Budapesti Szemle. 1858. 3. kötet, 7-10. szám
7–8. szám - KÉPEK AZ EMBERI MIVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL. – I. China és India. Csengery Antaltól
főleg felel, ha kérdezik. A néphit azonban e részben is többet megenged, mint a tudomány. Valamint a szellemekben, úgy a halhatlanságban is hiszen , s egyik hit táplálja a másikat. Az ősük tisztelete is föltételezi a halhatlanság hitét. A menny és föld után ugyanis leginkább tisztelik a chinaiak őseik szellemeit, mint a családok védszenteit. Azt hiszik, hogy a lelkek összeköttetésben állanak az övéikkel, védik és tanácsolják őket, s büntetik a méltatlan utódot. *) Az istenség, a chinaiak szerint, az ész által nyilatkozik az emberben. Nem hisznek természetfölötti kijelentést , sem hitrejtelmeket , sem csudát avagy valamely eltérést a természet rendétől ; nem hisznek semmit, amit, úgyszólván, kézzel nem foghatnak meg. A mi csodás dolgokról főleg nagy emberek születésénél beszélnek , többnyire az ind képzelődés befolyásának eredményei. Valóban nem hiában nevezik a chinaiak országát „mennyei birodaloménak. Az ő országuk e világból való. Hitök merőben az „innen" vallása, s mondhatni egész életök világiai. Nincs külön egyházi és polgári szerkezetek; egyház és állam azon egy náluk. Minden chinai a mennyország polgárának születik. Papok helyett az államhivatalnokok végzik az istentiszteletet. ,,Tien"-nek maga a császár áldoz Az áldozatot pedig hegyeken végezték a régi időkben. Ma sincsenek valódi templomaik, csak emlékcsarnokaik nagy férfiak és elődeik számára. A napok közt sem ismernek különbséget. Nincsenek szent napjaik; megülik ugyan például az újévet, de az népünnep inkább, mint vallásos. Semmi lelkesítő, semmi emelő e rideg egyoldalú értelmi vallásban. Nem csoda aztán, ha a kedély, melyet üresen hagyott, oly könnyen fogad el idegenektől magasabb hitfogalmakat. Innen a keresztyénség terjedése koronként, a VII-dik századtól fogva-Innen van főleg, hogy ,,Fo" vallása, mint Chinában nevezik, anynyira elterjedt nagy hirtelen E vallás azon egy Buddha vallásával, mely Indiában fejlett ki, s Kr. után 65 évvel kezdett Chinába átszivárogni. A császárok majd üldözték, majd különösen kegyelték e hit hirdetőit, kik seregestől tódultak a mennyei birodalomba. Ezt követi jelenleg a nép többsége. A hivatalnokok és tu *) A chinai világnézletüll lásd : Witke jeles művét: Geschichte dt'n Heide 111 hum s. il. Band, Breslau 1853.