné", — kérdezi Ferenc József). Ferenc Ferdinánd egyre türelmetlenebbül adja tudtára a nagy uralkodónak, hogy szeretné már idejét elérkezettnek látni, de Szerajevóban el­pusztul; végül itt a világháború hajnala, ami­kor hiába akarja Ferenc József a békét fenn­tartani, nem sikerül neki, mert az események és ezek képviselői erősebbek, mint önmaga. „A jó Isten tudja, hogy én ezt a háborút nera akartam", ezzel fejeződik be a darab, arai alatt a háborúittas tömeg a schönbrunnni kastély előtt a császárhimnuszba kezd. Úgy látjuk, hogy az író Ferenc Józsefet uralkodásának második felében, — mert a da­rab Badeni miniszterelnök obstrukciós idősza­kával kezdődik (1897), — minden jellemző tu­lajdonságával művészien tudta elibénk állítani. És ez önmagában véve dicséret ilyen hosszú kor­ról. Természetesen hiányzik Ferenc József uralkodásának első fele, ami nélkül pedig tel­jes rajzot róla nem alkothatunk. De ki vállal­kozhatok lehetetlenre? Hol van az a Shake­speare, aki néhány óra alatt remekbe tudna odaállítani olyan fejedelmet, mint Ferenc Jó­zsef volt, aki hatvannyolc esztendőn keresztül uralkodott egy nagy birodalmon és — Uram Isten — mit meg nem ért? Forradalmak kö­zepette lépett a trónra, fiatalsága legragyogóbb éveit népei szeretetén kívül, teljes abszolutiz­musban töltötte, míg végre — kénytelen-kellet­len — legalább két birodalma egyikével ki­egyezett. Egymásután vesztette el olasz birto­kait, végül is élte alkonyán az emberi történet legnagyobb háborújába keveredett, amelynek jó kimenetelében nem nagyon bízott. Egyéni­leg? Fivérét Mexikóban kivégzik, fia öngyilkos lesz, a királynék királynéját, Erzsébetjét gya­lázatosan leszúrják, a trónörököst elpusztítják, büszke családjának sarjai nem kímélik meg egyéb botrányoktól sem. S maga mindezek kö­zepette rendületlenül, érintetlenül áll, mint egy Grál lovag, akinek ki kell üríteni a szenvedések minden poharát. Egy ember tartotta össze öt­­venhárommillió ember közös sorsát. Ki tudná mindezt, minden kifogás és bírálat nélkül, ab­szolút tökéletességgel beleszorítva egyetlen egy darabba — színpadra vinni. Nem hagyjuk el illúziók nélkül a Deutsches Volkstheater nézőterét és ennek nemcsak a ra­gyogó előadás az oka, hanem része van benne a szerzőnek is. Talán azzal távozunk, hogy régi igazság marad, minél többet akar valaki mar­kolni, annál kevsebbet fog. Ilyen nagyvonalú életből talán művésziebben és tökéletesebben le­het kicsiszolni a nagy életnek egy oly darabját, amelyből visszatükröződhetik a hős egész világa. Mint a vízcsöppből a napnak minden színe és­­•ragyogása. 1933. JÚLIUS 30. VASÁRNAP B. H. Az újkor művészete Hekler Antal könyve Hekler Antalnak, a budapesti egyetem pro­fesszorának tollából most jelent meg négy kis kötetre tervezett művészettörténetének harma­dik része, Az újkor művészete. Ebben a XVI. század második felétől, vagyis a barokk művé­szet megszületésétől kezdve napjainkig vezeti végig az olvasót, a képzőművészetek mozgalmas történetének útján. A negyedik kötetben majd a magyar művészet fejlődését fogja tárgyalni. Egyetlenegy kor sincs olyan közel Hekler­­Antal lelkivilágához, mint a barokk századok. Az antik világ művészetét a tudós ítéletével szemléli, hiszen ex asse archeológus, viszont egyénisége a barokk művészet szenvedélyes páto­szára rezonál a leginkább. Kifejező nyelve is telve van a barokk lélek túlterhelt dinamikájá­val. Mint kemény, dörgő pörölycsapások, úgy hatnak leíró szavai, amelyekkel a szélesen­­hömpölygő, mindent elárasztó stílust magya­rázza. Annyira beleéli magát a barokk művészet lelkivilágába, hogy néha olyan kezdeményezése­ket is neki tulajdonít, amelyek már a renesz­­ezánsznak voltak érdemei. Szép és jó a XVII. és XVIII. század művészetének jellemzése, hát­térben a barokk idők extatikus és pompázatos érzésvilágával. Az olasz barokk legkiemelkedőbb egyéniségének, különösen a szobrászat terén, na­gyon helyesen, Beminit tekinti, akinek korszak­­alkotó hatása meghatározta a későbbi stílusal­a­­kulás útjait. Szinte hozzáfogható mester észa­kon Rubens, de az ő befolyása inkább meg­maradt a festészet korlátai között. Míg e két egyéniség vitorláit a korszellem dagasztja, addig — úgy látszik — hogy a spa­nyol Velazquez és a holland Rembrandt szinte szembeállanak a barokk ízlés ünnepi pátoszával. Mind a kettő abszolút festő, de míg az egyik az udvar kegyeltje, addig Rembrandt stílusa visszatükrözi azt a tragikus magányt, amely a mester életére mindinkább rászakadt és amelyben csak zsenijének fénye világított. A francia barokkot a Lajos királyok tudatosan ki­alakított stílusa határozta meg. Pompáján az értelem, a világosság és a mérséklet uralkodott. Míg a német rokokó építményeknek még a külsején is elburjánzik a díszek gazdag háló­zata, addig a XV. Lajos-korabeli, francia palo­ták kívülről tartózkodóak, csak belsejükben tárják ki ünnepi fényüket. Ez az eltérés a két faj barokk stí­usa között igen fontos, és a fran­cia barokknak ezt a sajátságát a Lajosok stílu­sának jellemzésénél is ki kellett volna dombo­rítani. Teljes szertelenségében a barokk a német faj művészetében nyilatkozik meg. A XVII. szá­­zadban a kedvezőtlen politikai körülmények ugyan hátráltatták kifejlődését, de a XVIII. században egyszerre kitör a középkorból át­öröklött érzés, melyet egy ideig a reneszánsz ki­egyensúlyozott formaharmóniája korlátozott. A nagy mesterek mellett a kontárok egész raja dolgozik, akik a barokknak csak külsőségeit is­mételgetik és elsekélyesítik az érzések füzében fogant stílust. A klasszicizálás egész Európá­ban nem volt egyéb, mint megtérés az antik­szépség öröknek mondott törvényeihez A XIX. század művészete szintén megértő interpretátort talált Hekler professzorban. Talán csak a németek jelentőségét, köztük kü­lönösen Böcklinét domborítja ki jobban a kel­leténél. Puvis de Chavannes-t csak néhány szó­val érinti, pedig művészete volt olyan fontos, mint bármelyik német festőé. Érdekesen írja le Hekler az utolsó évek művészeti összeomlá­sát, melyből új eszmények, új szépségek kezde­nek kibontakozni Az építészeté a vezetőszerep, a többi művészet pedig őt szolgálja, de egyben a festészet és a szobrászat visszakanyarodott a természethez. Az olvasmánynak is kitűnő munka a Magyar Könyvbarátok kiadásában jelent meg és az Egyetemi nyomda érdeme a könyv ízléses ki­áll­ítása. YBL ERVIN * (Megkezdődtek a salzburgi ünnepi játé­kok.) Mint Salzburgból jelentik, ma este meg­kezdődtek a salzburgi ünnepi játékok. Az első estén Beethoven Fideliója került előadásra Strauss Richárd vezényletével. Az idei ünnepi játékok műsorán tíz opera szerepel, köztük Mozart három műve. Nyolcszor játsszák Bof­­marmsthal Jedermann-jét és előadásra kerül a Faust is Reinhardt rendezésében. Faustot Eugén Klöpfer, Mefisztót Pallenberg és Gret­­chent Paula Wessely játssza­ díszelőadásán.) Az olasz magyar barátság el­mélyítésére ismét jelentős esemény történt. Olasz­ország bejelentette, hogy a magyar főváros szép­ségének és nevezetességeinek megismerésére ötszáz olasz avangardistát küld Budapestre. Az avan­­gardisták, akik szombaton érkeztek Budapestre, kedden, augusztus elsején a Royal Orfeum ven­dégei lesznek, ahol végignézik Márkus Alfréd és Harmath Imre Tessék beszállni című revüjét. Az olasz vendégek tiszteletére a színházban díszelő­adást rendeznek. A színpadról olasz nyelven kö­szöntik majd az ifjúságot, amely zenekarával ugyancsak részt vesz az ünnepi előadás fényének emelésében. A díszelőadáson megjelenik az olasz követség élén Colonna herceggel, a budapesti olasz követtel, valamint a katonai attaséval, de beje­lentették megjelenésüket a Budapesten tartózkodó olasz előkelőségek is. * (Olasz-magyar barátsági induló.) Bura Károly„ az ismert, népszerű cigányprímás és zeneszerző Vályi Nagy Géza lendületes szöve­gére „Olasz-magyar barátsági induló" címmel tüzes ritmusú, szép induló-dalt szerzett, ame­lyet Bénító Mussolininak és Gömbös Gyulának ajánlt. Az olasz-magyar címerrel és a szerző arcképével díszített szerzemény bizonyára nép­szerű száma lesz a zenekaroknak. * (Scillings utóda — Pfitzner.) Berlinből jelentik, hogy Max von Schillings utóda a berlini operaház intendánsi székébe alkalmasint Hans Pfitzher lesz. A színház első karmestere Karl Elmendorff lesz, aki most nagy sikerrel szerepelt Bayreuthban. * (Tavaszi búzavetés.) Dénes Gizellának, a szívesen olvasott írónőnek új regényét adta ki Singer és Wolfner két­pengős regénysorozatá­ban. A kerekdeden felépített regény kis paraszt­­lányról szól, aki fájó és titkolt szerelmet érez a báró legkisebb fia iránt. Kisvárosba jut cseléd­sorba, ahol véletlenül a fiatal báró közelébe ke­rül és csak a leányanyák tragédiáján keresztül­ment cselédtársai mentik meg attól, hogy fiatal lelke tisztaságát nem veszíti el naiv nagy sze­relmében. A regény legfőbb kvalitása a környe­­zetrajz, amely életszerűségével megfogja az ol­vasót és a nyelv tiszta stílusa, amely sok he­lyütt kárpótás ad a már jóval kevésbé sikerült jellemraj­zárt. Bozikába­n, a kis falusi lányban ugyanis, bár sok szeretettel, de egy túlfinomult lelkű úri lánynak a lelkivilágát rajzolja meg az írónő. Rozikának olyan meglátásai és gondolatai vannak, amelyek egy írónőnek is díszére válhat­nak. Ezek kiütköznek a szépen leírt egyszerű falusi viseletből, amivel nem azt akarjuk mon­dani, hogy a paraszti lélekben nincsenek sokszor meglepő finomságok, de ezek a finomságok más­képen, egészen másképen jutnak kifejezésre, mint Rozikában. Ettől eltekintve, a regény élvezetes és szívesen látott olvasmány lehet ott, ahol megbe­csülik a fehérhangulatú, magyar ízű írásokat. Köny­vújdonságok! Darnay Kálmán: Kaszinózó tábla­­bírák. (Történelmi tréfák.) 438 oldal, egész vászonkötésben . . . 3.— Bérmentesítés vidékre .... —.40 Földi Mihály: Névtelen katona. „Kezdődik újra minden" címen régebben megjelent háborús re­gény új kiadása. 464 oldal. Egész vászonkötésben ...................P 3.— Bérmentesítés...........................—.30 Nagy Endre: Öregek kalauza. 127 oldal...............................P 1.80 Bérmentesítés .......................—.20 Minden ember többé-kevésbbé kémikus öregemberré válik, ha teste és szelleme nem védekezik az idő pusztításai ellen. Szende Zoltán: A magyar katasz­trófa. 1918/19. Fejezet a nagy világégésből. Kiadatlan levéltári okmányok és ismeretlen feljegy­zések alapján. 180 oldal . . . P 3.60 Bérmentesítés.............................30 Szabó Pál: Papok, vasárnapok. Regény. 227 oldal ...............P 3.— Bérmentesítés.............................—.20 Szen Demeter: Zsidó vagyok. Re­gény. 553 oldal.......................P 5.— A legnagyobb törtető története. Kalan­dor és apostol egyben, aki meg akarja újítani Európa társadalmát. Az lett a veszte, hogy hittek benne. Budapest Hírlap Könyvesboltja, Budapest, Vili., József­ körút 5. Csekkszámla 11.575. net érkezett lan alepura világslágerének, az „Ammore canta“-nak (be­tétdal a ..Forróvérű város" elím­i filmből) ma­gyar gramofonlemeze: „Nápoly, csak rólad ál­modom!" Énekli Sebő Miklós. Minden zenemű­­kereskedésben kapható. * (A hamburgi menyasszony — Ormos-pusz­tán.) Vincze Zsigmond és Kulinyi Ernő operett­jét. A hamburgi menyasszonyt adják elő augusz­tus 15-én az ormospusztai műkedvelők, abból az alkalomból, hogy a róm. kat. egyházközség fel­avatja új templomát. Az ünnepséget Lábas József róm. kat. lelkész, az egyházközség elnöke rendezi. * (Búzaszem.) Ez a címe Tarczay Gizella versesköteteinek, amelynek minden egyes kis köl­teménye megkapóan, egyszerű, keresetlenül for­más és mélyről fakadó. Gondolatai, érzései, poéta női lélek humuszában megérett búzaszemek, az átéléseik és érzések napjában keménnyé edződik. Frissítő, kellemes érát szerez a kötet lapozga­tása, annál is inkább, mert a versek könnyed formája és keresetlenül finom, ríme szinte fe­l­tétlenül csalja az olvasót egyik lapról a másikra. * (A képzőművészeti aranyérem alapítási sza­bályzata.) Budapest székesfőváros a képzőmű­vészetekben sikereket elért kiváló tehetségek jutal­mazásául aranyérmet létesít, amelyet minden év­ben ki fog adni. A fővárosi aranyérem nagy és kis alakban adható ki, az érmet a jutalmazott ne­vével vert­ példányban adják át a nyertesnek és arról oklevelet is bocsátanak ki. Az aranyérem oda­ítélése mindenkor július hónapban történik. Az aranyérmet 13 tagú bizottság ítéli meg a polgár­­mester elnöklésével­. * (Újhelyi Nándor hirtelen meghalt London­ban.) Londoni távirat jelenti, hogy Újhelyi Nándor, az ismert író és színpadi szerző a Charing Cross-kórházban cukorbajból eredő savmérgezésben hirtelen meghalt. Újhelyi Nán­dor a háború alatt tűnt föl mint író és kor­­pulens alakjával, széleskarimájú kalapjával, monoklijával csakhamar közismert alakja lett Budapestnek. A színpadon őfelsége kalap­ja című vígjátékával aratott sikert és nagy szín­padi jövőt jósoltak neki, de első regényével, az Egy fiatalember szerelmei­ve­l olyan sikamlós útra tévedt, amelyen nem volt többé megállás. Az ügyészség egyik művének kényes részletei miatt eljárást indított ellene; elítélték és Új­helyi Nándor külföldre menekült a büntetés elől. Előbb Bécsben, majd Berlinben élt és Franz Kammerlohr néven írta darabjait, ame­lyek közül „Bargeld lacht" és a „Tempe über Hundert" nagy sikert aratott. Nemrég Lon­donba költözött, az elstreei filmtelepre, ahol új filmjét kezdték forgatni. Régi betegsége most hirtelen végzett a hatalmas testalkatú íróval. 17 M­­MlOccam csak pénteken, aug. 4-én Flamisol, Hindin selymek és kiváló minőségű műselymek, bármelyik métere P MOSÓ Mán, üres pizsama EpoDge, színes burette stb........... bármelyik métere P KrsiMesin nfii rúnán, sabb fazonok, rövid és hosszú ujjal, ..................... darabja P női M-pizsaman szabás­sal, divatos strandkelméből, darabja P m­­irina-nadragin műselyem­tricotból...................darabja P s m Menygrenadinok métere P 21 -95 13.50 3.25 -98­­.98 It péntekig beérkező portat rendeléseket pénteken reggel postára adjuk. kÁllay mikló A magyar Irodalom története A legrégibb időktől napjainkig. (3 rész egyben) 224. oldal. Miniatűr-kiadás, nagyon jó nyomás. Ára bérmentesítéssel együtt P 1. — BUDAPESTI HIRAP könyvesboltja, Budapest, Vill., József-körút 5- * (A Josefstadter Theater új igazgatója.) Mint Bécsből jelentik, Reinhardt bécsi színhá­zának, a Josefstadter Theaternek új igazgatója van. Az új igazgató Otto Ludwig Preminger, az ismert rendező, aki mindössze huszonnyolc éves. Emil Geyer, az eddigi igazgató drama­turgja és rendezője lesz a színháznak. % fogdvennényes I­I. vására ► Az alanti cégeknél előfizetőink és olvasóink „bevásárlási szel­­vényünk*1 ellenében a megjelölt árengedményben részesülnek.­ Mindenki tudja, h­ogy a opikál férfiing complex nagyságban P 8.00, a Viskola­­-selyemharisnya P 1.18-ba kerül Schnitzler Artur iratáruházában, VTI1., Teleki-tér 7. Engedmény 5°/$. B­örönd- és BördSzműáru gyártó kMnsi.s goreczky Ferenc -0 Engedmény í­v saját gyártmány Vm., József-körút 69. Telefon : S61-90 F­énfiöltönyt R#fcPedis8ért Bírta­ti in dMtssMráti ntwtdfcfi SCMNSLLMt, Dohány-ute* 77. II éra. 1. Engedmény 5*/# Kirchknopf és Adám úri­, női divat, kelengye és intézeti ruhák. Engedmény 5% IV., éwnMaNW 7. Elsőrangú gyermekcipő IV.,­­légiposta­ u. 12. Rendkívül olcsó árak Engedmény 6°/,, HAJÓIM* NEM FOG IZZAD I Ha tropikál nyári öltönyt rendel mérték szerint 60 P* ESDftODY, VIII. M*r­a-a. 10. FalonmankA 35 P. 01 vágóinknak árengedmény.o Hriwnyn, keszpit, kű­tött-szttviítáruk, uk­­­él­sőMint legolcsóbb bevásárlási forrás. CmnilVllaC vm., Jiózwof-kerut 78. sz. ; Tel. 38-1­09. « Engedmény 5».o Kedvezményes Bevásárlási­ szelvény B. H. kiadóhivatala

Next