Budapesti Hírlap, 1934. október(54. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-26 / 242. szám
10 SZÍNHÁZ MŰVÉSZET Fiatal művészek Rigoletto-előadása Egyre nyilvánvalóbb, mennyire helyes és életrevaló vállalkozás a Budapesti Hangversenyzenekarnak a Városi Színházban rendezett operaelőadás-sorozata. Nemcsak azért, mert egy sereg tehetséges fiatal művésznek ad érvényesülési lehetőséget és kenyeret, hanem azért is, mert a budapesti közönség zenei kultúrigényeit nem elégítheti ki egyetlen operaházunk. Csütörtökön, a magyar „staggione” második estjén, a Rigoletto került színre. A Városi Színház viszontagságos zenei múltjában igen régóta nem akadt ilyen egységesen jó Rigoletto-előadás. A zenekar, Komor Vilmossal az élén, minden elismert jó tulajdonságát érvényre juttatta. A fiatal művészek gárdájának színfalak mögötti vezére, Keleti Márton, a rendező, fantáziával és kitűnő érzékkel hozta közös nevezőre az alkalomszerűen összeválogatott énekesek játékát. A címszerepben Érdy Pál melegen zengő, hajlékony, jól iskolázott hangja és értelmes deklamálása aratott megérdemelt sikert. Maróthy Magda üde, könnyű, kedves hangja és kitűnő koloratúrképességei mellett Weil Ernő kellemes tenorja és kultúrált éneke, Venczell Béla sokszor méltatott Sparafucile-alakítása, s a kisebb szerepekben is feltűnő Penninger Antal és Sándor Mária emelte az előadást meglepően magas színvonalra. ______ (Bp.) Pénteken érkezik Lauri-Volpi Olasz vendégek az Operaházban Régi tervét valósítja meg az Operaház, amikor a közeljövőben a mai olasz énekesnemzedék legjobbjai közül többeket vendégszerepeltet színpadán. Megelőzi valamennyit Giacomo Lauri-Volpi, a világhírű tenorista fellépése. Az ügyvédből lett híres énekes ezúttal is abban a szerepben — a Rigoletto mantuai hercegében — lép föl, amelyben első ízben, 1929-ben, nálunk még alig ismerten meglepte Budapestet. Gildát az Operaházunkban először föllépő fiatal olasz énekesnő, Ilda Reggiani énekli és a Rigoletto Címszerepét Svéd Sándor. Lauri Volpi, a Metropolitan Opera House tenoristája egyébként pénteken délután érkezik meg Budapestre. A művész a Rigoletto szombati előadásán kívül szerdán is föllép Radamesz szerepében az Aida előadásán. Az Operaház többi olasz vendége a november 1-én kezdődő és 29-én végződő, 10 estére terjedő Verdi-ciklus során lép föl, így Gina Cigna, a fiatal olasz nemzedék énekesnője, aki alig néhány év alatt vált ismertté a legelső olasz operaházak színpadán, sőt elsőrendű olasz társulatokkal Dél-Amerikát is ismételten fölkereste, a spanyol származású Mercedes Capsir, aki Tofi Dal Monte mellett ma egyik legkitűnőbb koloratúrénekesnője Olaszországnak és Giacomo Rimini, aki nemcsak kiforrott tehetségű énekes, de kitűnő színész is, Toscanini vezénylete alatt énekelte először Falstaff-ját, Nino Piccalugát, a kitűnő tenoristát már ismeri közönségünk. Bethlen Margit grófnő az Örök Temetésről Az Operaház november 1-én, Mindszentek napján, minden évben külön műsoron szolgál a közönségnek. Az idén is előadják Verdi Requiemjét, azonkívül bemutatásra kerül egy új darab, az örök Temetés című Liszt—Weiner pantomim, amelynek meséjét Bethlen Margit grófnő írta. Az új táncos-némajátékról Bethlen Margit grófnő a következőket mondotta munkatársunknak: — Néhány héttel ezelőtt felkért az Operáid®, hogy Liszt Ferenc Funéraule és Marche Funébre című kompozícióihoz, amelyeket Weiner forrasztott össze és hangszerelt nagy zenekarra, mesét írjak. Életemben most írtam először pantomimt. A mesét nem volt nehéz összeállítani, mert Liszt Ferenc csodálatosan kifejező zenéje szinte diktálta a cselekményt és figurákat. Nem csináltam egyebet, mint visszaadtam azt a hangulatot, amit a szomorú, gyászos és fenségesen nagyvonalú muzsika bennem ébresztett. A kép, amelyet a zene hangulata elém varázsolt: az emberiség örökké tartó nagy temetkezése, fiz élet kérlelhetetlen végzetének és a végzet elleni hiábavaló küzdelemnek szimbolizálása. B. H. 1934 OKTBER 26, PÉNTEK — A színpad a világ sírhelyét ábrázolja. Végtelen sorokban vonulnak fel öregek, fiatalok, fáradtak, frissek, szegények, gazdagok az életük végét jelentő nyitott sír felé, amelyet szakadatlanul ásnak a halál angyalai. Sorsát senki nem kerülheti el, még a délceg vitézek is megadással tűnnek el a sírban. Egy fiatal lány, aki egyedül jön, ellenszegül és nem akar a sírba szállni. Társai megsajnálják és könyörögnek érte, de a halál angyalai kérlelhetetlenek. A katonák fellázadnak és a lány érdekében szembeszállnak a halál angyalaival. Ebben a hiábavaló és reménytelen küzdelemben rátalál a lány szerelmesére, a hősre, akinek az oldalán most már nem ragaszkodik az élethez és boldogan összeölelkezve indulnak a sír felé ... * (A tékozló fiú.) A Nemzeti Színház jövő pénteken, november 2-án mutatja be Újházi György „A tékozló fiú” című magyar moralitását. Az újdonság címszerepét Kiss Ferenc játssza és rajta kívül T. Mátray Erzsi, Somogyi Erzsi, Halmi Margit, Kürti József, Táray, Juhász, Kürthy György, Timár, Harasztos, Forgács és Bodnár vesznek részt az előadásban, amelyet Horvát Árpád rendez, Lavotta Rezső kísérőzenéjével és Upor Tibor új díszleteinek és Nagyajta Teréz jelmezeinek a keretében. * (Rózsahegyi Kálmán köszönete.) Legmagasabb helyről ért kitüntetésem alkalmával olyan tömegesen kerestek föl barátaim, sőt ismeretlenek jókívánságaikkal, hogy mindegyikre válaszolni nem tudnék. Ezúton köszönöm meg mindenkinek hálás szívvel a felém áradó szeretetnek ezt az őszinte megnyilvánulását. Rózsahegyi Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, a Nemzeti Színház örökös tagja. * (Verdi-bemutató Bécsben.) Mint Bécsből jelentik, a Volksoper most készül Verdi Szicíliai vecsernye című dalművének a bemutatására. Ez az opera a nagy olasz muzsikus korai művei közé tartozik. A férfi főszerepben egy új görög tenorista, Vassa Argyris lép fel, a női főszerepet Maria Nezadal énekli. A szövegkönyvet eredetileg Seribe és Duveybe írták, mégpedig Donizetti számára, de Donizetti nem volt hajlandó megzenésíteni a librettót, így azután Verdi komponálta meg és nagy sikert aratott vele. Az egykorú szövegkönyvet Gian Bundi, az ismert svájci Verdi-kutató dolgozta át a francia eredetiből. Ez az átdolgozás először 1931-ben Bernben került bemutatóra és új sikert hozott Verdi híres operájának. NEW YORK SZÉPE SZOMBATON ESTE 8 ÓRAKOR IS KIRÁLY SZÍNHÁZBAN . (Csütörtökön lesz a Kiskirály díszelőadása.) Lakner bácsi gyermekszínháza egymásután újítja fel a Vígszínházban a jubiláns tíz év legszebb gyermekoperettjeit. Csütörtökön, ünnepnap délután, az óriás sikert aratott „őfelsége a kiskirály” kerül színre, előtte pedig Nem félünk a farkastól című paródiát játssza el Lakner bácsi gyermekszínháza. * (Szerzői est.) A magyar főiskolai hallgatók csütörtökön rendezték második szerzői estjüket. Dorner Béla bevezetőjében rámutatott ennek az estnek a jelentőségére, arra a törhetetlen érvényesülni akarásra, mely egy táborba gyűjtötte a főiskolai hallgatók tehetséges fiataljait. Ferenczy Zoltán prologja után bemutatkozó költők közül első helyen kell említeni Majoros Richárd mély gondolatokban gazdag, formáiban merész költeményeit, „önvallomásai” mélységükkel, „Augusztus” című költeménye pedig közvetlenségével hatott. Pósta Péter „A mi arcunk” című költeményében derűs optimizmussal, színesen festi a húszéves ifjú lelkivilágát. Szentirmay Mária finomsírású versei is nagy sikert arattak. Sepsey László és Felsinger Gyula hangulatos magyar nótái, Dedinszky Izabella figyelemreméltó szerzeményei érdemelnek külön említést. * („Ma éjjel szabad vagyok" rendkívüli főpróbasikere.) Tegnap este folyt le az Andrássy úti Színházban zsúfolt nézőtér előtt Vaszary János, Szenes Andor és Eisemann Mihály „Ma éjjel szabad vagyok” című zenés bohózatának főpróbája. Az egész előadást végigkacagták és folytonos nyiltszini tapsok pecsételték meg a darab hatalmas sikerét. Eisemann Mihály zenéje a legjobb, amit ez a kitűnő és méltán népszerű zeneszerző valaha komponált. Remek a színészek játéka, különösen Fejes Feri, Gombaszögi Ella, Rádai Imre, Kertész Dezső, Fenyvessy Éva, Boros, Bilicsi és a színház új tagja, Járay Jutka tűntek ki. Feltűnést keltettek a díszletek és a gyönyörű ruhák, valóságos divatrevü volt. A darabok előreláthatóan a közönségnél is hatalmas sikere lesz. * (Dán grafikusok kiállítása a Nemzeti Szalonban.) A Dán Grafikusok Reprezentatív Kiállításának megnyitása október 16-án délután 6 órakor lesz a Nemzeti Szalon termeiben. Kettős Hubay-bemutató Hubay Jenő elkészült két új dalművével az Operaház számára. Az egyik, amelynek szövegét Louis d’Assas színműve nyomán Farkas Imre és Góth Sándor írták, A milói Vénusz. Ez az opera Pataky Kálmán és alkalmasint Alpár Gitta vendégfelléptével kerül majd bemutatóra; a másik: Az önző óriás című beszélő és énekes táncjáték, amelynek meséjét Oscar Wilde nyomán Márkus László és Mohácsi Jenő írták. A két Hubay-mi egy színházi est keretében kerül bemutatóra az Operaházban. * (A Népművelés Meseszínháza) vasárnap délelőtt 11 órakor tartja évadnyitó, vidám gyermekmatinéját a Simplon Filmpalota (XI., Horthy Miklós út 74.) helyiségében. Az élő mesekönyv szerepét a gyermekvilág két kedves írója, B. Czeke Vilma és Baloghné Molnár Mária fogják betölteni. * (Nincs megegyezés a színpadi szerzők és az igazgatók között.) Megírtuk, hogy a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete és a Budapesti Színigazgatók Szövetsége között tárgyalások folynak a szerzői tantiemek rendezése dolgában. A tárgyalások eddig nem vezettek eredményre, miután a szerzők ragaszkodtak ahhoz, hogy ezután a minimális tantém ne öt, hanem nyolc százalék legyen. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni, alkalmasint a régi általános 10 százalékos kulcs szerint számolják el ismét a szerzői jogdíjakat. (Ma éjjel szabad vagyok.) Az Andrássyúti Színházban csütörtökön este volt a főpróbája Vaszary János és Eisemann Mihály Ma éjjel szabad vagyok című zenés vígjátékénak. A főpróba közönsége igen szívesen fogadta a derűs magyar újdonságot és sokat tapsolt a kitűnő szereplőknek. * (Az észt dalosok hangversenye.) Észtország fővárosának, Tallinnak európai hírű férfikórusa október 28-án, vasárnap este fél 9 órakor a Zeneművészeti Főiskolán hangversenyt tart. A hangverseny műsorában az észt nép dalkincsei szerepelnek. A kórus számait a tallini operaház tagjai fogják szólószámokkal tarkítani. A hangverseny fővédnökségét Szalay Gábor báró dr. államtitkár, Ripka Ferenc ny. főpolgármester és Zsilinszky Gábor észt konzul vállalták. Hétfőn este az észt dalosok Gömbös Gyula miniszterelnök és a fővédnökök tiszteletére szerenádot adnak. TUDOMÁNY, IRODALOM (*) A Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya október 29-én, hétfőn délután 5 órakor ülést rendez, amelyen Tamás Lajos tart előadást „Erdély és az oláh kérdés” címmel. (*) A Magyar Goethe Társaság október 31-én, szerdán, délután 5 órakor a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében előadó ülést tart. Az ülésen Lakner Klára ad elő Reitter-Podhradszky Elza írónőtől németre fordított magyar költeményeket. Mohácsi Jenő Voinovich Géza és Mohácsi Jenő új Madách-könyvét ismerteti. Horváth Henrik magyar költőkről értekezik, Boros Rezső előadást tart „Brahms-dalok magyar szöveggel” címmel, végül Monostori Margit ad elő verseket. Belépődíj nincs, vendégeket szívesen látnak. Az előadó ülés előtt, délután fél 5 órakor, ugyanott közgyűlés lesz az alapszabályszerű ügyek elintézése végett. Az elnökség két külső tag választására tesz javaslatot. Ezek Ottó Götz Ritter von Heilingbrünner (München) és Lits Ernő (München) . A Kis Dorrit Bemutató a Décsi- és Kamara-mozgószínházakban Anny Ondra, a női Chaplin, akinek vígjátékai mindig telt házat jelentenek a mozgószínházaknak, mert vidámságával, eredetien groteszk mozdulataival, táncával és énekével pompás másfélórás szórakozást szerez minden alkalommal a közönségnek, ez alkalommal irodalmi témát választott. Dickens világhíres regényét, a Dorrit kisasszony címmel már színpadra is feldolgozott, szentimentális, humorral és romantikával telt Kis Dorritot dolgoztatta át filmre, mert a regény címszereplőjének alakját a maga számára hálás szerepnek találta. Kissé szokatlan Anny Ondra ebben a szerepkörben, ebben a környezetben, a múlt század eleji romantika és naivitás nehezen illik modernségéhez és vidámságához, de Cari Lamac ötletes rendezése és Anny Ondra kedves egyénisége szinte elfelejteti, hogy a művésznőt másféle szerepekben szokta tapsolni a közönség. Csodabár Bemutató a Rádius-filmszínházban A magyar szellemi export — amely az utóbbi években a külföldi színpadokon igen érezhető volt — a hangosfilm fejlődésével, úgy látszik, igen tekintélyes helyet foglal el a külföldi filmgyártásban is. Egymásután érkeznek külföldről a hírek, hogy magyar írók színdarabjai, operettjei, vígjátékai hangosfilmre kerülnek, nem is beszélve azokról a színpadi művekről, amelyeknek zeneszerzői magyarok. Ilyen magyar írói munka érkezett viszsza hozzánk film formájában csütörtökön. Herczeg Géza: Csodabár című zenés játéka, melyet annak idején a külföldi nagyvárosok színházai és Budapest egyik operettszínháza is nagy sikerrel mutatott be, felkeltette az amerikai Warner-gyár érdeklődését és filmre is vitték. A film olyan gazdag, olyan pazar kiállítású, annyi áldozatkészséget mutat, ami messze felülmúlja a darab irodalmi értékét. De az amerikai filmgyárosok nem annyira az irodalmi és művészi értéket, hanem a filmszerű lehetőségeket látták meg a darabban. A Csodabár a színpadon festett kulisszák hatásával tudott dolgozni, a filmen azonban valóban megépítették a csodabárt, hozzátették mindazt, amit az amerikai revütechnika kitalált és nyújtani tud és olyan gazdagság árad a filmről, hogy a téma majdnem mellékessé válik. A Csodabár a filmen nagyszabású revüvé bővült, amelynek attrakciói és szemkápráztató produkciói közben pereg le maga az író elgondolása szerinti dráma. Nincs értelme, hogy a revüképek tartalmát elmondjuk itt, a revűt látni kell, csak egyet említünk meg, a néger menyország ötletes beállítását, elgondolását, mert ebben a részben maga az ötlet. Szent Péter és az összes angyalok négerek, az élet a menyországban a néger fantázia szerint folyik, érdekes és művészi. A Warner-gyár a szereposztással mutatta meg, hogy nem ejtette el a darab meséjét sem. A bár tulajdonosát Al Jolson játssza, a bonviván szerepét Ricardo Cortez, a két női főszereplő pedig Kay Francis és Dolores del Rio. Parádés szereposztás és parádés alakítások, a revüképek gazdag tobzódása közepette. Egy hiányát azonban megállapítottuk a filmnek. Nem használta fel a Csodabáz eredeti, sikerült zeneszámait. Talán az amerikaiaknak az elhangzott zenék jobban tetszettek, de a magyar közönségnek hiányoztak. A Rádius-filmszínház a filmet csütörtök este díszelőadásban mutatta be a budapesti közönségnek és az operai premierekhez hasonlóan estélyi ruhás nézőtér zúgó tapssal fogadta a film érdekes és kimagasló jeleneteit. (A Búzavirág külföldi sikere.) Bús Fekete László vígjátékának Székely István rendezésében készült filmváltozata készen várja a közeli bemutatót. A Búzavirág értékének legbeszédesebb fokmérője az a tény, hogy a budapesti „ősbemutatót” megelőzően már az északi államokra, Franciaországra, Hollandiára, az Egyesült Államokra eladták a fimet, amelyben Agai Irén, Vizváry Mariska, Erdélyi Mici, Berky Lili, Páger Antal, Rózsaihegyi Kálmán, Nagy György, Pethes Sándor játsszák a főbb szerepeket. X (A Magyar Világhíradó) legújabb számának tartalma: Nemzetközi autó- és motorverseny a Hármashatárhegyen; a kereskedelmi iskolai tanulók tehetségversenye; a transzkontinentális út Budapest—Kecskemét szakasza; vidám táncmulatság a magyar szőlő és bor ünnepén Tokajban; fatörzsek szántása a festői bajor Alpesekben; kiszolgált gyárkémények robbantása; Mussolini rádióbeszéde a milánói Dóm-téren. (Tizenhat ruha egy filmszerepben.) Norma Shearert a világ moziközönsége már régen elnevezte az elegancia királynőjének, mert ruhái és toalettjei minden filmjében valóságos modelljei a divatnak. Annyi pazar eleganciát azonban még egyetlen filmjében sem mutatott Norma Shearer, mint a Csókkal kezdődik... című új drámájában, ahol tizenhat ragyogó modern ruhában jelenik meg a színen. A modern házasságról szóló érdekes drámában Norma Shearer mellett a férfifőszereplők: Herbert Marshall, aki annak idején A becsületes megtaláló főszerepében hódította meg a közönséget és Robert Montgomery. * Drótnélküli filmfelvétel a melbournei repülőversenyről. Londonból jelentik: A tér és idő leküzdésében ismét újabb rekordot sikerült felállítani. Csütörtökön délután már az angol filmszínházak százaiban bemutatják azt a drótnélküli úton érkezett filmet, amely Scott és Black, az Anglia és Ausztrália között rendezett légiversenyen győztes pilóták melbournei megérkezéséről készült. * Filmművészeti intézet Bécsben. A Politische Korrespondenz jelentése szerint nemrégiben Bécsben filmművészeti intézet létesült, amelynek az a feladata, hogy a film népnevelő rendeltetésének érvényt szerezzen és egyrészt minden eszközzel igyekezzék előmozdítani jó filmek előállítását és terjesztését, másrészt lelkiismeretes ellenőrzéssel megakadályozza a rossz filmek forgalomba* hnyp-fo.'lá-tj