Budapesti Hírlap, 1935. június(55. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-29 / 146. szám

4 PALESZTINÁBA ÉS SIRIÁBA hetenként kétszer legmodernebb gyorshajókkal Triestből; társérés- és turistaosztály. EGYIPTOMBA hetenként Triestből és Geno­­vából 8 nap alatt pazar luxushajókkal. A LEVANTERA, INDIÁBA ÉS A TÁVOL KELETRE sűrű járatok, modern óceánjárókkal. Prospektusok, felvilágosítás a társa­ság mindkét budapesti irodájában: Thükösspát 2. Váci­ utca 4. népszövetsségi miniszterrel közölt: 1. Olaszország Abesszínia felett protek­torátust gyakorol, ami azonban nem fogja­­torátust gyakorol, ami nem fogja érin­teni Abesszínia belpolitikai függetlensé­­g­a széles kaput zár. 3. Absszinia ásvány­anyagokat, főképpen pedig fát szállít Olaszországnak. 4. Olaszország Massana és Mogadiscio között vasútvonalat épít. 5. Olaszország keletafrikai birtokait olyan módon fogja kifejleszteni, hogy annak Abesszínia is teljes mértékben fogja látni. Mussolini közölte még, hogy amennyi­ben az ügy békés elintézésére lehetőség nyílik, készséggel hajlandó a négussal és a Népszövetséggel tárgyalni, ellenkező esetben azonban seregei készen állanak és a Népszövetségből való távozása után ha­ladéktalanul megkezdi a hadműveleteket. Az Oeuvre értesülése szerint Mussolini az abesszin kérdésre vonatkozó megbeszé­lések során Eden angol miniszterrel a kö­vetkező három követelést közölte: 1. Az olasz kormány csak akkor haj­landó együttműködni Angliával az abesz­­szin kérdés rendezésében, ha biztosítékot kap arra, hogy a népszövetségi tanács augusztus 25-án nem fogja szőnyegre hozni az abesszin ügyet. Ellenkező esetben Olaszország nem venne részt a tanács­ülésen. 2. Olaszország biztosítékokat kíván arra, hogy a tárgyalások során Anglia sem anyagi, sem erkölcsi támogatásban nem fogja részesíteni Abesszíniát. 3. Mus­solini közölte Edennel, hogy Olaszország végcélja az Abesszínia feletti olasz fenn­hatóság létesítése. Kettős választás előtt az angol diplomácia MILANO, jún. 28. A Stampa londoni tudósítójának jelen­tése szerint a Tana-tó zsilipműveiről szóló szerződés fennáll, jóllehet még nem került aláírásra. Ha Abesszínia újból a Népszö­­vetséghez fordul, akkor az angol kormány kénytelen lesz vagy az addis-abebai szer­ződésre támaszkodni, amivel Olaszországot kiűzné a Népszövetségből, vagy ellensé­­gévé tenni Abesszínia úgynevezett­­ „csá­szárát”. Nagyon érdekes lesz, hogyan tudja magát kiszabadítani az angol diplo­mácia ennek a kettős választásnak kényes helyzetéből. Az olasz-abesszin egyeztető bizottság keddig elnapolta üléseit HAGA, jún. 28. Az olasz-abesszíniai egyeztető bizott­ság az eljárás technikai lebonyolításának jobbára alaki kérdéseivel foglalkozó teg­napi rövid ülés után jövő keddig elnapolja tárgyalásait. Házkutatás a csángók barátjánál GYERGYöSZENTMIKLó®, jún. 28. Domokos Pál Péter tanár több könyvet írt a csángók életéről és népi művészetéről és mostanában a csángó dalosok megszervezé­sén fáradozik. Kulturális munkássága szemet szúrt a román hatóságoknak és alfalui laká­sán, amíg Domokos távol volt, csendőrök jelentek meg és lakásában mindent felfor­gatva, elkobozták kéziratait iratait és leve­lezését. Amikor Domokos fiatal felesége a házkutatás megtartása ellen tiltakozott, a csendőrök gorombán kiutasították saját lakásából. Az új törvényhatóság pénteken ült össze második közgyűlésére, amelyen a polgármester után a város főlisztviselői­­nek, valamint a szakbizottságok megvá­lasztására került sor. Ez a második köz­gyűlés sem hozott meglepetést, ahogyan az első közgyűlésen az ellenjelölt nélkül indult Szendy Károlyt választotta ismét — érdemei elismeréséül — a főváros polgár­­mesterül, ugyanúgy a második közgyűlé­sen a két volt alpolgármester, Liber Endre és Lamotte Károly nyerte el újra a fővá­ros parlamentjének bizalmából ezt a két magas állást. Liber Endre és Lamotte Károly érde­meit felesleges lenne ebből az alkalomból újra felsorolni. Liber Endre szociális ér­zése, páratlan humanitása, amellyel sok tízezer szegény ember veszendő életét mentette meg az emberi társadalomnak, egy életre szóló determináció arra, hogy a csonka ország fővárosának egyik promi­nens irányítója legyen. Lamotte Károly pedig szaktudásának hatalmas skálájával, kivételes pénzügyi tehetségével az elmúlt évek során meg­mutatta, hogyan lehet egyre romló gazda­sági viszonyok közepette, amikor az egyé­nileg vezetett magánvállalatok sorra om­lottak össze, sikerrel fenntartani egy nyomorúságokkal agyonhendikeppelt vi­lágváros életszínvonalát, gazdasági ní­vóját. A főváros tiszti főügyésze ismét Sze­methy Károly, ez a kiváló jogász lett, aki­nek vezetése alatt a jogügyi ügyosztály csendben végzi azt a rendkívül eredmé­nyes munkát, melyről az évvégi statisz­tika szokta volt kimutatni, hogy Sze­methy Károly nyertes pörökben évenkint hány százezer, mennyi sok százezer pengőt keresett meg a főváros adófizető polgársá­gának. Csorna Kálmán, az árvák ügyeinek lel­kes intézője ugyancsak méltán érdemelte ki magas tisztségére a főváros bizalmát. Végül, ha a szakbizottságok névsorát te­kintjük, örömmel kell megállapítanunk, hogy itt ezúttal tisztán érvényesült az a legfontosabb tétel, hogy a szakbizottsá­gokba elsősorban szakemberek valók. A névsort a szakszerűség dominálja és ez garancia arra, hogy a különböző szakkér­désekben Budapest jövő sorsát a leghozzá­értőbb kezek irányítsák. A főváros közgyűléséről egyébként alábbi riportunk számol be: A közgyűlés Sipőcz Jenő dr. főpolgármester elnöklé­sével pénteken délután is összegyűlt a fő­város törvényhatósági bizottsága, hogy betöltse az alpolgármesteri, a tiszti fő­ügyész és az árvaszéki elnöki állásokat és megalakítsa az ügyosztályok mellé rendelt állandó szakbizottságokat. Az elnöklő főpolgármester a jelölő vá­lasztmány három tagjának megválasztá­sára kitűzte a szavazást, ugyanekkor in­tézkedett azonban a szakbizottsági tagok tagjainak megválasztását illetően is. Másfélórás szünet után újból megnyi­totta a főpolgármester a közgyűlést és ki­hirdette, hogy a törvényhatósági bizott­ság a kijelölő választmány tagjaiul Büch­ler Józsefet, Rassay Károlyt és Wolff Ká­rolyt választotta meg. E három választott taghoz a törvényben biztosított jogánál fogva a maga részéről kinevezte Bárczy Istvánt, Petrovácz Gyulát és Zsitvay Ti­bort és velük együtt nyomban visszavonult a főpolgármesteri dolgozószobába, a fő­tisztviselői jelölések megejtése céljából. Pár perces szünet után Szendy Károly pol­gármester foglalta el az elnöki széket és enunciálta a kijelölő választmány határo­zatát, amely szerint a két alpolgármesteri állásra első helyen Liber Endrét és La­motte Károlyt, a tiszti főügyészi állásra Szemethy Károlyt, az árvaszéki elnöki állásra pedig Csorna Kálmánt jelölte a választmány. A többi pályázó — mint ezt a polgármester a törvényhatósági bizott­sággal közölte, — még a kijelölési eljárás megkezdése előtt visszalépett. A szavazás tartamát másfél órában állapította meg az elnök, ennélfogva a választási ered­mény ismertetésére este kilenc óra körül kerülhetett sor. Szendy Károly polgármester negyedtíz előtt nyitotta meg újra a törvényhatósági bizottság közgyűlését és felhívására Far­kas Ákos dr. tanácsnok felolvasta a szó­Az elnök ezután kihirdette az ügyosztá­lyok mellé rendelt állandó szakbizottságok tagjaira nézve megejtett választás eredmé­nyét. Az elnöki ügyosztály szakbizottságának tagjai: Baján Ferenc, Cselényi Pál, Batolkay Kázmér, Molnár László, Verebély Jenő, Gazdy Jenő, Harrer Ferenc, Hencz Lajos, vitéz Lázár Domokos, Nagy Ferenc, Gál Benő, Gyürey Rudolf, Lévay Sándor, Payr Hugó, Vörösváry Miklós. Az út- és csatornaépítési szakbizottság tagjai: Bényi Károly, Dorner Gyula, Nagy Antal, Pályi Gyula, Petzrik Jenő, K. Lászár Fe­renc, Gyurkovics Henrik, Kuncze Lajos, Mül­­ler Antal, Németh Gyula, Bochtler Péter, Minek Sándor, Pásztor Imre, Pfeiffer Ignác, Szegő Béla. A városrendezési szakbizottság tagjai: K. Császár Ferenc, Busnági Imre, Lámpás Vilmos, Miklós Ferenc, Schoditsch Lajos, Harrer Ferenc, Katona János, Petracsek La­jos, Wellisch Andor, Zsitvay Tibor, Blaskó Artúr, Büchler József, Farkas Zoltán, Nagy Andor, Payr Hugó. A közjogi szakbizottság tagjai: Andréka Károly, Dési Géza, Gerlóczy Endre, Orova Zsigmond, Divény Károly, Héch­y Aladár, Mohaupt Gyula, Szakál An­tal, Viczián István, Farkas Zoltán, Révész Mihály, Szepessy Albert, Apponyi György gróf, Rupert Rezső, Büttl Károly. A közlekedési szakbizottság tagjai: Bocsáry-Spur Kálmán, Rotzenhardt János Cselényi Pál, Romonnay Tivadar Koós Jenő, Buben Miklós, vitéz Hajnóczy Béla, Pompéry Elemér, vitéz Somogyi Béla, Veress Gábor, Lázár Emil,, Lévai Sándor, Miliók Sándor, Kabakovits József, Magyar Mikes. A pénzügyi szakbizottság tagjai: Bessenyey Zénó, Deményi Aladár, Harrer Ferenc, Kozma Jenő, Petracsek Lajos, vitéz Somogyi Béla, Terbócz Imre, Zsitvay Tibor, Csilléry András, Ernszt Sándor, Lázár Fe­renc, Müller Antal, Raffay Sándor, Szőke Gyula, Temesváry László, Wolff Károly, Bá­­nóczi László, Büchler József, Horovitz Gá­bor, Peyer Károly, Révész Mihály, Rassay Károly, Láng Lajos, Bródy Ernő, Párkány Frigyes. A közoktatási szakbizottság tagjai: Bednárz Róbert, Csorna Zsigmond, Gáldy Béla, Kasics Margit, Raffay Sándor, Nemes- Vitéz Juhász Jenő, Kertész Elemér, Nagy Ferenc, Pályi Gyula, Terbócz Imre, Bánóczi László, Polák Ferencné, Szepessy Albert, Apponyi György gróf, Vitéz Aladár. A közélelmezési szakbizottság tagjai: Sárkány Ferenc, Szentjóbi-Staub Elemér, Schmidt Richárd, Usetty Béla, Zsitvay Tibor, Eszterházy Móric gróf, Pakányi Ferenc, Temesváry László, Váry Ferenc, Viczián Ist­ván, Deutsch Jenő, Lévai Sándor, Reisz Mó­ric, Vass Imre, Vázsonyi János. A szociálpolitikai szakbizottság tagjai: Aichner Albert, Michalovics Zsigmond, Nagy László, Szabó Imre, Toperczer Ákosné, Gaál Vilmos, Hegedűs Bertalan, Nagy Ferenc, Szentessy József, Sárkány Ferenc, Gál Benő, Halász Alfréd, Polló­k Ferencné, Vörösváry Miklós, Hüt­ti Károly. A közegészségi sakbizottság tagjai: Egerváry Tibor, Lédermann Mór, Szántai­ István, Szentessy József, Vály Lajos, Vitéz Csik László, Csilléry András, Kvízi Árpád, Szabó Géza, Windisch Ödön, Borkos­­Ta*nő, Lázár Ema, Pollatsek Elemér, Diószegi Já­nos, Tauffer Gábor. A közegészségi szakbizottság tagjai: Bocsáry-Spur Kálmán, Koós Jenő, Nemes- Nagy Mihály, Homonnay Tivadar, Ssp,Káll Antal, Becsey Antal, Gazdy Jenő, Glücks­ jegyzőkönyvét. Ea­vazatszedő küldöttség­nek adatai szerint­­ a főtisztviselői választások alkalmá­ból esetenként százhuszonhét szavaza­tot adtak le, amelyből Liber Endre, Lamotte Károly és Csorna Kálmán 126 szavazatot nyert, Szemethy Ká­roly pedig 124-et kapott. Az elnöklő polgármester a közgyűlés viha­ros éljenzése közben törvényesen megvá­lasztottnak jelentette ki a négy főtiszt­viselőt, majd javaslatára a közgyűlés el­határozta, hogy az alpolgármesteri állások­nál megkívánt államfői jóváhagyás kiké­rése végett felterjesztéssel fordul a bel­ügyminiszterhez és abban jelentést tesz Liber Endre és Lamotte Károly megvá­lasztásáról. Úgy ezek a főtisztviselők, mint az árvaszéki elnök és a tiszti főügyész a hivatali esküt egy későbbi közgyűlésen fogják letenni. Farkas Ákos tanácsnok ezután bejelen­tette, hogy a szakbizottsági tagválasztá­­sok alkalmából száztizenhárom szavazatot adtak le. thal Samu, vitéz Juhász Jenő, vitéz Pesthy- Müller József, Balász Alfréd, Borovitz Gábor, Reisz Móric, Boros László, Ripka Ferenc. A vívezetéki ügyosztály szakbizottságának tagjai: Becsey Antal, Deményi Aladár, Petracsek Lajos, Petzrik Jenő, Veress Gábor, Gidró László, Kossalk­a János, Struczky Sándor, Szabó József, Uhlár Béla, Pásztor Imre, Szepessy Albert, Steinherz Simon, Pfeiffer Ignác, Szegő Béla. A magasépítési szakbizottság tagjai: Hufnágl Imre, Kronberg József, vitéz Mátyásfalvy Erich, Petrovácz Gyula, Scho­ditsch Lajos, Burchardt-Bélaváry Rezső, Dor­ner Gyula, Katona János, Németh Béla, Wel­lisch Andor, Blaskó Artúr, Gyürey Rudolf, Steinherz Simon, Diószegi János, Vázsonyi János. A közművelődési szakbizottság tagjai: Bárczy István, Buben Miklós, Bál­or Ká­roly, Orphanidesz János, Terbócz Imre, Bed­­nárz Róbert, Divényi Károly, Lázár Ferenc, Petrovácz Gyula, Ugrón Gábor, Bánóczi László, Deutch Jenő, Révész Mihály, Boros László, Pollatsek Elemér. Megválasztotta a törvényhatósági bizott­ság ezenkívül a közigazgatási bizottság tagjaiul: Csilléry András, Lázár Ferenc, Petrovácz Gyula, Wolff Károly, Bessenyey Zénó, vitéz Somogyi Béla, Terbócz Imre, Peyer Károly, Bánóczi László és Fábián Béla bizottsági tagokat. Az igazoló választmány tagjai lettek: Bocsáry-Spur Kálmán, Diószegi János, Farkas Zoltán, Pályi Gyula, Petracsek Lajos, Usetty Béla, Viczián István, Vörösváry Miklós. A tizenhéttagú ellenőrzőbizottság tagjai: Bessenyey Zénó, Glücksthal Samu, Gaál Vilmos, Petér István, Usetty Béla, Zsitvay Tibor, Csilléry András, Homonnay Tivadar, Lázár Ferenc, Müller Antal, Petrovácz Gyula, Wolff Károly, Peyer Károly, Büchler József, Révész Mihály, Payr Hugó, Ugrón Gábor. A városfejlesztési bizottság tagjai: K. Császár Ferenc, Trovszky János, Lam­­­pel Vilmos, Petrovácz Gyula, Schoditsch La­jos, Rényi Károly, Dorner Gyula, Harrer Fe­renc, Veress Gábor, Zsitvay Tibor, Blaskó Artúr, Büchler József, Farkas Zoltán, Ma­gyar Miklós, Pfeiffer Ignác. A sportügyi bizottság tagjai: Vitéz Juhász Jenő, Petracsek Lajos, Póz­ő István, vitéz Somogyi Béla, Usetty Béla Homonnay Tivadar, Rotzenhardt János, vitéz Csik László, Gidró László, Michalovits Zsig­mond, Berkes Jenő, Szepessy Albert, Szegő Béla, Vitéz Aladár, Halmay Zoltán. A népszínházi bizottmány tagjai: Bocsáry-Spur Kálmán, Tlovszky Jár Koós Jenő, Bárczy István, Harrer Ferer- Kozma Jenő, Bánóczi László, Pollatsi Elemér. A segítőalap intézőbizottsága: Andréka Károly, vitéz Hajnóczy Béla Lednátz Róbert, Nagy László, Büchler Jó­zsef, Kabakovits József. A szavazatszedő küldöttség elnöke: Pézel István, alelnöke Szakáll Antal, tag­jai: Baján Ferenc, Bechtler Péter, Gyurko­­vits Henrik, Hüt­ti Károly, Kabakovits Jó­zsef, Kertész Elemér, Payr Hugó, Steinherz Simon és Vályi Lajos. A szavazási eredmények ismertetése után az elnök a közgyűlést be­re­keszt­ette. Liber Endre és Lamotte Károly Budapest újra megválasztott alpolgármesterei Szemethy Károly a tisztifőügyész, Csorna Kálmán az árva­széki elnök . A főváros közgyűlése megválasztotta a szak­bizottságok tagjait A szakbizottságok tagjai B. H. 1935 JÚNIUS 29. SZOMBAT

Next