Budapesti Hírlap, 1935. június(55. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-29 / 146. szám
4 PALESZTINÁBA ÉS SIRIÁBA hetenként kétszer legmodernebb gyorshajókkal Triestből; társérés- és turistaosztály. EGYIPTOMBA hetenként Triestből és Genovából 8 nap alatt pazar luxushajókkal. A LEVANTERA, INDIÁBA ÉS A TÁVOL KELETRE sűrű járatok, modern óceánjárókkal. Prospektusok, felvilágosítás a társaság mindkét budapesti irodájában: Thükösspát 2. Váci utca 4. népszövetsségi miniszterrel közölt: 1. Olaszország Abesszínia felett protektorátust gyakorol, ami azonban nem fogjatorátust gyakorol, ami nem fogja érinteni Abesszínia belpolitikai függetlenséga széles kaput zár. 3. Absszinia ásványanyagokat, főképpen pedig fát szállít Olaszországnak. 4. Olaszország Massana és Mogadiscio között vasútvonalat épít. 5. Olaszország keletafrikai birtokait olyan módon fogja kifejleszteni, hogy annak Abesszínia is teljes mértékben fogja látni. Mussolini közölte még, hogy amennyiben az ügy békés elintézésére lehetőség nyílik, készséggel hajlandó a négussal és a Népszövetséggel tárgyalni, ellenkező esetben azonban seregei készen állanak és a Népszövetségből való távozása után haladéktalanul megkezdi a hadműveleteket. Az Oeuvre értesülése szerint Mussolini az abesszin kérdésre vonatkozó megbeszélések során Eden angol miniszterrel a következő három követelést közölte: 1. Az olasz kormány csak akkor hajlandó együttműködni Angliával az abeszszin kérdés rendezésében, ha biztosítékot kap arra, hogy a népszövetségi tanács augusztus 25-án nem fogja szőnyegre hozni az abesszin ügyet. Ellenkező esetben Olaszország nem venne részt a tanácsülésen. 2. Olaszország biztosítékokat kíván arra, hogy a tárgyalások során Anglia sem anyagi, sem erkölcsi támogatásban nem fogja részesíteni Abesszíniát. 3. Mussolini közölte Edennel, hogy Olaszország végcélja az Abesszínia feletti olasz fennhatóság létesítése. Kettős választás előtt az angol diplomácia MILANO, jún. 28. A Stampa londoni tudósítójának jelentése szerint a Tana-tó zsilipműveiről szóló szerződés fennáll, jóllehet még nem került aláírásra. Ha Abesszínia újból a Népszövetséghez fordul, akkor az angol kormány kénytelen lesz vagy az addis-abebai szerződésre támaszkodni, amivel Olaszországot kiűzné a Népszövetségből, vagy ellenségévé tenni Abesszínia úgynevezett „császárát”. Nagyon érdekes lesz, hogyan tudja magát kiszabadítani az angol diplomácia ennek a kettős választásnak kényes helyzetéből. Az olasz-abesszin egyeztető bizottság keddig elnapolta üléseit HAGA, jún. 28. Az olasz-abesszíniai egyeztető bizottság az eljárás technikai lebonyolításának jobbára alaki kérdéseivel foglalkozó tegnapi rövid ülés után jövő keddig elnapolja tárgyalásait. Házkutatás a csángók barátjánál GYERGYöSZENTMIKLó®, jún. 28. Domokos Pál Péter tanár több könyvet írt a csángók életéről és népi művészetéről és mostanában a csángó dalosok megszervezésén fáradozik. Kulturális munkássága szemet szúrt a román hatóságoknak és alfalui lakásán, amíg Domokos távol volt, csendőrök jelentek meg és lakásában mindent felforgatva, elkobozták kéziratait iratait és levelezését. Amikor Domokos fiatal felesége a házkutatás megtartása ellen tiltakozott, a csendőrök gorombán kiutasították saját lakásából. Az új törvényhatóság pénteken ült össze második közgyűlésére, amelyen a polgármester után a város főlisztviselőinek, valamint a szakbizottságok megválasztására került sor. Ez a második közgyűlés sem hozott meglepetést, ahogyan az első közgyűlésen az ellenjelölt nélkül indult Szendy Károlyt választotta ismét — érdemei elismeréséül — a főváros polgármesterül, ugyanúgy a második közgyűlésen a két volt alpolgármester, Liber Endre és Lamotte Károly nyerte el újra a főváros parlamentjének bizalmából ezt a két magas állást. Liber Endre és Lamotte Károly érdemeit felesleges lenne ebből az alkalomból újra felsorolni. Liber Endre szociális érzése, páratlan humanitása, amellyel sok tízezer szegény ember veszendő életét mentette meg az emberi társadalomnak, egy életre szóló determináció arra, hogy a csonka ország fővárosának egyik prominens irányítója legyen. Lamotte Károly pedig szaktudásának hatalmas skálájával, kivételes pénzügyi tehetségével az elmúlt évek során megmutatta, hogyan lehet egyre romló gazdasági viszonyok közepette, amikor az egyénileg vezetett magánvállalatok sorra omlottak össze, sikerrel fenntartani egy nyomorúságokkal agyonhendikeppelt világváros életszínvonalát, gazdasági nívóját. A főváros tiszti főügyésze ismét Szemethy Károly, ez a kiváló jogász lett, akinek vezetése alatt a jogügyi ügyosztály csendben végzi azt a rendkívül eredményes munkát, melyről az évvégi statisztika szokta volt kimutatni, hogy Szemethy Károly nyertes pörökben évenkint hány százezer, mennyi sok százezer pengőt keresett meg a főváros adófizető polgárságának. Csorna Kálmán, az árvák ügyeinek lelkes intézője ugyancsak méltán érdemelte ki magas tisztségére a főváros bizalmát. Végül, ha a szakbizottságok névsorát tekintjük, örömmel kell megállapítanunk, hogy itt ezúttal tisztán érvényesült az a legfontosabb tétel, hogy a szakbizottságokba elsősorban szakemberek valók. A névsort a szakszerűség dominálja és ez garancia arra, hogy a különböző szakkérdésekben Budapest jövő sorsát a leghozzáértőbb kezek irányítsák. A főváros közgyűléséről egyébként alábbi riportunk számol be: A közgyűlés Sipőcz Jenő dr. főpolgármester elnöklésével pénteken délután is összegyűlt a főváros törvényhatósági bizottsága, hogy betöltse az alpolgármesteri, a tiszti főügyész és az árvaszéki elnöki állásokat és megalakítsa az ügyosztályok mellé rendelt állandó szakbizottságokat. Az elnöklő főpolgármester a jelölő választmány három tagjának megválasztására kitűzte a szavazást, ugyanekkor intézkedett azonban a szakbizottsági tagok tagjainak megválasztását illetően is. Másfélórás szünet után újból megnyitotta a főpolgármester a közgyűlést és kihirdette, hogy a törvényhatósági bizottság a kijelölő választmány tagjaiul Büchler Józsefet, Rassay Károlyt és Wolff Károlyt választotta meg. E három választott taghoz a törvényben biztosított jogánál fogva a maga részéről kinevezte Bárczy Istvánt, Petrovácz Gyulát és Zsitvay Tibort és velük együtt nyomban visszavonult a főpolgármesteri dolgozószobába, a főtisztviselői jelölések megejtése céljából. Pár perces szünet után Szendy Károly polgármester foglalta el az elnöki széket és enunciálta a kijelölő választmány határozatát, amely szerint a két alpolgármesteri állásra első helyen Liber Endrét és Lamotte Károlyt, a tiszti főügyészi állásra Szemethy Károlyt, az árvaszéki elnöki állásra pedig Csorna Kálmánt jelölte a választmány. A többi pályázó — mint ezt a polgármester a törvényhatósági bizottsággal közölte, — még a kijelölési eljárás megkezdése előtt visszalépett. A szavazás tartamát másfél órában állapította meg az elnök, ennélfogva a választási eredmény ismertetésére este kilenc óra körül kerülhetett sor. Szendy Károly polgármester negyedtíz előtt nyitotta meg újra a törvényhatósági bizottság közgyűlését és felhívására Farkas Ákos dr. tanácsnok felolvasta a szóAz elnök ezután kihirdette az ügyosztályok mellé rendelt állandó szakbizottságok tagjaira nézve megejtett választás eredményét. Az elnöki ügyosztály szakbizottságának tagjai: Baján Ferenc, Cselényi Pál, Batolkay Kázmér, Molnár László, Verebély Jenő, Gazdy Jenő, Harrer Ferenc, Hencz Lajos, vitéz Lázár Domokos, Nagy Ferenc, Gál Benő, Gyürey Rudolf, Lévay Sándor, Payr Hugó, Vörösváry Miklós. Az út- és csatornaépítési szakbizottság tagjai: Bényi Károly, Dorner Gyula, Nagy Antal, Pályi Gyula, Petzrik Jenő, K. Lászár Ferenc, Gyurkovics Henrik, Kuncze Lajos, Müller Antal, Németh Gyula, Bochtler Péter, Minek Sándor, Pásztor Imre, Pfeiffer Ignác, Szegő Béla. A városrendezési szakbizottság tagjai: K. Császár Ferenc, Busnági Imre, Lámpás Vilmos, Miklós Ferenc, Schoditsch Lajos, Harrer Ferenc, Katona János, Petracsek Lajos, Wellisch Andor, Zsitvay Tibor, Blaskó Artúr, Büchler József, Farkas Zoltán, Nagy Andor, Payr Hugó. A közjogi szakbizottság tagjai: Andréka Károly, Dési Géza, Gerlóczy Endre, Orova Zsigmond, Divény Károly, Héchy Aladár, Mohaupt Gyula, Szakál Antal, Viczián István, Farkas Zoltán, Révész Mihály, Szepessy Albert, Apponyi György gróf, Rupert Rezső, Büttl Károly. A közlekedési szakbizottság tagjai: Bocsáry-Spur Kálmán, Rotzenhardt János Cselényi Pál, Romonnay Tivadar Koós Jenő, Buben Miklós, vitéz Hajnóczy Béla, Pompéry Elemér, vitéz Somogyi Béla, Veress Gábor, Lázár Emil,, Lévai Sándor, Miliók Sándor, Kabakovits József, Magyar Mikes. A pénzügyi szakbizottság tagjai: Bessenyey Zénó, Deményi Aladár, Harrer Ferenc, Kozma Jenő, Petracsek Lajos, vitéz Somogyi Béla, Terbócz Imre, Zsitvay Tibor, Csilléry András, Ernszt Sándor, Lázár Ferenc, Müller Antal, Raffay Sándor, Szőke Gyula, Temesváry László, Wolff Károly, Bánóczi László, Büchler József, Horovitz Gábor, Peyer Károly, Révész Mihály, Rassay Károly, Láng Lajos, Bródy Ernő, Párkány Frigyes. A közoktatási szakbizottság tagjai: Bednárz Róbert, Csorna Zsigmond, Gáldy Béla, Kasics Margit, Raffay Sándor, Nemes- Vitéz Juhász Jenő, Kertész Elemér, Nagy Ferenc, Pályi Gyula, Terbócz Imre, Bánóczi László, Polák Ferencné, Szepessy Albert, Apponyi György gróf, Vitéz Aladár. A közélelmezési szakbizottság tagjai: Sárkány Ferenc, Szentjóbi-Staub Elemér, Schmidt Richárd, Usetty Béla, Zsitvay Tibor, Eszterházy Móric gróf, Pakányi Ferenc, Temesváry László, Váry Ferenc, Viczián István, Deutsch Jenő, Lévai Sándor, Reisz Móric, Vass Imre, Vázsonyi János. A szociálpolitikai szakbizottság tagjai: Aichner Albert, Michalovics Zsigmond, Nagy László, Szabó Imre, Toperczer Ákosné, Gaál Vilmos, Hegedűs Bertalan, Nagy Ferenc, Szentessy József, Sárkány Ferenc, Gál Benő, Halász Alfréd, Pollók Ferencné, Vörösváry Miklós, Hütti Károly. A közegészségi sakbizottság tagjai: Egerváry Tibor, Lédermann Mór, Szántai István, Szentessy József, Vály Lajos, Vitéz Csik László, Csilléry András, Kvízi Árpád, Szabó Géza, Windisch Ödön, BorkosTa*nő, Lázár Ema, Pollatsek Elemér, Diószegi János, Tauffer Gábor. A közegészségi szakbizottság tagjai: Bocsáry-Spur Kálmán, Koós Jenő, Nemes- Nagy Mihály, Homonnay Tivadar, Ssp,Káll Antal, Becsey Antal, Gazdy Jenő, Glücks jegyzőkönyvét. Eavazatszedő küldöttségnek adatai szerint a főtisztviselői választások alkalmából esetenként százhuszonhét szavazatot adtak le, amelyből Liber Endre, Lamotte Károly és Csorna Kálmán 126 szavazatot nyert, Szemethy Károly pedig 124-et kapott. Az elnöklő polgármester a közgyűlés viharos éljenzése közben törvényesen megválasztottnak jelentette ki a négy főtisztviselőt, majd javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy az alpolgármesteri állásoknál megkívánt államfői jóváhagyás kikérése végett felterjesztéssel fordul a belügyminiszterhez és abban jelentést tesz Liber Endre és Lamotte Károly megválasztásáról. Úgy ezek a főtisztviselők, mint az árvaszéki elnök és a tiszti főügyész a hivatali esküt egy későbbi közgyűlésen fogják letenni. Farkas Ákos tanácsnok ezután bejelentette, hogy a szakbizottsági tagválasztások alkalmából száztizenhárom szavazatot adtak le. thal Samu, vitéz Juhász Jenő, vitéz Pesthy- Müller József, Balász Alfréd, Borovitz Gábor, Reisz Móric, Boros László, Ripka Ferenc. A vívezetéki ügyosztály szakbizottságának tagjai: Becsey Antal, Deményi Aladár, Petracsek Lajos, Petzrik Jenő, Veress Gábor, Gidró László, Kossalka János, Struczky Sándor, Szabó József, Uhlár Béla, Pásztor Imre, Szepessy Albert, Steinherz Simon, Pfeiffer Ignác, Szegő Béla. A magasépítési szakbizottság tagjai: Hufnágl Imre, Kronberg József, vitéz Mátyásfalvy Erich, Petrovácz Gyula, Schoditsch Lajos, Burchardt-Bélaváry Rezső, Dorner Gyula, Katona János, Németh Béla, Wellisch Andor, Blaskó Artúr, Gyürey Rudolf, Steinherz Simon, Diószegi János, Vázsonyi János. A közművelődési szakbizottság tagjai: Bárczy István, Buben Miklós, Bálor Károly, Orphanidesz János, Terbócz Imre, Bednárz Róbert, Divényi Károly, Lázár Ferenc, Petrovácz Gyula, Ugrón Gábor, Bánóczi László, Deutch Jenő, Révész Mihály, Boros László, Pollatsek Elemér. Megválasztotta a törvényhatósági bizottság ezenkívül a közigazgatási bizottság tagjaiul: Csilléry András, Lázár Ferenc, Petrovácz Gyula, Wolff Károly, Bessenyey Zénó, vitéz Somogyi Béla, Terbócz Imre, Peyer Károly, Bánóczi László és Fábián Béla bizottsági tagokat. Az igazoló választmány tagjai lettek: Bocsáry-Spur Kálmán, Diószegi János, Farkas Zoltán, Pályi Gyula, Petracsek Lajos, Usetty Béla, Viczián István, Vörösváry Miklós. A tizenhéttagú ellenőrzőbizottság tagjai: Bessenyey Zénó, Glücksthal Samu, Gaál Vilmos, Petér István, Usetty Béla, Zsitvay Tibor, Csilléry András, Homonnay Tivadar, Lázár Ferenc, Müller Antal, Petrovácz Gyula, Wolff Károly, Peyer Károly, Büchler József, Révész Mihály, Payr Hugó, Ugrón Gábor. A városfejlesztési bizottság tagjai: K. Császár Ferenc, Trovszky János, Lampel Vilmos, Petrovácz Gyula, Schoditsch Lajos, Rényi Károly, Dorner Gyula, Harrer Ferenc, Veress Gábor, Zsitvay Tibor, Blaskó Artúr, Büchler József, Farkas Zoltán, Magyar Miklós, Pfeiffer Ignác. A sportügyi bizottság tagjai: Vitéz Juhász Jenő, Petracsek Lajos, Póző István, vitéz Somogyi Béla, Usetty Béla Homonnay Tivadar, Rotzenhardt János, vitéz Csik László, Gidró László, Michalovits Zsigmond, Berkes Jenő, Szepessy Albert, Szegő Béla, Vitéz Aladár, Halmay Zoltán. A népszínházi bizottmány tagjai: Bocsáry-Spur Kálmán, Tlovszky Jár Koós Jenő, Bárczy István, Harrer Ferer- Kozma Jenő, Bánóczi László, Pollatsi Elemér. A segítőalap intézőbizottsága: Andréka Károly, vitéz Hajnóczy Béla Lednátz Róbert, Nagy László, Büchler József, Kabakovits József. A szavazatszedő küldöttség elnöke: Pézel István, alelnöke Szakáll Antal, tagjai: Baján Ferenc, Bechtler Péter, Gyurkovits Henrik, Hütti Károly, Kabakovits József, Kertész Elemér, Payr Hugó, Steinherz Simon és Vályi Lajos. A szavazási eredmények ismertetése után az elnök a közgyűlést berekesztette. Liber Endre és Lamotte Károly Budapest újra megválasztott alpolgármesterei Szemethy Károly a tisztifőügyész, Csorna Kálmán az árvaszéki elnök . A főváros közgyűlése megválasztotta a szakbizottságok tagjait A szakbizottságok tagjai B. H. 1935 JÚNIUS 29. SZOMBAT